Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1985-10-25 / 252. szám, péntek

Egészében véve teljesítjük kitűzött feladatainkat Peter Colotka elvtárs beszéde a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén ÚJ szú A 7. ötéves tervidőszak - amely végéig már gyakorlatilag csak két hónap van hátra - eredményei arra utalnak, hogy a kitűzött igé­nyes célokat egészében véve elérjük, országos viszonylatban és Szlovákiában egyaránt. A 7. öté­ves tervről szóló SZNT-törvény- ben kitűzött alapvető feladatokat a tervnek megfelelően valóra vált­juk. A nemzeti jövedelem képzése az elmúlt öt évben 14,4 százalék­kal emelkedett, ami 2 ponttal több a tervezettnél. Az ipari termelés mintegy 20 százalékkal nő, a me­zőgazdasági termelés pedig 11 százalékkal lesz nagyobb az előző ötéves tervidőszakhoz képest. A fokozott erőforrásképzés lehető­vé teszi a lakosság személyi és társadalmi fogyasztása terén kitű­zött céloknak az elérését - túlszár­nyalását. Ezenkívül túlteljesítjük a beruházási tervet, bár ennek a társadalmi haszna nem felel meg mindig a várakozásoknak. A fejlődést az anyagköltségek teljesítményeken belüli részará­nyának átlagos évközi csökkené­se is bizonyítja. Az összehasonlí­tás kedvéért megemlíthetjük, hogy ez a csökkenés az 5. ötéves tervi­dőszakban 0,2, a hatodikban 0,5 volt, a hetedikben pedig már 1,1 százalék. Az ipar és más termelő- ágazatok viszonylag gyors fejlő­dését úgy értük el, hogy a fűtő- anyag- és az energiafelhasználás csak 1 százalékkal növekedett, az alapvető kohászati anyagok fel- használása pedig az 1980. évi szinten maradt, az üzemanyag­felhasználás 14 százalékkal csök­kent, és 1 millió korona értékű állattenyésztési munkára számít­va több mint 5 százalék takar­mánymegtakarítást értünk el. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy még pontosabban mérjük fel, és jobban használjuk fel a meglevő tartalékokat. A fejlett ipari országokhoz ké­pest nálunk az anyag- és az ener­giamennyiség, valamint a nemzeti jövedelem egy egységére számí­tott élőmunka-szükséglet még mindig túlságosan nagy. Ez azt jelenti, hogy jelentős tartalékaink vannak még a termelési szerkezet ésszerűsítésében, gyártmányaink műszaki színvonalának emelésé­ben és minőségük javításában. Számos vállalat még nem tudott megfelelni a hazai és a világpiaci árak által jelzett igényesebb felté­teleknek. Ezért a gazdasági ered­mények javítása, egyes vállalatok veszteséges voltának megszünte­tése, valamint az újratermelést szolgáló pénzeszközök képzésé­nek növelése továbbra is nagyon időszerű feladat marad. Ez annál inkább így van, mert azok a célok, amelyeket a következő időszakra kitűztünk, szükségessé teszik a fejlődés növekedésének meg­tartását és fokozását. Az intenzifikálás állandó és meghatározó tényezői közé tarto­zik a tudományos-műszaki hala­dás eredményeinek felhasználá­sa. Ha összehasonlítjuk a beruhá­zási folyamat gyorsaságát, vala­mint hazai és külföldi színvonalát, azt láthatjuk, hogy még nem értük el a kellő dinamikát, hogy a ráfor­dított eszközökkel nem sikerült elérni a kellő hatást. Ezért alapo­san át kell gondolnunk a problémát és meg kell oldanunk a tudomá­nyos kutatási alap teljesítőképes­ségének növelését, s a termelés­sel való kapcsolatának megszilár­dítása céljából intézkedéseket kell tennünk, hogy a kutatási eredmé­nyeket minél gyorsabban alkal­mazzák a termelésben. Ez meg­követeli az erők további összpon­tosítását a kiemelt termelési ágak­ra, ahol a sikerre a legnagyobb esélyek, valamint a nemzetközi tudományos-műszaki és gazda­sági együttműködés és a munka- megosztás céltudatos fejlesztését, főleg a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországokkal. Az irányí­tás minden szintjén következete­sen és teljes határozottsággal végre kell hajtani az eddigi rendel­kezéseket és a kidolgozás alatt álló intézkedési terveket. Ezek a rendelkezések ösztönzik majd a tudományos-műszaki haladást, és szankciókat rónak ki az e téren való elmaradásért. Miközben értékeljük tudomá­nyos kutatási alapunk munkáját és a következő időszakban vele szemben támasztott követelmé­nyeket, nem szabad megfeledkez­nünk a társadalomtudományok te­rületéről sem. Az elmúlt években olyan jelentős nagy horderejű művek jelentek meg, mint a Szlo­vákia enciklopédiája, a szlovák nemzeti felkelés történetét ismer­tető ötkötetes mű, a Pedagógiai enciklopédia és más művek, ame­lyek gazdagítják ismereteinket, és hozzájárulnak fejlődésünk alapve­tő kérdéseinek megoldásához. A jelenlegi időszakban, amikor tár­sadalomtudományi kutatógárdánk az alapkutatások területén első­sorban a fejlett szocialista társa­dalom építésének kulcsproblémái­ra összpontosítja figyelmét, elvár­juk, hogy még nagyobb mértékben vegyen részt társadalmi életünk minden területén a fontos felada­tok és a hosszú távú tervek kidol­gozásában valamint az időszerű kérdések megoldásában. A gazdasági fejlesztés feladata­inak teljesítése során a kormány nagy súlyt helyezett arra, hogy a szlovákiai gazdaság az erőforrá­sok és a lehetőségek jobb kihasz­nálásával minél nagyobb mérték­ben járuljon hozzá az egységes Csehszlovákia alapvető gazdasá­gi céljainak eléréséhez, a gazda­ság dinamikájának helyreállításá­hoz és a kiegyensúlyozott fejlődés fokozásához. Az elmúlt években a kivitel anyagi terjedelmének növekedési dinamikája több mint kétszerese volt az ipari termelés és több mint háromszorosa a nemzeti jövede­lem növekedési ütemének. Az országos célokkal össz­hangban ügyeltünk a nemzeti jö­vedelem felhasználása terén kitű­zött arányok megtartására, ezen belül a beruházások mértékének szükséges korlátozására, vala­mint a személyi és a társadalmi fogyasztás növelésére. Javult az egyensúly a lakosság bevételei és kiadásai között, az ármódosítá­soknak és - főleg - a piaci szállí­tások növelésének köszönhetően elmélyült a belpiaci egyensúly. A társadalmi fogyasztás alakítása­kor, amely a nemzeti jövedelem felhasználásának legdinamiku­sabb területe volt, főleg arra töre­kedtünk, hogy kielégítsük a leg­sürgetőbb szükségleteket, és fo­kozatosan megszüntettünk egyes még meglevő különbségeket Csehország és Szlovákia között a berendezésekkel való ellátott­ság, főként a szociális és az egészségügyi szolgáltatások terén. A fejlődés dinamikájának hely­reállítására és az intenzifikálásra tett erőfeszítésekben az ipari ter­melésnek meghatározó szerepe volt. A szövetségi szervek által irányított ágazatok fontosságát tu­datosítva a kormány nagy súlyt helyezett arra, hogy összes szer­vei és a nemzeti bizottságok fele­lősségtudattal tegyenek eleget a gépiparral, a kohászattal, a fűtő­anyag- és az energiaiparral szem­beni kötelezettségüknek. Eleget is tettek, főként ami a képzett dolgo­zók felkészítését, a munkaerő-to­borzást, valamint a munkaerő sta­bilizálását célzó lakások és járulé­kos létesítmények építését illeti. A szlovák kormány által irányí­tott ágazatokban a termelés dina­mikája ugyan kisebb volt, de ez egyáltalán nem jelentette azt, hogy kisebbek voltak az igények is a minisztériumok és más vezető szervek irányító- és szervező­munkájával szemben. Hiszen ezek az ágazatok öt év alatt úgy növelik 10,3 százalékkal termelé­süket, hogy egyes alapvető nyers­anyagokból, főleg kőolajból keve­sebb áll rendelkezésükre. Ez per­sze mélyreható szerkezeti változ­tatásokat követelt meg. Mindez leginkább a vegyipar­ban nyilvánult meg, konkrétan ab­ban, hogy az előző ötéves tervidő­szakhoz képest sokkal nagyobb gondot fordítottunk a könnyűve­gyipar fejlesztésére. A tervezett feladatok közül többet eredmé­nyesen megvalósítottunk. így pél­dául a szövetségi kormányszer­vekkel együttműködve már az idén megkezdtük egy hidrokrakko- ló üzemegység építését. A könnyűipar termelése 1981 és 1985 között várhatóan 13,4 százalékkal nő. Nagy súlyt helye­zünk a textil-, a ruha-, a szőrme-, a cipó- és az üvegipari* termékek minőségének javítására és vá­lasztékának bővítésére, tekintetbe véve a hazai vásárlók és külföldi megrendelők fokozódó igényeit. A könnyűipar növekvő jelentősé­gét termelőalapjának korszerűsí­tése során is tekintetbe kell venni, s következetesen végre kell hajta­ni a szövetségi és a szlovák kor­mány ezzel kapcsolatos rendelke­zéseit. Az elmúlt években számos új faipari létesítményt helyeztünk üzembe, amelyek a fa mechanikai és vegyi feldolgozását végzik. Ez lehetővé tette az iparág exportké­pességének jelentős növelését: nagykereskedelmi árakban szá­mítva a szocialista országokba irányuló kivitel 82,5, a tőkés export 85,4 százalékkal növekedett. De még számos problémát kell leküz­deni, főleg azért, mert egyes új létesítmények nem érik el a terve­zett mutatókat. Ezért a kormány megtárgyalta az elmaradó vállala­tok konszolidálásának programját, és folyamatosan ellenőrizte a ren­delkezések végrehajtását e téren. A mezőgazdaság és az élelmi­szeripar az elmúlt két év eredmé­nyeinek köszönhetően teljesíti, sőt helyenként túlteljesíti a 7. ötéves terv fő feladatait. A 6. ötéves tervi­dőszakhoz képest a mezőgazda­sági termelés 11 százalékkal nőtt. A XVI. pártkongresszus irányvo­nalával összhangban kiemelten fejlesztettük a növénytermelést, 2,8 százalékos átlagos évi növeke­dési ütemmel, míg az állatte­nyésztés 1,5 százalékos évi növe­kedést ért el. Jó eredmények születtek a ga­bonatermelésben, mivel 4,25 ton­nás átlagos hektárhozamunkkal az európai élvonalhoz tartozunk. A tömegtakarmányok termelése a 6. ötéves tervidőszakhoz képest jelentősen, 16,5 százalékkal nö­vekedett. Azzal, hogy az olaj növé­nyek termelését 55,1 százalékkal növeltük, megközelítettük a teljes önellátást. Ugyancsak előrehalad­tunk a zöldség- és a gyümölcster­mesztésben, a felvásárlás több mint egyötödével növekedett. A kistermelők terményeinek felvá­sárlása lehetővé tette a lakosság ellátásának érezhető javítását. Azonban még mindig nem sike­rült lényegesen növelni a burgo­nya és a cukorrépa hektárhoza­mát, csökkenteni a betakarítási és a kezelési veszteségeket, javítani a burgonya minőségét és megnö­velni a répa cukortartalmát. Az állattenyésztés területén a tervvel összhangban folytatód­tak a szerkezeti változtatások, amelyek a szarvasmarha- és juh­tenyésztés részesedésének növe­lésére és a sertéstenyésztés kor­látozására irányultak. A kormány állandó figyelmet fordított a termőföld védelmére. Ez pozitív eredményekkel is járt, hi­szen az utóbbi években csaknem teljesen megállt a csökkenés. To­vábbi mintegy 70 ezer hektár vált mesterségesen öntözhetővé, 80 ezer hektárt pedig lecsapoltak, s további nem beruházási intézke­désekkel elértük a termőföld to­vábbi javulását, főleg a Kelet-szlo­vákiai síkságon. Általában eredményesen telje­sítjük feladatainkat az erdőgazdál­kodásban, az erdei utak építésé­ben, az erdőtelepítésben és más területeken is. A beruházások területén annak ellenére, hogy a 7. ötéves tervidő­szakban csökkent a befektetések volumene, a létesítmények befeje­zésére való összpontosítással az előző időszakhoz képest sikerült nagyobb mértékben növelni az ál­lóeszköz állományát. Míg ez a nö­vekedés a 6. ötéves tervidőszak­ban évi átlagban 38,7 milliárd ko­rona volt, az elmúlt két évben már meghaladta az 52 milliárd koronát. A beruházások hatékonyságát azonban lerontotta az, hogy az átadott termelőkapacitások gyak­ran nem érték el a tervezett para­métereket. A kormány rendszere­sen, évente értékelte a helyzet javítására kibocsátott rendeletek végrehajtását. Nagy figyelmet for­dítottunk a kiemelt nagyberuházá­sokra. Elsősorban az energiaipari építkezések - főleg az erőművek és a gáztávvezetékek építése - tartoznak ide. Többek között megemlíthetjük a ružomberoki cellulóz- és papírgyár, valamint a vágsellyei (Šaľa) Duslo vállalat antioxidánsokat gyártó részlegét. Több bratislavai építkezés is ki­emelt beruházásnak számít. Állandóan nagy figyelmet fordí­tott a kormány a komplex lakásé­pítésre. Az eddigi eredmények alapján várható, hogy 1981 és 1985 között 182 ezer lakás épül, ami megfelel az ötéves terv fela­datainak. A jelenlegi időszakban nagy súlyt helyezett a tervezésre és a területrendezés javítására, a folyamatosság megőrzése érde­kében. Jelentős beruházásokat hajtot­tunk végre a környezetvédelem területén is. Ennek köszönhetően csökkent a levegőszennyezés, fő­leg Árvában, továbbá Jolsva (Jel­šava), a Felsó-Nyitra, Kassa (Ko­šice) és Bratislava környékén. Számos szennyvíztisztítót adtunk át, például Ružomberokban, a Slovnaft vállalatnál és Vágsely- lyén. A vizek és a levegő szennye­zettsége továbbra is megköveteli, hogy nagy gondot fordítsunk kör­nyezetvédelmi létesítmények épí­tésére és üzemeltetésére. A 7. ötéves terv feladatainak teljesítése-túlteljesítése lehetővé tette a személyi és a társadalmi fogyasztás tervszerű növekedé­sét. A lakosság pénzbevételei 1985-ben 20,1 százalékkal lesz­nek nagyobbak, mint 1980-ban, ami a tervezett szint 6 százalékos túlszárnyalását jelenti. Az iparcik­kek eladásán belül főleg a tartós fogyasztási cikkek eladása nő. Ja­vult az ellátás alapvető élelmisze­rekkel, és bővült a termékek vá­lasztéka. Az egy főre jutó húsfo­gyasztás az ármódosítások követ­keztében átmenetileg csökkent, de most újra emelkedik, és az idén várhatóan eléri a 77 kilogrammot. A lakossági szolgáltatások fej­lesztése terén a CSKP KB 6. ülé­sén elfogadott határozatok végre­hajtása terén csak részeredmé­nyek születtek. Bár fokozatosan bővül a szolgáltatóhálózat, és ja­vul a szolgáltatások minősége, a helyzet lényegesen eltérő a szolgáltatások fajtái szerint és járásonként. Az oktatás területén megterem­tettük oktatási-nevelési rendsze­rünk fejlesztésének anyagi, sze­mélyi és szervezési feltételeit. Je­lentősen javult az oktatás anyagi­műszaki ellátása. Átadtak 1382 óvodai és 213 gimnáziumi és szakközépiskolai tantermet. Új fel­sőoktatási kapacitások is épültek Bratislavában, Zvolenben, Pre­šovban, Kassán és Nyitrán. A kultúra területén új, figyelem­reméltó, a mai élettel kapcsolatos, magas eszmei és művészi színvo­nalú alkotások születtek, bővültek a külfölddel, főleg a Szovjetunióval fenntartott kulturális kapcsolatok. Számos kulturális létesítmény épí­tését fejezték be. Fejlődött az egészségügy anya- gi-műszaki alapja, javult a járóbe­teg-ellátás, főleg az iparban és a mezőgazdaságban. A kórházi ágyak száma 4300-zal növekszik. Ez az egészségügy irányításának tökéletesítésével és szocialista el­veinek érvényesítésével együtt megteremti a feltételeket a lakos­ság egészségvédelmének javítá­sához. A gazdaság, valamint a szociá­lis és a kulturális fejlesztés kérdé­seinek megoldása során nagy fe­lelősségtudattal végzett munkával megteremtettük a feltételeket a magyar és az ukrán nemzetisé­gű lakosok életének sokoldalú fej­lesztéséhez. Ennek köszönhetően Dél- és Kelet-Szlovákia, minda­zon járások, amelyekben magyar és ukrán nemzetiségű lakosok is élnek, sokoldalúan tovább fejlőd­tek, és gazdag életet élnek. A szocialista törvényesség ér­vényesítése terén a törvényhozó és a végrehajtó szervek, valamint a társadalmi szervezetek közös erőfeszítéseivel sikerült megállíta­ni a bűncselekmények számának növekedését. De még nem lehe­tünk elégedettek a helyzettel, fő­leg a bűncselekmények összeté­telét és társadalmi veszélyességét tekintve, valamint a visszaeső bű­nözök nagy száma miatt. A kormány arra törekedett, hogy lakosságunk megtartsa és alkotó módon fejlessze a szocia­lista demokrácia elveit. Jelentése­ket terjesztett a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége és bizottságai elé a gazdasági és a szociális fejlesztéssel, valamint az állam- igazgatással kapcsolatos legfonto­sabb kérdésekről. A munkakezde­ményezés és az aktivitás felkaro­lása, valamint a dolgozókról való gondoskodás javítása érdekében a kormány ápolta jól bevált kap­csolatait a Szakszervezetek Szlo­vákiai Tanácsával és a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel. A nemzeti bizottságokat illetően számos in­tézkedést tett a CSKP KB 6. ülé­sén elfogadott határozatok meg­valósítására, hogy közelebb hoz­za a közigazgatást az emberek­hez, és növelje részvételüket a köz- igazgatás gyakorlásában. A vá­rosi nemzeti bizottságoknak és a központi községek nemzeti bi­zottságai hatáskörének növelése egészében véve eredményes volt, s kedvezően hat feladataink telje­sítésére. A gazdasági és szociális fej­lesztés feladatainak teljesítésével kapcsolatban a szlovák kormány állandó figyelmet szentelt a köz­ponti szervek és a középszintű irányítószervek munkája tökélete­sítésének, s e téren bizonyos ja­vulás be is következett. A jövőben azonban az irányítómunkában az eddiginél sokkal intenzívebben kell alkalmazni a vezetéstudo­mány területén szerzett új elméleti és gyakorlati ismereteket. A veze­tőkkel szemben sokkal nagyobb igényeket kell támasztani. A ta­pasztalatok azt is mutatják, hogy lényegesen emelni kell az ellenőr­zés színvonalát, főként a belső ellenőrzését. Tudatában vagyunk, hogy a közvetlen és a távlati feladatok teljesítéséért folytatott küzdel­münk részét képezi a világ haladó és békeszeretö erői által a háború elhárítására, a világbéke megőr­zésére és megszilárdítására tett erőfeszítéseknek. Állampolgára­ink millióinak meggyőződéséből és vágyaiból kiindulva üdvözöljük és teljes szívvel támogatjuk a szovjet békekezdeményezé­seket. Végezetül Colotka elvtárs a szlovák kormány nevében kife­jezte meggyőződését, hogy ezt az igyekezétet a Szlovák Nemzeti Tanács, a Nemzeti Front szerve­zetei és minden ember, aki Szlo­vákia és egész szocialista hazánk további felvirágoztatására törek­szik, támogatni fogja továbbra is. 1985. X. 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom