Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1985-10-24 / 251. szám, csütörtök
ALKOTÓ MUNKÁVAL KÉSZÜLÜNK A CSKP XVII. KONGRESSZUSÁRA TAPASZTALATOK - JAVASLATOK - VÉLEMÉNYCSERE - BÍRÁLAT A CSKP XVII KOMjRI 1S71 •» V Az ideológiai munka javítása megköveteli, hogy keressük a megfelelő formákat, mivel az ideológiai munka összekapcsolja a dolgozók szocialista öntudatának elmélyítését az emberek közvetlen gyakorlati, forradalmi tevékenységével. Annak érdekében, hogy a CSKP a kongresszust megelőző időszakban jól előkészítse a párt évzáró gyűléseit, az ideológiai munkát össze kell kapcsolni a népgazdaság intenzifikációs folyamataival, a tudomány gyakorlati alkalmazásával, a kádermunkával, a kollektívák és egyének társadalmi erejének megsokszorozásával. Az intenzifikálás, a kidolgozott irányelvek és tervek megvalósítása korparancs minden kommunista, minden dolgozó számára. Az egész pártmunkának, a propaganda-tevékenységnek, az agitáció- nak elő kell segítenie a gazdasági folyamatok hatékonyságának növelését. Befolyásolnia kell a tudományos-műszaki haladást, a termékszerkezet felújítását, az emberek tudatát és alkotóképességeinek fejlesztését. Ilyen értelmezésben az ideológiai munka jelentősége abban rejlik, hogy fokozatosan meg kell változtatnia a megszokott gondolkodásmódot, le kell küzdenie a múlt csökevényeit, fel kell számolnia mindazt, ami összefügg az opportunizmussal, a revizionizmussal, a kispolgárias- sággal, a nacionalizmussal és a többi nem marxista megnyilvánulással. Ennek érdekében kell kihasználni az ideológiai munkában a Tanulságok c. dokumentum 15. évfordulóját. Ez az évforduló alkalom, hogy kiemeljük a dokumentum fontosságát s egyúttal kialakítsuk az ellenpropaganda szilárd rendszerét. Az ideológiai harc a haladó és a reakciós erők közti osztályharc szerves része. M. Sz. Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a párt központi bizottságának tavalyi decemberi ülésén hangsúlyozta, hogy a szocialista ideológia a társadalmi haladást, a személyiség-fejlesztés valóban humanista eszméit, a fegyverek és háborúk, a kizsákmányolás és az elnyomás nélküli világ eszméjét hirdeti. Nem nekünk, hanem a tőkés rendszernek kell manővereznie, elkendőznie valódi arcát s a háborúhoz és terrorhoz folyamodnia. Valamennyien tudjuk, hogy a burzsoázia ideológiai aktivitása fokozódik. Nagy propaganda apparátust épített ki, rafinált műszaki eszközöket, lélektani módszereket használ. Az imperializmus által szított lélektani háború intenzitásával, tartalmával és módszereivel agresz- sziót jelent más országok szuverenitása ellen. Ennek megfelelően nálunk is fokozni kell az ideológiai küzdelmet, a párt és a pártszervezetek ideológiai munkájában nagyobb fontosságot kell tulajdonítani az ellenpropagandának. Nemcsak az a célja, hogy megcáfolja ellenfelünk állításait. A mi viszonyaink között az ellenpropagandát úgy értelmezzük, mint a párt neve- lómunkáját, mivel hozzájárul az osztály és internacionalista öntudat és a világnézeti fejlettség fokozásához. A CSKP XVII. kongresz- szusának előkészítése során az ellenpropaganda a párt egész nevelő és ideológiai munkájának elválaszthatatlan részét képezi. A pártszervezetnek és az állami szerveknek abból kell kiindulniuk, hogy a párt ideológiai munkája valamennyi fontos kérdésben a tudományos-műszaki és anyagi folyamatok dialektikus egységének szerves része. A CSKP KB 15. ülése mai fejlődésünk mozgató erőinek elemzéséből kiindulva kiemeli: tudatosítani kell, mindenütt, ahol az ideológiai munka a párt, az egyének és a vezetők mindennapi munkájának részévé válik, ott a dolgozók jobban megértik és magukévá teszik a CSKP politikáját. Az ideológiai munkát össze kell kapcsolni a gazdasági munkával, meg kell nyerni a dolgozókat, egyesíteni kell erőfeszítéseinket. A 8. ötéves terv a nemzeti jövedelem 3,5 százalékos növekedésével számol, amit csakis úgy érhetünk el, ha nagyobb ütemben fokozzuk a termelést, miközben csökkentjük a dolgozók számát, intenzifikáljuk a termelést, javítjuk a terékek minőségét, mindenütt érvényesítjük a gazdaságosság elveit és helyesen szervezzük a munkát. Megvannak a reális feltételeink e feladat teljesítéséhez. Világviszonylatban Csehszlovákia a legstabilabb politikai és gazdasági rendszerek közé tartozik, ezt bizonyítja fizetési mérlegünk, hatékony exportunk és adósságunk alacsony szintje. DOC. DR. JOZEF MÁTEL, kandidátus MINDENKI VERSENYZIK A továbbiakban is szeretnénk megtartani a vándorzászlót ÚJ SZÚ 1985. X. 24. Az egészséges táplálkozás elengedhetetlen tartozéka a zöldség és a gyümölcs. A komáromi (Komárno) járás az ország legnagyobb zöldségtermelője és a lakosság gyümölcskészletének jelentős része is itt terem meg. Ennek a zöldségnek és gyümölcsnek nagy részét, á Zelenina vállalat komáromi üzemének dolgozói vásárolják fel és juttatják el a dolgozók asztalára. Járásunk területén saját zöldségüzleteinkben árusítjuk a vitaminokban gazdag termést, de felvásárló üzemünk dolgozói kora tavasztól késő őszig minden héten sok-sok tonna zöldséget és gyümölcsöt szállítanak az ország minden részébe. Felvásárló üzemünk dolgozói tudják, hogy szocialista társadalmunk rohamos fejlődésével növekedik a vásárlók igényessége is, ezért fontosnak tartjuk a rugalmasságot. A termelőktől a lehető legfrissebb áru beszerzésére törekszünk, de magunkkal szemben is igyekszünk igényeseknek lenni: a felvásárolt árut a lehető leggyorsabban juttatjuk el az ország minden részébe. Az ezzel kapcsolatos igényes feladataink megvalósításához nagyban hozzájárul az a tény, hogy üzemünkben széles körben elterjedtek a szocialista munkaverseny különböző formái. A jól megszervezett kötelezettségvállalási mozgalom minden vállalatnál és üzemben - így természetesen nálunk is - elősegíti a feladatok túlteljesítését. Üzemünknek 221 dolgozója van. Valamennyien részt vesznek a szocialista munkaverseny különböző formáiban. A felvásárló és elárusító részlegeken nyolc munkacsoport kapcsolódott be a szocialista munkabrigád cím megszerzéséért folytatott versenybe. Tavaly a szlovák nemzeti felkelés 40. évfordulójának tiszteletére vállalt értékes felajánlásaikat is magasan túlteljesítették. Ennek köszönhető, hogy dolgozóink a Zelenina érsekújvári (Nové Zámky) vállalatának üzemei között meghirdetett szocialista munkaversenyben az elmúlt évben elért eredményeik alapján az első helyre kerültek és ezért átvehettük a vállalati igazgató és a szakszervezet üzemi bizottságának vörös vándorzászlaját. Nem akarok sok számadatot felsorolni, csupán azt szeretném megjegyezni, hogy tekintettel az elmúlt év rossz időjárási viszonyaira, nehéz helyzetben voltak felvásárlóink. Főleg a megtermett zöldég és gyümölcs arányos elosztása okozott gondot. Jó szervező munkájukat dicséri, hogy a nehézségek ellenére üzemünk tavaly 2,4 százalékkal túlteljesítette a kiskereskedelmi forgalom tervét és a nyereségrészesedés mutatóját 4,2 százalékkal szárnyalta túl. Ezt nagyban elősegítette az a tény is, hogy a szocialista munkaverseny keretében dolgozóink gondosan ügyeltek a gazdaságosságra, az üzemanyag- és anyagtakarékosságra. Hozzájárultak a sikerhez az elárusítók és a csomagoló részlegek dolgozói, akik 106,6 százalékra teljesítették tervüket. Üzemünk dolgozói elhatározták: a vándorzászlót a CSKP XVII. kongresszusának évében is megtartják. Úgy dolgoznak, hogy ezt a célt elérjék. Ennek érdekében az idei évre ismét értékes szocialista kötelezettségeket vállaltak, amelyek főleg a feladatok túlteljesítésére irányulnak. Az eddigi eredmények arról tanúskodnak, hogy reális az elhatározásuk. Az idei év hét hónapjában igen jelentős forgalmat bonyolítottak le, ami azt jelenti, hogy igen sok láda zöldséget, gyümölcsöt vásároltak fel és juttattak el gyors ütemben, friss állapotban a fogyasztókhoz. Az említett időszakban 19 906 600 koronás kiskereskedelmi forgalmat értek el a tervezett 17 230 000 helyett, ami a terv 115,5 százalékos teljesítését jelenti. A nagykereskedelmi forgalom lebonyolításában pedig már közel 110 millió koronánál tartanak. A munkatempó egyre fokozódott. Nyáron a termelők ontották az árut. Például augusztus 1-től augusztus 20-ig felvásárló üzemünk dolgozói 19 fajta zöldségfélét - 22 243 mázsa mennyiségben - és 6 féle gyümölcsöt - összesen 1011 mázsát - vásároltak fel a kistermelőktől. DIÓSI ANTAL, a Zelenina vállalat komáromi felvásárló üzemének igazgatója Archív-felvételünk a vándorzászlóhoz járó oklevél ünnepélyes átadásán készült. A mezőgazdasági termelés fejlesztése és a közélelmezés biztosítása az egész szocialista közösség kiemelt gazdaságfejlesztési céljai közé tartozik. Napjaink egyik létfontosságú feladata, hogy a lakosság élelmiszer-ellátásáról egyre inkább saját forrásainkból gondoskodjunk. A Rozsnyói (Rožňava) járásban is arra törekszünk, hogy a mezőgazdasági termelést elsősorban a termőtalaj intenzív kihasználása útján, a hatékonyság fokozásával, s az állatállomány termelékenységének további javításával növeljük. A CSKP XVI. kongresszusa stratégiai célként jelölte ki az élelmiszerekből való önellátás fokozatos növelését. A CSKP KB 4. és 11. ülése, valamint az-efsz-ek X. kongresszusa is megkülönböztetett figyelmet fordított az önellátás problémájára, s a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum hatékony fejlesztésére. Tudatában vagyunk annak, hogy e cél elérése szükségessé teszi a termelés hatékony intenzifikálásának a szervezését a legbonyolultabb és a legigényesebb természeti és termelési feltételek között is. Ebből indult ki a járási pártbizottság nemrégi ülése is, amely a CSKP KB 11. ülésén elfogadott határozatok lebontása során felmérte és értékelte a CSKP XVI. kongresz- szusán kitűzött feladatok teljesítését a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelés szakaszán. Az utóbbi időszakban kedvező eredményeket értünk el a járásban a CSKP KB 4. ülésén előirányzott igényes feladatok teljesítésében, főleg a növénytermesztés kiemelt fejlesztésében. A bruttó mezőgazdasági termelés értéke 1984-ben 1983-hoz viszonyítva 10,4 százalékkal nőtt, ezen belül a növénytermelés 20,6 százalékos, az állattenyésztés pedig 4,8 százalékos növekedést ért el. A növénytermelés növekedési üteme egyre nagyobb mértékben függ a termőtalaj minőségétől, védelmétől és kihasználásától. Járásunkban a mezőgazdasági földalap 1980 óta 470 hektárral gyarapodott. Az elmúlt időszakban tovább folytattuk az elvizesedett szántóföldek lecsapolását, s beruházási és nem beruházási intézkedésekkel növeltük a talaj termő- képességét. A gabonatermelés szakaszán fel kell számolni azokat a nagy különbségeket, amelyek a hasonló természeti-éghajlati feltételek között gazdálkodó vállalatok termelési eredményei között vannak. Ebben rejlik ugyanis a gabonatermelés további növelésének egyik legkönnyebben mozgósítható tartaléka. Az emberek kezdeményező, felelős és pontos munkája mellett további nagy termőképességű fajtákkal is számolunk, valamint azzal is, hogy javulni fog a tápanyagellátás, a növényvédelem, s a talajelőkészítés színvonala. Sokéves tapasztalataink azonban arra is utalnak, hogy a gabonaprogram sikeres teljesítésének lényeges feltétele a jó minőségű, tömegtakarmányok szükséges mennyiségű termelése, örömmel állapíthatjuk meg, hogy az utóbbi években ezen a fontos szakaszon is javult a helyzet. Ez kedvezően hatott az állattenyésztésre is, főleg a tejtermelésre. A tehenek átlagos évi tejhozama hosszú ideje tartó stagnálás után túllépte a 2800 literes szintet, s javult a borjú-, a ma- lac- és a bárányelválasztás is. Az árutermelés tervét minden mutatóban sikerült teljesíteni. A 8. ötéves tervidőszakban az 1985-re tervezett szinthez viszonyítva 1990-ig a bruttó mezőgazdasági termelés 8,4 százalékos növekedésével számolunk, ezen belül 8,5 százalékossal a növény- termelés, 8,3 százalékossal az állattenyésztés szakaszán. Az 1995-ig terjedő előrejelzésben évi átlagban a bruttó mezőgazdasági termelés 1,9 százalékos növekedését irányoztuk elő, ami több mint 0,3 százalékkal haladja meg a Kelet-szlovákiai kerület átlagát, s több mint 0,6 százalékkal a szlovákiai átlagot. Az előrejelzések szerint az 1990-től 1995-ig terjedő időszakban a bruttó mezőgazda- sági termelésnek 9,5 százalékkal kell növekednie, ezen belül a növénytermelésnek 11,5 százalékkal, az állattenyésztésnek pedig 8,2 százalékkal. Az 1995-ös évig a szántóterület további 1,6 százalékos növekedésével számolunk, főleg a folyók és patakok árterületeinek bevonásával. Ugyanakkor a mezőgazdasági földalap csekély mértékű (0,4 százalékos) csökkenésével kell számolnunk, főleg az ipari beruházásokkal és a lakásépítéssel összefüggésben. A növénytermesztés fejlesztésében főleg a gabonafélékre és a tömegtakarmányokra helyezzük a súlyt. A tervjavaslat 1990-re 31 600 tonna gabona termelését irányozza elő. Az idei tervhez viszonyítva a gabonatermést 1995- ig 26,3 százalékkal kell növelni. A célévben hüvelyesekből 2,5, lenszárból 3,5, mákból 0,7, burgonyából pedig 21,4 tonnás hektárhozamot kell elérni. A rétek és legelők intenzívebb kihasználásával a rétekről hektáronként 4,37 tonna szénát, a legelőkről pedig 2,6 tonna szénát kell betakarítani. Az állattenyésztés hosszú távú fejlesztése elsősorban a szükségleteknek megfelelő mennyiségű hús és tej előállítására irányul, saját termelésű abraktakarmányok és jó minőségű tömegtakarmányok felhasználásával. A tehenek átlagos évi tejhozamában 1995-ben el kell érni a 3300 literes szintet. A szarvasmarha-hizlalás- ban az előirányzott napi súlygyarapodás legalább 0,7 kg, a sertéshizlalásban az előhizlalással együtt 0,55 kg, száz tehéntől száz borjút kell felnevelni, s egy kocától évente 18,0 malacot kell elválasztani. A beruházások a 8. és a 9. ötéves tervidőszakban elsősorban a növénytermesztés kiemelt fejlesztésére irányulnak. Elsősorban szálastakarmány-tárolók, trágyatelepek és gabonakezelő állomások építéséről van szó. A gépesítés szakaszán a karbantartó és gépjavító műhelyek építése kerül előtérbe. A termelési szolgáltatások területén a Rozsnyói Agrokémiai Vállalat új részlegének az építése kerül előtérbe. Az élelmiszeriparban az intenzifikálás elsősorban a járás sütőiparának, tejiparának és húsiparának a fejlesztésére irányul. Ennek keretében főleg az olyan kiegészítő források kihasználásával számolunk, amilyen például a termelési, a raktározási és az anyag- mozgatási veszteségek csökkentése. A tejiparnak nagyobb választékban kell fedeznie a szükségleteket tejből és tejtermékekből. A húsiparban főleg az új üzem átadása után növekedhet az árutermelés, s lehetővé válik a nyersanyagok feldolgozásának további ésszerűsítése. A mezőgazdasági és az élelmi- szeripari termelés hosszú távú fejlesztésében alapvető eszköznek tartjuk a tudományos-műszaki ismeretek kihasználását. A tudományos-műszaki fejlesztés megvalósításában azonban sokkal nagyobb kezdeményezést és felelősségvállalást várunk a mező- gazdasági termelés közvetlen irányítóitól. LÖRINCZ GYULA, az SZLKP Rozsnyói Járási Bizottságának titkára Az ideológiai munka időszerű kérdései a CSKP KB 15. ülése után A hosszú távú fejlesztési program következetes megvalósításával
