Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)
1985-09-21 / 223. szám, szombat
Robotok és manipulátorok a termelésben Építőanyag-gyártásunk az automatizálás útján Műszakonként közel 30 tonna szárított épületidomot kell kézzel átraknia egy munkásnak, ha hagyományos módszerrel termelő téglagyárban dolgozik. Ez már figyelemre méltó teljesítmény egy derék férfi számára is. S ha ehhez hozzáadjuk, hogy mindezt az égetőkemence közelében, negyven vagy annál is nagyobb Celsius- fokos melegben végzik, akkor megértjük: ez a különlegesen fárasztó egyhangú és hosszú távon az egészségre is ártalmas munka napjaink embere számára semmiképpen sem vonzó. Úgyszintén nem vonzó ez az olyan társadalom számára, amely fő céljaként az életfeltételek sokoldalú fejlesztését tűzte ki, mégpedig minden tagjának. Az építőanyag-gyártásban hasonlóan fárasztó és egyhangú jellegű munka, nemegyszer poros és zajos környezetben, több helyen is előfordul. Gyakoribb, mint népgazdaságunk más ágazataiban. Emiatt itt a termelési folyamatok gépesítése és automatizálása a dolgozók egészségvédelme szempontjából sajátos jelentőséggel bír, és minden bizonnyal ezért fejlődik aránylag dinamikusan. Legegyszerűbb szakasza, amely az automatizáció „alapjainak lerakásából“, egyszerű és változatlan kahelyekhez tartozó periférikus berendezést. A konstruktőrök ötleteinek megvalósításához nemcsak az intézet színvonalasan dolgozó konstruktőrmúhelye, hanem a pezinoki Nyugat-szlovákiai Téglagyárak nemzeti vállalat erre a célra szakosított üzeme is hozzájárult. Ebből az aránylag kis termelőcsarnokból már egész sor UKM típusú sikeresen működő manipulátor került ki. Legutóbb a tökéletesített és összetettebb UKM-05-ös típus készült el. Tesla NS-915-ös rendszer irányítja, s elődjeitől abban különbözik, hogy egyharmaddal nagyobb a teljesítménye és körülbelül feleannyi az energiafogyasztása. A téglagyártók technológiai kezdeményezéseinek eredménye az lett, hogy a 7. ötéves tervidőszak végén a visszafejlesztési programok szerint üzemelő téglagyárakon túl gyakorlatilag mindegyikben teljesen automatizált és programozható gépsorok végzik a szárított épületidomok kezelését. Szlovákiában az építőanyaggyártás más területein is hódít - mind hazai fejlesztés útján, mind behozatal révén - a korszerű ma nipulációs és robottechnika. Példaként megemlíthetjük a Banská Bystrica-i Közép-szlovákiai Cementgyárban a cement töltését és Manipulátorszerelés a pezinoki üzemcsarnokban. Aki végzi: Jozef Pätorský lakatos (ČSTK felvétel) ÚJ SZÚ 1985. IX. 21. műveleteket végző gépek és gépsorok akalmazásából áll, már az építőanyag-gyártás minden szakterületét érinti. Legyen az téglagyártás, cement- és azbesztcement-előállítás, előregyártott be- tonelemgyártás, vagy a kőipari termékek készítése. Az utóbbi időben azonban több szakágazatban egyre inkább alkalmazzák a legkorszerűbb termelési-műszaki eszközöket, az ipari robotokat és manipulátorokat, illetve a számító- gépvezérlésú robotizált technológiai munkahelyeket. Humanizáló szerepükön túl érthetően jelentős gazdasági fontosságuk is van. Az SZSZK Építőipari Minisztériumának számításai szerint egy ipari robot 2-6 dolgozót helyettesít, és több mint 30 százalékai növeli a munkatermelékenységet. A technológiai folyamatokba való bekapcsolásukkal egyúttal 10-20 százalékkal növekszik a többi gép kihasználtságának foka. Az ilyen rugalmas rendszerek - összhangban a kor követelményeivel - lehetővé teszik a termelési programok gyakoribb váltását és az innovációs ciklus felgyorsítását. Jelenleg Szlovákia építőanyaggyártásában különböző műszaki színvonalon hetven ipari robot és manipulátor üzemel. E korszerű technológia képviselőit leginkább a Csehszlovák Téglagyártási Művek termelési egységeiben alkalmazzák: 27 automatizált technológiai gépsorban több mint negyven dolgozik belőlük. Széles körű bevezetésük ebben a szakágazatban annak köszönhető, hogy a žilinai Téglagyártási Gépesítési és Automatizációs Fejlesztő és Kutatóintézet kollektívája már a hetvenes évek során jó eredményeket ért el: kifejlesztett több korszerű manipulátort és automatizált munraklapokra helyezését végző berendezést, a rohožníki Nyugatszlovákiai Cementgyár különleges tesztelőrobotjait, a púchovi azbesztcementgyártó üzem burkolólapokat raklapokra helyező manipulátorát vagy akár a losonci (Lučenec) Csempegyár különleges robotját. A felsorolt eredmények ellenére s 7. ötéves tervidőszakban a rugalmas automatizáció bevezetését az ágazatba még csak kezdetleges, voltaképpen kísérleti szakasznak lehet nevezni. Fel- gyorsításáért és műszaki vonalon történő céltudatosabb alkalmazásáért a következő időszakban megerősítésre szorul a saját fejlesztési-konstrukciós bázis és jobb termelési háttérre lesz szükség. Ez ugyanúgy érvényes a téglagyártásra is, amelyben a legközelebb állnak e feltételek teljesítéséhez. Ugyanis az ipari robotok és manipulátorok építőipari alkalmazásának egyik sajátossága a berendezések jelentős célszerűsége. Ennek jellegét maga az építőanyag-gyártás adja - többnyire jóval nehezebb és nagyobb terheket kell kezelni, mint például a gépgyártás ágazataiban. A munkakörülmények számottevő sajátossága teljes mértékben lehetővé teszi a tipizált robotizációs eszközök kihasználását, amelyek központi fejlesztését Csehszlovákiában a robotizáció fő koordinációs munkahelye, a prešovi Fémipari Kutatóintézet végzi és amelyeket aránylag széles körű termelési bázissal gépipari ágazataink állítanak elő. Az ilyen eszközöket célszerűen csak az építőgép-gyártásban lehet kihasználni. Az SZSZK építőipari tárcáján belül figyelembe vették a saját bázison alapuló elvszerűbb és átfogóbb fejlesztés szükségességét. A minisztérium még 1984 szeptemberében jóváhagyta az ipari robotokkal és manipulátorokkal felszerelt technológiai munkahelyek megvalósításának új programját, amelynek keretében a 8. ötéves tervidőszak során feltételeket teremtenek a kutatástól és fejlesztéstől kezdve a termelésen át egészen a szerelésig a szükséges kapacitások és pénzeszközök átcsoportosítására. A program megvalósítása közben a fejlesztési és konstruktőrmunkát az építőanyag-gyártás termelési-gazdasági egységeinek kutató-fejlesztési munkahelyeire vonják össze. A robotizált technológiák fejlesztésében szerzett legnagyobb tapasztalataira való tekintettel erre a tevékenységre a žilinai Téglagyártási Gépesítési és Automatizációs Fejlesztő és Kutató Intézetet javasolták. 1984-től az intézet a prešovi Fémipari Kutató- intézettel együtt tagja a ROBO- TECH-nek, a robotizáció-fejlesz- tés mérnöki-tervezési és termelői szervezetei nemzetközi egyesülésének. A program céljainak megvalósításában az ágazatközi tevékenységet a bratislavai Építőipar- gépesítési Kutató és Fejlesztési Intézete és a brnói Építőanyagkutató Intézet végzi, amely a hasonló programok csehországi alkalmazói között tartja a kapcsolatot. Az automatizált technológiai munkahelyek tervezése villamos- és program-ellátottságával együtt pedig a trenčíni Keramoprojektben összpontosul. Egyben valamennyi felsorolt intézményben szakmánként a felszerelt berendezésekhez kezelő- és karbantartó személyzetet képeznek ki. A program része a tudomány és technika fejelsztésének S12-526- 111-es állami feladata, a ,,Robotizált technológiai komplexumok az építőanyag-gyártásban“, amely a cementgyártásban, az előregyártóit vasbetonelemek előállításában s a téglakészítésben a fél- és késztermékek raklapozó és raktározó üzemegységeinek rugalmas automatizálásában több konkrét feladat megoldására irányul. A technológiai munkahelyek és a robottechnika komponenseinek termelését az építőgépgyártá- si vállalatokra bízták. Bővül a már említett pezinoki üzemcsarnok termelése is: húszmillió korona értékben már elkezdték az új csarnok építését. Az SZSZK építőanyaggyártásában e fejlesztési-termelé- si formáció tevékenységének a 8. ötéves tervidőszakban újabb 93 automatizált technológiai munkahely, s benne 123 ipari robot és manipulátor lesz az eredménye. Ezek az- egészségre ártalmas munkahelyeken körülbelül 300 dolgozót pótolnak majd. A gépipari ágaztok koncepciói mellett az építőanyag-gyártás robotizációs programja az SZSZK gazdaságában egyelőre az egyedüli átfogó ágazati robotizációs terv. Ezért a gépipari programokkal együtt a 05-ös állami célprogram: ,,A termelési folyamatok ipari robotokkal és manipulátorokkal való automatizálása“ 1986-90-es évekre szóló javaslatának alapanyagául szolgál. Hangsúlyozni kell, hogy az építőanyag-gyártásban a rugalmas automatizált termelőeszközök bevezetésének felgyorsításában még nagy tartalék rejlik a KGST- államok közti együttműködésben. Ebben is élenjáró a žilinai Téglagyártási Gépesítési, Automatizációs és Fejlesztő Kutató Intézet. Már régebben együttműködik az NDK- val, Magyarországgal, Lengyel- országgal, a Szovjetunióval és részben Bulgáriával és Romániával is. Több konkrét területen: a cementtasakok üres zsákkal való robotizált becsomagolásában, a nagyobb tömegű betonanyag kezelésében, a gázbeton-elemek és a kisméretű betonidomok acélszalagos rögzítésében, vagy a szükséges mikroprocesszoros technika fejlesztésében. ĽUBOMÍR RABAY, A CSEHSZLOVÁK SAJTÓIRODA MUNKATÁRSA A világban, körülöttünk állandóan történik valami, amivel szemben nem maradhatunk közömbösek. Korunkban a tömegtájékoztató, a híradástechnikai eszközök segítségével az eseményeket követően minimális késéssel kapjuk az információkat a világ bármely pontjáról. A ma embere általános műveltségéhez nemcsak az irodalomban, a művészetekben való jártasság, a műszaki alapismeretek elsajátítása tartozik, hanem a társadalmi és a politikai tájékozottság. Csak akkor lehetünk képesek a változásokra gyorsan, kellő időben reagálni, követni a kor szellemét, csak akkor válhatunk az igazibb, emberséges életvitel harcosaivá, ha a politikai és társadalmi életben eligazodunk. Orbán Lajos, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság sajtófelelóse ezekkel a szavakkal népszerűsíti, „kínálja" sajtótermékeinket.- Milyen a jó sajtófelelős? - kérdezem Orbán Lajost.- Tökéletesen ismerni kell a lapot, amelyre előfizetőket, olvasókat kíván szerezni. Amellet, hogy minél többen rendeljék meg az újságot, arra is törekedjék, hogy az új előfizetők rendszeres olvasókká váljanak. A leendő előfizetőknek, akár ismerik az újságot, amelyet kínál, akár nem, be kell mutatni rovatait, arculatát, szükséges felhívni figyelmünket arra, mit hogyan olvassanak, és nem utolsósorban beszélni kell a lap múltjáról, rendelteteséról.- Voltak-e már tapasztalatai a sajtóterjesztésben?- Harminc éve vagyok párttag, azóta rendszeresen olvasom a pártlapokat. Ismerőseim, munkatársaim között mindig népszerűsítettem ezeket a lapokat. Olyan voltam és vagyok, mint egy jó könyvtáros, az újságokban megjelent érdekességek elolvasására irányítottam ismerőseim figyelmét, s teszem ezt ma is. Szerintem az újságolvasást is tanulni kell. Ezért határoztam el, hogy elsősorban a fiatalokkal, a középiskolásokkal beszélgetek majd, közöttük népszerűsítem ezeket az újságokat, de ehhez a tanárok segítségére is nagy szükség van. Kitűnőnek tartom azt a módszert, hogy az osztályfőnöki órák, illetve a polgári nevelési órák részeként a tanulók a napilapokat olvasva beszámolnak a legfrissebb hírekről, eseményekről. Nemcsak látókörük bővül ezzel, tanulóinknál igényt alakíthatunk ki az újságolvasásra is. Egyébként fiatalabb koromban már voltam sajtófelelős, akkor az ifjúság köréből szereztem előfizetőket a SZISZ lapjára. Orbán Lajos, a jnb tűzrendészed osztályának parancsnok-helyettese örömmel meséli, hogy tűzvédelmi megelőző munkájuk eredményeként a Dunaszerdahelyi járásban egyre ritkábban riasztják a tűzoltókat. A tűzvédelmi megelőző tevékenység a szocialista vagyon megmentésére irányul, ezért nemcsak önmaga dolgozik odaadóan, hanem munkatársaitól, beosztottjaitól is megköveteli a felelősségteljes munkát. A biztonságos munkakörülmények kialakítását szorgalmazzák, ellenőrzik, hogy minél kisebb érték váljék a lángok martalékává, de munkájuk része, s ez a nehezebb feladat, a nevelés is: az emberek tudatába vésni, hogy felelőtlenségükkel, gondatlanságukkal hatalmas tűzkárokat okozhatnak. Orbán Lajos nemcsak olvasója, népszerűsítője napilapjainknak, ő maga is próbálkozik az írással. A tűzvédelemről írt cikkeit rendszeresen publikálja a járási lapban.- Kérem, mondja el az Új Szóval kapcsolatos észrevételeit.- Ha a lap tartalmára és kivitelezésére vonatkozó véleményemre kíváncsi, csak dicsérni tudom az Új Szó-t. Engem elsősorban a bel- és a külpolitika érdekel. Most legutóbb Mihail Gorbacsov elvtárs beszédét kísértem figyelemmel, olvastam örömmel. Amit hiányolok, az a gyermekneveléssel kapcsolatos tanácsadás. Ha kérdésével a lapterjesztésre gondolt, ezen a téren járásunkban sajnos vannak hiányosságok. Érthető, hogy a napilapot az előfizetők reggel szeretnék megkapni, legalábbis a délelőtt folyamán. Sajnos, gyakori, hogy csak egy óra után kerül az újság a postaládákba. Ez a sajtófelelósök munkáját is nehezíti. Ugyanis épp a késői kézbesítés miatt vonakodnak az emberek napilapunk megrendelésétől, és inkább az újságárusoknál vásárolják. Sajtófelelósként erre a problémára is igyekszem orvoslást találni, hogy a megrendelők, az olvasók idejében megkapják a lapot - mondja beszélgetésünk végén Orbán Lajos. TALLÓSI BÉLA A Brnói Nemzetközi Gépipari Vásár után Tovább bővül árucserénk a Szovjetunióval (T udósítónktól) - Brnóban szerdán befejeződött az idei nemzetközi gépipari vásár, amelynek mérlege szerint tovább bővül Csehszlovákia külkereskedelmének volumene. A csaknem 39 milliárdos összértékű külkereskedelmi szerződések ennek nagyon is kézzelfogható bizonyítékai. Ebből is a kivitel teszi ki a nagyobbik részt 25,8 milliárd koronával. Ez pedig mindenképpen siker, hiszen az egyre nehezebb nemzetközi gazdasági helyzetben nehezebbek a külpiaci feltételek is. Csehszlovákia legfontosabb külkereskedelmi bevételei a gépiparból származnak, és hogy a gépipari vásáron ennek további beigazolódását láttuk, az mindenekelőtt a KGST-országokkal, de leginkább a Szovjetunióval folytatott együttműködésünknek köszönhető. Már negyven éve a Szovjetunió legfontosabb külekereskedelmi partnerünk, és ezt a gépipar évek során termékeinek minőségével tudta biztosítani. Vannak olyan termékei, amelyek nálunk teljesen ismeretlen éghajlati körülmények között is kitűnően beváltak és éppen ezért egyre nő irántuk a szovjet fél érdeklődése. Erre példa a Breznói Hídelemgyárban készülő portáldaruk esete, amelyről a Strojexport külkereskedelmi vállalat kötött jelentős megállapodást szovjet partnerével, a Masino- ekszporttal. Eszerint összesen 14 millió rubel értékben 1645 portáldarut szállítunk a Szovjetuniónak, ahol eddig már több mint 150 ilyen erőgép dolgozik. Ezek a gépek mínusz 25 Celsius-fokos hőmérséklet mellett is zavarmentesen működnek. Most a breznói szakemberek olyan műszaki módosításokat hajtottak végre, amelyek lehetővé teszik, hogy a portáldaru minden részegysége, beleértve a konstrukciós és az elektronikai irányító és elektromos egységeket is mínusz 40 Celsius foknál is működőképes legyen. Nemcsak hazai portáldaruk, hanem a szovjet földgyaluk is megállják helyüket a mostoha időjárási viszonyok között. Ezért kötött a Strojexport 10 millió rubeles megállapodást a moszkvai Trakto- roekszport külkereskedelmi vállalattal földgyaluk szállításáról az elkövetkezendő esztendőre. Ezek elsősorban az építőipari nagyberuházásokon, a mező- és erdő- gazdaságban dolgoznak majd. Érdekesség kedvéért megemlítjük, hogy ezekkel biztosítják a nagyteljesítményű hőerőművek szénellátását is. Egyre nagyobb tételt jelent a két ország kereskedelmében a számítástechnikai berendezések árucseréje. A szovjet Elektro- norgtyehnyika és a csehszlovák KOVO külereskedelmi vállalat megállapodása értelmében a csehszlovák fél 81,5 millió rubel értékben szállít számítástechnikai berendezéseket a Szovjetunióba, míg az Elektronorgtyehnyika 51,8 millió rubel értékű szovjet berendezés szállítását biztosítja. A szerdán véget ért 27. nemzetközi gépipari vásár is bizonyította, hogy a Szovjetunióval folytatott együttműködés legfőbb záloga az iparág további fejlődésének.-MÉJAz újságolvasást is tanulni kell
