Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1985-10-23 / 250. szám, szerda
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZERDA 1985. október 23. XXXVIII. évfolyam 250. szám Ára 50 fillér Befejezetlen beruházások Tíz évvel ezelőtt csak nagy ritkán esett szó a befejezetlen beruházásokról. Legalábbis országos viszonylatban nemigen, bár akkor is voltak mindenfelé olyan építkezések, amelyek kivitelezése ilyen vagy olyan okból az eredeti határidő letelte után fejeződött csak be. A mennyiségi gyarapodás évtizedeiben uralkodó szemléletmód szinte törvényszerűen hozta magával azt a beruházási gyakorlatot, miszerint mind a beruházónak, mind a kivitelezőnek előnyös volt, ha elkezdődik az építkezés. Hogy aztán hogyan, mennyi idő alatt és mikorra fejeződik be, azt már kevésbé tartották fontosnak, pedig ütemtervek, határidők rögzítették a tennivalókat. Mintha a minél többet markolás elve vezérelte volna az építőipari vállalatokat is, érthetően, hiszen elsősorban az elvégzett munka nagysága szerint ítélték meg tevékenységüket, s ehhez pedig éppen az alapozás és az épületváz elkészítése jelentette a döntő forrást, a befejezési szakaszba tartozó szakipari munkák már kevésbé befolyásolták a vállalati bevételek nagyságát. Evek múltán beruházásaink szétforgácsolódtak, a vállalatok feladatai felaprózódtak. A nyolcvanas évek elejére olyan helyzet állt elő, hogy népgazdasági viszonylatban is felbomlott az egyensúly a kivitelezői kapacitások nagysága és a megkezdett beruházásokon elvégzendő munka mennyisége között. Egyszerűen kevésnek bizonyult az építőipar munkaerölétszáma és termelési gépparkja ahhoz, hogy tervszerűen teljesítse a vállalatonként magára vállalt feladatokat. Arra pedig számítani sem lehetett, hogy némi javulás álljon be, mert a nagy építőiparban dolgozók száma ahelyett, hogy emelkedett volna, inkább csökkenni kezdett, s a gépesítés és automatizálás sem zajlott olyan ütemben, hogy rövidesen pótolhassa a hiányzó munkáskezeket. Lépni kellett. Éppen abban az időszakban, amikor a gazdaságirányítás új szabályait kezdtük bevezetni a gyakorlatba, amikor a komplex intézkedések alkalmazása réven a népgazdaság intenzív fejlődéséhez teremtettünk kedvezőbb feltételeket. Ebből s a beruházások területén uralkodó valós helyzetből kiindulva megoldás gyanánt a 7. ötéves terv már a beruházások mértékének csökkentésével számolt. Vagyis azzal, hogy a létrehozott nemzeti jövedelemnek a korábbiaktól kisebb hányadát, mindössze 27 százalékát fordítsuk beruházási célokra. Ez önmagában kevés lett volna a befejezetlen beruházások tervezett, 24 százalékos visszaszorítására, mert ugyanakkor csökkenteni kellett a megkezdett építkezések számát, s minél több befejezését kellett elérnünk. Az új kapacitások határidőben történő üzembe helyezéséhez ugyancsak alapvető javulásnak kellett bekövetkeznie a beruházások előkészítésében, szerkezeti átépítésre szorult a kivitelezői szféra, s nagyobb hangsúlyt kaptak a befejezési munkák, ugyanakkor a kivitelezési terv teljesítésében és a kiszolgálóipar szállításaiban is alapos előrelépéssel számoltunk. Már akkor tudtuk: ezek olyan tennivalók, amelyeknek, ha maradéktalanul elvégeznénk is őket, csak évek múltán lehetnek kézzelfogható eredményei. Közel öt év tükrében újra felmérhetjük a helyzetet. Szlovákiai viszonylatban eddig csak részben teljesítjük a beruházások területén kitűzött feladatokat. Sikerült ugyan visszaszorítani a megkezdett építkezések számát, ami végül is a befejezetlen beruházások szintjének apadásához vezetett, de - amint az az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának jelentéséből is kitűnik - a beruházási folyamatban alapvető fordulat mégsem következett be. Legalábbis a legfontosabb területen, a kétmilliónál nagyobb ráfordítási költséggel járó és a komplex lakásépítésen kívül eső beruházások kategóriájában nem. Általában az évenként beütemezett beruházási keret pénzeszközeinek merítésében voltak ingadozások, s ez rányomta bélyegét a ráfordítási költségek alakulására is. A kivitelezés első éveiben ezekből szinte alig merítenek, s így jelentős tételük kihasználatlan marad. Aztán csak azt vesszük észre, hogy emelkedik az építkezések átlagos időtartama, s egy-egy beruházáson aránylag sok munka tornyosul a kivitelezők előtt. Korántsem újszerű okok miatt: a kivitelezők felkészületlenek a befejezési munkák arányának megkívánt növelésére, emelkednek a ráfordítási költségek, s menet közben hajtanak végre módosításokat a technológiai berendezéseken. Elsősorban szubjektív tényezők befolyásolják a mai helyzetet, s ebből mind a beruházói, mind a kivitelezői szervezetek kiveszik a részüket. A beruházó legtöbbször azzal lépi túl a megengedett határokat, hogy a műszaki és építésszervezési kérdések végleges megoldása nélkül hagyja jóvá a tervrajzdokumentációt. Később aztán ebből sok kellemetlenség adódik, s gyakran ez idézi elő a beruházás elhúzódását. Éppen ezen a területen kellene nagyobb érvényt szerezni a következetességnek, hogy az éves tervbe csak olyan új beruházások kerüljenek, amelyek előkészítése előírásszerűen megtörtént, és kivitelezésük megkezdődhet. Másfelől az építőipar is csak lépésben tud megbirkózni feladataival. Mindebben csak fékezi a munkások folytatódó elvándorlása, melyre egyre jobban oda kell figyelniük. Még mindig sok munkaerőt köt le az utólagosan feltárt hibák felszámolása. Küszöbön van a 8. ötéves tervidőszak. Ezekben a hetekben dől el véglegesen, miként alapozzuk meg annak a folyamatnak a további öt esztendejét, amely a beruházások visszaszorításával a nyolcvanas évek elején kezdődött. Eddigi tapasztalataink azt igazolják, hogy népgazdaságunk intenzív pályára való állítása a beruházáspolitikában is új szemléletmódot követel meg. Valamint következetesebb munkát és szigorúbb ellenőrzést a beruházások előkészítésétől kezdve a kivitelezésen keresztül egészen az új üzemegység teljes kapacitású termelésének eléréséig. Csak így szoríthatjuk vissza a befejezetlen beruházásokat a megkívánt szintre. J. MÉSZÁROS KÁROLY Szófiában megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése (ČSTK) - Szófiában tegnap délelőtt megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése. A tanácskozáson részt vesz a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége, amelyet Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke vezet. A delegációban helyet foglalnak a CSKP KB Elnökségének tagjai: Ľubomír štrougal, szövetségi miniszterelnök és a CSKP KB titkárai, Vasil Bil’ak és Miloš Jakeš, továbbá Bohuslav Chňoupek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter és Milán Václavík vezérezredes, honvédelmi miniszter. A további' résztvevő államok küldöttségének vezetője Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB főtitkára, a BNK Államtanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, az LNK Miniszter- tanácsának elnöke, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, az RSZK elnöke és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára. Az ülésen részt vesz Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, A csehszlovák küldöttség az ülés megnyitása előtt (fent), a delegációk a tárgyalóasztalnál (lent). (Telefoto: ČSTK) a Varsói Szerződés tagállamai Ivanov, a BNK külügyminiszteré- egyesített fegyveres erőinek fópa- nek első helyettese, rancsnoka. A Politikai Tanácskozó A Politikai Tanácskozó Testület testület főtitkára az ülésen Marij ülése folytatódik. Üdvözlő távirat (ČSTK) - Ľubomír Štrougal, a CSSZSZK miniszterelnöke táviratban gratulált Mir Hosszéin Muszavinak, az Iráni Iszlám Köztársaság kormányelnökének újra- kinevezése alkalmából. Nagykövet fogadása (ČSTK) - Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke tegnap fogadta Paul Ullmannt, az Osztrák Köztársaság csehszlovákiai nagykövetét. A fogadást a nagykövet kérte. Értékelték a feladatok teljesítését Befejezte tárgyalásait a Cseh Nemzeti Tanács (ČSTK) - Vitával folytatódott tegnap Prágában a Cseh Nemzeti Tanács 18. ülése. Felszólalások hangzottak el a cseh kormány programnyilatkozatának teljesítéséről szóló beszámolóval kapcsolatban. Jelen voltak: Josef Korčák, a CSKP KB Elnökségének tagja, cseh miniszterelnök, a cseh kormány miniszterelnök-helyettesei és miniszterei, a Nemzeti Front szerveinek, politikai pártjainak és Nyújtott műszakokban Serény munka a bátkai földeken (Tudósítónktól) - A Bátkai Állami Gazdaság növénytermesztési részlegén az idén is gondos felkészülés előzte meg az őszi csúcsmunkákat. A Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás második legnagyobb, kerületi viszonylatban is élvonalbelinek számító mezőgazdasági vállalatnál ezúttal az általános terménybetakarítással csaknem végig egyidőben több mint kétezer hektárt kellett előkészíteni a gabonavetéshez, ezenkívül az 1714 hektár szerves trágyázása és az 1900 hektáron végzendő mélyszántás számított fontos feladatnak.- Mivel az ősz kezdettől fogva rengeteg munkát ad, a rendelkezésre álló idő maximális kihasználására törekedtünk - számolt be az őszi feladatok eddigi teljesítéséről Fejes Zoltán mérnök, az állami gazdaság fóagronómusa. - A növénytermesztési részleg 150 dolgozója számos erő- és munkagéppel minden nap kora reggeltől késő estig serényen dolgozik. Az igyekezetnek köszönhetően gyors ütemben fogynak a tennivalók. Több termény betakarítását elvégeztük már. Jelenleg főleg a kukorica és a cukorrépa betakarítására összpontosul a szorgalom. A 450 hektáron termesztett szemes kukoricából tegnap estig több mint 100 vagon került be a táralókba. A cukorrépa betakarításában sincs lemaradás. A termés mennyisége ugyan kisebb a tervezettnél, de a magas cukortartalom előreláthatólag kárpótolni fogja a kedvezőtlen időjárási feltételekkel indokolható hozamveszteséget. Az állatni gazdaság vezetői a terménybetakarításon kívül nagy gépi erőt összpontosítottak a jövő évi gazdag gabonatermés megalapozására is. A legnagyobb teljesítményű traktorok éjjel-nappal szántják, simítózzák, boronálják a búzatermésre kijelölt táblákat. (Folytatás a 2. oldalon) társadalmi szervezeteinek képviselői, valamint más vendégek. A vitában, amelyet Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke vezetett elsőként Václav Burian képviselő szólalt fel. Rámutatott a nemzeti bizottságok felelősségére a területegységek átfogó gazdasági és szociális fejlődéséért. Jan Onderka képviselő arról beszélt, hogy a kutatási és fejlesztési alap kapacitásainak a műszaki fejlesztés meghatározó területeire való összpontosításával sikerült lerövidíteni a feladatok megoldásának átlagos időtartamát. Nadéžda Kŕenová képviselő elemzete a cseh kormány programnyilatkozatának teljesítését a kultúra és az oktatás területén. Utána Václav Zýka képviselő hazánknak a. nemzetközi munkamegosztásban való részvételéről beszélt. Kiemelte, hogy a jelenlegi legfontosabb feladat a termelés exportképességének és a külkereskedelem hatékonyságának növelése. Antonín Sláviček képviselő felszólalásának témája a honvédelmi nevelés és a honvédelmi propaganda fejlesztése, valamint a Csehszlovák Néphadsereg tevékenységének népszerűsítése volt. Václav Mi- chalec képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy fokozott gondot kell fordítani a termelési alapra. František Antony képviselő a népgazdaság intenzifikálását gátló fogyatékosságokra mutatott rá. Végezetül Bohumír Rosický képviselő méltatta azt a figyelmet, amelyet a cseh kormány a környezetvédelemre fordít. (Folytatás a 2. oldalon)
