Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)

1985-09-03 / 207. szám, kedd

Levelezőink írják ■—rr A Nyitrai (Nitra) Magasépítő Vállalat dolgozói minden igyekezetükkel azon vannak, hogy behozzák a januári és februári kemény hidegek okozta lemaradást a nyitrai Andrej Bagar Szinház új épületének építésén. A dolgo­zók nemcsak két műszakban, hanem szombati és vasárnapi napokon is folytatják a munkát. A nyár folyamán építőipari szakmunkástanulók is segítettek, valamint egyes nyitrai üzemek és vállalatok dolgozói is. Télig szeretnék befejezni a külsó munkákat, hogy a hideg beálltával a belső szereléseket végezhessék. A képen a napi munkatervet szemléli meg balról Réczky Vince csoportve­zető, Michal Bíró mester és Pavol Tadanac ács. (Kép és szöveg: Pavol Matis A pártkongresszus tiszteletére Nagyfödémes (Veľké Ülany) la­kossága az elmúlt időszakban pél­damutató aktivitást fejtett ki. Ha­zánk felszabadításának 40. évfor­dulója tiszteletére tizenkilenc kol­lektív és hétszázkilencvenhárom egyéni kötelezettségvállalást tett, melyek teljesítésében szép ered­ményeket értek el. Az elmúlt hó­napokban faluszépités során negyvenezer órát dolgoztak le. A tömegszervezetek tagjai vállal­ták, hogy a község területén gon­dozzák a zöldterületeket, parko­kat, virágágyásokat. Rendbe hoz­ták a temetőt is. Jól kiépített vízve- ' zeték és földgázhálózata van Nagyfödémesnek, mely szintén a lakosság munkájának, kezde­ményezésének az eredménye. Bekapcsolódtak a másodlagos nyersanyagok gyűjtésébe, több Milliós értékek A Magasépítő Vállalat rimaszombati (Rimavská Sobota) üzemének dolgo­zói a termelési feladatok példás teljesí­tése mellett kiemelkedő eredményeket érnek el a szocialista munkaverseny­ben és a kötelezettségvállalási mozga­lomban. Az üzemben 32 kollektíva kapcsolódott be a szaratovi munka- módszerbe, 12 kollektíva rendelkezik a munka minőségi önellenőrzése jo­gával, továbbá 42 kollektíva alkalmaz­za a Baszov munkamódszert. Az üzem dolgozói ebben az évben 24 újítási javaslatot dolgoztak ki 1 millió 63 ezer korona értékben. Az első félévben 606 órát dolgoztak le társadalmi munkában és 63 tonna ócsakavasat gyűjtöttek. Torpis József mint tiz tonna ócskavasat és pa­pírhulladékot értékesítettek. Z-akcióban a hetedik ötéves tervidőszakban terv szerint hétmil­lió négyzázhétezer korona értékű létesítményeket kellett volna elké­szíteni, de a lakosság már eddig - az 1985. év közepéig - nyolcmillió hatszázhatvanháromezer korona értéket hozott létre társadalmi munkában. A XVII. pártkongresz- szus tiszteletére vállalták, hogy az ötéves tervidőszak végéig össze­sen tízmillió ötszázhetvenkilenc korona értéket alkotnak. K. Szőke Éva Barátságok szövődtek Gyermekzsivajtól volt hangos a bet- liari üdülőközpont a nyár folyamán. Két hónap alatt több mint hatszáz pionír - főleg a Kelet-szlovákiai kerület erdő- gazdasági üzemei dolgozóinak gyer­mekei - pihent a központban jól kép­zett vezetők felügyelete alatt. Három turnusban százhúsz pionir érkezett Magyarországról, a Szovjetunióból és Lengyelországból. Sok barátság szö­vődött a gyerekek között, s a külföldiek örömmel sajátítottak el néhány szlo­vák mondatot. Tábortűz mellett tanul­gatták egymás dalait. Kirándulások, gyalogtúrák során megismerkedtek az ország természeti szépségeivel és a környék történelmi nevezetességei­vel, műemlékeivel. Tóth Rozália Teljesítik vállalásaikat Értékelték Jánokon (Janik) a Nem­zeti Front választási programjának első félévi teljesítését. A lakosság és a tö­megszervezetek tagjai 12 525 óra le­dolgozását vállalták társadalmi munká­ban, 300 500 korona értékben. Vállalá­sukat nemcsak teljesítették, hanem je­lentősen túl is szárnyalták, 86 ezer órát dolgoztak le, s ennek értéke 681 500 korona. A legtöbbet lakhelyük környe­zetének szépítésénél, az utak és jár­dák építésénél, karbantartásánál dol­goztak. A tömegszervezetek helyi alapszer­vezetei tizenegy kollektív kötelezett­ségvállalást tettek, melyből hetet már teljesítettek. A helyi sportszervezet tagjai rendbe hozták a sportpálya öltö­zőjét és bevezették oda a vizet. A kert­barátok szövetségének tagjai a község közepén lévő egyik régebbi épületet tatarozták és alakították át présházzá. A nőszövetség tagjai a temető karban­tartását vállalták, továbbá virágok, ró­zsabokrok kiültetését. A SZISZ-tagok, a Vöröskereszt és a Csemadok szer­vezet tagjai közösen rendbe hozták az iskola és az óvoda előtti parkot és a zöldövezeteket. Firtko Istvánné Egy járás életéből A nagykürtösi (Veľký Krtíš) Do­lina bánya vállalatnál legutóbb Martin Folk előkészítő kollektívája állított fel rekordot a vágathajtás- ban. A CSKP XV. kongresszusa kilenctagú szocialista munkabri­gád tagjai vállalták, hogy naponta átlagosan 12,5 méter vágatot haj­tanak, tehát 31 munkanap alatt összesen 387,5 métert. Az előállt tektonikus zavarok ellenére a bri­gádtagok átlagosan 12,6 méter vágatot hajtottak és így eredeti vállalásukat 2,5 méterrel túlteljesí­tették. Ezzel az Sznf 41. évfordu­lója tiszteletére felállított rekord­jukkal megdöntötték tavaly szep­temberi saját csúcsteljesítményü­ket és nagyban hozzájárultak a vállalat termelési feladatainak teljesítéséhez. Rendszeresen öntöznek A jelenlegi választási időszak kezdetén fogtak hozzá a művelő­dési ház építéséhez Kókesziben (Kamenné Kosihy). Az első évek­ben meglehetősen lassan haladt a munka az építkezésen, de idén felgyorsult a munka üteme. Az idős polgárok mellett a fiatalok is kiveszik részüket a munkából. A társadalmi munkát végzők kö­zött a legtevékenyebb Ján Kotian, Zsilka László, Petrás Pál, Odzgan János, továbbá az építkezésnél nagy segítséget nyújtott a helyi szövetkezet. A közel 2 millió koro­na értékű létesítmény átadása a jövő évi választások előtt ese­dékes. A dacsókeszi (Kosihovce) va­dászszövetség tagjai tevékenyen kiveszik részüket a társadalmi munkából. Legutóbb a gépekkel nehezen hozzáférhető területekről lekaszálták a füvet, megszárítot­ták és begyűjtötték a szénát. Ezeknél a munkálatoknál több mint 400 óra társadalmi munkát végeztek és közel 12 tonna szénát szállítottak a lukanényei (Ne- nince) Vörös Lobogó Efsz-nek. Sikeresen teljesítette elsó félévi tervét a nagykürtösi bútorüzlet, amely a tervezett 20 millió koronás évi kiskereskedelmi forgalomból idáig 10 575 370 koronát bonyolí­tott le és ezzel 113 százalékra telje­sítette első féléves tervét. Az üzlet dolgozói már az előző években is szép eredményeket értek el a kis­kereskedelmi forgalom tervének teljesítésében. Az Ipolybalogi (Balog nad Ip­ľom) Egységes Földműves-szö­vetkezet ipolykeszi (Kosihy nad Ipľom) kertészetében a paprika fóliasátras termesztésére fektetik a fő súlyt. Buris Béla kertész el­mondta, hogy a tervezett 20 ton­nás mennyiséget szocialista mun­kabrigádjuk öt tonna árutöbblettel szeretné megtoldani. Bodzsár Gyula Munkaszerződés L. A.: Azt szeretném tudni, köte- lezhetnek-e az iskola elvégzése után a munkaszerződés aláírásá­ra, ha a munkahely ahol majd dolgoznom kellene nem felel meg nekem (70 kilométerre van az ott­honomtól), s ha a szerződést nem írom alá vissza kell-e fizetnem a taníttatásom költségeit? A munkaszerződés érvényes­ségének egyik feltétele az, hogy a dolgozó a szabad akaratából kösse meg vagyis írja alá. A mun­kaszerződés megkötésére tehát senki sem kényszerítheti, mivel a kikényszeritett munkaszerződés a Munka Törvénykönyve 242. §- ának 1. bek. b. pontja alapján érvénytelen lenne. A jogszabályok nem teszik le­hetővé azt sem, hogy a taníttatá­sára fordított költségek megtéríté­sét követeljék öntől abban az esetben, ha nem írja alá a munka­szerződést. Ezeknek a költségek­nek a megtérítését csak attól a munkáltatótól (vállalattól) köve­telhetnék, amelynél tanulmányai befejezése után munkába lépne, s csak akkor, ha a munkaszerző­dést aláírná s egyben kötelezné magát arra is, hogy egy bizonyos ideig (legfeljebb három évig) nem bontja fel munkaviszonyát. Kié a föld? L. B.: 1960-ban községünkben a szövetkezet (ma már állami gaz­daság) istállókat és hizlaldát akart építeni. Mi közel laktunk a szövet­kezet udvarához és a szomszéda­ink valamennyien a szövetkezet tagjai voltak. Mivel a mi földünkre is szükség volt, a beleegyezésünk nélkül elvették, s helyette egy szö­vetkezeti tag földjét adták nekünk. Tavaly ez a volt szövetkezeti tag pert indított ellenünk, hogy a föld­jét visszaszerezze (bár egyszer már lemondott róla). Tudomásom szerint az 1984. április 1 -én életbe lépett új törvény szerint tízévi használat után azt illeti meg a föld, aki megművelte. Nézetünk szerint elsősorban azt lenne szükséges tisztázni, hogy milyen jogon használták önök a vitatott földet (ez a levelé­ből nem derül ki egyértelműen), vagyis, hogy keletkezett-e valami­lyen használati joguk ehhez a föld­höz. A használati jogoknak ugyan­is a törvény gyakran erősebb vé­delmet nyújt, mint a tulajdonjog­nak, ha földről van szó. Elsősor­ban akkor van ez igy, ha a földet az 1955. évi 47. sz. kormányren­delet alapján kapták cserébe saját földjükért a szövetkezet javaslata, s a járási nemzeti bizottság dönté­se alapján. Az említett rendelet szerint végrehajtott gazdasági műszaki telekrendezések (hospo- dársko-technické úpravy pôdy) során kiutalt telkekhez azok, akik­nek földjét a szövetkezet vagy az állami gazdaság kapta meg, pót­használati jogot szereztek, de nem tulajdonjogot, hiszen rend­szerint maga a szövetkezet sem tulajdonosa, csak használója az általa megművelt földnek. Ami az új törvényt illeti, a Polgá­ri törvénykönyv Novellája valóban lehetővé teszi az elbirtoklást, ha a telket tiz éven át megszakítás nélkül birtokolta, vagyis ha 1984. április 1-ig a földet a sajátjaként használta és mindvégig abban a hiszemben, hogy ön a föld jogos tulajdonosa. A telek tulajdonjogát azonban ilyen esetben is az állam szerzi meg, s önnek csupán arra keletkezik joga, hogy a Polgári tör­vénykönyv által meghatározott terjedelemben a személyi haszná­latába adják. Az elbirtoklási idő (a tiz év) a Polgári törvénykönyv 507. §-ának 3. bek. szerint nem feje­ződhetett be 1984. április 1-e előtt (vagyis, ha ez előtt az időpont előtt adta be a föld tulajdonosa a pert, az elbirtoklás nem jöhet szóba). Elbirtokolni nem lehet olyan föl­det, amely valamelyik szocialista szervezet (pl. szövetkezet, állami gazdaság) tulajdonában van, vagy amelyhez különleges jogszabá­lyok alapján fűződik használati jo­ga. Tisztázni kell tehát azt is, hogy az állami gazdaságnak nincs-e használati joga az egykor szö­vetkezetbe társított földhöz, mivel ha ilyen joga van, a bíróság nem nyújthat védelmet a tulajdonosnak önnel szemben. Ajánljuk a rendelkezésre álló iratokkal forduljon mielőbb ügy­védhez. A szolgáltató tevékenységről T. T.: A magánvállalkozás felté­teleiről szeretnék tájékoztatást kapni. A ,,magánvállalkozás“ vagyis a magánszemélyek által végzett szolgáltató tevékenység nálunk csak engedély alapján végezhető. Ezt az engedélyt a helyi (városi) nemzeti bizottság adhatja ki, amely területén a szolgáltató tevé­kenységet akarja folytatni. A nem­zeti bizottság rendszerint akkor adja meg a kérvényezett enge­délyt, ha olyan fajta szolgáltatást akar nyújtani, amely iránt igény mutatkozik ugyan, de ezt a szocia­lista szervezetek (vállalatok) nem tudják kielégíteni, esetleg nem gazdaságosan. A szolgáltatói engedély annak adható meg, aki már betöltötte 18. életévét, rendelkezik a szükséges szaktudással, a szolgáltatói tevé­kenységet főfoglalkozása mellett, munkáltatója tudtával végezné (az utóbbi feltétel teljesítésétől a nem­zeti bizottság azonban bizonyos esetekben eltekinthet), esetleg nyugdíjas, csökkent munkaképes­ségű vagy háztartásban dolgozó asszony. Az engedély alapján igénybe vehető a családtagok se­gítsége is (családtagnak tekinthe­tő itt a szülő, a házastárs, az élettárs, s a már nem iskolaköteles korú gyermek). Az engedélyt a nemzeti bizottság elvben előre meg nem határozott időre adja. A szolgáltató tevékenységgel szerzett jövedelem után adót kell fizetni, ugyanakkor viszont része­se lehet a társadalombiztosítás­nak is. Áttelepülés N. E.: Magyarországra megyek férjhez. Azt szeretném tudni, hogy az esküvő után hol kérjem a kiuta­zási engedélyt? Elsősorban Magyarországról kell hitelesített igazolást beszerez­nie arról, hogy áttelepülése eseté­ben ellátása és elhelyezése bizto­sított. Ezt az igazolást csatolja kérvényéhez, amelyben az áttele- pülését kérelmezi. Űrlapot és bő­vebb tájékoztatást a Magyar Fő­konzulátuson kérjen (címük: Brati­slava, Palisády 54). A kérvényéről a magyar belügy­minisztérium dönt és a határozatot a fókonzulátus küldi meg önnek. Ha az áttelepülését engedélyezik, akkor értesítik az ún. elóvízum engedélyezéséről is. Ennek alap­ján kérheti a csehszlovák útlevél- hatóságoknál a kivándorlási útle­vél kiállítását. Magyarországra va­ló áttelepülését a csehszlovák ha­tóságok családegyesítés céljából valószínűleg engedélyezni fogják. Az elóvízum és a kivándorlási út­levél alapján már újabb eljárás nélkül megkapja a végleges átte- lepülésre jogosító vízumot. Figyelmeztetjük egyben, hogy a csehszlovák állampolgárságát az 1949. évi 194. sz. törvény 8. §-a alapján nem veszti el idegen állampolgárral kötött házassága következtében automatikusan, s akkor sem, ha megkapja a ki- vándorlási útlevelet. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1985. IX. 3. A Slovenské Pole-i Állami Gazdaság Szlovákia legjobb cukorrépa termelői közé tartozik, s a hektáronkénti öttonnás cukortermelés elérésére meghir­detett versenyben már nem egyszer az elsó helyen végzett. A kitűnő eredményeket elsősorban rendszeres öntözéssel érték el. Gábris István, főagronómus elmondta, hogy gazdaságukban 1600 hektáron kiépítették az öntözőrendszert, szántóföldterületük 43 százalékán. Az öntözést eddig négy nagy teljesítményű Fregatt, három Družba típusú öntözővel és 26 öntöző­dobbal végzik, elsősorban a cukorrépatáblákon, a kukoricaföldeken és a réteken. Naponta száz hektár területet öntöznek. A felvételen (balról) Takács István és Mészáros Tibor öntözés közben. Oláh Gyula A szerző felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom