Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1985-10-08 / 237. szám, kedd
Szimfonikus művek, oratórium, kamarazene A bratislavai zenei ünnepségek három hangversenyéről A harmadik évtizedébe lépett bratislavai zenei ünnepségek hagyományai közé tartozik, hogy a klasszikus zenemüvek előadása mellett a koncertező szólisták és együttesek kortárs zeneszerzők műveinek a bemutatására is vállalkoznak. Ennek idén külön aktualitást adott a felszabadulás 40. évfordulója. A megnyitó napján a Szlovák Filharmónia hangversenytermében az együttes zenekarát és énekkarát Bystrik Režucha vezényelte. Az est első harmadában Georgij Szviridov szovjet zeneszerző Kis triptichon cimű szimfonikus alkotását adták elő. A háromtételes zenemű tömörsége kétségtelenül próbára teszi az előadókat. Egyre fokozódó dinamikája és az első rész ritmusaira épített szinesség a Režucha vezényelte zenekar tolmácsolásában a visz- szafogottság keltette feszültséggel is gazdagodott. A hallgatót az igy tolmácsolt zene mindvégig magával ragadt^. Ludwig van Beethoven egyetlen hegedűversenyét (D-dúr, op. 61.) Mihaela Martin romániai hegedűművész adta elő. A hegedűversenyek legszebb darabjai között számontar- tott "alkotást lendületesen, helyenként a virtuóz technikát kívánó részek hangsúlyozásával adta elő. így kicsit ellentétbe került a hegedűverseny természetességével, s ez különösen a második tétel (Larghetto) bensőséges hangulatainál volt érezhető. Végül az önfeledt, azonosuló oldottságot kívánó harmadik tételt (Rondo. Allegro) sem sikerült érzelmi mélységgel tolmácsolnia. A szünet után Ladislav Burlas Találkozás az emberrel címmel Ján Kostra három versére írt vokális szimfóniája hangzott fel. A zenekarhoz a kórus, valamint Viktória Stracenská (mezzoszoprán) és Pavol Mauréry (bariton) csatlakoztak. Ebben a zeneműben az irodalmi ihletett- ség a modern zene szintetizáló formai törekvéseivel párosul. Az énekes és hangszeres előadóművészet e jellegzetes darabjában, a zenei kettősségen belül, a szólóének a versekben kifejeződő emberi kapcsolatok gondolatiságát képviseli. A külön-külön megszólaló zenekar és kórus, valamint a szólóénekesek más-más hangnemben és nyomatékkai tolmácsolták a mondanivalót. Az igényes Beethoven-hegedűverseny után a zenekar szinte fellélegzett és a kórussal folytatott zenei párbeszédét a szólóénekesek előadta versek koronázták meg. Viktória Stracenská muzikalitása, hangszíne jól érvényesült és elsősorban a mélyebb hangfekvésű részek tolmácsolásakor volt meggyőző. Pavol Maurérynak sajátja a lirai éneklési mód, így baritonjának szinessége jól érvényesült. Az est karmestereként Bystrik Režucha mindhárom esetben markáns teljesítményt nyújtott; a Burlas-mű tolmácsolásakor éppen a feladat bonyolultsága okán a legkiemelkedőbben vezényelt. Szeptember 27-én Georg Frid- rich Hándel Messiás című oratóriumát lelkes tapssal fogadta a filharmónia koncerttermének hallgatósága. Emst Märzendorfer vezényletével, az egykori dublini bemutatóhoz hasonlóan, a közönség a žilinai Állami Kamarazenekar, a bratislavai Városi Kórus és a négy magyarországi szólista produkcióját is ovációval köszönte meg. A minden koncert alkalmával lenyűgöző Hándel-oratórium neves magyar szólóénekeseihez- Kalmár Magdához, Takács Tamarához, Fülöp Attilához és Gáti Istvánhoz - méltóak voltak az egyre kiválóbb teljesítményekre képes kamarazenekar és az amatőr kórus. A késői barokk z^ie óriásának alkotásában az alapgondolat- az temberiség felszabadítása a szolgaság alól - közérthető zenei formákban jelenik meg. Ezért is volt minden közreműködő számára háiás feladat tolmácsolása. Kalmár Magda mind az áriák, mind a recitativo részek éneklésében kimagaslott. Takács Tamara, aki mezzoszoprán énekesnő, az Hasznos időtöltés A természettudományok szeretetére nevelnek Változatlanul nagyon népszerű- . ek az alapiskolások, pionírok kö- . rében a šafárikovói ifjú természet- tudósok állomása által rendezett akciók, s magában az intézményben folyó szakköri tevékenység is. Á Rimaszombati (Rimavská Sobota) járási Pionirház állomásának tevékenysége igen változatos. Egyrészt módszertanilag irányítja az iskolai szakkörök tevékenységét, szervezi ac országos versenyeket és akciókat, másrészt közvetlen nevelőmunkát is végez. Ez utóbbival kapcsolatban Pavol Bocko, az ifjú természettudósok állomásának szaktanára elmondotta, hogy jelenleg tiz szakkör működik közvetlen irányításuk alatt. A leglátogatottabbak közé tartozik az akvarisztikai, a horgászati, a méhészeti és az ornitoló- giai, ugyanakkor a növényvilág megismerését és védelmét szolgáló szakkörök is mind népszerűbbek. A pionírok gazdag szak- könyvtár és korszerű segédeszközök- igénybevételével végezhetik hasznos tevékenységüket. A munka nemcsak az iskolai évben folyik, hanem a nyári szünidőben is, amikor a legkitartóbb helybeli iskolásokon kívül a környék- béli pionirtáborok lakóival bővül az érdeklődők köre. Az ünnepnapokon is tartanak pedagógusi ügyeletet, hiszen az apró halakat, a szebbnél szebb madarakat ilyenkor is gondozni, etetni kell, nem is beszélve a trópusi növényzet öntözésének, ápolásának szükségességéről. Az állomás hivatásos dolgozóin kívül több pedagógus és természetbarát is segíti, az intézmény működését. Hobonya Pál például már régóta irányítja a pionírok és * a középiskolások egy-egy szakcsoportját, emellett az elejtett, kifogott állatok preparálását is elvégzi. Hasonlóan jó szolgálatokat tett az elmúlt években a rimaszombati Gál Mátyás is, aki a fiatal barlangászokkal, geológusokkal foglalkozott társadalmi munkában. Rajtuk kívül pedagógusok egész sora segíti közvetve, vagy közvetlenül az állomás működését. A járás alapiskoláival való együttműködésről Pavol Bocko elmondotta, hogy az mindinkább gyümölcsöző. Az országos versenyekbe való bekapcsolódás és az azokon való szereplés munkájuk egyik fokmérője. Az olimpiák közül például három tartozik hatáskörükbe. A matematikai olimpiák az utóbbi időben nem sok sikert hoztak a járás iskolái számára. Legutóbb a résztvevők fele nem oldotta meg a példákat, igy kerületi szinten képviselet nélkül maradtak. A gyenge szereplés okai ugyan bonyolultak, de tükrözik az oktatás színvonalát is. Az eredménytelen szereplésbe nem nyugodtak bele, s az iskolai szervekkel karöltve keresik a javulás módját. összehasonlíthatatlanul jobb a helyzet a kémiai olimpiákon. Tavaly például a kerületi forduló öt első helyét a járás tanulói foglalták el. Kiváló eredményt értek el a Rimaszombati Šrobár Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanulói; Urbán Károly a győztes, Csirke Andrea, Szabó Andrea és Csányi Zsuzsanna a további helyezettek, s rajtuk kívül még a tisoveci Norbert Kurilla végzett az élmezőnyben. A biológiai olimpián a járás tanulói a középmezőnyben végeztek. Legjobban Zlatica Filadelfiová szerepelt a rimaszombati Daxner utcai alapiskolából, nyolcadik helyezést szerzett. A legnagyobb tömeget mozgósító vetélkedő tavaly is a Pitagoelső rész alt áriáit kissé nehézkesen énekelte, majd az oratórium egyetlen kettősében Fülöp Attilával már önmaga kiváló képességeinek szintjén énekelt. Partnerének tenorja minden alkalommal mély belső átéléssel és fényes magasságokban zengett. Gáti István az első rész basszus-áriájának éneklésében tűnt ki, s ugyanilyen szinten tolmácsolta a harmadik rész „trombita-áriáját“. Mind a zenekar, mind a kórus Ernst Märzendorfer vezényletével az oratórium érzelmi és gondolati töltését pontosan tolmácsolta. Az pedig természetesnek látszott, hogy a híres „Halleluja“ énekléséért a kórus kapta a legtöbb tapsot. A megnyitó hangverseny után alig három nappal ismét közönség elé állt a Szlovák Kamarazenekar Bohdan Warchal vezetésével. Az est repertoárján Antonio Vivaldi Concerto grosso (D-moll, op. 3.), Georg Fridrich Hándel Concerto grosso (F-dür, op. 6.) Johann Sebastian Bach V. brandenburgi versenye (D-dúr), valamint Hja Zel- jenka csellóra és kamarazenekarra írt művének bemutatója szerepelt. Ez utóbbit Heinrich Schiff, osztrák csellista közreműködésével adta elő a kamarazenekar. Külön talán csak erről a bemutatóról kell szólni, hiszen a Szlovák Kamarazenekar immár hagyományosan a tőle megszokott magas szinten tolmácsolja a klasszikusokat. A Párbeszéd csellóra és kamarazenekarra cimű Zeljenka-mű előadásában a zenekarnak méltó partnere volt az osztrák csellista. Az úgynevezett „abszolút zene“ kategóriájába (nincs leírható tartalma) tartozó darab elsősorban a zenei párbeszéd szinességére alapozott. Eközben mind az osztrák csellista, mind a kamarazene- kar hallhatóan otthonosan érezte magát. A bratislavai zenei ünnepségek első felének koncert-estjeinek sorából a Hándel-oratórium tolmácsolása és a Szlovák Kamarazenekar koncertje emelkedett ki. SZÚNYOG JUDIT rasz-verseny volt. A járás iskoláiból százhetvenen indultak, s kerületi szinten Németh László - a Šrobár utcai magyar tanítási nyelvű iskolából - szerepelt a legjobban, a második helyen végzett. Rendszeres résztvevői a járás iskolái a zoológiái, botanikai és a geológiai versenyeknek is. Az Aranylevél elnevezésű természet- védelmi vetélkedőn a rimaszombati Győzelem utcai alapiskolások csapata a hatodik helyen végzett. Az ifjú természettudósok állomásának udvarán levő üvegházban is serény munka folyik. Az itt nevelt virágok és különleges növények közül néhány cserép minden második évben elkerül a bratislavai Flóra virágkiállításra is. A kis üvegház és a kert további sorsát illetően a közeljövőben döntenek az illetékes szervek, hiszen az egész épület a lebontásra kerülő zónában van. A természet- tudományok ifjú kedvelői azonban semmiképpen sem maradnak majd otthon nélkül. HACSI ATTILA A legfiatalabb győztes Nguyen Tian Dzung hanoi középiskolás diák ez év nyarán a Finnországban megrendezett 26. Nemzetközi Matematikai Olimpián első díjat nyert. Dzung a hazai versenyeken már többször győzött. A 15 éves diák a legfiatalabb győztes a matematikai olimpiák történetében. Szülei mindketten matematikatanárok. A kis Dzung már elemista korában rendkívüli matematikai érzékről tett tanúbizonyságot. Harmadikos korában külön engedélyt kapott, hogy egy osztállyal feljebb folytassa tanulmányait. Első győzelmét 1979-ben kis elemistaként aratta. 1983-ban újabb fölényes győzelmével olyannyira felhívta magára a figyelmet, hogy meghívták a tehetséges fiatalok matematikai egyetemi kurzusára. Az idei nyári első helyezése országának, csapatának is dicsőséget hozott, hiszen a résztvevő 38 ország között a vietnami matematikus csapat az ötödik helyet foglalta el. (B) UJ FILMEK Húszas évek, harmincas évek (lengyel) Különös időket élt akkor a világ: a gazdasági válság és erkölcsi romlás korát, amikor az emberek többségének naponta szinte fogcsikorgatva kellett küzdenie puszta létéért, amikor a jobb sorsra érdemes emberek hajlamosak voltak összekeverni az önmegvalósítást és a magamutogatást, amikor a pénzre és tekintélyre orihogy csődbe juttatja őket. Pénzükön revüszínházat bérel, s teljesen ismeretlen énekes-táncos színésznőket szerződtet abban a meggyőződésben, hogy vállalkozása csakis sikertelen lehet, a költséges befektetés sosem térül meg, így elúszik társainak a tőkéje. A látványos bukás helyett - amint azt a néző sejtheti is entált könyörtelen harc az emberek százait-ezreit sodorta katasztrófába, ítélte elbukásra - s amikor a nagy revüszínházak reneszánszukat élték, s a musicalek édesbús dallamai zsong ították el a zsongulásra hajlamos embereket ... Estéről estére vakító fények árasztották el a kis színházak és kabarék színpadát, strucctollas lányok táncoltak, slágerek hangzottak fel - és nem csupán a tengeren túlon, hanem Európa számos városában, így Varsóban is. A háború előtti lengyel főváros sajátos hangulata, a kedélyes varsóiak, a kis színházak és revük nyüzsgő világa hamisítatlan légkört teremt a történet köré. A cselekmény egyébként egyszerű: Adam, a fiatal mérnök valahol a Kárpátokban olajat keres. Üzlettársai azonban megtagadják tőle az anyagi támogatást, ezért Adam elhatározza,- a musical pénztárszaggató sikert arat, az ismeretlen énekesnőt a közönség csillagként ünnepli és Adamra is rámosolyog a szerencse: olajat talál... Janusz Rzeszewski filmjében a kalandos történet csak apropó ahhoz, hogy az alkotó megelevenítse a harmincas évek zenéstáncos revüszínházainak világát. A rendező a zenés filmek legjobb hagyományait követve elegánsan, nagyvonalúan „tálalja“ a revüt; hol leplezetlen csodálattal szemléli a „békebeli idők“ kabaréinak nyüzsgő világát, hol parodizálja azt és megtisztítja az évek során rárakódó legendáktól. Kár azonban, hogy következetlen volt, s nem igazodott mindvégig a paródia hangvételéhez. Művének főbb szerepeit ismert művészek játsz- szák: Tornász Stockinger, Gražy- na Szapolowska, Piotr Fron- czewski, Dorota Staliňska. Szomorkásán komikus, érzelmesen mulatságos helyzetek kis gyűjteménye ez a Maurizio Ponzi által rendezett olasz film. A karmesteri pálca azonban ezúttal a főszereplő és társ-forgató- könyvíró Francesco Nuti kezébe került, hiszen az ő hóbortos clown-személyisége határozza meg és uralja a művet. A forgatókönyv laza szövege tág teret kínál és a főszereplő élvezettel használja ki a lehetőséget. Szerepe szerint reménytelen szállodai portás ez a reményteljes figurákat szervezzen maga köré, amitől is az ő érzelemdús és gyermeki személyisége még tisztább fényben tündököl. A toszkánai vidék jellemző figuráját megjelenítő Francesco Nuti a filmben játék- szenvedélye miatt kerül kalandos helyzetekbe, de ez segíti őt hozzá egy bájos szaxofonista lány szívének elnyeréséhez is. Francesco Nuti egyébként nemcsak a filmben, hanem a magánéletében is szenvedélyes biliárdjátékos. Ellenlábasát, a legyőzhetetlen biliárdbajnokot, Marcello álmokat szövögető biliárdjátékos fiatalember, akinek reggeltől estig zajló naiv története csak ürügy, hogy egy sajátosan észak-olasz komédiás típus sajátosan északolasz humorú egyénisége maradéktalanul érvényesülhessen. Furcsa, szabálytalan arcán és esetlen mozgásán túl Francesco Nuti leginkább a szöveg-humor előadásában hitelesíti komikus adottságait. Végeérhetetlen szógörgetegei, önmagával folytatott heves párbeszédei általában rendkívül mulatságosak. Ahhoz is van érzéke, hogy kellően abszurd Lotti játssza, aki nem más, mint a kilencszeres olasz biliárdbajnok, számos nemzetközi bajnokság győztese. Francesco (Nuti a filmjeiben megtartja saját keresztnevét) szerelmesét Giuliana De Sió alakítja, természetes egyszerűséggel. A szellemes történet a klasszikus vígjátéki alaphelyzet ötletes variációja a mai kor embereire áthangszerelve. Pergő eseménysora, a cselekmény ügyes bonyolítása, hiteles fordulatai kellemesen fogyasztható művé teszi A biliárdbajnokot.-ymDJ SZÚ 4 1985. X. 8. A biliárdbajnok (olasz) Jelenet a lengyel zenés filmből Francesco Nuti (jobbra) és ellenlábasa: Marcello- Lotti
