Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-30 / 283. szám, szombat

A CSKP KB Elnökségének beszámolója hazánk gazdasági és társadalmi fejlesztése 8. ötéves terve és 1986. évi terve kidolgozásáról Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 16. ülésén előterjesztette Ľubomír Štrougal elvtárs Elvtársak! A párt központi bizottságának elnöksége az ülés elé terjeszti a 8 . ötéves gazdasági és társadalmi fejlesztési tervjavaslat és az 1986. évi tervjavaslat kidolgozásának menetéről szóló beszámolót. A központi bizottság 15. ülésé­nek határozataival összhangban célul tüzzük ki társadalmunk igé­nyes szociális-gazdasági koncep­ciójának átdolgozását és biztosí­tását. Olyan kérdésekről van szó te­hát, amelyek a jövö fejlődése szempontjából elvi jelentőségűek. Sikeres teljesítésükben rejlik an­nak a dinamikus mozgásnak az alapja, amely a fejlett szocialista társadalom építését, állampolgá­raink nyugodt és gazdagabb éle­tének biztosítását, valamint szoci­ális biztonságunk megszilárdítását kíséri. Ezzel is hozzájárulunk a politi­kai és gazdasági hatalomban, a szocialista közösség tekintélyé­ben való részvételünk fokozásá­hoz, ahhoz, hogy közösen sikere­sen megvédjük a szocialista kö­zösség vívmányait és a további fejlődéshez szükséges békés fel­tételeket. Ezeket a kérdéseket tárgysze­rűen és bírálóan vitatják meg a pártalapszervezetek most folyó évzáró taggyűlésein, s ezek a kér­dések alkotják majd a pártkonfe­renciák és a XVII. pártkongresz- szus tárgyát is. A CSKP XVII. kongresszusának egyik alapdoku­mentuma lesz A gazdasági és tár­sadalmi fejlesztés fő irányai az 1986-1990-es évekre című doku­mentum. A párt központi bizottsá­gának elnöksége úgy tervezi, hogy az irányelvjavaslatot a jövő év januárjában hozza nyilvános­ságra. Lényegében a gazdaság inten­zív fejlesztésének porgramjáról van szó, amely a tudományos- műszaki haladás és a szerkezeti változások meggyorsításán, a nemzetközi munkamegosztásba való mélyebb bekapcsolódáson, a tervezés és az irányítás további tökéletesítésén alapszik; mindez megteremti a feltételeket az or­szág gazdasági potenciáljának és a nép életszínvonalának fejlődé­séhez. Hasonló minőségileg új felada­tokat oldanak meg a testvéri szo­cialista országok népgazdaságuk intenzív fejlesztése útjára való átál­lás során. Ennek sürgősségét a KGST legmagasabb szintű gaz­dasági tanácskozása is kifejezte. Szélesebb összefüggésekben és hosszabb távlatokban ezzel a stratégiával foglalkozik az SZKP közelmúltban közzétett új szer­kesztésű programtervezete is. Va­lamennyien tudatosítjuk, hogy je­lentőségét és hatását tekintve messze túlnő a világ első szocia­lista államának határain. Figyelembe kell vennünk, hogy a tudományos-műszaki forrada­lom gyorsulása és a világpiacokon a konkurencia kiéleződése két­ségkívül tovább növeli az export- termékeink műszaki színvonalával és minőségével szemben támasz­tott igényeket. A fejlett kapitalista országokban tovább mélyülnek a válságjelenségek, növekszik a munkanélküliség és nőnek az egyes országok közötti ellentétek. Mindez a nemzetközi kereskede­lemben, a hitel- és pénzpolitiká­ban felboríthatja az egyensúlyt. A KGST-be tömörült testvéri or­szágokkal, főleg a Szovjetunióval való szoros együttműködésben mindent meg kell tennünk azért, hogy biztosítsuk műszaki és tech­A KGST-tagországok gazdasá­gi hatékonyságának lényeges nö­velésére való közös törekvés a kölcsönös együttműködés haté­konyabb formáit követeli meg. Ezek ugyanakkor szélesebb teret nyitnak az aktivitásnak és a kez­deményezésnek, egyben nagyon igényesek a gyors és hatékony gyakorlati alkalmazás szempont­jából is. nológiai sebezhetetlenségünket, s a munka termelékenységét te­kintve gyorsabban behozzuk a legfejlettebb országok mögötti lemaradást, sikeresebben érvé­nyesüljünk a világpiacokon, s egy­re jobban, magasabb színvonalon elégítsük ki saját szükségletein­ket, beleértve a szocialista közös­ség védelmi képességének bizto­sítását is. Teljesítjük a XVI. kongresszus fő gazdasági és társadalompolitikai irányvonalát ÚJ SZÚ 1985. XI. 30. Elvtársak! A 7. ötéves tervidő­szak befejező szakaszában meg­állapíthatjuk, hogy a XVI. kong­resszuson elfogadott gazdasági és társadalompolitika fő irányvo­nalát lényegében teljesítjük. A ne­hezebb körülmények között is megőriztük, javítottuk és néhány területen emeltük a nép életszín­vonalát, megszilárdítottuk szociá­lis bizottságát. Ezen értékelés mögött azonban látnunk kell azt a bonyolult és igényes utat, amelyet az elmúlt ötéves tervidőszakban kellett megtennünk. Ismeretes, hogy a XVI. kongresszuson eredetileg feltételezett helyzettel szemben főleg a külső feltételek tovább romlottak. Ezek azt jelentették, hogy lényegesen emelkedett az import nyersanyagok, a tüzelő­anyag-energetikai források ára, emelkedtek hazai beszerzésük költségei. A megromlott külső fel­tételek közé sorolhatóak néhány kapitalista ország diszkriminációs intézkedései és a külföldi hitelhez való hozzájutás korlátozása. A konkurencia kiéleződése és a protekcionizmus fokozódása megnehezítették feldolgozóipari termékeink exportját. Ezekre a tényekre pártunk ve­zetősége, a központi bizottság elengedhetetlenül szükséges in­tézkedésekkel reagált. Ezek az in­tézkedések az energia- és az anyagigényes termelés részará­nyának további csökkentését, a beruházások korlátozását, az importpolitika megszigorítását és az elfogadott hitelek szabad valu­tában való gyorsabb visszafizeté­sét célozták. Ezzel együtt néhány intézkedést fogadtak el a termék- szerkezet és a fogyasztás módo­sítására, beleértve a szükséges ármódosításokat is. Az említett lépések következe­tes megvalósítása, a kiegyensú­lyozott arányos fejlődés és annak érdekében, hogy a gazdaság szükségszerűen az új feltételek­hez alkalmazkodjon, olyan döntés született, hogy az ötéves tevidó- szak elsó két évében le kell lassí­tani a gazdasági növekedést és meg kell teremteni a feltételeket a dinamika felgyorsításához az 1983-1985-ös években. Helyes út volt ez, amint azt a CSKP KB 15. ülése is egyértel­műen megerősítette, és a 7. öt­éves tervidőszak eredményei is igazolják. Ezeket az eredménye­ket mindenekelőtt azért érjük el, mert a pártszervek a központi bi­zottsággal és annak elnökségével az élen elsőrendű és a szó szoros értelmében mindennapi figyelmet szenteltek és szentelnek a gazda­ságpolitikai kérdéseknek. Az elmúlt időszak folyamán a központi bizottság a népgazda­ság fejlesztésének számos kulcs- fontosságú problémáját vitatta meg. Az igényes terv megtárgya­lásával együtt a gazdasági-élelmi- szeripari komplexum, a gépipar és a fémkohászat, a szolgáltatások, a tudomány és a technika fejlesz­tésével is foglalkozott. A párt aktív és mozgósító hozzáállása, a kom­munisták céltudatos politikai szer­vező tevékenysége s vezetésük­kel a szakszervezetek, az ifjúsági szervek és szervezetek, valamint a Nemzet Front többi szervezeté­nek, a nemzeti bizottságoknak, az állami és a gazdasági szerveknek a jó munkája tette lehetővé az elmúlt időszak igényes feladatai­nak végrehajtását. A dolgozók kezdeményezését, a több százezer kollektíva és élen­járó dolgozó áldozatos munkáját, - amelyet a népgazdaság vala­mennyi ágazatában és szakaszán végeztek - érdem szerint ki kell emelni és őszintén meg kell kö­szönni. Mindez lehetővé tette, hogy a 7. ötéves tervidőszak utolsó há­rom évében elérjük a nemzeti jö­vedelem évi növekedését a párt XVI. kongresszusa előirányzatá­nak megfelelően. Ez kétségkívül jó alap a jövő igényes feladatainak végrehajtása szempontjából is. A társadalmi termelés növelé­sével és az intenzifikációs ténye­zők hatékonyabb alkalmazásával ebben az ötéves tervidőszakban 11 százalékkal emeltük a nemzeti jövedelmet, ebből az utolsó három évben 9,6 százalékkal. A nemzeti jövedelem növekményét az élet- színvonal néhány területének javí­tására és a külső gazdasági egyensúly felújítására használtuk fel. A személyi fogyasztás hozzá­vetőleg 6 százalékkal emelkedik. Lényegesen gyorsabban növek­szik a lakosság társadalmi fo­gyasztása. Ebben az évben értéke 1 főre számítva évente eléri a 11 358 koronát, ami 2396 koro­nával több, mint a 6. ötéves terv­időszak végén. Az ipari termelés ebben az öt­éves tervidőszakban csaknem 15 százalékkal növekszik, ugyanak­kor erőteljesebben növekszik a gépipar, de főleg az elektrotech­nikai ipar részaránya. Az ipari ter­melést tekintve fokozatosan csök­ken az anyagigényes ágazatok, mint például a kohászat, a petrol­kémia és az építőipari anyagok gyártásának részaránya. Az új ter­mékek szállítása az 1980-as 64 milliárd koronáról hozzávetőleg ebben az évben 115 milliárd koro­nára emelkedik. Megnövekedett a magas műszaki színvonalú ter­mékek részaránya, bár ezzel a nö­vekedéssel nem lehetünk elége­dettek. A jó eredményekhez a mező­gazdasági- élelmiszeripari komp­lexum is hozzájárult, ahol a tárgyi és egyéb feltételek megteremtése teret nyitott főleg a mezőgazdasá­gi termelés dinamikusabb és haté­konyabb fejlődéséhez. A mező- gazdasági termelés a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva hozzá­vetőleg 10 százalékkal emelkedik, s így lényegében biztosítja a la­kosság élelmezését a saját előállí­tású alapvető élelmiszereket ille­tően. Növekedtek a hektárhoza­mok, a gazdasági állatok termelő- képessége, a takarmányfogyasz­tás gazdaságossága, s így jelen­tősen csökkenthettük a gabona­behozatalt. A gazdasági fejlődés maga­sabb dinamikáját célzó pozitív for­dulat, amely a 7. ötéves tervidő­szak harmadik évében követke­zett be, a gazdasági növekedés intenzifikációs tényezőinek haté­konyabb felhasználásán alapszik. A korábbi ötéves tervidőszakhoz viszonyítva több mint kétszeresen felgyorsult az ipari termelés anyagigényessége csökkentésé­nek üteme és javult a munkater­melékenység alakulása is. Emeltük az ipar termelési-mű­szaki bázisának színvonalát és új gyártási programokat vezettünk be. Az alapvető géppark egészét tekintve jelenleg a teljesen auto­matizált gépek részaránya több mint 14 százalék, a programirá­nyítású automata gépeké pedig 4 százalék. A robotok és a mani­pulátorok száma eléri a 4500 da­rabot. Bővült és elmélyült a KGST- országokkal folytatott gazdasági együttműködés és integráció. A velük lebonyolított külkereske­delmi forgalom magasabb lesz, mint a 7. ötéves tervidőszakban előirányzott, s mindezt a lényegé­ben kiegyensúlyozott fizetési kap­csolatok mellett értük el. Ez a min­den téren folytatott szoros együtt­működésnek, valamint a Szovjet­unióval és a többi szocialista or­szággal folytatott munkamegosz­tás magasabb formái dinamikus fejlődésének eredménye. Jelentős lépéseket tettünk a külső gazdasági egyensúly el­érésére is. Konvertibilis valutában biztosítjuk az eladósodás csök­kentését az ötéves terv céljai sze­rint, ezzel lényegében devizapozí­ciónk kiegyensúlyozottságát érjük el. Az elmúlt évek kétségkívül po­zitív gazdasági és társadalmi fej­lesztési eredményei ellenére nyíl­tan be kell vallanunk, hogy nem kielégítő és lassú az intenzifiká­ciós tényezők kihasználása és a gazdasági gyakorlatban való ér­vényesítésük eddigi üteme. Az in­tenzív fejlesztés fő és meghatáro­zó tényezője - a tudományos­műszaki fejlődés - még mindig nem valósul meg komplex módon, valamennyi gazdasági és szociális összefüggését tekintve. Eddig még nem sikerült megol­danunk a tudomány, a kutatás, a termelés és a felhasználás bo­nyolult kapcsolatait. Nem sikerült még a szükséges terjedelemben érvényesítenünk a tudományos­műszaki fejlődés jelenlegi ered­ményeit, elsősorban a gép­iparban, az elektrotechnikában és a vegyiparban, de a feldolgozóipar más ágazataiban sem. Ezzel kap­csolatban nem növekszik elég gyorsan a termelés hatékonysága, ami kivitelünkben is tükröződik. A nem szocialista országokba .irá­nyuló exportban nem csökkent lé­nyegesen a kisebb fokú feldolgo­zást igénylő nyersanyagok és ter­mékek részaránya. Nem lehetünk elégedettek a nyersanyag-, anyag-, energia és bérigényesség csökkentésének alakulásával sem, összehasonlítva más fejlett országok fejlődésével. Ami a be­ruházásokat illeti, döntő mérték­ben továbbra is a termelőalap ex- tenzív kibővítésére irányulnak a felújítás alacsony részaránya és különösen az elavult berendezé­sek kisszámú korszerűsítése mel­lett. Ez vonatkozik a termelésre, valamint a forgalom és a szállítás ágazataira is. Sok a fogyatékos­ság az anyagi-műszaki ellátásban és a szállító-megrendelői kapcso­latokban. Az említett fogyatékosságok, gyengék okait elsősorban népgaz­daságunk irányításában kell ke­resni. Egyrészt abban, hogy a gazdasági mechanizmusba még nem épültek bele kellő mértékben a hatékony eszközök és szabály­zók, amelyek egyértelműen és kompromisszum Tiélkül ösztönöz­nék az intenzifikació igényeinek, a hatékonyság és a minőség igé­nyeinek túlteljesítését, illetve bün­tetnék nem teljesítését. Másrészt azonban más okok is közrejátsza­nak ebben, ezek elsórendűek, közvetlenül szubjektív jellegűek, amint arra a párt központi bizott­ságának 15. ülése is felhívta a fi­gyelmet. Számos vezetó és irányító dol­gozó még mindig az extenzív fej­lődés időszakának elavult szoká­sait és módszereit alkalmazza, amelyek komolyan akadályozzák szándékaink megvalósítását. A minisztériumok, a termelési­gazdasági egységek és a vállala­tok tevékenységében még mindig találkozunk olyan esetekkel, ami­kor leplezik saját tartalékaikat, maximalizálják a beruházásokkal, az importtal és a bérekkel kapcso­latos igényeket, s mindezt annak ellenére teszik, hogy jelentős tar­talékaink vannak a munkaidő ki­használása, a munka- és a tech­nológiai fegyelem, a minőséghez való felelősségteljes hozzáállás és a társadalmi érdekek tiszteletben tartása terén. Törekvésünk fő értelme Elvtársak! Az előző időszakhoz viszonyítva olyan helyzetben ké­szítjük a jövő ötéves tervidőszak javaslatát, amikor már ismerjük a gazdasági fejlődés hosszú távú terve kidolgozásának első ered­ményeit. Ennek kidolgozását a párt XVI. kongresszusa adta feladatul. Ez idáig ezek alapvető elképzelések a társadalmi-gazda­sági fejlődés hosszú távú stratégi­ájáról az évszázad végéig. Érthető, hogy ezek az elképze­lések sok tekintetben nyitottak, s így a további vizsgálódás, vala­mint az optimális változatok kere­sésének tárgyát képezik. E munka jelentősége a szocia­lista gazdaság és a szocialista társadalom célirányúságában rej­lik. Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 15. ülésén hangsúlyozta, tö­rekvésünk fő értelmét elsősorban abban látjuk, hogy tovább emel­kedjék a nép életszínvonala, szi­lárduljon a lét- és szociális bizton­ság és egyre kedvezőbb feltétele­ket teremtsünk az ember harmo­nikus fejlődéséhez. Ami a személyi fogyasztást ille­ti, 15 év alatt több mint 50 száza­lékkal, a társadalmi fogyasztásnak pedig hozzávetőleg 80 százalék­kal kellene emelkednie. Ezzel kapcsolatban természe­tesen a társadalmi-gazdasági fej­lődés és az életszínvonal növeke­désének olyan minőségi szempont­jait kell előtérbe állítanunk, mint a személyi szükségletek kielégíté­se az új áruszerkezet és az áru minősége, a szabadidő növelése és célszerű felhasználása, a terci- ális szektor gyorsabb fejlesztése, a minőség, a különböző szolgálta­tások hozzáférhetőségének és fel- készültségének gyorsabb fejlesz­tése útján. Ide tartoznak a közle­kedési és távközlési rendszerek, az informatika, a kulturáljs, a hír­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom