Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1985-10-11 / 240. szám, péntek

Tolkunov Kínában A BT elítélte a hajórablók tettét A túszdráma megoldásában a PFSZ jelentős szerepet játszott (ČSTK) - Az Achille Lauro olasz utasszállító hajó, amelyet hétfőn elraboltak, tegnap reggel kikötött Port Said egyiptomi kikö­tőben, fedélzetén több mint 400 utassal és a személyzet tagjaival. A magukat palesztinoknak nevező hajórablók a Palesztinai Felszaba- dítási Szervezet, továbbá az egyiptomi és az olasz hatóságok képviselőivel folytatott egyezke­dés után - mint hírül adtuk - szer­dán megadták magukat. Korábbi állításaikkal ellentétben lelőttek egy utast, egy 69 éves amerikai állampolgárt. A PFSZ tuniszi szóvivője szerint a terroristák az egyezkedés során kikötötték büntetlenségüket és ígéretet kértek Olaszországtól, hogy Róma tárgyalásokat kezd az izraeli és más börtönökben fogva tartott palesztinok sorsáról. Egyip­tom washingtoni nagykövete teg­nap megerősítette, hogy Kairó a terroristákat kérésére átadja Letartóztatások Chilében (ČSTK) - Chilében szerdán több mint 300 tüntetőt tartóztattak le. Santiagóban már második nap­ja tartottak az összecsapások a rendőrök és a diákság között, s újabb összetűzések robbantak ki Chillaneban (400 km-re délre a fő­várostól), ahol a rendőrség könny­gázzal támadt az egyik iskolaépü­letet megszálló diákokra. Közülük 200-at tartóztattak le. Ugyancsak könnygázgránátokkal és gumibo­tokkal felszerelt erős rendőri egy­ségek támadták meg Calamy mel­lett a mintegy 8000 bányász tilta­kozó menetét. A rézbányászok 12 letartóztatott szakszervezeti veze­tő szabadon bocsátását követel­ték, beleértve, Rodolfo Sekuelt, a CNT elnökét is, akit szeptember­ben vettek őrizetbe azzal a váddal, hogy részt vett a tiltakozó napok szervezésében. Ceausescu-Teng találkozó Pekingben (ČSTK) - Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitká­ra, államfő, aki hivatalos látogatá­son Kínában tartózkodik, Peking­ben találkozott Teng Hsziao- pinggel, a Kínai KP Központi Ta­nácsadó Bizottságának elnökével. A kínai sajtó jelentései szerint át­tekintették a kétoldalú kapcsolato­kat és az időszerű nemzetközi kérdéseket. a palesztin ellenállási mozgalom­nak, miután bebizonyosodott, hogy egy túszt megöltek. Ugyan­ebből az okból az olasz kormány is kérte kiadatásukat, a Fehér Ház pedig felszólította Kairót szigorú megbüntetésükre. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet mindvégig elítélte a ter­rorakciót. Az olasz kormány szer­dán nagyra értékelte a PFSZ erő­feszítéseit a túszdráma sikeres befejezésére. Számos ország saj­tója tiltakozott a kalózakció ellen, emlékeztetve rá, hogy az ilyen fanatikus tetteknek főleg Izrael ál­lami szintű terrorizmusa a tápta­laja. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnapra virradóan határozottan elítélte az olasz hajó elrablását és a terrorizmus minden hasonló megnyilvánulását. A testület tagjai egyben üdvözölték a kalózakció lezárását és sajnálkozásukat fe­jezték ki az egyik utas halála miatt. Ezt követően a BT jóváhagyta el­következő tanácskozásuk napi­rendjét. Tegnapi ülésével kezdő­dően a Biztonsági Tanács a közel- keleti helyzettel foglalkozik. (ČSTK) - A szovjet-kínai kap­csolatok lényeges javítása - amire a Szovjetunió kitartóan törekszik - megfelelne mindkét ország lét­érdekeinek, hozzájárulna a szo­cialista országok nemzetközi kap­csolatokban betöltött szerepének növeléséhez, Ázsiában és az egész világon a béke és biztonság erősítéséhez - jelentette ki Pe- kingbe való megérkezése után Lev Tolkunov, aki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldött­ségét vezeti. Rámutatott, a kínai parlamenti képviselőknek, akik ez év márciusában a Szovjetunióban jártak, módjuk volt meggyőződni arról, hogy a szovjet nép az SZKP XXVII. kongresszusa előtti idő­szakban a békés alkotómunkának szenteli magát, a világbéke meg­őrzésére, az egyenjogú kapcsola­tok kiépítésére törekszik minden országgal. A Kínával folytatott gyümölcsöző együttműködés hí­ve. Lev Tolkunov végezetül azt hangsúlyozta, hogy a mostani lá­togatás során meg akarnak ismer­kedni a legfelsőbb képviseleti szervek, valamint a helyi közigaz­gatás munkájával, a mai Kína éle­tével, az ország gazdasági és szo­ciális fejlődésének eredményeivel. Jaruzelski választási beszéde (ČSTK) - A gyökeres reformok folytatása és a szocialista orszá­gokkal való barátság szorosabbra fűzése mellett szállt síkra szerdai választási beszédében Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titká­ra, lengyel miniszterelnök. ,,Foly­tatjuk, ami bevált és megváltoztat­juk, ami gátolja a haladást“ - húz­ta alá. Jaruzelski kiemelte, hogy Len­gyelország ma egészen más, mint az előző, 1980-as parlamenti vá­lasztások idején volt. Mindenek­előtt a LEMP 1981-es rendkívüli kongresszusát említette, amely ki­dolgozta a mélyreható gazdasági, társadalmi és politikai reformok programját. Hitet tett ennek folyta­tása mellett. Leszögezte, hogy a gazdasági reformtól nincs el­térés. Megerősítették a bejrúti szovjet létesítmények védelmét (ČSTK) - A Szovjetunió libano­ni nagykövetségének kérésére megerősítették a biztonsági intéz­kedéseket a bejrúti szovjet intéz­mények körül. A hadsereg, a rend­őrség és több szervezet fegyveres alakulatai őrzik a szovjet nagykö­vetséget és más objektumokat. Négy szovjet állampolgár elrab­lása és egyikük meggyilkolása a szélsőséges bűnöző szerveze­tek által Libanonban általános fel­háborodást váltott ki. Hasszan Maszri sejk, az Amal síita mozga­lom egyik katonai parancsnoka a bejrúti sajtóban élesen elítélte a múlt heti terrorista akciót. Kije­lentette, hogy ezek a szélsőséges erők Izraellel állnak kapcsolatban. A Szovjetunió hű barátunk - hang­súlyozta a síita politikus - és mi nem engedjük meg, hogy úgy jár­janak el vele szemben, mint Izra­ellel vagy az Egyesült Államokkal. A libanoni ifjúsági és diákszerve­zetek közös nyilatkozatban ítélték el a szovjet állampolgárok ellen elkövetett bűntényt. Mohszin Dal­iul, a libanoni Haladó Szocialista Párt politikai bizottságának tagja leszögezte, a szovjet állampolgá­rok ellen elkövetett bűntény egy Libanon ellen elkövetett összees­küvés része és nem maradhat megtorlás nélkül. A Lityeraturnaja Gazeta bejrúti tudósítójának beszámolója a szovjet diplomaták elrablásáról Moszkvában hivatalos külügyminisztériumi nekrológot tettek közzé a Bej­rutban szélsőséges jobboldali terroristák által elrabolt, majd meggyilkolt szovjet diplomatáról. A 32 éves Arkagyij Katkov, mint a nekrológ hangsú­lyozza, önfeláldozó munkájával a szovjet és a libanoni nép együttműködését, barátságának erősítését szolgálta. ÚJ SZÚ 1985. X. 11. A diplomaták elrablásának körülmé­nyeiről, Katkov meggyilkolásáról elő­ször a Lityeraturnaja Gazeta politikai­irodalmi hetilap legújabb számában a lap bejrúti tudósítója adott részletes beszámolót. Mint írja, szeptember 30- án délután a bejrúti szovjet követségen az ügyeletesektől kaptak tájékoztatást arról, hogy mintegy két órával koráb­ban fegyveresek elraboltak négy szov­jet diplomatát. A szemtanúk szerint közülük ketten Datsun gépkocsijukban a Basta-Muszaitbe kerület egyik utcá­jában haladtak, amikor váratlanul egy fehér Mercedes állta el az utat. Több fegyveres ugrott ki belőle, a levegőbe lövöldöztek, majd betörve a kocsi abla­kait, erőszakkal kiráncigálták az utaso­kat, s halállal fenyegetve őket, arra kényszerítették, hogy beüljenek a Mer- cedesbe, amely nagy sebességgel is­meretlen irányba robogott el. Kevéssel később, ugyanebben a negyedben, fegyveresek megállítottak egy Ladát, amelyben a két másik diplomata ült. Megpróbáltak ellenállni, de a támadók lövöldözni kezdtek, és egy autóba tuszkolták őket. A tudósító, Konsztantyin Kapitonov megjegyzi, hogy ezúttal is, miként más külföldiek elrablása esetén, hamaro­san szinte mindegyik nyugati hírügy­nökség irodájában megszólaltak a te­lefonok, és ismeretlenek, akik az Isz­lám Szent Háború illegális szervezet képviselőinek nevezték magukat, kö­zölték, hogy ez a szervezet rabolta el a szovjet állampolgárokat. „Meghal­nak, ha Moszkva nem avatkozik be, és nem állftja le a fegyveres összecsapáso­kat Tripoliban“ - hangzott fenyegetésük. Aznap este - folytatódik a beszámo­ló - telefonált Andrew Tarnowski, a Reuter tudósítója, és közölte, hogy röviddel előtte üzenetet kapott egy is­meretlen, magát az Iszlám Felszabadí­tás Szervezete - Haleda Ben-Balida Erői nevű, földalatti csoporttól, amely vállalta a felelősséget az emberrablá­sért. ,,A közleményt, ahogyan nevez­ték, elküldtem az ön nevére a követ­ségre, s ha kapok mást is, hívom" - így a Reuter tudósítója. Kapitonov néhány perc múlva a szovjet követségen volt, s ezt olvashatta: ,,1. számú közlemény: a legközelebbi időben minden foglyot kivégzünk, ha Moszkva nem avatkozik be, hogy megakadályozza a muzulmán népirtást Tripoliban. Allah hatalmas!" Mint írja, a bejrúti szovjet nagykövet­ség az emberrablást követően azonnal minden szükséges intézkedést megtett a túszok felkutatására, de az első nap nem hozott eredményt, nem sikerült megállapítani fogva tartásuk helyét. Másnap folytatódtak a kutatások, és olyan bizonyítékokra leltek, amelyek szerint a foglyokat Tripoliba vitték át. Ezen a napon megállás nélkül csengett a tudósítói iroda telefonja - folytatja Kapitonov -, Libanonban akkreditált nyugati kollégái, helyi újságírók hívták, kifejezve együttérzésüket, s reményü­ket, hogy az ügy végül is szerencsésen végződik. Nehéz volt ebben hinni, mert a szovjet diplomaták olyan szélsősé­ges muzulmán szervezetek kezébe ke­rültek, amelyeket semmi sem tarthat vissza. Estefelé érkezett meg a Reutertől a 2. számú üzenet, amely így szólt: „Ha Moszkva nem állítja meg az összecsapásokat Tripoliban, az első szovjet foglyot ma 21 órakor kivégez­zük!" Mindannyian egyszerre az órára néztünk - írja a tudósító -, alig több mint hatvan perc maradt hátra. A kö­vetség munkatársai mindent megkísé­reltek, pártok, szervezetek, a biztonsá­gi szolgálat vezetőivel tárgyaltak, min­denkit hívtak, akinek befolyása van, s bármiféle segítséget adhatott. így ért véget a kutatások második napja. * A következő nap déltájban megszó­lalt a tudósítói iroda telefonja. „Éppen most kaptam a harmadik üzenetet- hallatszott a Reuter-tudósító hangja -, rossz hírek, egyiküket meggyilkolták. A közleményt elküldtem a követségre." Röviddel később egy rendőrőrsről telefonáltak a szovjet követségre: ,,Az egyik kerületben holttestet találtak, is­mertető jelei alapján az önök egyik emberére hasonlít. A holttest az ameri­kai kórházban van.“ Ez idő tájt jött meg a 3. számú közlemény: „Végrehajtot­tuk az egyik túszon az ítéletet. Hama­rosan valamennyivel végzünk, ha kö­veteléseink nem teljesülnek." Nem sokkal később a hetilap tudósítója, két diplomatával együtt, a halottasházban azonosította Arkagyij Katkov holttestét, s az orvos elmondta, hogy a diplomatát tarkón lőtték, de még három másik lőtt sebe is volt, ezeket elrablásakor kapta. A követségre visszatérve Kapitonovot újabb üzenet várta, amelyben az állt, hogy a terroristák „készek szabadon engedni a foglyokat, ha megegyezés születik a tűzszünetről. Ha viszont az összecsapások nem szűnnek meg, egyiket a másik után meggyilkolják“- írta az üzenet, s ezen a ponton fejeződik be a Lityeraturnaja Gazeta bejrúti beszámolója. Magas szinten A héten lezajlott legfelsőbb szintű csehszlovák-szíriai tárgya­lások során - több más fontos dokumentum mellett - aláírták a két ország barátsági és együtt­működési szerződését. Ez a szer­ződés az immár három évtizedre visszatekintő kapcsolatok új, ma­gasabb szinten való folytatását, bővítését, szilárdítását alapozza meg. Ami pedig a szerződés 16 tömör, hivatalos stílusú cikkelyébe van foglalva, az valójában a két ország, a két nép szerződéses kereteken túli, valóban baráti vi­szonyát is tükrözi. Szíria megkülönböztetett helyet foglal el a fejlődő, az el nem köte­lezett országokkal fenntartott kap­csolataink rendszerében. Ennek oka talán az is, hogy az ország számos dologban különbözik a többi közel-keleti országtól. Az első arab állam, amely népe har­cával, a Szovjetunió támogatásá­val vívta ki függetlenségét 1946 áprilisában. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Szovjetunió első ízben élt vétójogával, hogy elérje a francia és a brit csapatok feltétel nélküli kivonulását Szíriából. Az ország ugyan elnyerte független­ségét, de a népi harc nem érte el további célját, a tömegek életének javítását. A hatalomra került Nem­zeti Párt, a nagy- és középburzso­ázia s a földbirtokosok pártja együttműködött a tegnapi gyarma­tosítókkal, a külföldi tőke megőriz­te döntő helyzetét az ország gaz­daságában és befolyását a politi­kai életben. A Baath-párt 1963- ban történt hatalomra jutása is csak részben hozott változást. A valódi fordulat 1966 februárjá­ban következett be, amikor szét­verték a Baath-párt reakciós szár­nyát, s katonai hatalomátvétel for­májában baloldali fordulat követ­kezett be. A katonák fellépése nem volt szokatlan - 1946 és 1970 között a hadsereg összesen hu­szonegyszer „önállósította ma­gát“ -, de újszerű. Ekkorra nőtt fel az új, nemzeti érzelmű tiszti gárda, melynek vezéralakja Hafez Asz- szad volt, aki 34 évesen lett a légi­erő tábornoka, két évvel később pedig honvédelmi miniszter, 1970- ben miniszterelnök, majd egy évre rá államfő. Másfél évtizeddel ezelőtt kez­dődött el Szíria számára a stabili­tás, a határozott előrelépések ko­ra. Az új vezetés belpolitikájában a haladó, megfontolt reformok, külpolitikájában az antiimperialista irányvonal, a cionizmussal szem­beni határozott kiállás lett a meg­határozó, ami törvényszerűen azt eredményezte, hogy külkapcsola- taiban Szíria a haladó arab rezsi- mekre, a szocialista országokra, a pozitív el nem kötelezettségre orientálódott. A csehszlovák-szíri­ai kapcsolatok kibontakozása is ekkor vált széleskörűvé. A mosta­ni látogatás dokumentumait, első­sorban a barátsági és együttmű­ködési szerződést átolvasva szembetűnő, hogy a kapcsolatok felölelik a két ország életének gya­korlatilag minden területét. Ennek alapja a két ország közti kölcsö­nös megértés és a nézetazonos­ság a nemzetközi helyzet megíté­lésében, a kölcsönös bizalom, a tisztelet, a belügyekbe való be nem avatkozás. Csehszlovákia és Szíria azono­san vélekedik az olyan elvi problé­mákról, mint a nemzetközi béke és biztonság megőrzésének és meg­szilárdításának, a világűr militari­zálása megakadályozásának, az új nemzetközi gazdasági rend megteremtésének, az államok közti vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldásának, a re­gionális konfliktusok békés eszkö­zökkel való megoldásának kérdé­se. Egyetértenek abban, hogy a már több évtizede tartó, rendkí­vül súlyos, a világbékét komolyan veszélyeztető, a térség népeinek mérhetetlen szenvedéseket okozó közel-keleti konfliktust az ENSZ égisze alatt, nemzetközi konferen­cián kell megoldani valamennyi érdekelt fél, így a Palesztinai Fel­szabadítási Szervezet részvéte­lével. Ezeken az elvi alapokon fejlődik a két ország viszonya, legszem­betűnőbben talán a gazdasági kapcsolatok, amelyek szigorúan a kölcsönös előnyösség elvéből indulnak ki. A szíriai gazdaság fejlesztéséhez nyújtott csehszlo­vák segítségnek része a szakem­berek hazánkban való képzése és a csehszlovák szakemberek szíri­ai „vendégszereplései“. Az ilyen jellegű kapcsolatok pedig a két nép jobb kölcsönös megismeré­sét, közeledését és barátsága ki­bontakozását segítik elő. Adalékul ez utóbbiakhoz talán érdemes szólni az olyan közvetlen kapcsolatokról is, mint amilyenek például a csehszlovák segítséggel felépített, újjáépített és folyamato­san bővített homszi olajfinomító csehszlovák szakemberei és a he­lyi lakosság között alakultak ki. Szakembereinket a szó szoros ér­telmében bevonták a város életé­be, már hagyományossá váltak a „nemzetközi“ sportvetélkedé­sek, s mivel - talán csak az itt töltött idő rövidsége miatt - nehe­zen tanulnak arabul, a szálláshe­lyükhöz legközelebb eső üzletek­ben az eladók - a vendégnek kijáró kötelező tisztelet jegyében és talán a jobb üzletmenet remé­nyében - sikeresen vették a nyelvi akadályt. A hivatalos államközi dokumen­tumok természetesen az ilyen kapcsolatokra nem térnek ki, a diplomáciai nyelvezet érzelmek­től mentes, pontos és tárgyilagos. De arra a dokumentumokban fel­lelhető megállapításra, miszerint a csehszlovák-szíriai kapcsolatok magas szintűek, talán éppen a fent említett alacsonyabb szint a legjobb bizonyíték. GÖRFÖL ZSUZSA A salvadori hazafiak a politikai rendezést szorgalmazzák (ČSTK) - Jorge Palencia, a Farabundo Marti Nemzeti Fel­szabadítási Front és a Forradalmi Demokratikus Front (FMLN-FDR) nemzetközi szolidaritási bizottsá­gának tagja Havannában szerdán megtartott sajtóértekezletén rá­mutatott arra, hogy 1980 októbe­Mitterrand Bonnban és Nyugat-Berlinben (ČSTK) - Francois Mitterrand francia elnök útban Nyugat-Berlin felé, tegnap rövid időre megállt Bonnban. A repülőtéren Helmut Kohl nyugatnémet kancellár fo­gadta, majd a két fél rövid megbe­szélést tartott. A francia államfő tájékoztatta Kohlt Mihail Gorba­csovnak, az SZKP KB főtitkárá­nak párizsi látogatásáról. Mitter­rand és Kohl a két külügyminiszter társaságában megvitatták a Szov­jetunió legutóbbi, az atomfegyve­rek radikális csökkentését célzó javaslatait. Ezt követően a francia államfő folytatta útjáj, Nyugat-Berlinbe, ahová elkísérte őt a nyugatnémet kancellár is. rében történt megalakulása óta az FMLN a 14 salvadori tartomány közül már 12-re kiterjesztette harci tevékenységét. A forradalmi erők harcába a lakosság egyre széle­sebb rétegei kapcsolódnak be, en­nek ellenére az FMLN a konfliktus politikai rendezését szorgalmaz­za, kész folytatni a kormánnyal a párbeszédet, amely tavaly októ­ber 15-én kezdődött La Pálmá­ban. A háború már 60 ezer em­beréletet követelt, 1 millióra tehető azoknak a száma, akik elhagyták otthonukat, és az ország biztonsá­gosabb területeire menekültek. El­mélyült a gazdasági válság és a munkanélküliség, Jorge Palencia az elkövetkező időszakra a forradalmi erők fő fel­adataként a katonai rezsim offen- zívájának leverését jelölte meg. Ezt az offenzívát az Egyesült Álla­mok készítette elő és irányítja. A salvadori kormány évente egy­millió dolláros amerikai támoga­tást kap, s ennek több mint 75 százalékát katonai célokra fordít­ják. Ha nem lenne ez a támogatás, a salvadori nép már régen győzött volna igazságos harcában - món- dotta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom