Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)

1985-08-12 / 188. szám, hétfő

Városfejlesztés az évek tükrében Erősödő ipari jelleg • Fejlődés gazdasági és szociális téren • Hosszú lejáratú fejlesztést terv DJ SZÓ 1985. VIII. 12. Idén lesz tizenöt éve, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság föderatív elrendezése kö­vetkeztében Bratislava az SZSZK fővárosa. Ha a népgazdaság-ter- vezés szempontjából nézzük ezt a másfél évtizedet, akkor úgy is mondhatjuk, hogy a harmadik öt­éves tervidőszak közeledik a vége felé, amelynek során Szlovákia fő­városa önálló gazdasági-territoriá­lis egység .lett. Ez a tény pedig egyúttal azt is jelenti, hogy a város komplex fejlődését a legfelsőbb párt- és állami szervek közvetlenül is figyelik. A másik lényeges mo­mentum a Duna-parti város életé­ben az, hogy a főváros funkciójá­nak betöltése közvetlenül és köz­vetve is befolyásolja szociális és gazdasági fejlődését, akárcsak la­kóinak életvitelét. Eme kölcsönhatás szinte felté­telezi, hogy Bratislava gazdaságo­san és harmonikusan működő gazdasági-szociális komplexum­ként fejlődik. Ezért rendszeresen elkövetkezik a számadások ideje is, mint például ez év végén, ami­kor nemcsak az idei eredmények­ről, hanem az egész ötéves terv­időszak eredményeiről is komplex értékelés készül. A közgazdászok azonban nem hagyhatnak min­dent a végére, folyamatosan kell figyelemmel kísérniük az egyes tervfeladatok irányelveit, hogy ide­jében intézkedhessenek, ha vala­hol hiány mutatkozik. Ebből már ma sejteni lehet, vajon miként si­került Szlovákia fővárosában telje­síteni az előirányzott feladatokat. Az illetékesek szerint a várható összkép nem a legrosszabb. Városjelleg, városépítés Amikor a CSKP XVI. kongresz- szusán Szlovákia fővárosa szá­mára kijelölték a legfontosabb te­endőket, jelentős helyet kapott a város ipari jellegének megerősí­tése elsősorban a gépipar javára. Ezzel együtt növekedni kellett a munkásosztály számarányának a város valamennyi dolgozójának összlétszámában. Nos, az iparo­sítással párhuzamosan nem sike­rült ezt a feladatot megoldani, mert a termelésben dolgozók számará­nya tovább csökkent. A múlt év végén mintegy 280 ezer volt a vá­ros üzemeiben, intézményeiben foglalkoztatottak száma, ebből a termelésben 64,8 százalék dol­gozott. Csökkent ez a szám az 1980-as adatokhoz viszonyítva is, hiszen akkor 66,39 százalékot tett ki, tíz éve pedig 67,46 százalékot. Egyébként az idei év - tehát a he­tedik ötéves tervidőszak - végére Szlovákia fővárosában a dolgozók összlétszáma várhatóan 283 ezer fölé emelkedik. Ezek a számok sejtetik, hogy az iparban alkalmazottak részaránya sem alakult a tervnek megfelelően- a valóságban csökkent, s az említett év végén a 100 lakosra 16,9 iparban dolgozó személy ju­tott. A dolgozók növekvő létszáma mellett nem a kívánt arányban nőtt az iparban dolgozók számaránya, de a teljes növekedés is kisebb volt a vártnál. Különösen az ked­vezőtlen, hogy a magasabb szak­tudást igénylő ipari ágazatokban- például a gépiparban és a vegy­iparban - nem volt megfelelő a munkaerő összetételének alaku­lása. Ez a tény hatással van egyes statisztikai mutatókra, például az új termékek részarányára az össz­termelésben. Markánsan jelentke­zik az a tény, hogy Bratislavában összpontosul Szlovákia tudomá- nyos-kutató bázisának jelentős ré­sze. Más kérdés, hogy az illetéke­sek szerint ezt az előnyt a város termelőbázisa nem használja ki a kívánt mértékben. Nagyon fontos feladatként jelöl­ték meg a kongresszusi dokumen­tumok, hogy javuljon a lakótelepek komplex ellátottsága, mert ezen a téren a múltban sok volt a prob­léma. Ide tartozik tulajdonképpen az is, hogy kiépítsék a megfelelő szintű közlekedési hálózatot és ja­vítsák a tömegközlekedést. A ja­vulás ellenére különösen a petr- žalkai városrész ellátottságában vannak még gondok. Egyébként az elmúlt két évben már a terve­zettnél jobban teljesítették a fej­lesztésnek ezt a követelményét, a lemaradás régebbi keletű. Feladatul kapták azt is a fővá­ros illetékes szervei, hogy kidol­gozzák és meg is valósítsák a szociális-gazdasági fejlesztés tervét. Ezt a feladatot sikeresen teljesítik, s elkészült már az 1990- ig szóló hosszú lejáratú fejlesztési terv is. Túl a négyszázezren Az ötéves tervidőszakra feltéte­lezett több mint 32 ezres lakos­ságnövekedés nagyobb mértékű lesz, mintegy háromezerrel lépi túl ezt a számot. Ezzel együtt ez év végére a főváros lakosságának létszáma feltételezhetően megha­ladja a 416 ezret. A Duna jobb partján elterülő városrész lakossá­gának létszáma pedig túllépi a 115 ezret. Ez azt jelenti, hogy a város lakosságának több mint egyne­gyede lakik itt, pedig 1980-ban még csak alig 14 százalékot tett ki az itt lakók aránya. Ha figyelembe vesszük, hogy mintegy 416 ezer lakosból az év végén feltételezhe­tően 283,3 ezer lakos lesz munka- viszonyban, megnő a komplex szolgáltatások jelentősége. így elsődleges feladat a főváros tömegközlekedésének fejleszté­se. Elég, ha csak két számmal illusztráljuk ennek indokoltságát: 1980-ban 307 millió 300 ezer sze­mélyt szállítottak a város tömeg- közlekedési eszközei, ebben az esztendőben várhatóan már 330 millió fölé emelkedik ez a szám. Az a feladat, hogy nagyobb szere­pet kapjanak a tömegközlekedés­ben a villamosok és trolibuszok, mert még mindig az autóbuszok szállítják a legtöbb személyt - az utasok mintegy 60 százalékát, ör­vendetes a javulás a telefonháló­zat fejlesztésében. Az ivóvízellá­tás kisebb zökkenőkkel jár, de fel­tételezhetően rövidesen az egész város 98 százalékban a vízveze­tékből kapja az ivóvizet. A rohamosan növekedő város a lakásépítés terén érte el a ,,leg- mutatósabb“ eredményeket. A je­lenlegi ötéves tervidőszak végéig a terv 25 ezer 200 lakás átadásá­val számol. Döntő fontosságú te­rület ebből a szempontból a petr- žalkai városrész, ahol 1980 és 1984 között 17 230 lakást adtak át. Feltételezhetően Bratislava la­kásalapjához 148 300 lakott lakás tartozik majd az év végére. Ez a tény egyúttal azt is jelenti, hogy a meglevő lakásalap egy része felújításra és korszerűsítésre szo­rul. E téren nagy a lemaradás, hiszen a hetedik ötéves tervidő­szak első négy évében mindössze 8 százalékra teljesítették a tervet, ami 37 lakás korszerűsítését je­lenti. Szorosan ide tartoznak a beru­házások is, hiszen az erre a célra fordított 24 milliárd koronából az évtized első négy évében 15,4 milliárd koronát tettek ki az építő­ipari munkák, s ennek több mint 55 százalékát a főváros nemzeti bi­zottsága ruházta be elsősorban lakásépítésre - csaknem 70 szá­zalékban. Előretekintés A hetedik ötéves terv feladatai teljesítésének elemzésekor meg­állapított kedvező és kedvezőtlen jelenségek között vannak olyanok, amelyeket a jövőben kiemelten kell kezelni. Ilyenek például a ter­melés struktúrájának megfelelő átalakítása, a közlekedési rend­szer átépítése, az egészségügyi hálózat fejlesztése, ide tartozik a városközpont át- és kiépítése a történelem során kialakult belvá­ros értékeinek csonkítása nélkül, a szükséges építőipari kapacitá­sok biztosítása, s nem utolsósor­ban a környezetvédelem és kör­nyezetfejlesztés valamennyi kér­dése. Kulcsfeladat a termelési struk­túra megváltoztatása, alapvető problémáinak a megoldása. Ugyanis jelentős vegyipari bázis összpontosul itt, s ez a tény ked­vezőtlenül befolyásolja például a környezetvédelmet. Éppen ezért az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek a gépipari és az elektrotechnikai ipar fejleszté­sére. Olyannyira, hogy a városnak a népgazdaság szakosodása szempontjából ez a két iparág le­gyen a legfontosabb jellemzője. A közeljövőben ez elsősorban az autóipar fejlesztését jelentené, ve­le párhuzamosan az elektrotech­nikai ipar termelésének jelentős növelését, s nem kis feladat hárul­na az automtizációs berendezé­seket és az egészségügyi techni­kát gyártó vállalatokra is. Távlati­lag pedig az ún. beruházási elekt­ronika fejlesztése a cél. Mindezt nemcsak új beruházások útján kell elérni, hanem a meglévő kapacitá­sok rekonstrukciójával is. Ennek a feladatnak a megoldásához ked­vező feltételeket biztosít a város­ban jelenlevő tudományos-mű­szaki bázis. Persze, nemcsak egyszerűen az ipar „átépítéséről“ van szó, hanem az eddiginél sokkal maga­sabb fokú hatékonysági követel­ményeknek is eleget kell tenni. Még az építőiparban is, hiszen területileg a városban összponto­sul számos jelentős beruházás, amelynek strukturális összetéte­lét, akárcsak az építőipari kapaci­tások összetételét a jövőben gon­dosabban kell meghatározni. Ezt kívánja ugyanis olyan fontos fel­adat, mint például a közlekedés fejlesztése. Ebben a kérdésben kulcsszerep jut a gyorsvasútnak, a villamosközlekedés további ki- szélesítésének. Feltételezi ez a távolsági és a városi közlekedés jobb összehangolását, s ehhez autópályaszakaszt is kell építeni a város peremén, hogy a városon áthaladó forgalom a városközpon­ton kívül bonyolódjon le. Természetesen a rohamosan növekvő város egészségügyi ellá­tása sem oldható meg jelentős beruházások nélkül. Az év végén 1000 lakosra az előirányzott 8,66 kórházi ágy helyett csak 4,39 ágy jut, s ez azt jelenti, hogy Bratisla­vában az ötéves tervidőszak vé­gére 1780 kórházi ággyal lesz ke­vesebb a tervezettnél. Nagyobb hangsúlyt kap a törté­nelmi városközpont felújítása, vé­delme. Mégpedig úgy, hogy az itt levő lakásalap is megmaradjon. Az említett feladatok tehát az épí­tőipari kapacitások olyan jellegű árszervezését is igénylik, amely­ben az eddiginél jelentősebb sze­rep jut a karbantartásoknak. Annak ellenére, hogy a főváros fejlesztésének és távlatainak fel­villantásakor nem térhettünk ki számos lényeges kérdésre, látha­tó: az említett csaknem öt eszten­dő ugyan nem volt problémamen­tes, de biztató eredmények min­denképpen születtek. Olyanok, amelyekre a következő öt évben építeni lehet. MÉSZÁROS JÁNOS Első a minőség Tovább korszerűsítik az üzemrészleget A tejipar dolgozói az idén foko­zott erőfeszítéseket tesznek a mennyiségi és minőségi normák megtartásáért. Célul tűzték, hogy fokozatosan több és jobb minősé­gű tejet és tejterméket adnak a köz­ellátásnak. Az .élenjáró kollektí­vák közül a vezérigazgatóság megalakulása 20. évfordulója al­kalmából tartott sajtóértekezleten az elsők között emlegették a Milex lévai (Levice) üzeme ipolysági (šahy) részlegét. Az évek óta ki­váló termékeket előállító feldolgo­zó részleg idén is öregbítette hír­nevét. A mennyiségi és minőségi mutatók eléréséért megkapta az üzem igazgatójának és üzemi ta­nácsának vándorzászlaját. A Žili­nai Tejipari Kutatóintézet az itt készült tejtermékeket első osztá­lyúnak minősítette. Főleg a sajtfé­léket tartotta kifogástalannak. Az eredményekről és a távla­tokról Vilma Jakušovával, a rész­leg vezetőjével és a két szocialista munkabrigád tagjaival beszélget­tünk. A vezető véleménye szerint azért tartják évek óta a minőségi mutatókban a magas szintet, mert kialakult egy jól képzett köteles­ségtudó kollektíva, amelyet nem nagyon kell biztatni, ha arról van szó, hogy a felvásárolt tejből a le­hető legtöbb és legjobb minőségű terméket kell előállítani. Nem kell nekik magyarázni, hogy miért kell korán kelni, szombaton és vasár­nap is dolgozni. Esetleg megnyúj­tani a műszakot ha például a káni­kulában a tej megsavanyodásá- nak a veszélye fenyeget. A hozzá­állásban tehát nincs hiba. A dolgo­zók munkakedvét az is fokozza, hogy hatásos intézkedésekkel, beruházásokkal egyre kedvezőbb feltételeket teremtenek a terme­lésre. Pár évvel ezelőtt a körzet­ben is elég sok másodosztályú tejet adtak el a mezőgazdasági vállalatok. A két szocialista mun­kabrigád tagjai meglátogatták a fejőkollektívákat, tagjaikkal arról beszélgettek, hogyan lehetne min­den szempontból kifogástalan te­jet termelni. Fáradozásuk nem volt hiábavaló, mert a mezőgazdasági vállalatok vezetői is egyre több­ször foglalkoztak a tejtermelési problémákkal. Az eredmény? Az Ipolysági Efsz-ben például döntő fordulat történt a tejtermelésben Járási méretben is az elsők között emlegetik ezt a szövetkezetet, amely egyre több és jobb minősé­gű tejet ad el a feldolgozó részleg­nek. Más mezőgazdasági vállala­toknál is javult a helyzet. Ennek köszönhető, hogy júniusban a fel­vásárolt tej kilencven százaléka első, tíz százaléka másodosztályú volt. Idén a mezőgazdasági vállala­toknál már kedvezőek a feltételek a tej hűtésére. A gyors beszállítás­sal még kánikulában is elejét ve­szik a megsavanyodásnak. Na­gyon jó példát mutat a Felsősze- merédi (Horné Semerovce) Efsz, amely már a múlt évben is kizáró­lag első osztályú tejet adott el. Az itt dolgozó fejőkkel nagyon jó kap­csolatot tartanak fenn a részleg laboratóriumának dolgozói és to­vábbi szakemberei is. Kialakultak a baráti kapcsolatok, de ha a mi­nőségről van szó, akkor nem elné- zők. Megkövetelik a jó munkát, amelynek eredménye a kiváló mi­nőségű te]. Az együttműködésnél gyakran hangoztatják, hogy jó mi­nőségű termékeket csakis jó mi­nőségű nyersanyagból lehet előál­lítani. A rendre, a tisztaságra min­den tejtermelő részlegen ügyelni kell. A laboratórium dolgozói és a részleg régi szakemberei még a takarmányozást is irányítják. Il­letve javaslatokat tesznek a mező- gazdasági vállalatok vezetőinek, hogyan határozzák meg a takar­mánytermelési programot, milyen legyen a napi takarmányadag összetétele. Az idei nyáron egy­részt elégedettek, mert naponta négyezer literrel több tejet vásá­rolhatnak fel mint a múlt év hason­ló időszakában. Ezzel szemben többször bírálták, hogy a mező- gazdasági vállalatok túlságosan áttértek a zöldtakarmányozásra. Pál Sándorné, a laboratórium ve­zetője kifogásolta, hogy kevés a tejben a szárazanyag és emiatt egyes esetekben nehezen készít­hető belőle sajttermék. Vélemé­nye szerint helyes lenne, ha a me­zőgazdasági vállalatok a nyári idő­szakban is több száraztakarmányt etetnének az állatokkal. Ilyen szempontokat is figyelembe kell tehát venni a tejtermelési kérdé­sek elemzése során. Gond, probléma akad ezen az élvonalbeli részlegen is. Az ered­mények arra hívták fel a tejipari vezérigazgatóság és a Milex válla­lat igazgatósága figyelmét, hogy többet kell beruházni a berende­zések korszerűsítésére és új épü­leteket is kell építeni. A fűtést már korszerűsítették. Újabb helyiségek átadásával a munkahelyeken jobb körülmények között dolgozhatnak. Megteremthetik a higiéniai feltéte­leket. Hamarosan hozzákezdenek egy új sajtgyártó részleg építésé­hez. Úgy tervezik, hogy tizenkét új dolgozóval többet foglalkoztathat­nak. Ha üzembe helyezik ezt a ter­melési részleget, akkor már nem kell dolgozniuk szombaton és va­sárnap. Ezzel hozzájárulnak a dol­gozók állandósításához. A teljesít­mény is nagyobb lesz. Például a jelenlegi évi négyszáz tonna ei- dami sajt helyett a jövőben már ezerszázhetven tonnát készíthet­nek. Újabb mezőgazdasági válla­latoktól vásárolhatnak fel tejet. A részlegvezető az élenjáró dolgozók között emlegette Balogh Jánost a pasztörizáló berendezé­sek kezelőjét, Szógel Ferencnét, Zohorec Jánosnét és Kollár Tibor- nét. Ök azok, akik szorgalmukkal, példamutatásukkal az egész mun­kakollektívát jó munkára serkentik. Szívós, áldozatos tevékenységük­nek köszönhető, hogy a részleget tovább fejlesztik. A fejlesztés an­nál is inkább indokolt, mert az Ipoly szabályozása után még ked­vezőbb feltételek lesznek ebben a körzetben a tejtermelésre, tehát lesz mit feldolgozni. BALLA JÓZSEF A Csehszlovák Tudományos Akadémia Termomechanikai Intézetének fő feladata a di­namikus rendszerek modell­jének készítése. Az általános módszertani kérdéseken kí­vül az intézet munkatársai nagy súlyt helyeznek a bo­nyolult gépszerkezetek komplex matematikai mo­delljeinek kidolgozására. A képen: Evžen Grinévič mérnök munka közben (Jan Vrabec felvétele - ČSTK)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom