Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1985-10-08 / 237. szám, kedd

Levelezőink írják EGY LEVÉL NYOMÁN Sajátságosán értelmezett szolgáltatás „Községünk, Jánok (Janik) két kilométer hosszú. A falu egyik szélétől mintegy 900 méterre van egy vendéglő, a falu másik szélé­től pedig hat-hétszáz méterre egy élelmiszerbolt. A vendéglátó üzemben - amelyhez közel negy­venkilenc család lakik, s minden családban vannak kiskorú gyere­kek - három évvel ezelőtt még árultak kenyeret, tejet és tejtermé­keket. Az élelmiszerbolt vezetőjé­nek ez ellen kifogása volt. Arra hivatkozott, nem tudja teljesíteni forgalmi tervét. A Jednota fo­gyasztási szövetkezet kassai (Ko­šice) vezetősége ezért csökken­tette az eladható tej és kenyér mennyiségét. Száz liter tej helyett negyven litert értékesítenek csak a vendéglőben. Az élelmiszerbolt messze van, igy az idős emberek, de a fiatalok is inkább kénytelenek vállalni az utazás fáradalmait és a többletköltséget, s Szepsibe (Moldava nad Bodvou) utazni au­tóbusszal (a buszmegálló pár mé­terre van) az alapvető élelmisze­rekért“ - Írja panaszos levelében Tobák János olvasónk több nyug­díjas társa nevében is. A helyszínen meggyőződtünk róla, hogy a panasz jogos. Mata Józsefné, az élelmiszerbolt veze­tője elismerte, hogy írásban fordult a fogyasztási szövetkezet járási vezetőségéhez, hogy korlátozzák a tejtermékek és a kenyér árusítá­sát a vendéglőben, mert nem tel­jesítheti a tervét. Ha módosítanák forgalmi tervét nem gördítene aka­dályt a vendéglőben való árusítás elé.- A vendéglőhöz közel lakó emberek nagy része nyugdíjas a fiatalok közül legtöbben ingázók, nem dolgoznak helyben. Mire este hazajönnek az élelmiszerboltban sem kenyeret, sem tejet nem kap­nak. Segíteni akartam rajtuk, ezért vállaltam az élelmiszer árusítást - mondotta Verbőczi Ferencné, a vendéglő vezetője. - Azóta is állandó volt az ellentét. Egészség- ügyi okokra is hivatkoztak. Meg­jegyzem,' ránk is olyan előírások vonatkoznak, mint az élelmiszer- boltra. Különben is a kenyeret külön helyiségben tartjuk, a tejet egy üzlethelyiségen kívüli szekrény­ben tároljuk, s nincs is szükség tárolásra, hiszen egy órán belül elfogy, miután megkapjuk. A hu­zavona végül tilalommal végző­dött. Sajnos ez nem engem, ha­nem a lakosságot sújtja. Nem is értem, hogy miért nem elsődleges az emberek igényeinek kielégíté­se - fejezte be Verbőcziné. Jolana Zelená hnb-titkár az üggyel kapcsolatban elmondta:- A levélírónak és a többi pana­szosnak igaza van. Több mint há­rom éve folyik ez a vita a község és a Jednota fogyasztási szövet­kezet járási vezetősége között. Felmérésünk szerint ez az antihu- mánus intézkedés több mint hat­van embert érint, főképp nyugdíja­sokat és gyerekeket. Többször fordultunk a Jednotához hivatalo­san, de semmi választ nem kap­tunk. Nagyon sajátságosán értel­mezik a szolgáltatás fogalmát. Szerintük nem ők vannak a töme­gekért, hanem fordítva. Még talán köszönetre is várnak, hogy mél- tóztatnak minket úgy-ahogy ki­szolgálni. Legutóbb 1985. július 26-án a helyi nemzeti bizottság és a falusi pártszervezet közösen for­dult a szövetkezet járási vezetősé­géhez, hogy teljesítsék kérésün­ket. Azóta sok hét eltelt, de vá­laszra sem méltattak. Hogyan tel­jesítse a nemzeti bizottság felada­tát a lakossággal szemben, ha ilyen érthetetlenséggel, sőt rossz- indulattal találja magát szem­ben? FECSÓ PÁL Tárlat A szokásos nyári szünet után ismét megnyitotta kapuit - Božena Augustinová munkáival - a duna­szerdahelyi (Dunajská Streda) Csallóközi Múzeum. Božena Augustinová képei kü­lönféle technikával készültek. Rézkarcai, fametszetei, tusrajzai, színes és fekete grafikái láthatók a kiállításon. Az alkotások monda­nivalója szintén különböző - min­denekelőtt a képzőművész hitval­lását tükrözi az életről. Témái a hazaszeretet, az anya és gyer­mek kapcsolata, az ember és kör­nyezetének viszonya, a hétközna­pok átélt eseményei. A mesék tar­ka világából liraian könnyed kom­pozíciók születtek. Egyes képei a népművészet iránti vonzalmáról tanúskodnak. Munkássága során Božena Au­gustinová már több kitüntetésben és elismerésben részesült. Idén például a Szlovákiai Nőszövetség aranyérmét és oklevelét nyerte el a béke, a család és a nő témájú alkotásaiért, valamint a Plakát a békéért című nemzetközi verse­nyen különdijat kapott Moszkvá­ban. Ugyancsak idén részesült szakmai elismerésben a Bratisla­vai Lira 85 könnyűzenei fesztiválra tervezett plakátjáért. Csörgő Zsuzsa Egy járás életéből Magas elismerésben részesül­tek az Agrokomplex ’85 országos mezőgazdasági kiállításon a Ri­maszombati (Rimavská Sobota) Törzstenyésztő Vállalat és a Kle- noveci Efsz dolgozói. A törzste­nyésztő vállalat által bemutatott anyasertés és kan aranyérmet, egy fejőstehén és egy tenyészjuh- család pedig ezüstérmet nyert. A vállalat ezzel az idei kiállításon a Közép-szlovákiai kerület leg­eredményesebb vállalata lett. Aranyéremmel tértek haza a nyit­rai (Nitra) kiállításról a Klenoveci Efsz képviselői is, akik egy te- nyészjuh család révén jutottak eh­hez a magas elismeréshez.--Új gyermekintézményt - har­mincöt férőhelyes bölcsődét és hatvan férőhelyes óvodát - avat­tak Rimaszombatban a Daxner ut­cában. Az 5,5 millió korona értékű létesítményt több üzem segítsé­gével Z-akcióban építették. Már hatszáz tagja van Komáromban (Komárno) a nyugdíjasok klubjának. A tizenhárom tagú vezetőség tevékenységét Kuchaf Rózsa irányítja. A város nyugdíjasai élénken érdeklődnek nem­csak a társadalmi munka, hanem a kulturális élet iránt is. A klubban számos szakkör működik. A leglátogatottabb az irodalmi, honismereti, kézimunka- és a turista-szakkör. Az ének- ( felvételen) és a zenekarban is sokan közreműködnek. Tarics János, Hollósi József, Trugly Sándor, Honty Mária és Baráth Erzsébet végeznek hasznos szervező és irányító munkát a szak­körökben. Bende István felvétele A gyermekintézmény felépítésé­hez szükséges anyagiakat a járás üzemei: a Zdroj, a sörgyár, a cu­korgyár, a pékség, a tejüzem, a dohánygyár, a húskombinát, a Jednota fogyasztási szövetke­zet, a nyomda és a Csehszlovák Autójavító Vállalat biztosította. Az említett üzem dolgozói 12 600 órát dolgoztak társadalmi munkában. A szakmunkákat a járási építőipari vállalat és a rimajánosi (Rimavské Jánovce) földműves-szövetkezet szakemberei végezték. Felújították a Gemer vendéglőt Rimaszombatban. Az átalakítás és az új berendezés több mint 12 millió koronába került. A három­száztíz személyt befogadó harmad- osztályú étteremben és söröző­ben diétás ételeket is felszolgál­nak Az ételek és italok nagy vá­lasztéka és a hangulatos zene mellett új szolgáltatásokat is nyúj­tanak a látogatóknak; lakodalmak, bankettek és más társadalmi akci­ók megrendezését is vállalják. Torpis József Daloló Ipoly-völgye A lévai (Levice) járási művelődési központ harminckét dolgozója irányítja - módszertani útmutatásokkal, taná­csokkal segíti - a községekben tevé­kenykedő nyolcvanhárom népművelőt. Közülük huszonnégyen hivatásosak, ötvenkilencen pedig társadalmi mun­kában végzik tevékenységüket. Legutóbb a Csemadok Járási bizott­ságával és a helyi szervezetek együtt­működésével Ipolyszakállason (Ipeľský Sokolec) rendezték meg a Da­loló Ipoly-völgye járási dal- és táncün­nepélyt. A nagyszabású ünnepség a Lakodalom van a mi utcánkban című daljátékkal kezdődött, majd a zselizi (Želiezovce) és garamkelecsényi (Hronské Kľačany) gyermek-tánccso- portok, a lévai, a palásti (Plášfovce), a nagyölvedi (Veiké Ludince), a ga- ramgyörgyi (Júr nad Hronom), a nagy­túri (Veľké Túrovce) és a helyi folklór­csoportok, valamint az ipolysági (Šahy) népi együttes lépett fel. A műsor máso­dik részében a Szőttes népművészeti csoport és Szvorák Katalin vendégsze­repeit. Császár Ernő Elkészült a vízvezeték Véradás Kibővítették Štúrovóban a víz­vezeték-hálózatot. Ma már újabb 220 család használhat egészsé­ges vezetékes vizet. A Nána vá­rosrészben hat utca lakosai kissé húzódozva kapcsolódtak be a tár­sadalmi munkába. Csak a jónevű galántai (Galanta) vízvezetéksze­relők megérkezése után szapo­rodtak gyorsan a kiásott vízaknák és árkok a családi házak előtt. Sokszor már a városi nemzeti bi­zottság dolgozói és a képviselők is kétségbe vonták, hogy elkészül­nek a munkálatok. A reményt csak Nágel József, a vnb alelnöke nem adta föl egyetlen percre sem. Az ő kezdeményezésére fogtak hoz­zá a hálózat bővítéséhez, s követ­kezetesen harcolt annak megvaló­sításáért. ONDR0 ERNŐ A galántai (Galanta) transzfúziós ál­lomáson legutóbb ötven véradó jelent­kezett a járás egyes falvaiból és ipari üzemeiből véradásra. Közöttük olya­nok is voltak, mint Rák Vilmos, aki már harmincötször, Forró Mária - harminc­egyszer -, Holec Pál - huszonhétszer-, Pánd László - huszonháromszor - és a vágkirályfai (Kráľová nad vá­hom) Bergendi Ottó, aki hússzor adott vért. Az állomáson idén eddig 3246 személytől vehettek vért. Oláh Gyula Váltakozó műszakok T. M.: Ajánljuk, hogy az egyen­lőtlen havi elosztásban váltakozó műszakokat kérjék munkaórákra szétírni, s egy-három hónap kere­tében elszámolni. A szabadság kiírása, sem pedig a túlmunka fi­gyelmen kivúl hagyása nem tűnik szabályosnak. Továbbtanulás K. M.: Olvasónk fia jó ered­ménnyel végezte el a mezőgazda- sági középiskolát, s jelenleg egy gépállomáson dolgozik. Ez év júli­usában felvették egy másik mező- gazdasági középiskolába, ahol a tanulmányait bentlakóként foly­tathatja 1986. januárjától. A mun­káltató (a gépállomás) nem haj­landó a továbbtanulást anyagilag támogatni, s a továbbtanulást csak azzal a feltétellel teszi lehe­tővé, hogy a tanulmányok idejére (évente fél évre) fizetetlen sza­badságot engedélyez. Olvasónk fiára, mint munkaviszonyban lévő dolgozóra már nem folyósítják a családi pótlékot, s ez természe­tesen kihat olvasónk munkabér­adójára is. Továbbá, a fiú különélő apja sem fizeti már a tartásdí- jat. Olvasónk kérdi, kitől kaphat segélyt, illetve mire van joga. Először is azt ajánljuk, tisztáz­zák, milyen beleegyezést adott a fiú továbbtanulásához a munkál­tatója. A 140/1968 sz. rendelet s az értelmezései szerint, ha a munkáltató hozzájárult (bele­egyezett) dolgozója továbbtanulá­sába nem korlátozhatja a rendelet által biztosított anyagi támogatást. Továbbá, azt ajánljuk, hogy a fia terjesszen be kérvényt az iskola igazgatójához, s kérjen ösz­töndíjat arra az időre, mig fizetet­len szabadságon a diákszálló la­kójaként továbbtanul a nappali ta­gozaton. Nézetünk szerint az anyagi rá­utaltság, s az eddigi tanulmányok kedvező eredményének feltételeit a fia teljesíti. Ami a tartásdíjra való igényt illeti, nézetünk szerint arra az idő­re míg olvasónk fia a nappali tago­zaton tanul tovább, továbbra is igényelheti az apjától az eddigi folyósított tartásdíjat. Feltételez­hető, hogy a gyermek apja ezt hajlandó önként is teljesíteni. Ajánljuk, közöljék a gyermek szándékát az apjával, s ha az önkéntes tartásdíjfizetésre nem lenne hajlandó, forduljanak a bíró­sághoz. A családi pótlék ügyében ajánl­juk, az iskolai igazolás alapján forduljon (a tanulmányok ideje alatt) a betegségi biztosítás járási igazgatóságához. A munkahely megváltoztatását egyezséggel lehet elérni. Biztosítás K. A.: A bíróság tájékoztatása helyes volt: a gyermek életbiztosí­tási szerződését az apja kötötte meg, ő fizette a biztosítási dijat a házasságuk ideje alatt. A válás után pedig a szerződést megszün­tette és a biztosítás csökkentett összegét felvette. Mivel a gyermek balesete ide­jén a biztosítási szerződés már érvénytelen volt a biztosító sem­miféle térítés fizetésére nem köte­lezhető. A biztosító elfogadhatta a biztosítási szerződés felmondá­sát, mivel ezt a szerződést a gyer­mek apja kötötte meg. A biztosítótól felvett összeg nem tehetett ki sokat, mert csak a megtakarított összeg visszafize­tésére volt igény. Elvben ezt az összeget is be kellett volna vonni- ok a házastársak osztatlan közös tulajdonának megosztásába. Haez még nem történt meg, akkor utó­lag megteheti. Az említett meg­osztást megegyezéssel valósít­hatják meg, vagy a bíróságon be­adott indítványában kérheti. A kö­zös vagyon megosztását a bírósá­gon a válóperes ítélet jogerőre emelkedésétől számított három éven belül kérheti. Az 1983. már­cius 31-ig jogerőre emelkedett Íté­letek esetében a házastársak osz­tatlan közös tulajdona megosztá­sa iránti indítványt legkésőbb 1986. március 31-ig lehet a bíró­ságra beadni. A részleges rokkant munkaviszonyának megszakítása N. L.: Olvasónkat egy éve rész­legesen rokkantnak nyilvánították. Jelenleg 43 éves és eddig 24 ledolgozott éve van. Kérdi, mennyi ideig maradhat munkaviszony nél­kül, hogy ne veszítse el nyugdíjjo­gosultságát? A részlegesen rokkant tulajdon­képpen csökkent munkaképessé­gű, de a törvény számol azzal, hogy részleges rokkantsági nyug­díja mellett tovább dolgozik. Ha részlegesen rokkantként öt évnél hosszabb ideig nem dolgoz­na, a korábban szerzett beszámít­ható éveit az öregségi nyugdíjhoz csak akkor ismernék el, ha leg­alább 3 évig lenne ismét munkavi­szonyban. Továbbá számolnia kell azzal is, hogy az öregségi nyugdíját a nyugdíjra való jogigény keletke­zését megelőző öt vagy tíz évben elért tényleges keresetéből kelle­ne kiszámítani. Ha nem lenne leg­alább újabb öt évi munkaviszonya az átlagkeresete lényegesen ala­csonyabb lenne (ha viszont köz­ben továbbra is részlegesen rok­kant maradna, akkor bizonyos vé­delmet nyújtana az, hogy a nyug­diját nem állapíthatnák meg ala­csonyabb havi átlagkeresetből, mint amelyből a részlegs rokkant­sági nyugdiját állapították meg), önnek az öregségi nyugdíjra 53.-57. életéve között keletkezik igénye aszerint, hogy hány gyer­meket nevelt fel. A munkaviszony megszakítása csak akkor nem rontja az átlagke­resetet, s csak akkor nem kell az említett további éveket ledolgozni, ha a járási nemzeti bizottság jára­dékbizottsága a munkaviszony megszakítását komoly okból tör­téntnek ismerné el az ön kérvénye alapján. Komoly oknak ismerhet­nék el az egészségi okokon kivül esetleg azt is, hogy kisgyermekről, az unokájáról, vagy beteg család­tagjáról kell gondoskodnia. Örökség T. M.: Olvasónk férje egy hó­napja meghalt. Első házasságából két gyermeke származott (ezek már idősebbek). Az olvasónkkal kötött házasságában pedig még három gyermeke született. Olva­sónk mostohafia röviddel az apja halála után életveszélyes fenye­getésekkel űzte ki olvasónkat és három apró gyermekét a házból. Olvasónk egy idős rokonánál talált menedéket. A mostohafiú eddig megtagadta az olvasónk és a gyermekek személyes dolgainak kiadását, önkényesen eladott két sertést, amelyeket olvasónk vett és tartott. ön és három gyermeke fejen­ként egyhatod (együtt négyhatod) részben örökölnek az örökhagyó után, az első házasságból szár­mazó két gyermek pedig egyha- tod-egyhatod részt igényelhet. Annak, amit a házasságuk fennál­lása alatt szereztek férjével, fele része önt illeti meg, (ez a házas­társak osztatlan közös tulajdoná­nak önre eső része). Az ön és a gyermekek személyes dolgai az önök személyes tulajdonát képezik (tehát nem tartoznak a hagyaték­ba). Az említett két sertés a há­zastársak osztatlan közös tulajdo­nába tartozott, ebből az egyik az öné, a másik a hagyatékba tarto­zott volna, s ebből önt és a gyer­mekeit négyhatod rész illeti meg. A hagyatékot az állami közjegy- zőség tárgyalja le. Mivel a mosto­hafia a hagyatékot a beleegyezé­se nélkül eladogatja, joggal kérhe­ti, hogy a közjegyzőség vegyen fel részletes leltárt és adjon ki utasí­tást, hogy mig az öröklést illetően nem döntenek a hagyatékba tarto­zó dolgokkal csak a közjegyzőség előzetes hozzájárulásával legyen szabad rendelkezni. A hnb és a közbiztonsági szervek segítsé­gével visszatérhet otthonába és a közbiztonsági szerveknél tegyen feljelentést mostohafia életveszé­lyes fenyegetései miatt, s ha az ön vagy a gyermekek dolgait is eladta volna, lopás bűncselekménye miatt is. Dr. F. J. ÚJ SZÓ 1985. X. 8.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom