Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)
1985-11-30 / 283. szám, szombat
A CSKP KB Elnökségének beszámolója hazánk gazdasági és társadalmi fejlesztése 8. ötéves terve és 1986. évi terve kidolgozásáról Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 16. ülésén előterjesztette Ľubomír Štrougal elvtárs Elvtársak! A párt központi bizottságának elnöksége az ülés elé terjeszti a 8 . ötéves gazdasági és társadalmi fejlesztési tervjavaslat és az 1986. évi tervjavaslat kidolgozásának menetéről szóló beszámolót. A központi bizottság 15. ülésének határozataival összhangban célul tüzzük ki társadalmunk igényes szociális-gazdasági koncepciójának átdolgozását és biztosítását. Olyan kérdésekről van szó tehát, amelyek a jövö fejlődése szempontjából elvi jelentőségűek. Sikeres teljesítésükben rejlik annak a dinamikus mozgásnak az alapja, amely a fejlett szocialista társadalom építését, állampolgáraink nyugodt és gazdagabb életének biztosítását, valamint szociális biztonságunk megszilárdítását kíséri. Ezzel is hozzájárulunk a politikai és gazdasági hatalomban, a szocialista közösség tekintélyében való részvételünk fokozásához, ahhoz, hogy közösen sikeresen megvédjük a szocialista közösség vívmányait és a további fejlődéshez szükséges békés feltételeket. Ezeket a kérdéseket tárgyszerűen és bírálóan vitatják meg a pártalapszervezetek most folyó évzáró taggyűlésein, s ezek a kérdések alkotják majd a pártkonferenciák és a XVII. pártkongresz- szus tárgyát is. A CSKP XVII. kongresszusának egyik alapdokumentuma lesz A gazdasági és társadalmi fejlesztés fő irányai az 1986-1990-es évekre című dokumentum. A párt központi bizottságának elnöksége úgy tervezi, hogy az irányelvjavaslatot a jövő év januárjában hozza nyilvánosságra. Lényegében a gazdaság intenzív fejlesztésének porgramjáról van szó, amely a tudományos- műszaki haladás és a szerkezeti változások meggyorsításán, a nemzetközi munkamegosztásba való mélyebb bekapcsolódáson, a tervezés és az irányítás további tökéletesítésén alapszik; mindez megteremti a feltételeket az ország gazdasági potenciáljának és a nép életszínvonalának fejlődéséhez. Hasonló minőségileg új feladatokat oldanak meg a testvéri szocialista országok népgazdaságuk intenzív fejlesztése útjára való átállás során. Ennek sürgősségét a KGST legmagasabb szintű gazdasági tanácskozása is kifejezte. Szélesebb összefüggésekben és hosszabb távlatokban ezzel a stratégiával foglalkozik az SZKP közelmúltban közzétett új szerkesztésű programtervezete is. Valamennyien tudatosítjuk, hogy jelentőségét és hatását tekintve messze túlnő a világ első szocialista államának határain. Figyelembe kell vennünk, hogy a tudományos-műszaki forradalom gyorsulása és a világpiacokon a konkurencia kiéleződése kétségkívül tovább növeli az export- termékeink műszaki színvonalával és minőségével szemben támasztott igényeket. A fejlett kapitalista országokban tovább mélyülnek a válságjelenségek, növekszik a munkanélküliség és nőnek az egyes országok közötti ellentétek. Mindez a nemzetközi kereskedelemben, a hitel- és pénzpolitikában felboríthatja az egyensúlyt. A KGST-be tömörült testvéri országokkal, főleg a Szovjetunióval való szoros együttműködésben mindent meg kell tennünk azért, hogy biztosítsuk műszaki és techA KGST-tagországok gazdasági hatékonyságának lényeges növelésére való közös törekvés a kölcsönös együttműködés hatékonyabb formáit követeli meg. Ezek ugyanakkor szélesebb teret nyitnak az aktivitásnak és a kezdeményezésnek, egyben nagyon igényesek a gyors és hatékony gyakorlati alkalmazás szempontjából is. nológiai sebezhetetlenségünket, s a munka termelékenységét tekintve gyorsabban behozzuk a legfejlettebb országok mögötti lemaradást, sikeresebben érvényesüljünk a világpiacokon, s egyre jobban, magasabb színvonalon elégítsük ki saját szükségleteinket, beleértve a szocialista közösség védelmi képességének biztosítását is. Teljesítjük a XVI. kongresszus fő gazdasági és társadalompolitikai irányvonalát ÚJ SZÚ 1985. XI. 30. Elvtársak! A 7. ötéves tervidőszak befejező szakaszában megállapíthatjuk, hogy a XVI. kongresszuson elfogadott gazdasági és társadalompolitika fő irányvonalát lényegében teljesítjük. A nehezebb körülmények között is megőriztük, javítottuk és néhány területen emeltük a nép életszínvonalát, megszilárdítottuk szociális bizottságát. Ezen értékelés mögött azonban látnunk kell azt a bonyolult és igényes utat, amelyet az elmúlt ötéves tervidőszakban kellett megtennünk. Ismeretes, hogy a XVI. kongresszuson eredetileg feltételezett helyzettel szemben főleg a külső feltételek tovább romlottak. Ezek azt jelentették, hogy lényegesen emelkedett az import nyersanyagok, a tüzelőanyag-energetikai források ára, emelkedtek hazai beszerzésük költségei. A megromlott külső feltételek közé sorolhatóak néhány kapitalista ország diszkriminációs intézkedései és a külföldi hitelhez való hozzájutás korlátozása. A konkurencia kiéleződése és a protekcionizmus fokozódása megnehezítették feldolgozóipari termékeink exportját. Ezekre a tényekre pártunk vezetősége, a központi bizottság elengedhetetlenül szükséges intézkedésekkel reagált. Ezek az intézkedések az energia- és az anyagigényes termelés részarányának további csökkentését, a beruházások korlátozását, az importpolitika megszigorítását és az elfogadott hitelek szabad valutában való gyorsabb visszafizetését célozták. Ezzel együtt néhány intézkedést fogadtak el a termék- szerkezet és a fogyasztás módosítására, beleértve a szükséges ármódosításokat is. Az említett lépések következetes megvalósítása, a kiegyensúlyozott arányos fejlődés és annak érdekében, hogy a gazdaság szükségszerűen az új feltételekhez alkalmazkodjon, olyan döntés született, hogy az ötéves tevidó- szak elsó két évében le kell lassítani a gazdasági növekedést és meg kell teremteni a feltételeket a dinamika felgyorsításához az 1983-1985-ös években. Helyes út volt ez, amint azt a CSKP KB 15. ülése is egyértelműen megerősítette, és a 7. ötéves tervidőszak eredményei is igazolják. Ezeket az eredményeket mindenekelőtt azért érjük el, mert a pártszervek a központi bizottsággal és annak elnökségével az élen elsőrendű és a szó szoros értelmében mindennapi figyelmet szenteltek és szentelnek a gazdaságpolitikai kérdéseknek. Az elmúlt időszak folyamán a központi bizottság a népgazdaság fejlesztésének számos kulcs- fontosságú problémáját vitatta meg. Az igényes terv megtárgyalásával együtt a gazdasági-élelmi- szeripari komplexum, a gépipar és a fémkohászat, a szolgáltatások, a tudomány és a technika fejlesztésével is foglalkozott. A párt aktív és mozgósító hozzáállása, a kommunisták céltudatos politikai szervező tevékenysége s vezetésükkel a szakszervezetek, az ifjúsági szervek és szervezetek, valamint a Nemzet Front többi szervezetének, a nemzeti bizottságoknak, az állami és a gazdasági szerveknek a jó munkája tette lehetővé az elmúlt időszak igényes feladatainak végrehajtását. A dolgozók kezdeményezését, a több százezer kollektíva és élenjáró dolgozó áldozatos munkáját, - amelyet a népgazdaság valamennyi ágazatában és szakaszán végeztek - érdem szerint ki kell emelni és őszintén meg kell köszönni. Mindez lehetővé tette, hogy a 7. ötéves tervidőszak utolsó három évében elérjük a nemzeti jövedelem évi növekedését a párt XVI. kongresszusa előirányzatának megfelelően. Ez kétségkívül jó alap a jövő igényes feladatainak végrehajtása szempontjából is. A társadalmi termelés növelésével és az intenzifikációs tényezők hatékonyabb alkalmazásával ebben az ötéves tervidőszakban 11 százalékkal emeltük a nemzeti jövedelmet, ebből az utolsó három évben 9,6 százalékkal. A nemzeti jövedelem növekményét az élet- színvonal néhány területének javítására és a külső gazdasági egyensúly felújítására használtuk fel. A személyi fogyasztás hozzávetőleg 6 százalékkal emelkedik. Lényegesen gyorsabban növekszik a lakosság társadalmi fogyasztása. Ebben az évben értéke 1 főre számítva évente eléri a 11 358 koronát, ami 2396 koronával több, mint a 6. ötéves tervidőszak végén. Az ipari termelés ebben az ötéves tervidőszakban csaknem 15 százalékkal növekszik, ugyanakkor erőteljesebben növekszik a gépipar, de főleg az elektrotechnikai ipar részaránya. Az ipari termelést tekintve fokozatosan csökken az anyagigényes ágazatok, mint például a kohászat, a petrolkémia és az építőipari anyagok gyártásának részaránya. Az új termékek szállítása az 1980-as 64 milliárd koronáról hozzávetőleg ebben az évben 115 milliárd koronára emelkedik. Megnövekedett a magas műszaki színvonalú termékek részaránya, bár ezzel a növekedéssel nem lehetünk elégedettek. A jó eredményekhez a mezőgazdasági- élelmiszeripari komplexum is hozzájárult, ahol a tárgyi és egyéb feltételek megteremtése teret nyitott főleg a mezőgazdasági termelés dinamikusabb és hatékonyabb fejlődéséhez. A mező- gazdasági termelés a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva hozzávetőleg 10 százalékkal emelkedik, s így lényegében biztosítja a lakosság élelmezését a saját előállítású alapvető élelmiszereket illetően. Növekedtek a hektárhozamok, a gazdasági állatok termelő- képessége, a takarmányfogyasztás gazdaságossága, s így jelentősen csökkenthettük a gabonabehozatalt. A gazdasági fejlődés magasabb dinamikáját célzó pozitív fordulat, amely a 7. ötéves tervidőszak harmadik évében következett be, a gazdasági növekedés intenzifikációs tényezőinek hatékonyabb felhasználásán alapszik. A korábbi ötéves tervidőszakhoz viszonyítva több mint kétszeresen felgyorsult az ipari termelés anyagigényessége csökkentésének üteme és javult a munkatermelékenység alakulása is. Emeltük az ipar termelési-műszaki bázisának színvonalát és új gyártási programokat vezettünk be. Az alapvető géppark egészét tekintve jelenleg a teljesen automatizált gépek részaránya több mint 14 százalék, a programirányítású automata gépeké pedig 4 százalék. A robotok és a manipulátorok száma eléri a 4500 darabot. Bővült és elmélyült a KGST- országokkal folytatott gazdasági együttműködés és integráció. A velük lebonyolított külkereskedelmi forgalom magasabb lesz, mint a 7. ötéves tervidőszakban előirányzott, s mindezt a lényegében kiegyensúlyozott fizetési kapcsolatok mellett értük el. Ez a minden téren folytatott szoros együttműködésnek, valamint a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott munkamegosztás magasabb formái dinamikus fejlődésének eredménye. Jelentős lépéseket tettünk a külső gazdasági egyensúly elérésére is. Konvertibilis valutában biztosítjuk az eladósodás csökkentését az ötéves terv céljai szerint, ezzel lényegében devizapozíciónk kiegyensúlyozottságát érjük el. Az elmúlt évek kétségkívül pozitív gazdasági és társadalmi fejlesztési eredményei ellenére nyíltan be kell vallanunk, hogy nem kielégítő és lassú az intenzifikációs tényezők kihasználása és a gazdasági gyakorlatban való érvényesítésük eddigi üteme. Az intenzív fejlesztés fő és meghatározó tényezője - a tudományosműszaki fejlődés - még mindig nem valósul meg komplex módon, valamennyi gazdasági és szociális összefüggését tekintve. Eddig még nem sikerült megoldanunk a tudomány, a kutatás, a termelés és a felhasználás bonyolult kapcsolatait. Nem sikerült még a szükséges terjedelemben érvényesítenünk a tudományosműszaki fejlődés jelenlegi eredményeit, elsősorban a gépiparban, az elektrotechnikában és a vegyiparban, de a feldolgozóipar más ágazataiban sem. Ezzel kapcsolatban nem növekszik elég gyorsan a termelés hatékonysága, ami kivitelünkben is tükröződik. A nem szocialista országokba .irányuló exportban nem csökkent lényegesen a kisebb fokú feldolgozást igénylő nyersanyagok és termékek részaránya. Nem lehetünk elégedettek a nyersanyag-, anyag-, energia és bérigényesség csökkentésének alakulásával sem, összehasonlítva más fejlett országok fejlődésével. Ami a beruházásokat illeti, döntő mértékben továbbra is a termelőalap ex- tenzív kibővítésére irányulnak a felújítás alacsony részaránya és különösen az elavult berendezések kisszámú korszerűsítése mellett. Ez vonatkozik a termelésre, valamint a forgalom és a szállítás ágazataira is. Sok a fogyatékosság az anyagi-műszaki ellátásban és a szállító-megrendelői kapcsolatokban. Az említett fogyatékosságok, gyengék okait elsősorban népgazdaságunk irányításában kell keresni. Egyrészt abban, hogy a gazdasági mechanizmusba még nem épültek bele kellő mértékben a hatékony eszközök és szabályzók, amelyek egyértelműen és kompromisszum Tiélkül ösztönöznék az intenzifikació igényeinek, a hatékonyság és a minőség igényeinek túlteljesítését, illetve büntetnék nem teljesítését. Másrészt azonban más okok is közrejátszanak ebben, ezek elsórendűek, közvetlenül szubjektív jellegűek, amint arra a párt központi bizottságának 15. ülése is felhívta a figyelmet. Számos vezetó és irányító dolgozó még mindig az extenzív fejlődés időszakának elavult szokásait és módszereit alkalmazza, amelyek komolyan akadályozzák szándékaink megvalósítását. A minisztériumok, a termelésigazdasági egységek és a vállalatok tevékenységében még mindig találkozunk olyan esetekkel, amikor leplezik saját tartalékaikat, maximalizálják a beruházásokkal, az importtal és a bérekkel kapcsolatos igényeket, s mindezt annak ellenére teszik, hogy jelentős tartalékaink vannak a munkaidő kihasználása, a munka- és a technológiai fegyelem, a minőséghez való felelősségteljes hozzáállás és a társadalmi érdekek tiszteletben tartása terén. Törekvésünk fő értelme Elvtársak! Az előző időszakhoz viszonyítva olyan helyzetben készítjük a jövő ötéves tervidőszak javaslatát, amikor már ismerjük a gazdasági fejlődés hosszú távú terve kidolgozásának első eredményeit. Ennek kidolgozását a párt XVI. kongresszusa adta feladatul. Ez idáig ezek alapvető elképzelések a társadalmi-gazdasági fejlődés hosszú távú stratégiájáról az évszázad végéig. Érthető, hogy ezek az elképzelések sok tekintetben nyitottak, s így a további vizsgálódás, valamint az optimális változatok keresésének tárgyát képezik. E munka jelentősége a szocialista gazdaság és a szocialista társadalom célirányúságában rejlik. Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 15. ülésén hangsúlyozta, törekvésünk fő értelmét elsősorban abban látjuk, hogy tovább emelkedjék a nép életszínvonala, szilárduljon a lét- és szociális biztonság és egyre kedvezőbb feltételeket teremtsünk az ember harmonikus fejlődéséhez. Ami a személyi fogyasztást illeti, 15 év alatt több mint 50 százalékkal, a társadalmi fogyasztásnak pedig hozzávetőleg 80 százalékkal kellene emelkednie. Ezzel kapcsolatban természetesen a társadalmi-gazdasági fejlődés és az életszínvonal növekedésének olyan minőségi szempontjait kell előtérbe állítanunk, mint a személyi szükségletek kielégítése az új áruszerkezet és az áru minősége, a szabadidő növelése és célszerű felhasználása, a terci- ális szektor gyorsabb fejlesztése, a minőség, a különböző szolgáltatások hozzáférhetőségének és fel- készültségének gyorsabb fejlesztése útján. Ide tartoznak a közlekedési és távközlési rendszerek, az informatika, a kulturáljs, a hír(Folytatás a 4. oldalon)
