Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)
1985-09-05 / 209. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG KOMMENTÁLJUK A robotizáció távlatai Lengyelországban A lengyel kormány nemrég megtartott ülésén a robotizáció, az automatizáció és az elektronika alkalmazásának távlataival foglalkoztak. Janusz Maciejewicz kohó- és gépipari miniszter az ülésen kijelentette, hogy az utóbbi években 600 robot készült el, közülük azonban csak 370- et alkalmaztak a termelésben. Zbigniew Szalajda miniszterelnök-helyettes azzal indokolta a robotok gyakorlati alkalmazásának lassú ütemét, hogy a munkaszervezés egyes üzemekben nincs a megfelelő szinten. A kormány elnöksége ezért határozatot fogadott el a termelés robotizá- lásának legfőbb irányairól az évtized végéig, s jóváhagyta ennek ütemtervét. Lengyelországban e program megvalósításához megvannak a feltételek: a megfelelő robotok és manipulátorok, a szükséges szabadalmak, s hasonlóképpen rendelkezésre áll a jelentős létszámú szakembergárda a tudományos és kutatóintézetekben. Mélyül a termelés roboUzációja terén a KGST keretében megvalósuló együttműködés is. A kohó- és gépipar számára robotokat tervező és kifejlesztő intézet (Promasz) vezetője ezzel összefüggésben kijelentette, hogy a robotizálás körül még sok esetben egyet nem értés tapasztalható. Ez derült ki a Promasz elemzéséből is, amelybe az 500 legnagyobb kohó- és gépipari vállalatot vonták be. A felmérés azt igazolta, hogy a vállalatok nem mutatnak különösebben nagy érdeklődést a robotok iránt. Ez nyilván a termelés utóbbi években tapasztalt csökkenésével magyarázható. A probléma gyökere az, hogy a korszerűtlen technológiai berendezésekkel termelő üzemek nem engedhetik meg maguknak robotok vásárlását, mivel olyan berendezésekre is szükségük lenne, amelyek drágábbak a robotoknál, s nincsenek a kezelésükre és karbantartásukra alkalmas szakképzett kádereik. Minden vállalatban és minden munkafolyamat során nem alkalmazhatók robotok. Bevezetésük legfőbb kritériuma a gazdaságossági szempont, s mindenekelőtt ott kell alkalmazni ezeket, ahol az ember egészségére ártalmas a munkakörnyezet. Az érem másik oldala az, hogy megfelelő minőségű robotokat kell gyártani. A robotizálásra kiszemelt munkahelyeket először automatizálni kell, méghozzá a robot teljesítőképességének megfelelő szinten. Ellenkező esetben ugyanis alkatrészhiány vagy felesleg keletkezik azon a termelési részlegen, ahová a robotot beállították. A robotok alkalmazása több szempontból is előnyös. A lengyel népgazdaság szükségleteit tekintve nem elhanyagolható körülmény, hogy a megfelelő munka- szakaszon hatékonyan kihasznált robotok képesek enyhíteni az országos méretekben tapasztalható munkaerőhiányt. Jelenleg a lengyel népgazdaság egyes ágazataiban mintegy 400 ezer főnyi munkaerőt tudnának alkalmazni. Természetesen a robotok bevezetésével még önmagában nem oldanák meg a problémákat, így például a termékek minőségével kapcsolatos gondokat. Közgazdászok véleménye szerint viszont a robotok alkalmazása kétségtelen javulást hozna a minőség tekintetében is. A robot ugyanis az embertől eltérően csakis pontos Munkanélküli fiatalok Az Egyesült Államokban és Nyugat-Eu- rópában több mint nyolcmillió 25 éven aluli van állás nélkül - állapították meg a közelmúltban Malmóben az ENSZ által rendezett konferencián, ahol negyven ország szakemberei, valamint nemzetközi szervezetek képviselői vitatták meg: miként lehetne új munkahelyeket teremteni az álláä nélküli fiataloknak. A konferenciára készített ENSZ- tanulmány szerint az elmúlt években sok tőkés országban erőteljesen nőtt a fiatalok körében a munkanélküliség. A legfejlettebb 24 tőkés országot tömörítő OECD szervezet szakértői szerint a 25 éven aluli munkanélküliek részaránya az összes munkanélkülihez viszonyítva jelenleg 40-41 százalék körül mozog. A 25 éven aluli állástalanok aránya a legfejlettebb 12 tőkés országban saját korcsoportjukon belül tavaly 19,25 százalékos volt. Az OECD országaiban egyébként jelenleg összesen 30,7 millió embernek, a foglalkoztatottak 8,25 százalékának nincs állása; ezen belül Nyugat-Európában 19 millió, az USA-ban pedig 9,7 millió embernek. Grafikonjaink az állásnélküli fiatalok arányát szemléltetik néhány tókés országban. Fent: a munkanélküli fiatalok aránya az összes állástalan százalékában, lent: a 25 éven aluli lakosság százalékában. és tökéletes alkatrészekkel képes dolgozni. Varsóban a közelmúltban robotkiállítást rendeztek, s a bemutató egyik érdekessége volt az a robot, amely a tojásokat az egyik kartonból úgy rakta át a másikba, hogy közben egy sem törött el. Az itt bemutatott prototípus teljesen újfajta robot volt, amelyet a nyolcvanas évek második felében már széles körben alkalmaznak. Az ún. intelligens robotok kategóriájába tartozik, amelyet két „érzékelővel“ látnak el - képes lesz a tapintásra és a látásra. A tervek szerint rendkívül széles körben hasznosítják majd a gép-, a kohó- és a bányaiparban is, de az űrkutatásban és a tengerfenék feltárásában, valamint az atomenergetikában is. A gyártott termékek minőségének ellenőrzését is elvégzi majd. A lengyel vállalatok közül a varsói és a bielsko-biala-i autógyár jár az élen a robotizálás terén. A Fiat és Polonéz típusú gépkocsikat gyártó két üzem kezdetben kísérleti jelleggel alkalmazott robotokat, jelenleg viszont már a termelés elképzelhetetlen nélkülük. A robotok alkalmazásának szélesebb körű elterjedését célzó kormányprogram egyik felelőse kijelentette, hogy a lengyel ipar mindazt gyártja, ami a hidraulikus és pneumatikus meghajtású robotok előállításához szükséges. Hozzáfűzte viszont, hogy hiányoznak a villamos meghajtású robotok gyártásához szükséges egyes elemek. Közgazdászok szerint Lengyelországban főleg a hidraulikus meghajtású robotok előállításához adottak a feltételek anyagi és káderszempontból egyaránt. Szükség van ugyanakkor elektromos meghajtású robotokra is, hogy ezeket ne kelljen külföldön drága devizáért megvásárolni. Sürgető feladat éppen ezért a robotok tömeges gyártására alkalmas bázis létrehozása. Olyan üzemekre van szükség, amelyekben „kulcsra készen“, a megrendelők igényeinek megfelelően komplettizálnák a robotizált és automatizált gépsorokat. Lengyelországban - Csehszlovákiához hasonlóan - komplett technológiai gépsorok alkalmazását tervezik robotok bevonásával. E téren a két ország szakemberei számos lehetőséget látnak az együttműködésre. A csehszlovák és a lengyel gyártók között az egyes berendezések cseréje elősegíthetné az alkalmazott robotok számának a növelését. Arról is szó van, hogy késztermékeket - robotokat és automatizált gépsorokat - szállítsanak egymásnak, miközben a felmerülő műszaki jellegű kérdéseket a két ország szakemberei közösen oldanák meg. Az ipari robotok kifejlesztése és gyártása terén megvalósuló kétoldalú együttműködés tovább bővül. A többi KGST-országgal fenntartott ez irányú együttműködés kiszélesítésével országaink behozhatják az e téren mutatkozó lemaradást. (pm) AR-RAIAL-AMM Az OPEC-országok deficit-gondjai A Kuvaitban megjelenő Ar-Rai al-Amm napilap véleménye szerint a Perzsa-öböl olajexportáló államainak a jövőben súlyos gondot okoz majd az állami költségvetés mind nagyobb méreteket öltő deficitje. Ez elsősorban azért várható, mert az olajpiacon jelenleg nagy az olajfelesleg és az értékesítési ár stagnál, illetve csökken. Emellett még figyelembe kell venni azt is, hogy a nagyszabású fejlesztési tervek megvalósítása és a behozatal emelkedése szintén nagy költségvetési tételeket emészt fel. Még a térség legnagyobb és leggazdagabb országa, Szaúd-Arábia is örülhet annak, ha idén sikerül egyensúlyban tartania költségvetését. Egyes közgazdászok úgy vélik, hogy csak derűlátó költségvetési szakértők bíznak ebben. Az OPEC, a Kőolajexportáló Országok Szervezete olajtermelésének több mint a felét a Perzsa-öböl országai adják, ugyanakkor az olaj iránti kereslet csökkenése következtében napi 16 millió barrelre (1 barrel = 159 liter) csökkent júliusban a kitermelés, mig hat évvel ezelőtt elérte a napi 31 millió hordót. Az olajfogyasztás visszaesése a legérzékenyebben a szervezet viszonylag legszegényebb országait sújtja, így többek között Nigériát is. A lap rámutat arra, hogy az olajtermelő országokban kialakult helyzet más országokban is éreztetheti hatását. Szaúd-Arábia ugyan ígéretet tett arra, hogy a nemzetközi támogatásra fordított összegeket a tavalyi szinten hagyja, de az Egyesült Arab Emírségek például a telére csökkentette ezt az összeget. Az arab olajtermelők a korábbi években jelentős pénzügyi tartalékokat halmoztak fel olajbevételeikből, a hatalmas költségvetési feleslegeket azonban most a deficitek korszaka váltotta fel. Kuvait devizatartalékait például hozzávetőleg 80 millió dollárra becsülik, de a pénzügyminisztérium szerint legkésőbb négy éven belül csőd fenyegeti az országot, ha az olajexportból származó bevételek tovább csökkennek és a költségvetési kiadások a jelenlegi 33 százalékos tempóval emelkednek évente. A lap megjegyzi, hogy Kuvaitnak legutóbb 1973-ban, az olajválság kitörését megelőzően volt deficites az állami költségvetése. (ČSTK) Jelentős károkat okozó „apróságok“ Napjainkban sok hírt kapunk arról, hogy a vállalatok és üzemek pártbizottságainak tisztségviselői és a gazdasági vezetők nagy súlyt helyeznek a terv egyenletes teljesítésére. Dicséretes törekvés ez, hiszen már szeptember 5-ét írunk, és gyorsan közeledik a 7. ötéves tervidőszak utolsó évének utolsó negyedéve, s nem mindegy, hogy milyen eredményekkel zárják ezt a fontos időszakot. A vállalatoknál és üzemekben egy pillanatra sem szabad szem elöl téveszteniük a dolgozóknak, hogy termékeik milyen minőségben készülnek el. Mert hiába takarítanak meg jelentős összegekre rúgó nyers- és alapanyagot, ha az elkészült bútor, magnetofon vagy háztartási gép nem éri el a kívánt minőséget, és bosszúságot okoz a vásárlónak. A termékek minősége, sajnos, egyes esetekben még kívánnivalót hagy maga után. Jozef Lenárt elvtárs az SZLKP KB legutóbbi ülésén ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: „A minőség javításában tapasztalható lassúságról tanúskodnak a 7. ötéves tervidőszak első négy évének eredményei. A minőségi termékek részaránya csak 4 százalékkal emelkedett“. Nem csekélységről van szó, olyan tények ezek, melyeket nemcsak a kötelezettségeket vállaló egyének és munkacsoportok, hanem főleg az irányításban és az ellenőrzésben dolgozó párt- és gazdasági szervek sem hagyhatnak figyelmen kívül. Egyes tartós fogyasztási cikkek - bútor, autó, színes televíziókészülék, hangtechnikai berendezések - megvásárlása nem kis anyagi áldozatot jelent a családoknak, és üröm vegyül az örömbe, ha a hosszabb ideig tartó takarékoskodás után megvásárolt temék rövid működés után felmondja a szolgálatot. Ha ugyanezt kivetítjük az államháztartás lényegesen szélesebb területeire, a kül- födről visszaküldött hibás termékek megjavítása jelentős népgazdasági kárral jár, és nemcsak az ország határain belül árt a gyártó vállalat hírnevének. Egyébként is a vállalatok egy része munkaerőhiánnyal küzd, és a kis létszámú szerelők egy csoportja alkotó munka helyett javítással kénytelen foglalkozni. Több figyelemmel, gondosabb komplettizálással a hibák döntő többsége elkerülhető lenne. A napokban egyik bratislavai belvárosi üzletünkben négy magnetofont próbált ki az eladó, mire egyet a vevővel egyetértésben kifogástalannak talált. Kis hibák miatt került vissza a többi a raktárba. A készáru-ellenőrzéssel megbízott dolgozó - akinek a nevét egyébként feltünteti a prospektus - ha megkérdeznénk, nehezen tudná megmagyarázni, hogy forgás közben miért súrolja a tárcsa a gép műanyagból készült alsó fedőlapját, miért nem ugrik vissza új sáv váltásakor a korábbi sávot működtető, lenyomott gomb és így tovább. De megkérdezi-e valaki? A termék minősége javításának szükségessége állandó feladat. Minden láncszemet át kell vizsgálniuk a felelős beosztásban dolgozóknak, hogy csírájában elfojthassák azokat a kisebb-nagyobb figyelmetlenségeket és fegyelmezetlenségeket, melyek a sokszor többszáz alkatrészből összeszerelt végtermék gyártásakor (vagy eladásakor) „ugranak ki“. Az SZLKP KB első titkára tehát nem véletlenül foglalkozott a minőség kérdésével. Tűzzék ezt tanácskozásaik napirendjére a vállalatokban, üzemekben dolgozó kommunisták is, és hassanak oda, hogy a dolgozók kötelezettségeiben mind nagyobb teret kapjanak a termékek minőségének javítására irányuló vállalások, s ezek teljesítését ellenőrizzék is. Vegyenek példát a partizánskéi Augusztus 29. Vállalat, a vágsellyei (šaľa) Duslo vállalat, a senicai Szlovák Selyemgyár és az Érsekújvár! (Nové Zámky) Szerszámkészítő Kísérleti Intézet munkatársaitól, akik Intenzifikáció 1990 néven új mozgalmat indítottak. Ennek keretében jelentősen növelik a hatékonyságot és javítják az általuk előállított termékek minőségét. KOMLÓSI LAJOS A zbirohi szerszámkészítő üzem évente 460 fajta terméket állít elő több mint 120 millió korona értékben. A Merkuria külkereskedelmi vállalat közvetítésével 30 kapitalista országba szállít szerszámokat. A legnagyobb megrendelők közé tartozik Hollandia, Franciaország, Görögország, Venezuela és Belgium. Az üzemben elterjedt a Kezeskedem munkámért versenymozgalom, s eddig már nyolc dolgozó szerezte meg az önellenőrzés jogát. A kép előtérében: Josef Sklenár, az egyik szocialista munkabrigád vezetője. (Jirí Vlach felvétele - ČSTK) ÚJ szú 4 1985. IX. 5.
