Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)
1985-08-07 / 184. szám, szerda
Épül a STARINA vízmű Félmillió ember ivóvize KOMMENTÁLJUK A Kelet-szlovákiai kerületben a kulcšfontosságú beruházások egyike a STARINA vizmü építése. A Humennéi járás északkeleti részében, Snina, Stakčín és Starina községektől északra, a Cirocha folyón csaknem 1 milliárd 628 millió korona ráfordítással épül ez a víztározó. Az egész komplexum négy alapvető részből áll, s befejezése után - mint egyik legnagyobb vízmüvünk - másodpercenként 1500 liter ivóvizet szolgáltat majd Snina, Humenné, Prešov, Vranov és Kassa (Košice) lakosságának. Az építkezés kivitelezését eredetileg az akkor még létező kassai Hydrostavra bízták, amely később erre a feladatra alkalmatlannak bizonyult. Ezután a Kassai Mélyépítő Vállalat vette át az igényes kivitelezést, ezzel együtt a felgyülemlett gondokat is. Az igazság kedvéért azt is el kell mondani, hogy valójában eléggé bonyolult építkezésről van szó. A csaknem 60 millió köbméter vízmennyiség befogadására alkalmas víztározónak az építése, ezen belül a 300 méter hosszú és 51 méter magas gát kiépítése megközelítőleg 1,5 millió köbméter föld és 100 ezer köbméter beton felhasználását igényli. Ezenkívül több mint száz kilométer hosszú vízvezeték-hálózatot s az ehhez szükséges berendezéseket, épületeket is tel kell építeni. Jelenleg az építkezés mind a négy szakaszán folyik a munka. Az egész komplexum kulcsépitke- zése tulajdonképpen a víztározó, amely csaknem 500 millió koronát igényel. A közeli hetek, hónapok legfontosabb tennivalói közé tartozik, hogy ez év végéig befejezzék a gát építését a 325-ös magassági pontig. A párt- és az állami szervek minden szinten megkülönböztetett figyelmet fordítanak e kiemelt építkezésre. A központi és kerületi tisztségviselők ellátogattak ide. Legutóbb Szűcs Gyula elvtárssal, a humennéi járási pártbizottság titkárával - őszintén szólva - vegyes érzésekkel látogattunk a STARINA víztározóhoz. Tudtuk, főleg az időjárás kedvezőtlen hatása, de egyéb okok miatt is, nem a kívánt ütemben folytak a munkák. Erről meg is győződhettünk. Jelentős lemaradás mutatkozik a tervteljesítésben. Tavaly kétségtelenül igen hasznos munkát végeztek az építők. Becsülettel teljesítették az együttes felajánlásnak azt a részét, amelyben vállalták, hogy a harmadik építkezésen túlteljesítik a tervet, és a határidő elótt egy évvel korábban eljuttatják az ivóvizet Humenné városába. Viszont a döntő fontosságú második építkezésen csalódást okoztak. Ezt Miroslav Drančák mérnök, a STARINA vízmű építkezési igazgatóságának vezetője is megerősítette:- Az elmúlt évben a víztározó építésén a tervezett 106,8 millió korona helyett csupán 65,5 millió korona értékű munkát végeztünk el. Ez a teljesítmény az előző évinél 15 millió koronával kisebb. Az eredeti elképzelések, illetve tervek alapján az is köztudott, hogy a STARINA vízmű időbeni felépítése szempontjából a tavalyi év döntő fontosságú volt. Mindezen tények ellenére az építkezés befejezésének határideje: 1987 júliusa. Tehát feltétlenül pótolni kell a lemaradást, és el kell végezni az idei évre tervezett 142,5 millió korona értékű munkákat is. Szűcs elvtárs is megerősítette ezeket a tényeket, s hozzáfűzte:- A közelmúltban foglalkoztunk a STARINA vízmű építkezésének meghallgatásra talált. A kivitelezővállalatok és más intézmények kollektívái az építkezési pártbizottság irányításával összpontosították erejüket, a rendelkezésre álló eszközöket a közös feladatok teljesítésére, s az eredmény nem maradt el. A 3. számú építkezésen a tervezett 24,3 millió korona helyett 30,1 millió korona értékű munkát végeztek az első félévben, s a 2. számú építkezésen - ahol valóban csak akkor lehet betonozni, a víztározó belsejét „bélelni“, ha nem esik az eső - szintén elértek bizonyos előrehaladást. Az állami tervben előirt 58,3 millió korona értékű munkából csaknem 27 millió korona értékűt már elvégeztek. A munkaszervezésben bekövetkezett javulás meghozta gyümölcsét: a Stakčin-Snina-HuKorszerű gépek dolgoznak a STARINA vízmű építkezésén (Róbert Berenhaut felvételei) helyzetével, s megállapítottuk, hogy az 1985. évi feladatok teljesítésétől jelentős mértékben függ az építkezés tervezett időre való befejezése. Az év elejei tervteljesítés eredményei nemigen kecsegtettek ezzel a lehetőséggel, hiszen az első negyedévben az építők csak 30 százalékra teljesítették a feladatokat. Április végéig csak 9,1 millió korona értékű munkát végeztek el, ami az éves terv 6,4 százalékos teljesítését jelentette. Az utóbbi hónapokban országszerte igen sok csapadék hullott, de itt az építkezés környékén volt olyan hónap, hogy 177,4 mm csapadékot mértek, és csupán nyolc napon át dolgozhattak. Kétségtelen, hogy az időjárás nem kedvezett, igen sok gondot okozott az építőknek, viszont nem lehet csak erre hivatkozva megelégedni a helyzettel. Pártbizottságunk mozgósító jellegű intézkedések megtételét javasolta, ami menné közt kiépített hálózaton keresztül már vezetékes vizet kap Snina és Humenné lakossága. Kedvező ütemben épül a Vranov és Prešov felé vezető vízvezetékhálózat is. Ezekben a napokban valóban benépesedett a STARINA vízmű építkezése. Több ember és gép dolgozik, mint korábban, s az időjárás sem olyan mostoha a Cirocha folyó mentén. Akinek bármilyen köze van ehhez az építkezéshez, nagyon jól tudja, ma már nem „babra megy a játék“, az eredeti határidőket feltétlenül meg kell tartani, a teljes építkezést időben be kell fejezni, mert nem kevesebb, mint félmillió ember várja innen az ivóvizet. KULIK GELLÉRT Szigorú következetességet a környezetvédelemben Készül már a Szlovák Szocialista Köztársaság környezet- védelmi koncepciója a 8. ötéves tervidőszakra, vagyis az 1986-1990-es évekre. Ilyen koncepciók tulajdonképpen már teljes egy évtizede határozzák meg a legfontosabb tennivalókat ezen a területen, amely nálunk, de világszerte is, mind inkább a figyelem homlokterébe kerül. Ennek magyarázata, hogy a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején számos tény tanúsította - a környezeti viszonyok rosszabbodása, a szennyeződés nemcsak a közérzetet kellemetlenül befolyásoló következményekkel jár, hanem már kifejezetten veszélyezteti - a növény- és az állatvilágon túl - népességünk egészségét is. Addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér - lényegében ez szabta meg a környezetvédelmi koncepiónak látszólag szerény célját az idén záruló ötéves tervidőszakban: megőrizni a környezeti viszonyok 1980. évi szintjét. A „látszólag“ fogalmat azért használjuk, mivel a korábban kialakult igen kedvezőtlen helyzet s ezen túlmenően gazdagságunk természetes és szükséges dinamikus fejlődése, a városiasodás, az intenzív építkezés következtében ennek a célnak az elérése is rendkívüli erőkifejtést és eszközráfordítást igényelt és igényel. A feladat tehát látszólag szerény, valójában azonban nagyon is igényes. Annál örvendetesebb, hogy előzetes felmérések szerint alapvető mutatóiban teljesítjük. Az 1980-as esztendőhöz képest vizeink minősége általában nem romlott, sőt esetenként javult s ez a levegő minőségére is vonatkozik. Sikerült csökkenteni a termőföld nem mezőgazdasági célokra történő felhasználását is. A környezeti viszonyok előnyösen alakultak egyéb fontos vonatkozásokban is. Az SZSZK-ban például az elmúlt tizenöt esztendőben 625 ezer lakás épült, számos munkahelyen jobbak lettek a higiéniai feltételek, csökkent az üzemi balesetek száma, nem egy vonatkozásban kedvezően alakultak a kulturális-társadalmi tevékenység és az üdülés feltételei stb. Persze azért még nincs okunk az ujjongásra. Sok még a komoly probléma, amelyet feltétlenül meg kell oldanunk, így például, noha jelenleg 829 tisztító állomás működik, vizeinkbe annyi szennyező anyag kerül, amennyi megfelel mintegy 11 millió lakos okozta szennyezésnek. Szlovákia területének teljes negyven százalékán kisebb-nagyobb mértékű az ívóvízhiány. A levegőt, bár állandósult szinten, még mindig 1,3 millió tonna anyag szennyezi. S nagy gond az évente százezer tonnával gyarapodó szilárd hulladék. A helyzet tehát minden eredmény ellenére nem éppen rózsás. Pedig erőnkből, lehetőségeinkből a következő ötéves tervidőszakban is „csak“ arra telik, hogy tartsuk a jelenlegi szintet. Igaz, a kidolgozás alatt álló környezetvédelmi koncepció azzal is számol, hogy a következő fél évtizedben megteremtjük az 1990 utáni javulás alapvető előfeltételeit. Egyebek között megkezdődik csaknem ötven szennyvíztisztító, mintegy tíz légszűrő és 6-7, szilárd hulladékot eltávolító, illetve feldolgozó berendezés építése. A szakemberek egyidejűleg hangsúlyozzák, hogy a környezetvédelem nem épülhet csak beruházásokra. Rendkívül fontos fejleszteni a hulladékmentes és hulladékszegény termelést. Minden új építkezésnél az eddiginél jóval szigorúbban kell eleget tenni az ökológiai követelményeknek s a termelőket kötelezni arra, hogy gondoskodjanak a hulladék ártalmatlan megsemmisítéséről, illetve a másodlagos nyersanyag felhasználásáról. A környezetvédelmi koncepció nagy súlyt helyez a Z-akció nem beruházásos akcióira, a társadalmi szervezetek és a lakosság környezetet védő és javító kezdeményezésére és aktivitására s ezzel kapcsolatos nevelő munkára is. Egyszóval Szlovákia természeti szépségeinek és lakossága egészségének megóvása e tekintetben szigorú következetességre kötelez mindenkit. GÁLY IVÁN Segítjük egymást HASZNOS IDŐTÖLTÉS A KISÁLLATTENYÉSZTÉS Ha kedvez az időjárás, Ján Derenin betonozó csoportja is vígabban dolgozik. i Dél-Szlovákia iparosításával rohamos fejlődésnek indultak a központi fekvésű települések, s ezzel párhuzamosan csökkent a kis falvak lakosságának száma, különösen az ipari üzemek közelében. Sok apró falu fokozatosan elnéptelenedik. Egyéb más megfontolások mellett ez is szükségessé tette a közigazgatás összpontosítását, a központi községek létrehozását. Ez a helyzet Szád- udvarnokon (Zádielské Dvorníky) is, melynek nemzeti bizottságához még két kis község, a 244 lakosú Szádelő (Zádiel) és a mindössze 78 lélekszámú Méhészke (Včelár) tartozik. A három községnek összesen 746 lakosa van. A cementgyár és a Kelet-szlovákiai Vasmű kőfejtőjének közelsége nem teszi lehetővé a dinamikus fejlődést, de a lakosságról gondoskodni kell, fejleszteni a közellátást, biztosítani a kulturális szükségletek kielégítését.- Nem kis erőfeszítésünkbe kerül, hogy a szükségleteknek megfelelően fejlődjenek a községek, s ki tudjuk elégíteni a lakosság igényeit - mondja Bábás Albinné, a helyi nemzeti bizottság titkára. - Építkezési engedélyt Szádeló- ben adunk és részben Udvarno- kon. Méhészke addig marad fönn, míg lakják. Nagyobb beruházásaink nincsenek. A legnagyobb akciónk a Szádelói-völgy bejáratánál most épülő autóparkoló. Gépkocsival felhajtani természetvédelmi okokból tilos, ezért a nagy látogatottság szükségessé teszi egy tágas parkoló építését. Ezzel még ebben az évben elkészülünk.- A helyi nemzeti bizottság mindent megtesz a lakosság s az ide látogató nagyszámú turista érdekében - mondja Ján Lukáč, a helyi pártalapszervezet elnöke. - Céljaink teljesítéséhez nagy szükségünk van a tömegszervezetek munkájára, a lakosság összefogására. A három községben összesen tizenöt tömegszervezet működik, egyik jobban, másik gyengébben. A legjobb eredményeket a kisállattenyésztők két éve alakult szervezete éri el. Azonkívül, hogy szervezetté tették a kisállatok tenyésztését, közösen megvitatják a tenyésztés problémáit, és részt vállaltak a társadalmi munkából is. Kupái Lászlót, a kisállattenyésztők szervezetének elnökét otthonában, Szádelőben kerestük fel.-Szervezetünk 1983-ban alakult- mondja - huszonegy taggal. Jelenleg ötvenhárom tagunk van. Fő célunk az apróállatok tenyésztésének fejlesztése. Tagjaink főképpen baromfit, nyulat és juhot nevelnek saját szükségletre és eladásra is. Szerződésünk van a Branko Nitra felvásárló üzemmel. Ebben az évben 2510 darab tojás helyett 4000 darabot adtunk el, nyúlhúsból pedig 400 kilogramm helyett 780-at. Gyapjúból 110 kilogrammot adtunk át. A termelőszövetkezettel szemben is teljesítettük a kötelezettségünket s ötven bárány helyett hatvanhét darabot adtunk át a szövetkezetnek. A mennyiség mellett nagy gondot fordítunk a minőségre. Baromfiból és nyúlból kizárólag fajtisztát tenyésztünk. Takarmánygondjaink nincsenek. Az útkezelő vállalattól és a vízgazdálkodástól kaszálót kaptunk s jutányos áron jutunk különböző tápszerekhez is. A kis falvakban gyorsan terjed a hír, különösen, ha idegen érkezik. Beszélgetésünk közben egyre többen vettek minket körül az állattenyésztők közül, beszéltek munkájukról, eredményeikről, céljaikról.- Természetes - mondják hogy fő célunk az állattenyésztés, de ezzel nem merül ki a tevékenységünk. Célunk, hogy szervezetünkből valódi közösséget kovácsoljunk, segítsük egymást a minél jobb eredmények elérésében. Társadalmi munkából is kivesszük a részünket. Természetesen a termelőszövetkezetnek is segítünk a szezonmunkákban, hiszen tőlük is sok támogatást kapunk. Egy pár lelkes ember kezdeményezésére így születnek a kis fah vakban is a tenni akaró és tenni tudó közösségek. ÚJ SZÚ 4 FECSÓPÁL 1985. VIII. 7.
