Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)

1985-09-05 / 209. szám, csütörtök

VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG KOMMENTÁLJUK ­A robotizáció távlatai Lengyelországban A lengyel kormány nemrég megtartott ülésén a robotizáció, az automatizáció és az elektronika alkalmazásának távlataival foglalkoztak. Janusz Maciejewicz kohó- és gépipari miniszter az ülésen kijelentette, hogy az utóbbi években 600 robot készült el, közülük azonban csak 370- et alkalmaztak a termelésben. Zbigniew Szalajda miniszterelnök-helyet­tes azzal indokolta a robotok gyakorlati alkalmazásának lassú ütemét, hogy a munkaszervezés egyes üzemekben nincs a megfelelő szinten. A kormány elnöksége ezért határozatot fogadott el a termelés robotizá- lásának legfőbb irányairól az évtized végéig, s jóváhagyta ennek ütemtervét. Lengyelországban e program megvalósításához megvannak a feltételek: a megfelelő robotok és manipulátorok, a szükséges szabadalmak, s hasonlóképpen rendelkezésre áll a jelentős lét­számú szakembergárda a tudo­mányos és kutatóintézetekben. Mélyül a termelés roboUzációja te­rén a KGST keretében megvaló­suló együttműködés is. A kohó- és gépipar számára robotokat tervező és kifejlesztő in­tézet (Promasz) vezetője ezzel összefüggésben kijelentette, hogy a robotizálás körül még sok eset­ben egyet nem értés tapasztalha­tó. Ez derült ki a Promasz elemzé­séből is, amelybe az 500 legna­gyobb kohó- és gépipari vállalatot vonták be. A felmérés azt igazolta, hogy a vállalatok nem mutatnak különösebben nagy érdeklődést a robotok iránt. Ez nyilván a ter­melés utóbbi években tapasztalt csökkenésével magyarázható. A probléma gyökere az, hogy a korszerűtlen technológiai beren­dezésekkel termelő üzemek nem engedhetik meg maguknak robo­tok vásárlását, mivel olyan beren­dezésekre is szükségük lenne, amelyek drágábbak a robotoknál, s nincsenek a kezelésükre és kar­bantartásukra alkalmas szakkép­zett kádereik. Minden vállalatban és minden munkafolyamat során nem alkalmazhatók robotok. Be­vezetésük legfőbb kritériuma a gazdaságossági szempont, s mindenekelőtt ott kell alkalmazni ezeket, ahol az ember egészségé­re ártalmas a munkakörnyezet. Az érem másik oldala az, hogy megfelelő minőségű robotokat kell gyártani. A robotizálásra kiszemelt munkahelyeket először automati­zálni kell, méghozzá a robot tel­jesítőképességének megfelelő szinten. Ellenkező esetben ugyan­is alkatrészhiány vagy felesleg ke­letkezik azon a termelési részle­gen, ahová a robotot beállították. A robotok alkalmazása több szempontból is előnyös. A lengyel népgazdaság szükségleteit te­kintve nem elhanyagolható körül­mény, hogy a megfelelő munka- szakaszon hatékonyan kihasznált robotok képesek enyhíteni az or­szágos méretekben tapasztalható munkaerőhiányt. Jelenleg a len­gyel népgazdaság egyes ágazataiban mintegy 400 ezer fő­nyi munkaerőt tudnának alkalmaz­ni. Természetesen a robotok be­vezetésével még önmagában nem oldanák meg a problémákat, így például a termékek minőségével kapcsolatos gondokat. Közgazdá­szok véleménye szerint viszont a robotok alkalmazása kétségte­len javulást hozna a minőség te­kintetében is. A robot ugyanis az embertől eltérően csakis pontos Munkanélküli fiatalok Az Egyesült Álla­mokban és Nyugat-Eu- rópában több mint nyolcmillió 25 éven alu­li van állás nélkül - ál­lapították meg a közel­múltban Malmóben az ENSZ által rendezett konferencián, ahol negyven ország szak­emberei, valamint nemzetközi szerveze­tek képviselői vitatták meg: miként lehetne új munkahelyeket terem­teni az álláä nélküli fia­taloknak. A konferen­ciára készített ENSZ- tanulmány szerint az elmúlt években sok tő­kés országban erőtel­jesen nőtt a fiatalok kö­rében a munkanélküli­ség. A legfejlettebb 24 tőkés országot tömörí­tő OECD szervezet szakértői szerint a 25 éven aluli munkanélkü­liek részaránya az összes munkanélküli­hez viszonyítva jelen­leg 40-41 százalék körül mozog. A 25 éven aluli állástalanok aránya a legfejlet­tebb 12 tőkés országban saját korcsoportjukon belül tavaly 19,25 százalékos volt. Az OECD országaiban egyébként jelenleg összesen 30,7 millió embernek, a foglalkoztatottak 8,25 százalékának nincs állása; ezen belül Nyugat-Európában 19 millió, az USA-ban pedig 9,7 millió embernek. Grafikonjaink az állásnélküli fiatalok arányát szem­léltetik néhány tókés országban. Fent: a munkanél­küli fiatalok aránya az összes állástalan százaléká­ban, lent: a 25 éven aluli lakosság százalékában. és tökéletes alkatrészekkel képes dolgozni. Varsóban a közelmúltban ro­botkiállítást rendeztek, s a bemu­tató egyik érdekessége volt az a robot, amely a tojásokat az egyik kartonból úgy rakta át a másikba, hogy közben egy sem törött el. Az itt bemutatott prototípus teljesen újfajta robot volt, amelyet a nyolc­vanas évek második felében már széles körben alkalmaznak. Az ún. intelligens robotok kategóriájá­ba tartozik, amelyet két „érzékelő­vel“ látnak el - képes lesz a tapin­tásra és a látásra. A tervek szerint rendkívül széles körben haszno­sítják majd a gép-, a kohó- és a bányaiparban is, de az űrkuta­tásban és a tengerfenék feltárásá­ban, valamint az atomenergetiká­ban is. A gyártott termékek minő­ségének ellenőrzését is elvégzi majd. A lengyel vállalatok közül a varsói és a bielsko-biala-i autó­gyár jár az élen a robotizálás te­rén. A Fiat és Polonéz típusú gép­kocsikat gyártó két üzem kezdet­ben kísérleti jelleggel alkalmazott robotokat, jelenleg viszont már a termelés elképzelhetetlen nél­külük. A robotok alkalmazásának szé­lesebb körű elterjedését célzó kor­mányprogram egyik felelőse kije­lentette, hogy a lengyel ipar mind­azt gyártja, ami a hidraulikus és pneumatikus meghajtású robotok előállításához szükséges. Hozzá­fűzte viszont, hogy hiányoznak a villamos meghajtású robotok gyártásához szükséges egyes elemek. Közgazdászok szerint Lengyelországban főleg a hidrau­likus meghajtású robotok előállítá­sához adottak a feltételek anyagi és káderszempontból egyaránt. Szükség van ugyanakkor elektro­mos meghajtású robotokra is, hogy ezeket ne kelljen külföldön drága devizáért megvásárolni. Sürgető feladat éppen ezért a ro­botok tömeges gyártására alkal­mas bázis létrehozása. Olyan üzemekre van szükség, amelyek­ben „kulcsra készen“, a megren­delők igényeinek megfelelően komplettizálnák a robotizált és au­tomatizált gépsorokat. Lengyelországban - Csehszlo­vákiához hasonlóan - komplett technológiai gépsorok alkalmazá­sát tervezik robotok bevonásával. E téren a két ország szakemberei számos lehetőséget látnak az együttműködésre. A csehszlovák és a lengyel gyártók között az egyes berendezések cseréje elő­segíthetné az alkalmazott robotok számának a növelését. Arról is szó van, hogy késztermékeket - robotokat és automatizált gép­sorokat - szállítsanak egymásnak, miközben a felmerülő műszaki jel­legű kérdéseket a két ország szakemberei közösen oldanák meg. Az ipari robotok kifejlesztése és gyártása terén megvalósuló kétoldalú együttműködés tovább bővül. A többi KGST-országgal fenntartott ez irányú együttműkö­dés kiszélesítésével országaink behozhatják az e téren mutatkozó lemaradást. (pm) AR-RAIAL-AMM Az OPEC-országok deficit-gondjai A Kuvaitban megjelenő Ar-Rai al-Amm napilap véleménye szerint a Perzsa-öböl olajexportáló álla­mainak a jövőben súlyos gondot okoz majd az állami költségvetés mind nagyobb méreteket öltő deficitje. Ez elsősorban azért várható, mert az olajpiacon jelenleg nagy az olajfelesleg és az értékesítési ár stagnál, illetve csökken. Emellett még figyelembe kell venni azt is, hogy a nagyszabású fejlesztési tervek megvalósítása és a behozatal emelkedése szintén nagy költségvetési tételeket emészt fel. Még a térség legnagyobb és leggazdagabb országa, Szaúd-Arábia is örülhet annak, ha idén sikerül egyensúlyban tarta­nia költségvetését. Egyes közgazdászok úgy vélik, hogy csak derűlátó költségvetési szakértők bíznak ebben. Az OPEC, a Kőolajexportáló Országok Szervezete olajtermelésének több mint a felét a Perzsa-öböl országai adják, ugyanakkor az olaj iránti kereslet csökkenése következtében napi 16 millió barrelre (1 barrel = 159 liter) csökkent júliusban a kitermelés, mig hat évvel ezelőtt elérte a napi 31 millió hordót. Az olajfogyasztás visszaesése a legérzékenyebben a szervezet viszonylag legszegényebb országait sújt­ja, így többek között Nigériát is. A lap rámutat arra, hogy az olajtermelő országok­ban kialakult helyzet más országokban is éreztetheti hatását. Szaúd-Arábia ugyan ígéretet tett arra, hogy a nemzetközi támogatásra fordított összegeket a ta­valyi szinten hagyja, de az Egyesült Arab Emírségek például a telére csökkentette ezt az összeget. Az arab olajtermelők a korábbi években jelentős pénzügyi tartalékokat halmoztak fel olajbevételeikből, a hatalmas költségvetési feleslegeket azonban most a deficitek korszaka váltotta fel. Kuvait devizatartalé­kait például hozzávetőleg 80 millió dollárra becsülik, de a pénzügyminisztérium szerint legkésőbb négy éven belül csőd fenyegeti az országot, ha az olajex­portból származó bevételek tovább csökkennek és a költségvetési kiadások a jelenlegi 33 százalékos tempóval emelkednek évente. A lap megjegyzi, hogy Kuvaitnak legutóbb 1973-ban, az olajválság kitörését megelőzően volt deficites az állami költségvetése. (ČSTK) Jelentős károkat okozó „apróságok“ Napjainkban sok hírt kapunk arról, hogy a vállalatok és üzemek pártbizottságainak tisztségviselői és a gazdasági vezetők nagy súlyt helyeznek a terv egyenletes teljesítésére. Dicséretes törekvés ez, hiszen már szeptember 5-ét írunk, és gyorsan közeledik a 7. ötéves tervidőszak utolsó évének utolsó negyedéve, s nem mindegy, hogy milyen eredmé­nyekkel zárják ezt a fontos időszakot. A vállalatoknál és üzemekben egy pillanatra sem szabad szem elöl téveszte­niük a dolgozóknak, hogy termékeik milyen minőségben készülnek el. Mert hiába takarítanak meg jelentős összegekre rúgó nyers- és alapanyagot, ha az elkészült bútor, magneto­fon vagy háztartási gép nem éri el a kívánt minőséget, és bosszúságot okoz a vásárlónak. A termékek minősége, sajnos, egyes esetekben még kívánnivalót hagy maga után. Jozef Lenárt elvtárs az SZLKP KB legutóbbi ülésén ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: „A minőség javításában tapasztalható lassúság­ról tanúskodnak a 7. ötéves tervidőszak első négy évének eredményei. A minőségi termékek részaránya csak 4 száza­lékkal emelkedett“. Nem csekélységről van szó, olyan tények ezek, melyeket nemcsak a kötelezettségeket vállaló egyének és munkacsoportok, hanem főleg az irányításban és az ellenőrzésben dolgozó párt- és gazdasági szervek sem hagy­hatnak figyelmen kívül. Egyes tartós fogyasztási cikkek - bútor, autó, színes televíziókészülék, hangtechnikai beren­dezések - megvásárlása nem kis anyagi áldozatot jelent a családoknak, és üröm vegyül az örömbe, ha a hosszabb ideig tartó takarékoskodás után megvásárolt temék rövid működés után felmondja a szolgálatot. Ha ugyanezt kivetít­jük az államháztartás lényegesen szélesebb területeire, a kül- födről visszaküldött hibás termékek megjavítása jelentős népgazdasági kárral jár, és nemcsak az ország határain belül árt a gyártó vállalat hírnevének. Egyébként is a vállalatok egy része munkaerőhiánnyal küzd, és a kis létszámú szerelők egy csoportja alkotó munka helyett javítással kénytelen foglalkozni. Több figyelemmel, gondosabb komplettizálással a hibák döntő többsége elkerülhető lenne. A napokban egyik brati­slavai belvárosi üzletünkben négy magnetofont próbált ki az eladó, mire egyet a vevővel egyetértésben kifogástalannak talált. Kis hibák miatt került vissza a többi a raktárba. A készáru-ellenőrzéssel megbízott dolgozó - akinek a nevét egyébként feltünteti a prospektus - ha megkérdeznénk, nehezen tudná megmagyarázni, hogy forgás közben miért súrolja a tárcsa a gép műanyagból készült alsó fedőlapját, miért nem ugrik vissza új sáv váltásakor a korábbi sávot működtető, lenyomott gomb és így tovább. De megkérdezi-e valaki? A termék minősége javításának szükségessége állandó feladat. Minden láncszemet át kell vizsgálniuk a felelős beosztásban dolgozóknak, hogy csírájában elfojthassák azo­kat a kisebb-nagyobb figyelmetlenségeket és fegyelmezet­lenségeket, melyek a sokszor többszáz alkatrészből össze­szerelt végtermék gyártásakor (vagy eladásakor) „ugranak ki“. Az SZLKP KB első titkára tehát nem véletlenül foglalkozott a minőség kérdésével. Tűzzék ezt tanácskozásaik napirend­jére a vállalatokban, üzemekben dolgozó kommunisták is, és hassanak oda, hogy a dolgozók kötelezettségeiben mind nagyobb teret kapjanak a termékek minőségének javítására irányuló vállalások, s ezek teljesítését ellenőrizzék is. Vegye­nek példát a partizánskéi Augusztus 29. Vállalat, a vágsellyei (šaľa) Duslo vállalat, a senicai Szlovák Selyemgyár és az Érsekújvár! (Nové Zámky) Szerszámkészítő Kísérleti Intézet munkatársaitól, akik Intenzifikáció 1990 néven új mozgalmat indítottak. Ennek keretében jelentősen növelik a hatékonysá­got és javítják az általuk előállított termékek minőségét. KOMLÓSI LAJOS A zbirohi szerszámkészítő üzem évente 460 fajta terméket állít elő több mint 120 millió korona értékben. A Merkuria külkereskedelmi vállalat közvetítésé­vel 30 kapitalista országba szállít szerszámokat. A legnagyobb megrendelők közé tartozik Hollandia, Franciaország, Görögország, Venezuela és Belgium. Az üzemben elterjedt a Kezeskedem munkámért versenymozgalom, s eddig már nyolc dolgozó szerezte meg az önellenőrzés jogát. A kép előtérében: Josef Sklenár, az egyik szocialista munkabrigád vezetője. (Jirí Vlach felvétele - ČSTK) ÚJ szú 4 1985. IX. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom