Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1985-10-30 / 256. szám, szerda
A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK PROGRAMJA (Folytatás a 9. oldalról) teremtettek a kizsákmányolás ellen, a szabadságért és a társadalmi egyenlőségért, a boldogságért és a békéért vívott sok évszázados küzdelem során. A kommunista erkölcs, amelynek szilárdításáért az SZKP síkraszáll.- közösségi erkölcs. „Egy mindenkiért, mindenki egyért“ - ez a közösségi erkölcs alapelve. összeegyeztethetetlen az önzéssel, a haszonleséssel és harmonikusan párosítja egymással az egész nép, a közösség és az egyén érdekeit;- humánus erkölcs. Ez felemeli a dolgozó embert, az iránta érzett mély tisztelet hatja át, nem engedi meg a méltósága elleni támadásokat. Az emberek közötti valóban emberi kapcsolatokat juttatja kifejezésre, az elvtársi együttműködésen, kölcsönös segítségnyújtáson, szívélyességen, tisztességen, egyszerűségen és szerénységen alapuló viszonyt mind a magán-, mind a társadalmi életben.- Aktív, tevékeny erkölcs. A munkában és az alkotásban új sikerek elérésére, a közösség és az egész ország életében érdekelt részvétele, és mindannak az aktív elutasítására serkenti az embert, ami ellentétes a szocialista életmóddal, arra, hogy állhatatosan küzdjön a kommunista eszményekért. Hazafias és internacionalista nevelés. A párt a jövőben is fáradhatatlanul dolgozni fog azon, hogy a szovjet emberben október országa iránt, ama föld iránt érzett szeretet, ahol született és nevelkedett, a világ első szocialista államának történelmi vívmányai felett érzett büszkeség összefonódjék a proletár és a szocialista internacionalizmussal, a testvéri országok dolgozói és mindazok iránt érzett osztályszolidaritással, akik az imperializmus ellen, a társadalmi haladásért és a békéért harcolnak. Az SZKP állhatatosan törekedni fog arra, hogy minden szovjet embert jellemezze a Szovjetunió összes nemzetét és nemzetiségét egyesítő barátság és testvériség érzése, továbbá a nemzetek közötti érintkezés magas fokú kulturáltsága, s a türelmetlenség a nacionalizmus és a sovinizmus, a nemzeti beszűkültség és a nemzeti önzés iránt. A párt eszmei nevelőmunkájának fontos feladata a katonai-hazafias nevelés, és annak a készségnek a kialakítása, hogy megvédelmezzük a szocialista hazát, neki áldozzuk minden erőnket, s ha szükséges, életünket is. Ateista nevelés. A párt a lelkiismereti szabadság alkotmányos biztosítékainak fenntartás nélküli tiszteletben tartásáért száll síkra, és elítéli azokat a próbálkozásokat, hogy a vallást a társadalom és az egyén kárára használják fel. A vallási előítéletek leküzdésének helyes útja az emberek aktivitásának fokozása a munkában és a társadalmi életben, a népművelés, és az új szovjet szertartások megteremtése, széles körű elterjesztése. A kommunista nevelés terén végzett munka fontos alkotórésze a küzdelem az idegen ideológia és erkölcs megnyilvánulásai ellen, minden negatív jelenség ellen, amely egyfelől a múltnak az emberek tudatában és magatartásában élő csökevényeivel, másfelől a társadalmi élet különböző területein a gyakorlati munka fogyatékosságaival, a megoldásra váró problémák rendezésében mutatkozó késedelemmel függ össze. A párt elsőrendű jelentőségűnek tartja a munkafegyelem megsértése, a sikkasztás és a korrupció, a spekuláció és az ingyenélés, a részegeskedés és a garázdaság, a magántulajdonosi beállítottság és a nyerészkedés, a szolgalelkűség és a talpnyalás következetes és állhatatos megszüntetését. Arra van szükség, hogy ennek érdekében maradéktalanul éljünk mind a közvélemény tekintélyével, mind a törvény erejével. Hatalmas nevelő jelentőségű a jó példa a társadalmi és a magánéletben, az állampolgári kötelességek teljesítésében. Harc a burzsoá ideológia ellen. A nemzetközi küzdőtéren a két világnézet kiélezett küzdelme a két világrendszer - a szocializmus és a kapitalizmus ellentétét tükrözi. Az SZKP abban látja a feladatát, hogy a népekhez eljuttassa az igazságot a létező szocializmusról, a Szovjetunió bélés külpolitikájáról, aktívan népszerűsítse a szovjet életmódot, offenzív módon és érvekkel alátámasztva mutassa be az imperializmus népellenes, embertelen jellegét, kizsákmányoló lényegét. A szovjet emberekben ki fogja alakítani a magas fokú politikai öntudatot, azt a képességet, hogy világos osztályálláspontról ítélje meg a társadalmi jelenségeket, védelmezze a szocialista társadalom eszményeit és szellemi értékeit. A társadalom életében erősödik a tömegtájékoztató és propagandaeszközök szerepe. Az SZKP arra fog törekedni, hogy a tömegtájékoztató és propagandaeszközök elmélyülten elemezzék a belpolitikai és a nemzetközi életet, a gazdasági és a társadalmi jelenségeket, aktívan támogassanak minden újat, haladót, vessék fel az időszerű, az embereket izgató kérdéseket, tegyenek javaslatot megoldásuk módjára. A sajtó, a televízió és a rádió arra hivatott, hogy megnyilatkozásainak politikai világosságával és céltudatosságával, tartalmi mélységével, operativitásával, információs tömörségével, világosságával és érthetőségével győzze meg a szovjet embereket. A párt a jövőben is tevékeny támogatásban és segítségben részesíti a sajtót, a tömegtájékoztatás és a propaganda valamennyi eszközét. Külön figyelemben részesül majd a televízió fejlesztése, a rádiós és a televíziós programok vételi körzeteinek nagyarányú kiterjesztése, az adások tartalmasságának, eszmei és művészi színvonalának emelése, vonzerejének fokozása. A tömegpolitikai és propagandamunkából határozottan ki kell küszöbölni az üres fecsegést, a formalizmus, a primitivizmus megnyilvánulásait. Minden formában és eszközzel segítse ez a munka a tömegek alkotóerejének mozgósítását az ország előtt álló feladatok teljesítésére, biztosítsa a párt-, az állami szervek, a társadalmi szervezetek tevékenységének széles nyilvánosságát, az emberekkel való érintkezés egyenességét és őszinteségét, a közvélemény helyes formálását, s befolyásának erősítését a gyakorlati ügyekre. Az SZKP folyamatosan fog gondoskodni az ideológiai munka anyagi bázisának erősítéséről. 2. A közoktatás területén A párt következetesen folytatja irányvonalát, melynek célja olyan öntudatos, nagy műveltségű emberek nevelése és képzése, akik képesek mind a fizikai, mind a szellemi munkára, a népgazdaságban, a társadalmi és az állami élet különböző területein, a tudomány és a kultúra szférájában végzett aktív tevékenységre. A Szovjetunióban létrehozott valóban népi iskolarendszer hozzáférhetővé tette az ismereteket minden állampolgár számára, történelmileg rövid idő alatt lehetővé tette a tömeges írástudatlanság felszámolását és az áttérést az általános középfokú oktatásra. Az SZKP a társadalmi - gazdasági fejlődés felgyorsításából, a kommunizmus építésének távlataiból adódó szükségletek és a tudomány, a technika haladásával járó követelmények figyelembevételével folytatni fogja a közoktatási rendszer tökéletesítését. Az általános képzést nyújtó iskolák és a szakiskolák hazánkban megvalósuló reformja az egységes politechnikai munkaiskola lenini elveinek alkotó továbbfejlesztésén alapul. Azt célozza, hogy még magasabbra emelje az ifjúság képzésének és nevelésének színvonalát; javítsa felkészültségét az önálló munkáséletre, megvalósítsa a fokozatos áttérést az általános szakoktatásra. Az iskola hivatott arra, hogy a tanulókba beleoltsa a haza iránti szeretetet, az idősebbek, a szülők és a tanítók, tanárok iránti tiszteletet, hogy a tanulókat a tanulás és a munka minőségéért, a saját magatartásukért viselt magas fokú felelősség szellemében nevelje, fejlessze a tanulói önigazgatást. A tervezett intézkedések megvalósítása folyamán tovább fog fejlődni, közelebb kerül egymáshoz, majd a jövőben össze is olvad egymással a szakképesítést és az általános képzést nyújtó iskola. A tudományos, a műszaki és a társadalmi haladás követelményeivel összhangban tovább fejlődik a középfokú szakoktatás és a felsőoktatás rendszere. Kötelessége érzékenyen és időben reagálni a termelés, a tudomány és a kultúra igényeire, olyan szakemberekkel kielégíteni a népgazdaság igényeit, akikben párosul a magas színvonalú felkészültség, az eszmei-politikai érettség, a szervező és az irányító munka készsége. A párt nagy jelentőséget tulajdonít a továbbképzési rendszer fejlesztésének, amely a levelező és az esti oktatással együttesen minden dolgozó számára kedvező lehetőségeket fog teremteni a tanulás folytatásához, az ismeretek szüntelen bővítéséhez és megújításához, az általános műveltség és a szakmai színvonal folyamatos emeléséhez. A párt fáradhatatlanul gondoskodni fog a pedagógusokról, az egész oktatási rendszer anyagi bázisának erősítéséről és fejlesztéséről. 3. A tudomány területén A tudomány mindinkább növekvő szerepet játszik a termelőerők fejlesztésében, a társadalmi viszonyok tökéletesítésében, az elvileg új gépek és technológiák létrehozásában, a munka termelékenységének fokozásában, a föld és az óceánok mélyének, valamint a világűrnek a meghódításában, illetve a környezet védelmében és megóvásában. A párt tudománypolitikája azt célozza, hogy megfelelő feltételeket teremtsünk a tudomány minden ágának a dinamikus fejlődéséhez, a személyeket, az anyagi és pénzügyi erőforrásokat azokra a legígéretesebb területekre összpontosítsuk, amelyek a kijelölt társadalmi, gazdasági célok megvalósításának felgyorsítását, a társadalom szellemi fejlődését, az ország megfelelő védelmi képességének biztosítását szolgálják. A természettudományos és a társadalmi megismerés elvi és hiteles alapja volt és marad a dialektikus materializmus módszere. E módszert továbbra is alkotó módon fejleszteni kell, és bátran alkalmazni a kutató munkában. A szovjet tudománynak vezető pozíciókat kell kivívnia a tudományos-műszaki fejlődés alapvető területein, hatékony és korszerű megoldásokat kell találni a jelenlegi és a jövőbeli termelési, társadalmigazdasági problémákra. Fontos, hogy biztosítsuk: az alapkutatások fejlesztése előnyt élvezzen, s elérjük, hogy a tudományos felfedezések minél hamarabb megvalósuljanak a népgazdaságban és az emberi tevékenység más területein. Folyamatosan tökéletesedjenek a tudomány és a termelés közötti integrációnak, a tudomá- nyos-műszaki fejlődés irányításának szervezeti-gazdasági formái, bővüljön az időszerű alkalmazott kutatás és a kísérleti, konstrukciós munka. Következetesen erősíteni kell az akadémiai, felsőoktatási és a szakmai kutatások közötti kapcsolatot. A társadalomtudósoknak összpontosítaniuk kell figyelmüket a világfejlödés tapasztalatainak tanulmányozására és sokoldalú elemzésére, az új társadalom létrehozására a Szovjetunióban, a többi szocialista országban, tanulmányozniuk kell a termelőerők és a termelési viszonyok dialektikáját, a szocialista viszonyok anyagi és szellemi szféráit, a kommunista formáció létre- jövetelének törvényszerűségeit, a magasabb fázisba történő folyamatos átmenetének módozatait és eszközeit. A fejlődés jelenlegi szakaszában a társadalomtudományok halaszthatatlan feladata a szocialista társadalom objektív ellentmondásainak tudományos elemzése, a megoldásukat célzó megalapozott ajánlások, és előremutató gazdasági-társadalmi prognózisok kidolgozása. Mélyreható elemzést igényelnek a kommunista és munkásmozgalomban, a nemzeti felszabadító mozgalmakban és a kapitalista társadalomban végbemenő folyamatok. A világ fejlődésének folyamata nem kevés, globális jellegű problémát állít az emberiség elé. A tudományos gondolkodásnak ezekre megbízható válaszokat kell adnia. A társadalomtudományok fontos feladata volt és marad a polgári és reformista ideológia, valamint a revansizmus és dogmatizmus elleni küzdelem. A párt támogatja a bátor kutatást, a tudományos gondolatok és irányzatok versengését, a vitákat és a véleménycseréket. A tudományoktól idegen a skolasztikus gondolkodás csakúgy, mint a tények bátor elméleti megalapozásától eltávolodó pasz- szív érvelés, a konjukturális szemlélet, a valóságtól való elszakadás. Napjaink problémáinak bonyolult, komplex jellege megköveteli a társadalom-, a természet- és a műszaki tudományok integrációjának elmélyítését. Tágabb lehetőséget kell kapniuk azon tudományos intézmények fejlődésének, amelyek biztosítják az aktuális problémák interdiszciplináris vizsgálatát, a tudományos káderek szükséges mobilitását, a tudományos intézmények, a tudományos tevékenység és a kutatások struktúrájának rugalmasságát. Növelni kell ezek szerepét a gazdasági és társadalmi fejlesztési tervek kidolgozásában és megvalósításában. A tudomány fejlődésének elengedhetetlen feltétele a friss erők állandó áramlása, egyebek között a termelés területéről, a tudósok alkotó lehetőségeinek bátor kiaknázása, munkájuk ösztönzése az elméleti és alkalmazott kutatásokhoz való tényleges hozzájárulásuktól függően. 4. A kulturális építés, az irodalom és a művészet területén A nemzetközi elismerést kivívott, valóban népi, soknemzetiségű szovjet kultúra létrehozása rendszerünk történelmi vívmánya. Óriási hatásának forrása a hűség az élet igazságához, a szocializmus és a kommunizmus eszményeihez, a mélységes humanizmus és optimizmus, s a szoros kapcsolat a néppel. Az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a dolgozó tömegek minél teljesebben és mélyebben elsajátítsák a kultúra szellemi és anyagi kincseit, minél aktívabban bekapcsolódjanak a művészeti alkotásba. A párt a kulturális építés lenini elveihez hűen továbbra is gondoskodik a dolgozók, a felnövekvő nemzedék - a hazai és a világkultúra legnagyszerűbb értékein alapuló - esztétikai neveléséről. Az esztétikai alapok adják meg a munka értelmét, felemelik az embert és megszépítik az életét. A kulturális szférának ki kell elégítenie a lakosság különböző rétegeinek növekvő igényeit, a nép számára biztosítani kell a szükséges lehetőségeket az öntevékeny művészi alkotó tevékenységhez, gazdagítaniuk kell a szocialista életformát, formálnia kell az egészséges igényeket, és a magas szintű esztétikai ízlést. A párt e feladatok sikeres megoldásában elengedhetetlen feltételnek tartja a kulturális-népművelő munka tartalmának és módszereinek folyamatos tökéletesítését, anyagi bázisának erősítését, a kulturális építés intenzívebbé tételét a falvakban és a termelésbe újonnan bevont területeken. A párt átfogóan elő fogja segíteni az irodalom és a művészet szerepének növelését. Az irodalomnak és a művészetnek a nép érdekeit, a kommunizmus ügyét kell szolgálniuk, az öröm és a kikapcsolódás forrását kell jelenteniük az emberek milliói számára, ki kell fejezniük óhajukat, érzéseiket, gondolataikat, és aktívan segíteniük kell szellemi gazdagodásukat és erkölcsi nevelésüket. Az irodalom és a művészet fejlesztésének fő irányvonala a nép életével való kapcsolat erősítése, a szocialista valóság hiteles, és magas művészi színvonalon történő ábrázolása, az új és haladó jelenségek megelevenítése és szenvedélyes elutasítása mindannak, ami akadályozza a társadalom előrehaladását. A szocialista realizmus művészete a né- piség és pártosság elvein alapul. Magában foglalja az élet valós művészi újratermelésében megnyilvánuló merész újító készséget, a honi és külföldi kultúra minden haladó hagyományának felhasználásával és továbbfejlesztésével. Az irodalom és más művészetek művelői elótt széles távlatok nyílnak a valóban szabad alkotásra, mesterségbeli tudásuk bővítésére, a realista formák, stílusok és műfajok sokoldalú továbbfejlesztésére. A nép kulturális színvonalának emelkedése mértékében erősödik az irodalom befolyása a társadalom életére, annak erkölcsi-lélektani légkörére. Ez növeli a kultúra művelőinek az alkotás eszmei irányzatáért, alkotásaik művészi hatásáért viselt felelősségét. Az SZKP féltő gonddal, tisztelettel viszonyul a tehetséghez, az alkotói kereséshez. Ugyanakkor, az alkotói közösségekre, a közvéleményre, a marxista-leninista művészeti kritikára támaszkodva, mindig harcolt és a jövőben is harcolni fog az eszmei tartalom hiánya, a zavaros világnézet, az esztétikai szürkeség, a kontárkodás ellen. A szovjet kultúra hozzájárul a népek közötti kölcsönös megértéshez és közeledéshez, aktív része az imperializmus, a reakció és a háború elleni küzdelemnek. Megtestesítve a szocialista társadalom eszmei gazdagságát, szellemi életének sokoldalúságát és valódi humanizmusát, a szovjet kultúra gazdagítja a világkultúrát, és a jövőbeni kommunista kultúra előképeként mindinkább az emberiség szellemi haladásának hatalmas tényezőjévé válik. HARMADIK RÉSZ Az SZKP feladatai a nemzetközi színtéren, a békéért, a társadalmi haladásért folytatott harcban Az SZKP külpolitikája a szocialista társadalom humanizmusából következik, és ez a társadalom mentes a kizsákmányolástól és elnyomástól, nincsenek a háború kirobbantásában érdekelt társadalmi osztályai és csoportjai. E politika eltéphetetle- nül összeforrott a párt alapvető, stratégiai feladataival az országon belül, és kifejezi a szovjet nép egyöntetű óhaját: alkotó munkával kíván foglalkozni, és minden néppel békében akar élni. AZ SZKP külpolitikájának fő céljai és irányai:- kedvező külső feltételek biztosítása a szocialista társadalom tökéletesítéséhez és a kommunizmus felé történő előrehaladáshoz a Szovjetunióban; a világháború fenyegetésének elhárítása, az általános biztonság és leszerelés elérése;- a Szovjetunió és a testvéri szocialista (Folytatás a 11. oldalon) ÚJ SZÚ 10 1985. X. 30.
