Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)
1985-08-01 / 179. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG KOMMENTÁLJUK ■ ■ i - ■ -..—■ Nem biztatóak India gazdasági kilátásai India gazdasága az elmúlt időszakban gyorsan fejlődött. A gazdasági növekedés üteme 1984- ben 8,5 százalékot ért el míg az 1979-83-as években csak 5,2 százalékot. A mezőgazdaság elsősorban a gabonatermelésben ért el rekorderedményeket. A termés tavaly 152 ezer tonna volt, míg 1980-ban csupán 110 ezer tonna. Az infláció mértékét sikerült tíz százalék alá szorítani, s így India a fejlődő országok között előkelő helyet foglal el (ugyanis léteznek országok háromjegyű inflációval). A kivitel 9 százalékkal növekedett. India gazdasági kilátásai azonban a jó eredmények ellenére sem éppen biztatóak. Különösen fontos feladatok várnak a mezőgazdaságra. A cél: a termelés intenzitásának növelésével megoldani a lakosság élelmezésének problémáit. Ugyanis a kereskedelmi mérleget elsősorban a rizs és az étolajak behozatala terheli. Kevés van a műtrágyából is, behozatala az import 10 százalékát teszi ki. Az iparban tavaly aránylag gyenge eredményeket értek el. A termelés növekedésének üteme mindössze 5 százalékos volt. A fő problémát a kihasználatlan kapacitások, az energiahiány következtében akadozó termelés és az elavult állóeszközök okozták. Mindezek következtében emelkedtek a termelési költségek. Az első pozitív eredményeket tulajdonképpen azok a licencek és együttműködési szerződések hozzák, amelyek a modernizációra irányulnak. Különösen bonyolult a helyzet az energetikai iparban. A földgázkitermelés az egyetlen terület, ahol az állami szektor jövedelmező és képes saját forrásaiból finanszírozni beruházásait. Ezt az iparágat elsősorban az ONGO vállalat képviseli, amely hozzájárul India fizetési mérlegének javításához. Az infláció az indiai kormány számára továbbra is gondot okoz. Bár tavaly 9,8 százalékra csökkentették (1983-ban 11 százalék volt), az eredmények nem kielé- gítóek. Ennek elsősorban a pasz- szív kereskedelmi mérleg, az indiai rúpia devizaárfolyamának süllyedése és az államháztartási hiány finanszírozása az oka. 1984- ben - a parlamenti választások évében - a szociális feszültségek mérséklésének érdekében fellazult a pénzügyi fegyelem. Ez végül is azt eredményezte, hogy az államháztartásban nagy hiányok mutatkoznak, amelyeket a Reserve Bank of India finanszíroz. Ez behatárolja a kereskedelmi bankok tőkealapjait. A Reserve Bank of India által behatárolt fizetőképesség gátolja a bankokat a hitelek folyósításánál és csökkenti a nyereséget. Ezért a bankrendszerre a kormány ügyel fel. Egyébként Indiában a bankrendszert indiai bankok, külföldi bankok kihelyezett fiókjai, valamint szövetkezeti törvény alapján létesült bankok képezik. Az indiai bankok között a State Bank of India Groupnak és a 20 államosított banknak jut a legfontosabb szerep. Az 1969-ben bekövetkezett államosítás óta a bankok fiókhálózata 8300-ról 45 ezerre bővült, az alkalmazottak száma pedig megháromszorozódott. A megnövekedett betétek és a kifizetendő alaptőke, valamint a tartalékok stagnálása a bankok pénzügyi erejének csökkenéséhez vezetett. 1969-ben a saját források (kiegyenlített alaptőke és tartalék) a vállalt letétekből 2,4 százalékot képeztek. Jelenleg ez az arány egy százalék (az iparilag fejlett országok bankjainál ez 4—5 százalékot teszi ki). Az államosított bankok számára ez megnehezíti külföldi hitelek felvételét és fiókok nyitását más országokban. Az 1969-ben bekövetkezett államosítás óta a bankok kevésbé nyereségesek. Ez elsősorban annak a következménye, hogy ők viselik a szociális változások terheit. A hitelek mennyisége az előnyt élvező ágazatokban (iparés mezőgazdaság) elnyeli a bankok forrásainak körülbelül 40 százalékát. A kereskedelmi bankoktól elvont pénzeszközök az emissziós bankban betétként jelennek meg, ám ez nem jelent a kereskedelmi bankok számára több szabad pénzeszközt a hitelakciókhoz, mint forrásaiknak körülbelül 20 százalékát. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, ha a hitelek kamatlába 18-20 százalék között mozog (az előnyt élvező finanszírozások esetében a kamatláb alacsonyabb). A bankok egyébként a letétek kialakításánál kötve vannak a kamatot illetően (1-5 éves időtartamra a kamat 7-15 százalék). Ezért nem versenyképesek a vállalatokkal és trösztökkel szemben, amelyek kihasználják az adókedvezményeket. Ezek az adókedvezmények a vállalatok és trösztök részére a kiadott obligá- ció után 15 százalékos évi kamatot biztosítanak. Ezekre a problémákra a kormány is rámutatott, felszámolásuk azonban gyökeres váltazásokat követel nemcsak az indiai bank- rendszerben. GEORGINA MARTINOVÁ docens, a bratislavai Közgazdasági Főiskola tanára Portugália azon nyugat-európai országok közé tartozik, ahol legnagybb a munkanélküliség. Jelenleg mintegy 600 ezer ember keres hiába munkát, ami a keresőképes lakosság 12,5 százaléka. Képünkön: a Lisszabon melletti Sorefame vasúti kocsigyár dolgozói tiltakoznak a tervezett elbocsátások ellen (Telefoto - ČSTK) A sötét üzemé a Jövő A japánok körülbelül háromszor annyi robotot vetnek be a termelésbe, mint az amerikaiak. Miért? A Tokió környéki iparnegyedekben az éjszaka kellős közepén állandó halk zúgás szűrődik ki a háromműszakos gyárakból. Az üzemek többsége sötét, kivéve azt a néhány irodaszobát, ahol az alkalmazottak ülnek és a lapokat böngészik. Az automatizálás kezd teljes sebességre kapcsolni a távol-keleti szigetországban. Nagy és kis üzemek egyaránt robotokat alkalmaznak az egyszerű, ismétlődő műveletek elvégzésére, amilyen a hegesztés és a festékszórás, valamint összetettebb, specializált feladatok végrehajtására, például elektromos áramkörök összeszerelésére. A japán kormány jelentése szerint jelenleg több mint 100 ezer robot dolgozik az országban. Más országok azonban kétségbe vonják ezt a magas számot, azt állitván, hogy a japánok robotnak minősítenek olyan egyszerű berendezésekét is, amelyeket más országokban nem tekintenek annak. De mindezt számításba véve, Japán vitán felül a világ élenjárója a robottechnikában. Felmerül azonban a kérdés: miért jár Japán annyival nyugati riválisai előtt a robotok gyártásában és alkalmazásában. Hiszen az első robotokat amerikai laboratóriumokban fejlesztették ki, a japánok mégis körülbelül háromszor annyi robotot alkalmaznak a termelésben, mint az amerikaiak. Erre három magyarázat van. Először: a második világháborút követő évtizedekben Japánban nagy hiány volt a szakképzett munkaerőben, ennek következtében érezhetőbb volt az ösztönzés olyan gépek, illetve robotok kifejlesztésében, amelyek bonyolultabb feladatok elvégzésére is képesek. Másodszor: a japán kormány aktivan elősegítette a robottechnika alkalmazását a gazdasági élet minden területén. A Japán Beruházási Bank kedvező hiteleket ajánlott például azoknak a kis- és középvállalatoknak, amelyek gyáraikban robotokat akartak bevezetni. A kormány a vállalatok közötti együttműködést is támogatja, aminek eredményeképpen 40 robotgyártó vállalat közreműködésével robotkölcsönző vállalat alakult. Ez a kis- és középüzemek rugalmasságát is biztosítja, mivel az újabb robotok megjelenésével lecserélhetik a régieket. Végül: a japán munkavállalói rendszer jellege és a szakszervezetek felépítése is megkönnyíti a robotok bevezetését. Azok a szerencsés japánok, akik valamelyik óriásvállalatnál dolgoznak, élvezik az egész életükre szóló alkalmaztatás előnyeit. Ha egy ilyen munkás tételezzük fel, hogy egy robot miatt elveszti munkáját, akkor őt É> vállalat egyszerűen átképezi, a vállalati struktúrán belül kap egy másik munkát. A munkás tehát sohasem érzi, hogy az új technológia bevezetése veszélyezteti munkahelyét. Ezt az életre szóló alkalmazást azonban a japán munkaerőnek mindössze 30 százaléka élvezi. Ami a munkaerő nagyobb részét illeti, a japán szakszervezetek szervezeti felépítése megakadályozta a robotok alkalmazásával szembeni ellenállást. A felkelő nap országában ugyanis a szakszervezetek a vállalaton belül szerveződnek, ezért nem olyan erősek, mint nyugati társaik, amelyek foglalkozások szerint tömörülnek. Ennek következtében Japánban gyengék a szakszervezetek, és kevés ellenállást tudnak kifejteni a vezetés döntései ellen. Ehhez járul, hogy a háború óta a japán politikában a Liberális Demokrata Párt játszott vezető szerepet, így a Szocialista Párt nem tudott a munkások érdekeit védő törvényeket kiharcolni. Japánban soha nem volt tapasztalható olyan fokú ellenállás a robotok bevezetésével szemben, mint a nyugat-európai országokban és bizonyos mértékig az USA-ban is. Feltéve, hogy a közeljövőben nem lesz nagyobb munkanélküliség, a robotok nagymértékű elterjedése várható a következő négy évben, a japán vállalatok már hozzáfogtak, hogy meghódítsák a világ robotpiacát. A kor követelményeihez igazodva Pártunk mindig hü harcostársának tekintette a szervezett ifjúságot; nevelte, mozgósította őket a társadalmi haladásban való cselekvő részvételre, saját érdekük képviseletére. A XVI. kongresszuson, majd az azt követő központi bizottsági üléseken is felelősségteljesen foglalkozott az ifjúság nevelésében tapasztalható gondok, ellentmondások kérdésével. A problémák megoldása céljából megjelölte a párt- szervezetek és a SZISZ feladatait. így került mindinkább előtérbe az a követelmény, hogy a helyi sajátosságokat is gondosan számba kell venni, s nagyobb érzékenységet kell tanúsítani a fiatalok érdeklődése iránt. Vagyis: az életkor, a képzettség, a foglalkozás szerinti megoszlás, csoportosulás figyelembe vételével kell megszervezni a fiatalok politikai, művelődési, társadalmi és szakmai tevékenységét. Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) például néhány évvel ezelőtt akadtak még olyan előadók, akik a fiatalok kérdéseire nem tudtak megfelelő és kielégítő választ adni, vagy pedig a válasz nem volt pontos. Ezért a járási politikai nevelés házának igazgatósága úgy határozott, hogy csak a legjobb propagandistákat szabad megbízni a fiatalok nevelésével. Természetesen, ezzel a határozattal egyidejűleg megszervezte az ifjúsággal foglalkozó előadók továbbképzését is. Léván (Levice) pedig a Szocialista Akadémia kommunistáinak kezdeményezésére, tanácsára szervezte meg a SZISZ járási bizottsága az üzemekben, a gyárakban dolgozó fiatal technikusok és műszaki középkáderek tevékenységének irányítására az ifjú szakemberek tanácsát. Jól és hatékonyan működik ez a tanács, ami főleg a feltalálók, újítók és ésszerü- sítők mozgalmában való részvétellel bizonyítható: az idén háromszor annyian kapcsolódtak be ebbe a mozgalomba, mint két évvel ezelőtt. A Szocialista Ifjúsági Szövetség tudatosította, hogy az egyes ifjúsági rétegekben ugyanazon eszmei, politikai, nép- gazdasági célért másként, más módon kell és lehet igazán hatékonyan küzdeni. A sokszínűség, a más-más munkamódszerek alkalmazása, alkalmankénti cseréje és változtatása nagyban elősegíti a fiatalok nevelését. Korunk követelménye - és ezt bizonyítja a moszkvai Világifjúsági Találkozó is a fiatalok öntevékenységének, kezdeményezésének egyre nagyobb teret kell adni. Ennek megfelelően az ifjúsággal kapcsolatos irányító és szervező munkában meg kell szüntetni a túlszabályozott vonásokat, a bürokratikus és formális elemeket, de rangot kell adni az eszme;, politikai egység érdekében végzett sokszínű, változatos, sokakat érdeklő, érintő, mozgósító, szervező munkának. HAJDÚ ANDRÁS Emberek az aratásban Elégedettek a vendégkombájnosok munkájával Perzselóen sütött a nap, s árnyékban is legalább 30 fokot mutatott a hőmérő, amikor az illésházi (Nový Život) Csehszlovák-Mongol Barátság Efsz búzatáblája szélén Pajger Tibor mérnök, a szövetkezet elnöke az aratási bizottság egyes tagjaival rövid megbeszélést tartott. A szövetkezetben tíz napra tervezték a 410 hektár búza, valamint a 240 hektár tavaszi árpa aratását, amihez a Kroménzi Állami Gazdaságból érkezett 4 vendégkombájnnal együtt összesen 9 kombájn állt a rendelkezésükre. Elsőként a vetőmagnak termesztett Da- núbia búzafajtát vágták le, amelyet a szövetkezet szérűjén előtisztítottak, s innen szállították a hroboňovói átve- vöhelyre. A vetőmag betakarítására ugyanolyan nagy gondot kell fordítani, mint a sörárpáéra, mert a minőség itt is kiemelt jelentőségű. Ahogy elnézzük az acélos keménységű, egészséges búzaszemeket, egyetérhetünk azzal, hogy bizonyára nem lesz akadálya búzából a tervezett 5,3, árpából pedig az 5,17 tonnás hektárhozam elérésének. Közben a tábla szélére érkeznek a kombájnok, s vezetőik, név szerint Szamaránszky István, Nyársik György, Bognár Lajos, Duducz István, Deák Imre, Hajas Tibor, Kozics István, Szabó Tibor, Razgyel Péter és Tóth Ferenc felváltják egymást a nyergükben. Tóth Ferenc, akit a fiatalabbak Feri bácsinak szólítanak, immár 22 éve vesz részt kombájnos aratásban. Ezalatt számos gépet kipróbált, most egy E512-es nyergében ülve hasznosítja a tapasztalatait. Érsek Ferenc gépesítő, Kása Ferenc műhelyvezető és Vass Vendel, a mozgómúhely vezetője nyugodtan szemléli a tovatűnő kombájnokat, amelyek egyelőre jól dolgoznak, bírják az igénybevételt, nincs szükség beavatkozásra. Zsigmond Pál agronómus a járulékos munkák menetéről tájékoztat. Igyekeznek, hogy a tarlóhántás után mielőbb földbe kerülHorváth József főagronómus a kombájnról figyeli a gép munkáját (A szerző felvétele) hessen a másodnövények magja. Itt különösen érdemes ezzel foglalkozni, mert szükség esetén öntözéssel is növelhetik a tarlóvete- mények hozamát. A kukoricát, a cukorrépát és a füves keverékeket jelenleg is öntözik. Az öntözéses gazdálkodásnak köszönhetően eddig már 207 vagon jó minőségű szenázst készítettek, s ha a silótakarmányokból már csak 200 va- gonnyi is teremne, már az is elegendő lenne az állatállomány ellátására - jegyzi meg Pajzger Tibor. Az elnök a vendégkombájnosok munkájával is elégedett, ám az elégedettség ebben az esetben kétoldalú, hiszen a szövetkezet vezetői igyekeznek megfelelő élelmezést és szállásolást biztosítani a számukra. Ez tűnik ki többek között Radomíf Kopriva kombájnos és Igor Bartek gyakorlatozó főiskolai hallgató véleményéből is, akik először járnak lllésházán, s az aratás arra is lehetőséget nyújt számukra, hogy megismerkedhessenek a szép felső-csallóközi tájjal. MÉRI ISTVÁN ÚJ SZÚ 4 ŕ 1985. VIII. 1. Modern Asia ;
