Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)

1985-09-02 / 206. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HETFO 1985. szeptember 2. XXXVIII. évfolyam 206. szám Ára 50 fillér A KORSZERŰSÍTÉS TIZEDIK ÉVE írta Juraj Buša, az SZSZK oktatási minisztere Iskoláink és tanintézeteink szeptember elsejével az oktatásfejlesz­tési program megvalósításának tizedik évébe léptek. Ez a tény, s kiváltképp az, hogy az új tanév a párt XVII. kongresszusának éve, a pedagógustársadalom figyelmét a soron következő feladatokra s az oktató-nevelő munka javítására irányítja. Az oktatási rendszer átszervezésében elért eredmények az időközben felmerülő nehézsé­gek ellenére is bizalommal töltenek el bennünket, s még jobb alkotómunkára sarkallják a pedagógusokat az ifjúság szocialista nevelésében és oktatásában. Szocialista államunk szüntelen gondoskodása és a pedagógusok, oktatási dolgozók áldozatos munkája jóvoltából az oktatás-nevelés tartalma, módszerei az utóbbi években valamennyi iskolafokon és -típusban korszerűsödtek. S nem beszélhetnénk szocialista iskoláról, ha a korszerűsítési törekvések nem lennének egységben az iskola demokratikus jellegének elmélyítésére irányuló törekvésekkel. A demokratizmus nem csupán az ingyenes művelődésben és a szociális vívmányokban jut kifejezésre, hanem a tízéves tankötele­zettség törvényerőre emelésében is. Szocialista oktatásügyünk történetében egyetlen szakasz sem olyan jelentős, eltekintve az egységes iskoláról szóló törvény 1948- as jóváhagyását, mint az utóbbi csaknem tiz év. Nem csupán a tudományos és műszaki ismereteket tükröző tartalmi változtatások, a társadalom távlati szükségletei, hanem az újonnan épített óvodák, alap- és középiskolák, felsőoktatási intézmények és kollégiumok is az oktatáspolitikai határozatok megvalósítását, pártunknak és álla­munknak az ifjú nemzedékről való gondoskodását igazolják. S nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ez idő alatt a pedagógusok szakmailag és politikailag mennyit fejlődtek. Az új tanévben a gimnázium és szakközépiskola tartalmi átépítése lesz figyelmünk középpontjában; már a második évfolyamokban is bevezetjük az új program szerinti tanítást. A gimnáziumban a szak­mai felkészítés személyi és tárgyi feltételeinek javítására törekszünk, s célunk, hogy az átlagos szintet elérő intézményeket a jobbak színvonalára emeljük. Komoly feladatok ezek, hiszen a gimnáziumok munkájától függ, hogy növendékeik hogyan szerepelnek a főiskolai, egyetemi felvételi vizsgákon, milyen eredménnyel folytatják tanulmá­nyaikat és hogyan érvényesülnek a gyakorlatban. Nyíltan meg kell mondanunk azt is, hogy a gimnáziumok végzős diákjainak a helytál­lását a felvételi vizsgákon, de a gyakorlatban is az alapiskolák jó képességű tanulóinak a gimnázium iránti érdeklődése is befolyásolja. S mert ennek az iskolatípusnak az elsődleges feladata, hogy főiskolára, egyetemre készítse fel diákjait, ezért társadalmi érdek, hogy a rátermett tanulók az alapiskola befejezése után ide menjenek. Természetes, hogy a szakmunkásképzők továbbra is érdeklődé­sünk homlokterében maradnak, hiszen az ifjúság többsége ebben az iskolatípusban tesz eleget tízéves tankötelezettségének. Szüntelenül javítani kell ezeknek az intézményeknek a tárgyi feltételeit és irányításukat, s szorgalmazni kell, hogy a szakmunkásképzők növen­dékeinek felkészültsége valóban középiskolás fokon legyen. Bár az alapiskolák rendszerének átépítését befejezettnek tekint­jük, mégis nyitott ez a rendszer minden olyan intézkedés előtt, amely fokozza a munka hatékonyságát, s lehetővé teszi, hogy a tanulók jobban és alaposabban sajátítsák el az ismereteket. Azért, hogy megszüntessük a tanulók túlterhelését és a tananyag túlméretezett- ségét, ebben a tanévben már az első és a második osztály tanulói átdolgozott tankönyveket, a pedagógusok pedig módosított tanterve­ket kapnak. A dokumentumok átdolgozását folytatjuk, sőt bizonyos módosításokat már most is eszközöltünk a felső tagozat tananyagá­ban. Hansúlyozni szeretném, hogy a tantervek és a tankönyvek átdolgozása nem számolja fel teljesen a túlterhelést. A szülőknek is mérlegelniük kellene a gyermekek különóráit, iskolán kívüli tevékeny­ségét. Persze, továbbra is érzékenyen reagálunk azokra a követelmé­nyekre, amelyek a tudomány és technika fejlődése, a termelés vagy a szocialista ember személyiségének formálása során vetődnek fel. Ezért kidolgoztuk a mikroelektronika és számítógépek tanításának programját az alapiskoláktól kezdve egészen a főiskolákig. De nem feledkezünk meg az esztétikai és a honvédelmi nevelésről sem, s az alapiskola ötödik osztályától kezdve lehetővé tesszük, hogy nem kötelező tantárgyként a tanulók idegen nyelvet tanulhassanak. A feladatok sikeres teljesítésének kritériuma a kommunista neve­lés hatékonysága. Ennek megítélése azonban nem is olyan egy­szerű; mert míg az egyik oldalon jogosan állapíthatjuk meg, hogy ifjúságunk alapjában véve jó, s ezt társadalmi és politikai elkötele­zettségével, munkaaktivitásával, az anyagi és emberi értékek védel­mével bizonyítja, addig a másik oldalon nem lehet nem észrevenni, hogy némely fiatal közömbös nemcsak az iránt, ami a világban, hazánkban vagy a közvetlen környezetében történik, hanem a szo­cializmust és vívmányait térítésmentes kölcsönnek tekinti, s ilyen alapállásból viszonyul a munkához és a társadalomhoz. Olyanok is akadnak, akiknek megatartásuk, tetteik nincsenek összhangban a szocialista ember erkölcsi tulajdonságaival. Bár az ilyen megnyilvá­nulások általában nem jellemzők ifjúságunkra, mégis figyelmeztet­nek, hogy az iskolának, a családnak, a pionír- és ifjúsági szervezet­nek, a társadalomnak hol kell nevelő hatást kifejtenie. A CSKP Központi Bizottságának 15. ülése a XVII. kongresszus előkészítésének időszakában a 7. ötéves terv feladatainak teljesíté­sére és az előző kongresszus határozatainak a valóra váltására mozgósította társadalmunkat. Ennek az elvárásnak a tudatosítása jellemzi pedagógusainkat és oktatási dolgozóinkat is, mert pártunk legfelsőbb fórumának tanácskozását a jól végzett munka tudatával kívánják köszönteni. Üdvözlő táviratok (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök üdvözlő táviratot küldött Moamer Kadhafi ezredes­nek, a Líbiai Forradalom vezetőjé­nek országa nemzeti ünnepe, a forradalom győzelmének 16. év­fordulója alkalmából. Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök ugyanebből az al­kalomból Abdusszalam Ahmad Dzsallud őrnagynak, a forradalmi parancsnokság tagjának fejezte ki jókívánságait. Bohuslav Chňoupek külügy­miniszter is táviratban fejezte ki jókívánságait Ali Abdusszalam Trikinek, a külügyi iroda titká­rának. Jókívánságok (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára üdvözlő táviratot intézett Horst Schmitthez, a Nyugat-berli- ni Szocialista Egységpárt elnöké­hez 60. születésnapja alkalmából. A távirat értékeli Horst Schmitt- nek a párt élén kifejtett áldozatos munkáját a dolgozók jogaiért, a békéért és leszerelésért vívott harcban, hozzájárulását a nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalom egységének megszilár­dításához, s annak a meggyőző­désének ad hangot, hogy a két testvérpárt közötti elvtársi kapcso­latok tovább szilárdulnak a közös eszmék győzelme érdekében. Hazánkba látogat a finn kormányfő (ČSTK) - Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök meghí­vására a napokban hivatalos láto­gatásra hazánkba érkezik Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság kor­mányának elnöke. Csehszlovák vezetők jókívánságai a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök és Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök üdvözlő táviratot küldött Le Duannak, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, Truong Chinhnek, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság Államtanácsa elnökének és Pham Van Dongnak, a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének a Viet­nami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe, függetlensége kikiáltá­sának 40. évfordulója alkalmából. A távirat szövege így hangzik: Kedves Elvtársak! A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe, országuk függetlensége kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából öszin'e elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Viet­nami Kommunista Párt Központi Bizottságának, a kormánynak és a testvéri vietnami népnek Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága, a kormány, a csehszlovák nép és a magunk nevében. Az ország függetlenségének emlékezetes kikiáltása 1945. szep­tember 2-án a vietnami nép hősies harcának az eredménye volt, azé a népé, amely az augusztusi forradalomban leszámolt a japán megszállók és a hazai bábrendszer uralmával, s megkezdte a sza­bad és igazságos társadalmi rend alapjainak építését. Ezen az úton a vietnami népnek azonban szembe kellett szegülnia a francia gyarmatosítók fegyveres beavatkozásával, s leverése után az ame­rikai imperialisták és szövetségeseik agressziójával. Éppen tíz évvel ezelőtt a vietnami nép a Szovjetunió, a többi szocialista ország önzetlen segítségére s a világ haladó és békeszeretö embereinek szolidaritására támaszkodva ebben a harcban dicsősé­gesen győzedelmeskedett. Az egységes és független Vietnami Szocialista Köztársaság a szocialista közösség erős láncszeme, ma a nemzetközi életben jogos tekintélynek örvend, és elvszerü külpolitikájával hozzájárul az atomháború elhárításához, a béke megőrzéséhez és az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti együttműködés és bizalom helyreállításához. Teljes mértékben támogatjuk a Vietnami Szocialista Köztársaság harcát, amelyet szoros egységben a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal és a Kambodzsai Népköztársasággal a békéért, a stabilitásért és a jószomszédi kapcsolatokért vív Délkelet-Ázsi- ában. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság őszintén értékeli azokat az eredményeket, melyeket a vietnami dolgozók forradalmi pártjuk vezetésével érnek el hazájuk építésében és a szocializmus védel­mében. Nagyra értékeljük azt a tényt, hogy pártjainkat, testvéri szocia­lista országainkat és népeinket a hagyományos barátság és gyü­mölcsöző együttmüködés erős szálai fűzik össze. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság arra törekszik, hogy a marxizmus-leniniz­(Folytatás a 7. oldalon) A SZOVJETUNIÓ JAVASLATAI MÖGÖTT A LEGKOMOLYABB SZÁNDÉKOK ÁLLNAK Mihail Gorbacsov nyilatkozata a Time-nak a szovjet-amerikai kapcsolatokról és gazdasági kérdésekről (ČSTK) - A Time című amerikai folyóirat felkérte Mihail Gorbacso­vot, az SZKP KB főtitkárát, válaszoljon több kérdésére és fogadja Henry Grunwaldot, a Time Incorporated társaság kiadóját, Ray Cave-t, a Time folyóirat főszerkesztőjét, Richard Duncant, a lap főszerkesztő-helyet­tesét és James Jacksont, a folyóirat moszkvai irodájának vezetőjét. A beszélgetésre augusztus 28-án került sor. KÉRDÉS: Hogyan jelle­mezné a szovjet-amerikai kapcsolatok jelenlegi állását és milyen fő események ha­tározzák meg ezeket a kap­csolatokat? VÁLASZ: Ha ugyanezt a kér­dést két hónappal ezelőtt tették volna fel, azt válaszoltam volna, kapcsolataink helyzete némiképp jobb és bizonyos remény mutatko­zik a haladásra. Igen sajnálom, hogy ezt ma már nem mondhatom el. Szembe kell nézni az igazsággal. Tekintet nél­kül a Genfben elkezdett tárgyalá­sokra és a legfelsőbb szintű talál­kozóról szóló megállapodásra, or­szágaink között a kapcsolatok tovább romlanak, a lázas fegyver­kezés fokozódik, és nem csökken a háborús veszély. Miért van ez igy? Én és munkatársaim elég igényesek és önkritikusak va­gyunk saját tevékenységünkkel szemben, s nemcsak az ország belső ügyeit, hanem a külpolitikát illetően is. Újra és újra feltesszük a kérdést, vajon összefügghet-e ez a mi lépéseinkkel. Miben tehetünk azonban az adott esetben szemrehányást ön­magunknak? Hiszen a jelenlegi felelősségteljes helyzetben Moszkva igyekszik tartózkodó len­ni az USA-nak címzett nyilatkoza­tokban, nem folyamodik Amerika- ellenes kampányokhoz és egyálta­lán nem szít gyűlöletet az önök országa ellen Rendkívül fontos­nak tartjuk azt, hogy a politikai helyzet kiéleződésének pillanatai­ban se szenvedjenek csorbát a szovjet embereknek az amerikai nép iránti hagyományos megbe­csülésének érzései, az az érzés, amely - megítélésem szerint - sok tekintetben kölcsönös. Rossz az talán, hogy abban a helyzetben, amikor felújítottuk a leszerelési tárgyalásokat és elő­készületben van a hatéves szünet utáni elsó legfelsőbb szintű talál­kozó, kitartóan keressük annak módjait, miként lehetne kitörni a bűvös körből és kivezetni a zsákutcából a fegyverzetkorláto­zási folyamatot? Épp ezt a célt követi mindenekelőtt az atomrob­bantásokra elrendelt moratóriu­munk és az USA-hoz intézett fel­hívásunk, amely azt a javaslatot tartalmazza, hogy az Egyesült Ál­lamok csatlakozzon a moratórium­hoz és újítsa fel a tárgyalásokat az atomkísérletek teljes betiltásáról. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a világűrben folytatott békés együttműködésre és a lázas űr­fegyverkezés elhárítására vonat­kozó indítványunk. Meggyőződé­sünk, hogy közösen kell keres­nünk a kiutat a mostani bonyolult helyzetből. Érthetetlen tehát, miért váltottak ki javaslataink az USA felelős ve­zetőinél olyan nyílt ellenérzést. Is­meretes, javaslatainkat igyekeztek kimondottan propagandának beál­lítani és semmi másnak. Minden ember, ismerje csak egy kicsit is a dolgok lényegét, köny- nyen láthatja, hogy javaslataink mögött a legkomolyabb szándé­kok állnak és nem valamiféle tö­rekvés a közvélemény befolyáso­lására. A nukleáris fegyverek kor­látozására irányuló valamennyi re­ális erőfeszítés a kísérletek betil­tásával kezdődött - emlékezzenek vissza az 1963-ban kötött szerző­désre, amely az első nagy lépést jelentette ezen az úton. A nukleá­ris kísérletek teljes beszüntetése megállítaná a lázas fegyverkezést (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom