Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)
1985-08-06 / 183. szám, kedd
Falu a Latorca és a Tisza között A mintegy 630 lakosú Bacs- ka (Bačka) Szlovákia legkeletibb részében, az Ágcsernői (čierna nad Tisou) vasúti gócpont közelében fekszik. Szerény gazdasági és kulturális életét s fejlődési lehetőségeit tekintve tipikus kisközsége a Tőketerebesi (Trebi- šov) járásnak. A hnb elnöki tisztét csaknem két évtizede egy nyílt, egyenes jellemű, szolid munkásember, Pandi József látja el. Az elnök, minthogy 1954 óta párttag, „öreg“ kommunistának számít a faluban. Eleven érdeklődéssel követi nemcsak az ország, hanem a világ politikai életét is, s mivelhogy munkásként több munkahelyen megfordult (építésvezető is volt), a köznapi élet ügyes-bajos dolgaiban sem „adhatják ót el“, tapasztalt, ismeri a „rábízott“ emberek gondját-ba- ját-örömét. A szövetkezetről, a falu kultúrájáról, az óvodáról és iskoláról épp oly magabiztosan beszél, mint a falusi SZISZ-szerve- zet munkájáról vagy a sportéletről.- A szövetkezetünk a legrégebbiek közé tartozik, hiszen még 1952-ben alakult. Régebben elég jól működött, de sajnos, a hetvenes évek végére szervezésileg szétzilálódott, amit a terméseredmények is megsínylettek. Jó négy éve, szerencsénkre, képzett és tapasztalt elnök került a szövetkezet élére, Juhász Lajos mérnök személyében. Neki köszönhető, hogy a falu gazdaságának a fejlődése új lendületet vett, s hogy most már a szövetkezet ismét a jó közepesek közé sorolható. A múlt évi eredmények ezt igazolják.- És a fiatalok? Megmaradnak a faluban?- Sajnos, nemigen. Pedig mi mezőgazdasági jellegű helység vagyunk, szükségünk volna a fiatalokra a szövetkezetben. A fiatalokat, akik nem tanulnak tovább, a csernői és a kaposi (Veľké Kapušany) vasúti átrakóállomás nyelte el régebben is, most is. Azonkívül a vajáni (Vojany) hőerőmű, meg a kőolajfeldolgozó. Legújabban pedig a királyhelmeci (Kráľ. Chlmec) bútorgyárban keresik inkább a nagyobb anyagi lehetőségeket. Pedig a szövetkezetben is megbecsülnék őket, ott is megtalálhatnák a számításukat, ha volna kitartásuk... Mert nem alábbvaló munka a földdel dolgozni, mint bárhol másutt, csak... Úgyhogy most a szövetkezetben az öregek meg a cigányság jelenti az állandó munkaerőt.- A bacskai cigányságról jó véleménnyel vannak a faluban.- A falunkban százon felül laknak cigányok. Nyugodtan elmondhatom, hogy a cigányságunk gazdasági, szociális és kulturális élete is nagyot fejlődött a felszabadulás óta, de főleg az utóbbi másfél évtizedben. Már csak egy család lakik az alsó egészségtelen táborban, amelyet fel akarunk számolni. A fölső táborban sokkal emberhez méltóbban, többnyire egészen civilizált körülmények között laknak, fürdőszobás lakásokban. A faluban az a vélemény, hogy a legjobb lakása Lakatos Sándornak és Makula Józsefnek van, tőlük bárki példát vehet. A legfontosabb, hogy a felnőttek (nők, férfiak) rendes munkaviszonyban vannak, a fiatalok igyekeznek tanulni, hárman például elvégezték a leleszi (Leles) mezőgazdasági szakmunkásképzőt, s jónevú traktorosok. A szövetkezeti munka mellett sokuk szép, akár meg is irigyelhető háztáji gazdálkodást is folytat, ami cigányságunk akaraterejéről, fejlódőképességéről tanúskodik. Minden rendben is lesz, csak legyenek továbbra is kitartóak.- A falu kulturális életéről is ennyi sok jót elmondhat?- A hatvanas évek első felében a szövetkezettel közösen új művelődési házat építettünk, tágas színházteremmel, de sajnos, már akkor sem volt korszerű, mert nincs benne használható öltöző, és szociális helyiségek sem. A hnb választási programja előirányozza a jövő évre művelődési otthonunk bővjtését, erre a járáshivatal százezer koronát ígért. A többi költséget szövetkezeti hozzájárulásból és társadalmi munkából szándékszunk fedezni. Ez a Z-akciós hozzáépítés talán megoldja a kultúra helyiségproblémáit. (Amint az elnök szavaiból kivettem, a művelődési házat Bácskában is, mint sok más faluban, elsősorban lakodalmak és tánc- mulatságok lebonyolítására használják, s télen valószínűleg még arra sem, mert a nagyterem nem fűthető.)- Úgy tudom, hogy a hatvanas évek elején nemcsak művelődési házat, hanem új iskolát is építettek a faluban.- Igen - mondja sóhajtva Pandi József iskola mégsincs, mert két éve a körzetesítés folytán egyesítették a leleszi alapiskolával. A szülők persze máshova is, például Királyhelmecre, Nagyka- posra, Bélybe (Bieľ) és Csernőbe is járatják a gyerekeiket, ki-ki a maga belátása szerint... Ez nekem is meg a szülőknek is gond. Nem beszélve arról, hogy a (java részt ide való és másutt működő) tanítók távozása, bizony, negatívan befolyásolja a falu kulturális fejlődését... A volt 1-4. osztályos iskolában egyébként most kötöde és ifjúsági klub van.- Szép viszont az óvodájuk.- Arra büszkék is vagyunk. Két- osztályos óvoda, két óvónővel, akik hozzávetőlegesen harminc gyereket látnak el. A hnb körülbelül hatvanezer koronát fordít évenként az óvodára.- És a népkönyvtárra?- A könyvtárra ebben az évben tizenegy ezret terveztünk. De erről többet mondhat a könyvtáros. Július második felében, mintegy harminc képzőművész - szobrász, festő, fotós - részvételével hatodik alkalommal rendezte meg a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Népművelési Központ a nyárasdi (Topol’niky) képzőművészeti tábort. Képünk a tábor életének egyik jellegzetes pillanatát idézi fel. (Gyökeres György felvétele) Az egy helyiségből álló népkönyvtár a hnb épületében van, a forradalmi emlékszoba mellett, 1981 óta Illés Bertalanná, a hnb adminisztrátora végzi az önkéntes könyvtárosi munkát, évi nyolcszáz korona tiszteletdíjért.- Könyvtárunk - mondja lllésné - a leleszi körzeti könyvtár „alá“ tartozik, s Pólyán (Poľany) falut is el kell látnia olvasnivalóval. Elég sok szép könyvünk van, de az érdeklődés csekély. Mindössze hatvanöt bejegyzett olvasónk van, de ebből csak kb 17 a felnőtt. Hogy kik olvasnak leginkább? Az 1-4. osztályos alapiskolások és a gimnazisták.- Csak sajnos, még a kötelező olvasmányok sem találhatók meg mind a könyvtárunkban - jegyzi meg az elnök. A könyvtár távolról sem fest úgy, mint azt a célja megkívánná, ezért talán nem ártana, ha a leleszi körzeti könyvtár nagyobb figyelmet szentelne neki. Amint azt többen is említették a faluban, író-olvasó találkozó például már sok éve nem volt, és színjátszócsoport, irodalmi színpad sem működik, s általában elmondható, hogy Bacskában az amatőr művészeti mozgalom lángja is éppen csak pislákol. Ezt a halvány lángocskát a női éneklőcsoport jelenti, mely a múlt évben alakult, s első műsorát a falu fel- szabadulásának ünnepe alkalmából adta. Amint beszélgetőpartnereim elmondták, a SZISZ-szerve- zettel is elég sok a probléma, kevés fiatal tartózkodik állandóan a faluban, így nemigen lehet velük aktív kulturális munkát végezni. Pedig, úgy gondolom, a fiataloknak éppen az amatőr művészeti mozgalom területén lenne mit tenniük kis falujukban. Ahol pedig annyi derék, dolgos cigány állampolgár él, ott a cigány folklórnak se volna szabad aléltan heverni a nyikorgó „dikók“ alatt... A mint ottjártamkor megtudtam, a falusi pártszervezet támogatásával és kezdeményezésére nemrégiben sikerült újjáéleszteni a Nőszövetség és a Vöröskereszt falusi szervezetének munkáját. Bízunk benne, hogy a falu vezetősége és a pártszervezet a falu kulturális életének felpezsdítésében is aktív szerepet vállal majd. KÖVESDI JÁNOS KULTURÁLIS HÍREK • Václav Hartmann festő- és grafikusművész képeiből rendezett kiállítás nyílt meg augusztus 1 -én a budapesti Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központban. • A Közkatonák című Dudar- jov-drámát a moszkvai Kisszínház után a leningrádi Gorkij Színház is bemutatja; a leningrádi előadás rendezője Georgij Tovsztonogov. x Händel születésének 300. évfordulója alkalmából a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat lemezen rögzíti a zeneszerző egyik kevésbé ismert művét, a Brockes- passiót. A Hungaroton most korszerű, digitális technikával készíti el az albumot. • A szovjet televízió bemutatta A nap gyermekei című Gorkij- dráma kétrészes tévéváltozatát, Innokentyij Szmoktunovszkijjal a főszerepben. • Semmi egyéb, csak hazugság címmel jelent meg Michelangelo Antonioni filmrendező novel- láskötete; harminckét írást tartalmaz. UJ FILMEK Csillagom, halálom (szovjet) Kezdetben volt a chilei népi legenda Joaquin Murieta, a kaliforniai aranyért hajóra szálló szegénylegény meggyalázott szerelméről, véres bosszújáról és tragikus haláláról. Ez a derék, tiszta szívű, naiv hős, aki a múlt század közepén élt Chilében, mint minden tiszta szívű hős, hitt a világ tisztességében, a szerelem és a szerenpán Kubában állították színpadra a drámát; Chilében 1968-ban mutatták be, azóta a darab bejárta Európa színpadait; nálunk 1978- ban játszották.) Adva volt tehát egy ismert legenda, egy világhírű költemény, kirobbanó sikerű színházi előadások sorozata, egy népszerűvé vált lemezfelvétel - és mindezek után, csecsillag ragyogásában. S mint minden derék szegénylegény* ő is elbukott. Mert meggyalázták életében, szerelmében, de még halálában is. Joaquin Murieta, a szerelem és a szerencse csillagát követő szegénylegény kaliforniai kálváriáját Pablo Neruda, a Lenin-díjas chilei költő világszerte ismert lirai kantátája őrzi. S e túlfűtött, latin-ameri- kai életérzéssel, kínnal, érzelemmel teli elbeszélő költeményből verses dráma készült, s oroszra Pavel Grusko fordította. Alekszej Ribnyikov zenéjével játssza 1977 óta a moszkvai Komszomol Színház, hatalmas sikerrel. Az elbeszélő költemény és a musical nyomán forgatókönyv kerekedett, Joaquin Murieta csillaga és halála címmel. Vlagyimir Grammatyikov forgatókönyvíró-rendező arra törekedett, hogy közönségfilmet formáljon a korábbi színpadi variációból. (Talán érdemes megjegyezni, hogy a színdarab első európai bemutatója Budapesten volt, 1968-ban. Ezt megelőzően csuChang mester története mindezekre építve egy film, musical-film, vagy inkább rockopera, amelyben a zenés műfaj minden kelléke megtalálható. A történet drámai elemekkel tarkított. Van itt lebbenő érzelem, szépség, erőszak és bosszú. Véres, komor megtorlás. Meg szimbólum is. A tiszta szívű hősök illúziókeltően szépek. (Joaquin Murietát Andrej Haritonov játssza. A csillagfényű szerelem, Teresa szerepében Al- jona Beljak remekel.) A múlt századi kaliforniai jenkik gonoszak, elvetemültek. A jó és a rossz párharca, az erőszak erőszakot szül eseménye körül pereg tehát a történet, Alekszej Ribnyikov zenéjére, amely szerencsésen ötvözi a dél-amerikai folklór, az orosz népzenei motívumok, s a modernebb rock hangzásait. Nagyszabású, látványos film Vlagyimir Grammatyikov munkája, de képei helyenként statikusak, színpadiasak. Úgy tűnik fel, a rendező nemigen tudott elrugaszkodni a rockopera nagysikerű színpadi változatától. (kínai) A Kínai Népköztársaság hosszú szünet után ismét képviselteti magát a nemzetközi filmfesztiválokon; 1983-ban Moszkvában, tavaly pedig már Karlovy Varyban is részt vett a világ filmeseinek találkozóján, ahol a közönség érthető kíváncsisággal fogadta a megújult kínai filmművészet produkcióját, a Chang mester történetét, mely most moziforgalmazásra került. Nem csak rokonszenves, jó szándékú mese, hanem hatásosan megcsinált mozi, látványos film is a Li Ven-hua és a Tu Jü rendezte mű; nagyszerű színekkel, gazdagon kidolgozott élvezetes jelmezekkel, díszletekkel, nagyvonalú és magabiztos kamerakezeléssel. A történetben együtt van minden, ami a sikerhez kell: bűn és szerelem, művészet és kupeckedés, jóság és gyalázatos számítás. A századokon átívelő történet hősei az agyagszobor-ké- szítő Changok, akik lélegzetelállító tehetséggel gyúrják egy-két perc alatt a lélektelen agyagot kifejező és életteli szobrocskákká; gonosz ellenpólusaik pedig a ku- pecek, akik olcsón veszik és drágán adják tovább a naiv és a való életben tájékozatlan, jóhiszemű művészek kincseit. A jóság és a gonoszság harsány színekkel és érzelmes hangsúlyokkal ábrázolt összecsapása a hollywoodi mesterek melodramatikus munkáihoz hasonlítható, azzal a különbséggel, hogy e film gazdag tárgyi közege számunkra teljesen ismeretlen, tehát önmagában is érdekes. Bár az alkotás a múvészsors- ra is tartalmaz utalásokat, elsősorban mégis mesefilmként hat, felnőtteket is lenyűgöző mesefilmként.-ymÚJ SZÓ 4 Nagy sikerrel játsszák a mozikban a Szerelem az átjáróban című cseh filmet; a képen ebből látható jelenet. 1985. VIII. 6. Aljona Beljak és Andrej Haritonov a szovjet filmben
