Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1985-10-21 / 248. szám, hétfő

Washington állításai és a valós tények (ČSTK) - Tegnap Wolfgang Mischnicknek, az NSZK Szövet­ségi Gyűlése szabad demokrata Megnyílt a Bukaresti Nemzetközi Vásár (ČSTK) - Szombaton tizene­gyedszer nyitotta meg kapuit a Bukaresti Nemzetközi Vásár, amelyen Románia mellett 35 or­szág mintegy 1200 vállalatának a termékeit tekinthetik meg az ér­deklődők. A megnyitón jelen volt Nicolae Ceausescu, a Román Kommunis­ta Párt főtitkára, köztársasági el­nök, aki a csehszlovák pavilonba is ellátogatott. Nicolae Ceausescu nagyra értékelte a kiállított termé­keket, és kifejezte meggyőződé­sét, hogy országaink között to­vábbra is sikeresen fejlődnek a kereskedelmi kapcsolatok. párti képviselőcsoportja elnöké­nek meghívására a Német Szö­vetségi Köztársaságba utazott a Szövetségi Gyűlés küldöttsége, alelnökének, Bohuslav Kučerá- nak a vezetésével. A küldöttséget a Ruzynéi repü­lőtéren Vladimír Vedra, a Szövet­ségi Gyűlés Nemzetek kamarájá­nak alelnöke és más hivatalos személy búcsúztatta. Ott volt Wer­ner Schattmann, az NSZK cseh­szlovákiai nagykövete is. Külügyminiszterünk hazaérkezett (ČSTK) - Tegnap New Yorkból, az ENSZ-közgyűlés 40. üléssza­káról hazaérkezett Bohuslav Chňoupek, hazánk külügyminisz­tere, aki a tanácskozás első, ün­nepi részében vezette a csehszlo­vák küldöttséget. Intézkedések Romániában az energiahelyzet javítására (ČSTK) - Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága megvitatta az idei évre szóló energetikai program teljesítésével összefüggő kérdéseket. Bíráló hangnemben szóltak a népgazdaság villamose- nergia-ellátásában tapasztalható hiányosságokról. Intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy biztosítsák a népgazdaság szá­mára szükséges energiamennyi­ség megtermelését. Döntés született Nicolae Busui energetikai miniszter és Ion Av- ran, az energetikai reszortért fele­lős miniszterelnök-helyettes levál­tásáról. Felmentették tisztségéből Marin Stefanache bányaipari mi­nisztert, helyére Ilié Verdetset, a központi bizottság titkárát ne­vezték ki. A politikai végrehajtó bizottság a nagy energetikai üzemekbe ka­tonai biztosokat nevezett ki, akik a dolgozókkal és az igazgatókkal együtt felelősek lesznek a tervfel­adatok teljesítéséért és a műszaki normák megtartásáért. Új külkereskedelmi miniszter (ČSTK) - A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége Bo­risz Arisztovot nevezte ki új kül­kereskedelmi miniszterré. Nyiko­laj Patolicsevet felmentették eb­ből a tisztségéből tekintettel arra, hogy egészségi okokból nyugdíjba vonul. Arisztov hatvanéves. 1983 júniusától külügyminiszter-helyet­tesként tevékenykedett. A kommunisták nem helyeslik az ötpárti koalíció felújítását (ČSTK) - Római politikai megfi­gyelők azzal számolnak, hogy Francesco Cossiga olasz államfő legkésőbb ma ismét az ügyvivő Bettino Craxi kormányfőt bízza meg az új kabinet megalakításá­val. A hétvégén az államfő inten­zív tárgyalásokat folytatott elődjei­vel, Saragat és Pertini elnökök­kel, továbbá a képviselőház és a szenátus elnökeivel, valamint a vezető pártok képviselőivel. E konzultációk keretében Cos­siga tegnap fogadta Alessandro Naftát, az Olasz Kommunista Párt főtitkárát. A megbeszélések után a pártfőtitkár kijelentette, hogy a kommunisták határozottan elíté­lik az ország belügyeibe való dur­va washingtoni beavatkozást. A párt teljes mértékben támogatja a római kormány eljárását az elra­bolt olasz luxushajó ügyében. Olaszország háború utáni idő­A BOLGÁR ÁLLAMTANÁCS több személyi változásról döntött a Minisz­tertanács összetételében. Sztanis Bo­nevet felmentették miniszterelnök-he- lyettesi tisztségéből és az Állami Terv­bizottság elnökének tisztségéből és más feladatokkal bízták meg. Ivan llie- vet a Minisztertanács alelnökévé és az Állami Tervbizottság elnökévé nevez­ték ki. Sztojan Markovot a tudomá­nyos- és műszaki fejlesztésért felelős állami bizottság elnökévé nevezték ki és felmentették a gépipari miniszter első helyettesének funkciójából. A JAROMÍR OBZINA miniszterel­nök-helyettes, a tudományos műszaki és beruházásfejlesztési állami bizott­ság elnöke csehszlovák kormánykül­döttség élén folytatja mongóliai látoga­tását. A delegáció ellátogatott a Mon­gol Népköztársaság Tudományos Aka­démiájába és megtekintette a cseh­szlovák együttműködéssel felépített vegyi technológiai laboratóriumát. ANATOLIJ ANANYIEV írónak, a Szovjet Békevédők Bizottsága alel­nökének a vezetésével Washingtonba érkezett a szervezet küldöttsége. A de­legáció találkozik amerikai törvényho­zókkal, majd New Yorkban részt vesz az ENSZ megalakulásának 40. évfor­dulóján rendezendő ünnepségeken. AZ USA-BELi Providence-ben be­fejeződött öt békeaktivista ellen indított bírósági eljárás, akiket a „magántulaj­don súlyos megkárosításának" koholt vádja alapján egyéves börtönbüntetés­re és 500 dolláros pénzbírságra ítéltek. szakban kipattant 44. kormányvál­ságát három republikánus minisz­ter kiválása idézte elő. A köztársa­ság pártiak helytelenítették a kor­mányfő lépéseit az Achille Lauro hajó ügyében és az ,.elrablók el­rablását“ megszervező Egyesült Államokkal szemben. Bettino Cra­xi nem engedett az amerikai nyo­másnak és nem adta ki Washing­tonnak Abu Abbasz palesztin ve­zetőt, aki annak a gépnek a fedél­zetén volt, amelyet az amerikai vadászgépek szicíliai leszállásra kényszerítettek. Az olasz kommunisták hely­telenítik az eddig kormányzó öt­párti koalíció felújítását. Natta főtitkár leszögezte, hogy a kor­mány tagjai között ellentétek vol­tak a gazdasági és szociális kér­dések tekintetében is, ezért ab­szurd lenne a korábbi kabinet fel- támasztása. Szergej Ahromejev marsall, szovjet vezérkari főnök cikke a moszkvai Pravdában A moszkvai Pravda szombati számában közölte Szergej Ahromejev marsallnak, a Szovjetunió fegyveres erői vezérkari főnökének, a honvédelmi miniszter első helyettesének Washington állításai és a valós tények című cikkét, amelyet az alábbiakban kivonatosan ismertetünk. A szerző többek között rámutat arra, hogy a Szovjetunió a genfi szovjet­amerikai tárgyalásokon konkrét javasla­tokat terjesztett elő az űr- és atomfegy­verek kérdésével összefüggő problé­mák átfogó megoldása céljából. Ezek lényegét Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Párizsban részletesen is­mertette, ezeket tehát nemzetközi mé­retekben ismerik. Korábbi kezdeményezéseinkhez kö­tődve ezek az új indítványok olyan reális és hosszú távú intézkedések programját alkotják, amelyek megva­lósítása elősegíthetné a bonyolult és veszélyes nemzetközi helyzet megjaví­tását. A program végrehajtása lénye­ges lépést jelentene a legfontosabb cél - az úrfegyverkezés megakadályozá­sa, az atomfegyverek betiltása és fel­számolása, az atomháborús veszély elhárítása felé vezető úton. Ahromejev marsall a továbbiakban az amerikai fél reagálására tér ki. Le­szögezi, hogy kezdetben a szovjet ja­vaslatokat megpróbálták kiforgatni, nyilvánosan lejáratni és azoknak épp ellenkező értelmet adni. Washington tudatosította, hogy mint egészet, nem utasíthatja vissza a szovjet indítványo­kat anélkül, hogy ne mutatná meg igazi arcát, ezért formálisan elismeri, hogy ezek a kezdeményezések „érdemesek a tanulmányozásra" és „kiindulópont­ként" szolgálhatnak a tárgyalásokon. Az utóbbi napokban magas beosztású kormánytisztviselők viszont már hatá­rozottan a szovjet indítványok ellen foglaltak állást, értésre adva, hogy. azok számukra elfogadhatatlanok. Az Egyesült Államok kormányzatá­nak képviselői tudatában vannak an­nak, hogy az emberek félnek az atom­fegyverektől és ezért azt hangoztatják, hogy az űrháborús program úgymond megszabadítja őket a nukleáris fegy­verektől. Washington kategorikusan visszautasítja a csapásméró űrfegyve­rek kifejlesztésének és telepítésének a betiltását és agresszív szándékainak leplezése céljából kidolgozta a támadó nukleáris fegyverek telepítéséről foko­zatosan a nem nukleáris, úgynevezett „védelmi" eszközök kifejlesztésére való áttérés hamis koncepcióját. Ennek szerzői így mérlegelnek, továbbra is szükséges a stratégiai atomfegyverek telepítése és állandóan fenyegetni kell a Szovjetuniót ezek bevetésével. Ugyanakkor azonban létre kell hozni „a több elemből álló rakétaelhárító vé­delmi rendszert", ahogyan ők csapás­méró űrfegyvereiket nevezik. Majd az­tán, ha „talán több évtized múlva" ez a rendszer létrejön, úgymond szó lehet a megállapodásról az atomfegyverek csökkentésének, sőt felszámolásának tekintetében. A helyzet tehát az, hogy szerintük az atomfegyverek megsem­misítése végett az emberiséget olyan lázas fegyverkezésnek kell kitenni, amelyet jelenleg még nehezen tudunk elképzelni. E visszájára fordított logika szerint a nukleáris leszereléshez a tá­madó atomfegyverek gyarapításán és az űrfegyverkezésen keresztül vezet az út. Áz amerikai kormányzat azt állítja, hogy nincs és nem is lehet más út. A Szovjetunióban tudatosítják, hogy miért teszik mindezt. E mesterkedések DANIEL ORTEGA nicaraguai elnök útban New Yorkba rövid időre megállt a mexikói fővárosban. A nicaraguai elnök részt vesz az ENSZ jubileumi ünnepségein. RONALD REAGAN amerikai elnök Egyiptomba és Olaszországba küldte John Whitehead külügyminiszter-he- lyettest, hogy enyhíteni próbálja az Achille Lauro olasz luxushajó elrablása utáni fejlemények nyomán, az említett országokhoz fúzödő kapcsolatokban kialakult feszültséget. A washingtoni politikus tárgyal majd Mubarak egyip­tomi elnökkel és Craxi ügyvivő olasz kormányfővel. AZ ENSZ 17 legnagyobb városában megtartott hatalmas tiltakozó akciókkal fejeződött be szombaton a nyugatné­met szakszervezeti központ, a DGB egyhetes akciósorozata, amellyel a kormány szociális és munkaerőpoliti­kája ellen tiltakoztak. A megmozdulá­sok résztvevői hangsúlyozták, hogy olyan új politikára van szükség, amely szem előtt tartaná a dolgozók érdekeit. HOLLANDIÁBAN több mint 2,5 mil­lió személy írta már alá azt a felhívást, amely követeli az amerikai szárnyas rakéták hollandiai telepítésének a megtiltását. A dokumentumot a hágai kormányhoz és parlamenthez intézett felhívásként fogalmazták meg. célja a közvélemény megtévesztése és az, hogy eltereljék a figyelmet a nukle­áris arzenálok csökkentését célzó azonnali intézkedésekről. A szovjet vezérkari főnők így folytatta: „Eltekintve most a propagandától, ha megpróbáljuk leleplezni az amerikai „csillagháborús program“ lényegét, arra a megállapításra jutunk, hogy al­jas célt követ: megszerezni az Egyesült Államok számára a Szovjetunió elleni büntetlen első nukleáris csapás képes­ségét és az amerikai rakétaelhárító védelmi rendszerrel megfosztani őt a válaszcsapás lehetőségétől. Szergej Ahromejev a továbbiakban megállapítja, hogy a Szovjetunió ja­vasolta az Egyesült Államoknak a csapásmérő ürfegyverek kifejlesz­tésének betiltását mindkét részről. A Szovjetunió ellenzi, hogy a lázas fegyverkezés a világűrre is kiterjed­jen. Ha ez megtörténne, akkor a sok­szorosára fokozódna a háborús ve­szély. Éppen ezért ennek megaka­dályozása céljából javasoljuk, hogy egyszer s mindenkorra tiltsák be a csapásmérő ürfegyverek kifejlesz­tését és telepítését. A csapásméró űrfegyverek kifejlesz­tését betiltó megállapodás létrejötte éppen ezért kulcsfontosságú és alap­vető kérdés. Ha ez nem jön létre, akkor a lázas fegyverkezés ellenőrizhetetlen­né válik a stratégiai támadó és kozmi­kus fegyverek területén egyaránt. Ez az objektív valóság. A Szovjetunió ilyen helyzetben nem lehet naiv és nem hagyatkozhat az amerikai kor­mánytisztviselők „békeszerető“ nyilat­kozataira, amelyek mögött a valóság­ban a csapásmérő ürfegyverek kifej­lesztése rejlik. Ha mindez folytatódik, számunkra nem marad más hátra, minthogy válaszintézkedéseket hajtsunk végre a támadó és egyéb fegyverek területén, beleértve a vé­delmi fegyvereket is, valamint azo­kat, amelyek a világűrben kerülnek elhelyezésre. A cikk szerzője a továbbiakban nyo­matékosan leszögezi: „Ha tehát az USA kormányzata megpróbálja bizonyítani a mi állásfog­lalásunk » megalapozatlanságát", a Szovjetunió kénytelen ezeket az amerikai érveléseket úgy felfogni, hogy a Szovjetuniót kész tények elé akarják állítani, tehát hogy elhelyezik a csa­pásmérő kozmikus rendszereket, ame­lyek ellene irányulnak. Washington azonban lebecsüli a Szovjetunió le­hetőségeit. Az Egyesült Államok ne számítson arra, hogy monopóliumra tehet szert a világűrben.“ A cikk így folytatódik: Washington űrfegyverkezési terveinek igazolása céljából azt állítja, hogy az úgynevezett stratégiai védelmi kezdeményezés ke­retében folyó munkák „teljesen jogo­sak“, sót összhangban vannak az 1972-ben megkötött szovjet-amerikai megállapodással, amely a rakétaelhá­rító védelmi rendszerek korlátozására vonatkozik. Sőt, többek között Robert McFarlane elnöki nemzetbizottsági fő­tanácsadó megpróbálta elferdíteni e szerződés lényegét. A folyamatban levő kísérletek „törvényességét“ az úgynevezett stratégiai védelmi kezde­ményezés keretében azzal próbálta in­dokolni, hogy a szerződés „engedé­lyezi bárminemű rakétaelhárító védel­mi rendszerek kísérleteit, ha azok más fizikai elveken alapulnak.“ A szerződés ilyen sajátos értelme­zése nem más, mint szándékos félre­vezetés. A szerződés 5. cikkelye ugyanis egyértelműen tiltja világűrben, vagy mozgatható szárazföldi hordozó­kon elhelyezett rakétaelhárító védelmi rendszerek kifejlesztését, kísérleteit és telepítését, függetlenül attól, hogy ezek a rendszerek már meglévő, vagy „le­endő" technológiákon alapulnak. Az Egyesült Államok kormányzatá­nak célja világos: „jogi alapot" terem­teni az úgynevezett stratégiai védelmi kezdeményezés valamennyi szaka­szában folyó munkálatok, tehát a kifej­lesztés, a kísérletek és a csapásmérő úrfegyverek telepítésének a megvaló­sításához. A rakétaelhárító védelmi rendszerekre vonatkozó szerződés ezért akadályt jelent az Egyesült Álla­moknak űrháborús terveinek a megva­lósításában. Caspar Weinberger, a Pen­tagon vezetője világosan kijelentette: „Fel kell vetnünk a szerződéstől való eltérés lehetőségét". Ilyen az Egyesült Államok tényleges hozzáállása. A Szovjetunió ellenkező véleményt vall. Egy időben nem korlátozott meg­állapodás a rakétaelhárító védelmi rendszerekről elvi fontosságú lehet az egész nukleáris fegyverzetkorlátozási folyamat szempontjából, sót olyan alap ez, amelyre a stratégiai stabilitás és a nemzetközi biztonság épül. Az a meggyőződésünk, hogy valamennyi­ünk, tehát az Egyesült Államok bizton­sága is kárt szenved, ha megsértik ezt a szerződést. A Szovjetunió szigorúan megtartja minden cikkelyét és semmi olyat nem tesz, ami ellentétes lenne rendelkezéseivel. A csapásmérő űrfegyverekkel kap­csolatos szovjet álláspontot világosan megfogalmazta Mihail Gorbacsov. A Time magazinnak adott interjújában kijelentette: szükséges, hogy a betiltás vonatkozzon ezen új osztályú fegyve­rek létrehozásának minden szakaszá­ra Be kell tiltani minden olyan tevé­kenységet, amelynek célja végső so­ron a csapásmérő ürfegyverek kifej­lesztése és gyártása. Ha sikerül leál­lítani ezt a folyamatot a kutatások kezdeti szakaszában, akkor lehetet­lenné válik a csapásmérő űrfegyve­rek létrehozása. A cikk szerzője a to­vábbiakban kitér arra, hogy amerikai részről megpróbálják hamis érvekkel kiforgatni az atomfegyverek területén mindkét részről végrehajtandó valóban radikális, 50 százalékos csökkentést szorgalmazó szovjet javaslatokat, amelyek az egymás területét elérni képes eszközökre vonatkoznak. Wa­shington azt állítja, hogy a szovjet javaslatok nem egyenjogú helyzetbe juttatnák az Egyesült Államokat, mivel annak nemcsak stratégiai eszközeit, hanem az európai és ázsiai előretolt bázisokon lévő eszközeit, valamint a Nyugat-Európában felállított közepes hatótávolságú rakétáit is csökkentenie kellene. Szerintük a szovjet indítvá­nyok csak a stratégiai atomeszközöket számítják be a csökkentésbe, de az indítványok állítólag kizárják a csök­kentésből az Egyesült Államok nyugat­európai szövetségesei ellen irányuló, az európai országrészbe telepített SS 20-as rakétákat. Az ilyen hamis érvek célja megke­rülni azt a realitást, hogy a Szovjet­uniónak a stratégiai nukleáris esz­közökön kívül nincsenek más straté­giai fegyverei, amelyek elérhetik az Egyesült Államok területét, viszont a Szovjetunió területe kétszeresen is veszélyeztetett: egyrészt az ame­rikai stratégiai támadó erők, más­részt a Szovjetunió körüli előretolt bázisokon elhelyezett eszközök és közepes hatótávolságú rakétáik révén. Washingtoni kormánykörökben ezenkívül azt a verziót terjesztik, hogy a Szovjetunió úgymond a csökkentés után is rendelkezik a „legveszélye­sebb" és „legdestabilizálóbb“ straté­giai fegyverekkel - a szárazföldi indítású interkontinentális ballisztikus rakéták­kal. Washington ugyanis mindig ehhez a szabályhoz tartja magát, „destabilizá­lónak" minősíti a Szovjetunió katonai potenciáljának bázisát képező eszkö­zöket, míg azokat, amelyek az USA arzenáljának döntő részét alkotják, a „stabilitás" és a „biztonság“ eszkö­zének minősíti. A cikk szerzője a továbbiakban rá­mutat arra: washingtoni kormánytiszt­viselők a lázas fegyverkezés fokozását azzal próbálják indokolni, hogy nincs hozzávetőleges katonai egyensúly a két nagyhatalom között és állítólag az USA a stratégiai támadó fegyverek tekintetében lényegesen „lemaradt" a Szovjetunió mögött. Ahromejev mar­sall a továbbiakban konkrét számokkal bizonyította a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között a hadászati fegyve­rek terén meglévő hozzávetőleges pa­ritást, majd rámutat arra, hogy a meg­közelítő egyensúly a nukleáris fegyver­zetkorlátozás elengedhetetlen kiindu­lópontja. „Tudjuk, hogy az USA-ban egyesek a régi helyzethez való visz- szatérést szeretnék, ez azonban nem lehetséges, akárcsak a Szovjet­unió egyoldalú leszerelése sem. A Szovjetunió nem fejleszt ki és nem is próbál ki semmiféle űrfegyver- modelleket, nincs is programunk csapásméró űrfegyverek kifejleszté­sére és nem foglalkozunk „úrhábo­rús“ tervekkel, az amerikaiakhoz ha­sonlókkal“ - szögezte le a szerző. A Szovjetunió szigorúan megtartja az 1972-ből származó, korlátlan időre szóló rakétaelhárító védelmi szerző­dést. Javasoljuk, hogy az USA e tekin­tetben kövessen minket és hogy addig mondjon le űrfegyverkezési terveiről, amíg nem késő. A cikk szerzője végezetül leszögezi, hogy a Szovjetunió szeriózusan és gondosan készül a legfelsőbb szintű genfi szovjet-amerikai találkozóra. Ja­vaslatokat terjesztett elő az űr- és atomfegyverek korlátozására és ezzel de facto megtette az út ráeső felét. A másik fél viszont egyetlen pozitív lépést sem tett, egyetlen konstruktív indítványt sem terjesztett elő. Az igaz­ság az, hogy tovább már nem lehet egyhelyben topogni. A rendkívül ve­szélyes folyamatok az emberiség létét fenyegetik, s itt a legfőbb ideje annak, hogy gátat állítsunk a lázas fegyverke­zés útjába. A világ erre vár. ÚJ szú 2 1985. X. 21 A Szövetségi Gyűlés küldöttsége az NSZK-ba utazott LEOPOLD GRATZ osztrák külügy­miniszter tegnap befejezte hivatalos látogatását Bulgáriában és elutazott Szófiából. A bolgár fővárosban a kétol­dalú kapcsolatokról és nemzetközi kér­désekről folytatott megbeszéléseket bolgár kollégájával, Petr Mladenovval. MITTERRAND ffancia elnök befe­jezte ötnapos hivatalos brazíliai látoga­tását és szombaton háromnapos láto­gatásra Kolumbiába érkezett. THATCHER brit kormányfő a Com- monwealth-nak a bahamai Nassauban folyó csúcskonferenciáján elutasította a fajüldöző dél-afrikai rezsim elleni gazdasági szankciókat, jóllehet az ér­tekezlet 49 résztvevőjének többsége a büntető intézkedések mellett foglalt állást. JÚNIUS DZSAJAVARDENE Sri Lanka-i elnök szombaton kétnapos hivatalos baráti látogatásra Kubába ér­kezett. A havannai repülőtéren Fidel Castro legfelsőbb kubai vezető fo­gadta. DAMASZKUSZBAN közzétették a Szíriai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának nyilatkozatát, amely le­szögezi, hogy a szíriai nép, az ország haladó erői elítélik annak a szélsősé­ges csoportnak a bűnös akcióját, amely Bejrútban elrabolta a szovjet nagykövetség négy dolgozóját és kö­zülük egyet meggyilkolt. A nyilatkozat haladéktalan akciókra szólít fel a szov­jet állampolgárok életének megmenté­se céljából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom