Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1985-10-22 / 249. szám, kedd
Levelezőink írják A partizánskej Augusztus 29. Cipőgyár komáromi (Komárno) üzeme 5221-es számú műhelyének valamennyi varrórészlegén már évekkel ezelőtt bevezették a szaratovi munkamódszert. A cipőgyárban egy-egy lábbeli elkészítéséhez mintegy húsz művelet szükséges, így nem lehet a kész termékért vállalni az önellenőrzési jogot. Hamran Olga, a műhely Felkészültek a télre A lakások fűtése, a melegvízszolgáltatás és a velejáró karbantartási munkák a fő feladatai a szepsi (Moldava nad Bodvou) székhellyel működő Kassa (Koši- ce)-vidéki Járási Lakásgazdálkodási Vállalatnak. Zupko István, a vállalat igazgatója elmondta, hogy a nyári nagyjavításokat az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva szervezték meg. Időben elvégezték a hőenergetikai berendezések nagyjavítását, kicserélték a szivattyúberendezéseket. Sikerült állandósítaniuk a már tizennégy éve ideiglenesen működő tornai (Turnanske Podhradie) kaz^nházat két új, nagy teljesítményű kazán felépítésével. A javítások nyolcvan százalékát karbantartó részlegük dolgozói végezték el. Az évek óta tartó raktározási gondjaik ellenére, a kelet-szlovákiai szénraktárral kötött szerződés értelmében, szeptember végéig tüzelőanyagszükségletük 82 százalékát biztosították. Ez a mennyiség lehetővé teszi a zavartalan fűtést a legnagyobb fagyok idején is. Márkus László Két járás életéből Három járás SZISZ-tagjai találkoztak a napokban Rozsnyón (Rožňava) A három napig tartó értekezleten részt vett a baráti Olomouci járás negyven képviselője és a Szovjetunióbeli baráti Mezsgoria város több mint negyven küldötte is. A vendégek megtekintették a járás történelmi nevezetességeit és természeti szépségekben bővelkedő vidékeit. Sportversenyt is rendeztek számukra, amelyen összemérték erejüket és ügyességüket. A találkozó résztvevői felkeresték a járás nagyobb üzemeinek SZISZ alapszervezeteit és szerződést írtak alá kölcsönös együttműködésükről. A közelmúltban kezdték meg működésüket Rozsnyón a járási pionírház szakkörei A technika iránt érdeklődők tizenöt csoportban fejleszthetik tovább tudásukat. Az idén alakult meg az ifjú programozók csoportja, amelynek munkáját Ján Greššo irányítja. Huszonhárom fiatal pedagógus kezdte meg munkáját az idei iskolaév elején a Rozsnyói járásban. A napokban ünnepélyes eskütételt rendezett számukra a Rozsnyói Járási Nemzeti Bizottság iskolaügyi osztálya. A fiatal pedagógusok eskütételét a tanítók énekkarának fellépése tette ünnepélyesebbé. Tóth Rozália A nagykürtösi (Veľký Krtíš) Dolina Bányában a harmadik fejtószakasz kollektívája már szeptember 25-én teljesítette vágathajtásban a 7. ötéves terv feladatait, összesen 14 200 méter vágatot hajtottak, s év végéig terven felül további hétszáz méterrel járulnak hozzá a bánya termelési feladatainak túlteljesítéséhez. A kiváló eredmény elérését nagyban elősegítették Pavol Kminiak, Ivan Hanus és Robert Kova- őic előkészítő kollektívái. Éveken keresztül meglehetősen szűk helyiségekben dolgozott a Čedok utazási iroda nagykürtösi fiókintézetének négy alkalmazottja. Több mint háromszázezer korona ráfordítással újították fel a volt játéküzlet helyiségeit, és itt kapott helyet az utazási iroda, amely már méltó körülmények között fogadhatja hazai ügyfeleit és a külföldi turistákat. Az ügyintézést meggyorsítják az eddig nélkülözött korszerű irodagépek. Bodzsár Gyula mestere tájékoztatott arról, hogy minden varrodai részlegen húsz- huszonnégy dolgozó kapcsolódott be a mozgalomba, s vállalták, hogy munkájukat kiváló minőségben végzik, (gy egy-egy dolgozó csak saját műveletéért - körülvar- rás, kalapálás, díszvarrás, két rész összevarrása - vállalhatja a felelősséget. A kiváló munkát anyagilag is ösztönzik. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a szaratovi munkamódszerrel dolgozók kiváló minőségű munkát végeznek. A szovjet munkamódszer alkalmazása elősegítette a cipőkészítés minőségi színvonalának emelkedését a műhelyben. Kolozsi Ernő Faluszépítők A vágkirályfaiak (Král’ová nad Váhom) nagy figyelmet szentelnek falujuk szépítésének. Hazánk felszabadítása 40. évfordulójának tiszteletére 12 kollektív és 247 egyéni szocialista kötelezettségvállalást tettek, amelyek szintén faluszépítésre irányulnak, több mint háromszázezer korona értékben. Az eltelt hónapokban a lakosság rendkívüli műszakok során a nyilvános területek karbantartásánál, valamint bokrok és fák kiültetésénél eddig több mint tizenhárom- ezer órát dolgoztak társadalmi munkában. Jelenleg sem tétlenkednek, az őszi nagytakarításból is aktívan kiveszik részüket. Oláh Gyula Barátaink ünnepén A Komáromi (Komárno) járás, valamint a város három évvel ezelőtt, 1982-ben baráti kapcsolatot kötött az NDK-beli Weissenfels járással és a járási székhellyel. Azóta számos sport és kulturális rendezvényt bonyolítottak le közösen. Kölcsönös látogatások során megismerkedtek egymás eredményeivel, gondjaival, szokásaival, ünnep- és hétköznapjaival. Weissenfels nemrég ünnepelte fennálásának 800. évfordulóját. Az ebből az alkalomból rendezett nagyszabású ünnepségen részt vett Komárom küldöttsége is. A sportjátékokon jól szerepeltek a komáromiak és nagy sikere volt BARÁTI BESZÉLGETÉS Az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit vállalatnál kedves ünnepséget rendeztek. Több mint hatvan volt dolgozót - nyugdíjasokat - hívtak meg találkozóra. Negyvenen jöttek el. Baráti beszélgetés során megvitatták a termelés egyes folyamatait, a munkaeredményeket és a távlatokat. Az idős emberek örömmel vették tudomásul, hogy a szakszervezet üzemi bizottsága továbbra is lehetővé teszi egykori dolgozóinak, hogy a vállalati üdülőkben nyaralhassanak. A rendezvény céija az idősebb nemzedék munkája iránti tisztelet-nyilvánítás volt. S a dolgozók a résztvevőknek ajándékokat adtak át. Balla Mária a három komáromi szakács fóztjé- nek is, akik tájjellegű ételeket készítettek a weissenfelsieknek. A rendezvénysorozat egyik legérdekesebb eseménye volt az a vásár, amelyen a régi idők szokása szerint a különböző mesterségek képviselői az érdeklődők óhajára cipőket, hordókat, érméket, kalapokat, szerszámokat és sokféle ínyencséget készítettek. Tűzijáték után tarka felvonulás zárta az ünnepséget. Korabeli kosztümökbe öltözött háromezer résztvevő mutatta be a város életét és fejlődését 1185-től napjainkig- Bende István Régi népviseletek, munkaeszközök Értékes népművészeti kiállítás nyílt Ipolyszalkán (Salka), melyet Botlik Antalné, a Csemadok helyi szervezetének szakelőadója rendezett. Az érdeklődők már kihaló- félben lévő népművészeti értékeket: népviseleteket, munkaeszközöket láthattak. Többek között bemutatták a parasztszoba bútorait, a különféle rendeltetésű cserépedényeket, a szalmából font kosarakat, a kenderfeldolgozás eszközeit: a tilót, gerebent, orsót, gu- zsajt, csévélót és szátvát. Mindenki elismeréssel szólt a gyönyörű hímzésű térítőkről, abroszokról. Majerszky Márton Eszperantisták találkozója Bratislava, Brno és Budapest eszperantistái minden évben egyszer - immár hatodik alkalommal - találkoznak e szép városok egyikében. Az idén Bratislavában került sor az összejövetelre. Ezek a találkozók nagy mértékben járulnak hozzá a szlovák, cseh és magyar eszperantisták barátságának megerősítéséhez, egymás kultúrájának közelebbi megismeréséhez. A program mindig gazdag. Részletek hangzanak el eredeti eszperantó és eszperantóra fordított irodalmi művekből. Versek, humoros jelenetek váltakoznak klasszikus és népzenei számok bemutatásával. A bratislavai találkozó résztvevői érdekes előadásokat élvezhettek a legfrissebb eszperantó eseményekről a világ minden részéből. A város történelmi nevezetességeit is eszperantó nyelven mutatta be az idegenvezető, így tolmácsra nem volt szükség. Benyický Éva A vágsellyei (Šaľa) Barátság Efsz dolgozói az idén nagyon gazdag almatermést - 5 hektár területről több mint három vagonnal - takarítottak be. A Zelenina zöldség- és gyümölcsforgalmazó vállalattal megkötött szerződést teljesítve a piacon értékesítik az almát. A hullott termés sem veszett kárba, azt a konzervgyárak használták fel. A kép az almaszüret során készült. Balról jobbra Emília St'ahelová, Terézia Holáseková, Janek Mária és Román Irén szedik a bő termést. Milan Aľakša felvétele Elveszett küldemény N. K.: A közjegyzőség felszólított, hogy fizessem be az öröklési illetéket úgy, hogy a szükséges értékben okmánybélyegeket ragasztok a felszólítás hátlapjára, s beküldőm nekik. Én ezt meg is tettem, s az okmánybélyegekkel ellátott felszólítást elküldtem ajánlott levélben. Az ajánlott levél azonban elveszett, s én másodszor is megkaptam a felszólítást, hogy fizessek. A Polgári törvénykönyv 82. §-a szerint a tartozás teljesítésének helye lehet a posta is. „Amikor az adós a pénzbeli tartozását posta vagy pénzintézet közvetítésével teljesíti, a tartozás abban a pillanatban van teljesítve, amikor az összeget átutalta, ha nincs eltérő megegyezés.“ Ebből a rendelkezésből logikusan az következne, hogy a kárveszély (pl. a küldemény elvesztésének veszélye) a jogosultra (a címzettre) szállna át. A gyakorlat álláspontja viszont az, hogy a pénztartozás teljesítésének (megszűnésének) előfeltétele a tartozás tényleges kikézbesítése a jogosult számára (egyébként az ajánlott levél feladószelvénye sem tekinthető bizonyítéknak arra vonatkozóan, hogy okmánybélyegekkel teljesítette befizetési kötelezettségét). Ajánljuk, kérje a postán, hogy indítsanak vizsgálatot az elveszett ajánlott levél után (a posta köteles ezt megtenni). Ha a levelet nem találnák meg, ön a postai rendtartás 80 §-ának 1. és 2. bekezdése alapján 50 korona kártalanítást igényelhet (ez egységes összeg, amelyet a posta minden olyan esetben köteles lenne kifizetni, amikor elveszti a kézbesítésre átvett ajánlott levelet, tekintet nélkül a levél elvesztésével okozott kár valódi összegére). Jogigényéről a járási távközlési igazgatóság illetékes dönteni. Megjegyezzük még, hogy az ilyen küldeményeket értéklevélként ajánlatos postára adni, mert ezek elvesztése esetében nagyobb a remény a teljes kár megtérítésére. Vagyonjogi rendezés A. N.: 1978-ban vásároltunk egy kisebb, hatvan éves házat. A férjem 1980 nyarán egy külföldi kirándulásról nem tért vissza. 1982-ben elítélték, s a vagyonát (így a ház felét is) elkobozták. Szeretném megoldani a házunk körüli problémát és visszaszerezni az elkobzott felét. Visszavásárlás nem jöhet számításba, mert erre nincs megtakarított pénzünk. Milyen esélyem van az eredményes rendezésre? Nézetünk szerint a ház elkobzott fele részét csak vásárlással szerezheti meg a saját tulajdonába, s nem számolhat azzal, hogy ezt a vagyont az állam (vagyis valamelyik szerve) ingyenesen az ön tulajdonába adja (ajándékozza), csak azért, mert az ön férjétől kobozta el a bíróság (ezzel lényegében hatástalanítanák a bíróság által kiszabott büntetőjogi büntetés egy részét, meghiúsítanák célzata elérését). Jogos a büntetés B. J.: Joga van az efsz vezetőségének ezer koronára büntetni azt a tagját, aki 100 (azaz egyszáz) korona értékű anyagot vagy tárgyat akart elsajátítani? Ebben ugyanis megakadályozták, illetve az eltulajdonított holmit visszavitették vele. És a büntetést végre is hajtották! Nézetünk szerint a szövetkezetnek nem csupán joga, hanem kötelessége is eljárni a tolvajokkal szemben, minden rendelkezésére álló, törvényes eszközzel. Erre kötelezik a jogszabályok, de a tagság érdekeinek védelme is (hiszen a szövetkezet tulajdona a tagság kollektív tulajdona). Nem egészen értjük az ön alig titkolt felháborodását afölött, hogy a tolvajt (mert hisz mi másnak is nevezhető az, aki a közösből jogtalanul eltulajdonít valamit?!) megbüntették, bár az „eltulajdonított holmit visszavitették vele“ (tehát nem a lopást akadályozták meg, csupán azt, hogy a tolvaj megtartsa a lopott holmit). Nem értjük, hogy az ön nézete szerint ez a körülmény mennyiben menti a lopást, ill. miért lenne ez olyan körülmény, amely mentesítené a tolvajt tette következményeinek viselése alól. Persze, ha az eltulajdonított holmit még a lopás felfedezése előtt, önként visszavitte volna, merőben más lenne a helyzet. A büntetés célja, kissé durván fogalmazva, nem az okozott kár megtérítése, hanem az, hogy a bűnöst (s egyben másokat is) visszatartsa, elrettentse az újabb bűnök elkövetésétől, s erre csak az olyan büntetés alkalmas, amelyet a bűnös nem szívesen viselne el ismét, bármily nagy legyen is a kísértés. A büntetés összegéről nem tudunk véleményt mondani, mert ez főleg a kereseti körülményektől függ. Tény viszont az, hogy a szövetkezet az alapszabályai szerint fegyelmi büntetéssel sújthatja a tagját, például kevesebb fizetéssel járó munkára helyezheti át három hónapi időre, vagy tíz százalékkal csökkentheti a jutalmazását ugyancsak három hónapi időre (ezeknek a büntetéseknek anyagi következményei jóval meg is haladhatják az említett összeget). Jogtalan anyagi előny L. I.: Egy rokonom 1983-ban 82 ezer koronáért házat vásárolt a hivatalos szervek jóváhagyásával és ügyvéd jelenlétében. Úgy hitte, hogy a pénzét biztosan fektette be. Sajnos nem tudott arról, hogy az eladó vagyonilag gyámság alá volt helyezve. Ez csak az eladó halála után tudódott ki, miután a gyám az adásvételi szerződést hivatalos úton töröltette. így a rokonom ház és pénz nélkül maradt. A bíróság által a jogi cselekvő- képességétől megfosztott személy szerződése valóban semmis, tehát tulajdonképpen nem is jött létre. Mindaz, amit az ilyen szerződés alapján szereztek a szerződő felek, jogtalan anyagi előnynek minősül, s az ilyet ki kell adni (lásd a Polgári Törvénykönyv 457. §- ának 1. bek.). Tehát a rokona köteles ugyan visszaadni - ezúttal a hagyatékba - a házat, de az örökösökkel szemben igényt tarthat az általa kifizetett vételár visz- szatérítésére, mivel ez olyan vagyoni jog, amely az örökösökre is átszáll. A Polgári Törvénykönyv 95. §-a szerint ugyanis „az adós halálával a kötelezettség nem szűnik meg, csak ha a tartalma olyan teljesítés volt, amelyet az adósnak személyesen kellett volna teljesítenie“. A jogtalan anyagi előny kiadása pedig nem tekinthető ilyen, személyesen végrehajtandó kötelességnek. A rokona igénye azonban a Polgári Törvénykönyv 107. §-a alapján elévülhet. Ez szerint „a jogtalan anyagi előny kiadására való jog attól a naptól számított két éven belül évül el, amikor a jogosult tudomására jutott, hogy az anyagi előny jogtalan volt, s ki szerezte meg. A jogtalan anyagi előny kiadására való jog legkésőbb a jogtalan anyagi előny megszerzésétől számított három év elteltével évül el, s ha szándékosan szerzett jogtalan anyagi előnyről van szó, akkor tíz év elteltével. A jogtalan anyagi előny elévülésénél két határidő fut egyidejűleg. Egy három (esetleg tíz) éves határidő, amelyet a jogtalan anyagi előny megszerzése napjától, az adásvételi szerződés regisztrálása napjától számítanak. Ebbe a határidőbe kell beleférnie (legalább részben) a kétéves ún. szubjektív határidőnek, amely azon a napon veszi kezdetét, amikor a károsult megtudja, hogy valaki a rovására jogtalan anyagi előnyhöz jutott, s ki volt az. Ez a szubjektív, kétéves határidő csupán elvileg kétéves, mert a gyakorlatban hamarább is befejeződhet. A jogtalan anyagi előny kiadására vonatkozó igény a megszerzése napjától számított legkésőbb három év elteltével mindenképpen elévül. A rokona esetében is hasonló a helyzet (az elévülési határidő 2 évnél rövidebb). Ezért azt ajánljuk, mielőbb forduljon a bírósághoz. (m-n) ÚJ SZÓ 1985. X. 22. Kiváló minőségű munka