Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)

1985-08-28 / 202. szám, szerda

Az új fejtökalapáccsal hatszor annyi ideig lehet dolgozni Egy mondat a határozatból A krivokláti Permona vállalat ré­gi, kisebb épületében kísérleti mű­hely van. Mögötte pár méterre a Berounka folyótól körülbelül egy köbméteres betonkocka hever, mellette egy másik, jóval kisebb. Kézzel az ember a kisebbet sem emeli fel. A műhelyen két nyílás: ezeken vezetik ki a sűrített leve­gőt. A fejlesztés vezetője, Václav Varyš rákapcsolja a régi és az új típusú fejtőkalapácsot. Próbáld meg - biztat. - Miért ne? Először a régivel. Nehéz, üté­seinek erőssége az ember egész testén áthatol. Most pedig az újjal. Ez is nehéz, de már az indításnál észrevehető, hogy csapásai tom­pábbak, a vibrálás kisebb. Sót, fél kézzel is megtartom. A betontömb pár perc alatt apró darabokra hull. Varyš elvtárs a decibelmérést végzi: a régi esetében 149-et mu­tat a műszer, az új műszer alkal­mazásakor 139,5-t. - Ez munkánk eredménye: a munkás a műszak alatt - a normának megfelelően - hatszor annyi ideig dolgozhat vele, mint a régivel, anélkül, hogy egészsége károsodna. Később a kísérleti műhelyben ülünk, ehhez építették a prototi- pusműhelyt, amelynek berende­zése két öreg asztal, rajzállvány, néhány mérőműszer. A kísérleti műhely vezetője, Miroslav Benda is itt van, nemsokára megérkezik az üzemi pártbizottság elnöke, Karéi Lochovský gépbeállító. Az új típusú fejtőkalapács a kísérleti műhely tervén kivül született meg. Egyszerűen nem fért bele a terv­be. Ami ugyancsak paradoxon, mert néhány hónap múlva kezdik a sorozatgyártást. De itt sem ment minden simán... A pártdokumentum jelentősége 1983 januárja, a krivokláti Per­mona üzemi pártkonferenciája. A konferencia résztvevői megsza­vazzák a határozatot, amelyben többek között van egy feladat: a tudomány valamennyi rendelke­zésre álló ismeretének felhaszná­lásával 1985 végéig ki kell fejlesz­teni egy új típusú fejtőkalapácsot. A konferencián ott ül Václav Varyš is. Beválasztják az üzemi pártbizottságba. Jól tudja, hogy ez a feladat őt is érinti, lévén az üzem fejlesztési osztályának vezetője. Nem, ő nem mérnök, nem is okle­veles technikus. Harminc éve jött a Permonába. Tervezőként kezd­te, aztán a tervezési osztály veze­tője lett. A feladatról akkor nem szólt semmit. Nem beszédes tí­pus, inkább magába zárkózik, a legszívesebben félrehúzódik az irodában és rajzol, terveket készít. De néhány nappal később rájött, hogy a határozatnak ezt a pontját az egész üzemi pártbizottság fi­gyelemmel kíséri. Eltelik két és fél év. Azalatt Varyš elvtárs sokszor beszámol a feladat teljesítéséről, beszél az üzem igazgatójával, Jifi Jerman- nal is. Az eredmények eleinte ve­gyesek, aztán egyre jobbak... Múlt év december 11 -én az üzemi pártkonferencián a beszá­moló leszögezi, hogy a határozat e pontját teljesítették. De mi min­den kellett hozzá? A sikertelenség is jó valamire A Permonában évente tízezer fejtókalapácsot gyártanak. A har­minc év alatt a gyártással kapcso­latban sok tapasztalatot szerez­tek. A régi típus - az S 93 amelyet többször innováltak, már nem felelt meg. A higiénikus - a munkások egészségének vé­delmében - egyre jobban csök­kentette használatának időtar­tamát. Ekkor jött a párthatározat. Kuta­tás, tapogatózás következett, ötlet ötletet követett, de egyik sem volt az igazi. Megszületett ugyan két fejtőkalapács, jobbak, mint a régi típus, de jelentős javulást nem hoztak. A bányászoknak komoly kifogásaik voltak ellenük, ennél­fogva a vállalat megszüntette gyártásukat. Abban az időben a kísérleti-fejlesztési osztály más feladatokon dolgozott, így az új típusú fejtőkalapács kifejlesztését már nem tudták vállalni. A vállalat vezetősége az üzemi pártbizott­ság támogatásával úgy határozott, hogy munkaköri kötelességén túl­menő feladatként adja az új fejtó- kalapács megtervezését, a dolgo­zókat pedig rendkívüli jutalomban részesíti.- Az ember néha fél évig is magában hord egy ötletet, gondo­latban mindig továbbfejleszti, s így születik meg az igazi nagy ötlet. Ez tavaly ősszel történt. Nem hir­telen született, hanem sok-sok töprengés eredményeként. De ez még nem jelentette, hogy győz­tünk. Ezután következett a kollek­tív munka. Václav Varyš e szavaknál egy papírra felvázolja a fejtőkalapács elvét. A laikus számára sem bo­nyolult, mégis néhány szabadal­mat jelentettek be vele kapcsolat­ban. Ismét a kollektíváról beszél, nem pedig magáról, holott min­denki tudja, hogy ő a mű atyja. Tavaly ősszel a sorozatos si­kertelenségek után végre elóáll- hatott a prototípussal, amelynek nagyszerűek a tulajdonságai. Idén márciusban összeült a fejlesztési csoport, értékelték az eredménye­ket, megvitatták a legalkalmasabb gyártási technológiát, az alkatré­szek gyártásának előkészítését és kivitelezését. František Ploch ter­vező, Josef Monhart technológus, Vladimir Melč mérnök, az előké­szítési munkák tervezője, Vlastimil Lukeš esztergályos, valamint Vla­dimír Guttwald és Karéi Lo­chovský gépbeállitók valamennyi­en hozzájárultak a sikerhez. Elké­szítettek húsz új típusú fejtőkala­pácsot, amelyet a bányászok pró­báltak ki. A próba jól sikerült. A kezdeményezés stafétáját most František Ploch szocialista mun­kabrigádja vette át. A XVII. kong­resszus tiszteletére vállalták, hogy szeptember végéig előkészítik az új fejtőkalapács gyártását, ami azt jelenti, hogy októberben megkez­dik a sorozatgyártását.- Ha ez a feladat bekerült volna kísérleti osztályunk tervébe, úgy két és fél évig tartott volna a fej­lesztés és további két és fél - há­rom évig, amíg gyártásra kerül - mondotta Varyš elvtárs. - így viszont két évre rövidítettük le ezt az időt. Václav Varyš, Karel Lochovský és Miroslav Benda ezek után hall­gatnak. Jól ismerik e szavak jelen­tőségét. És annak is tudatában vannak, hogy ha nincs a párthatá­rozat. .. Jusson eszünkbe, hogy két év­vel ezelőtt, a CSKP KB 8. ülésén, amely szorgalmazta a tudomány és a technika ismereteinek gyor­sabb bevezetését a gyakorlatba, többek között elhangzott, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés nem képzelhető el a párt ellenőrző tevékenységének tökéletesítése nélkül, különösen a párt ellenőrzé­si jogának érvényesítése nélkül. A Permonában meggyőződtek róla, hogy ezek a szavak konkrét tettekre váltva meghozzák a várt eredményt. VACLAV PERGL Két kezük munkájával Rendezett utcák, járdák fogad­ják az idegent. A kristálytiszta vizű patak medrét nemrég szabályoz­ták. A településen nem látni em­bert, csak a vendéglő szomszéd­ságában zúg egy betonkeverő gép. Nyugdíjasok dolgoznak ve­le, bevásárlóközpontot építenek Z-akcióban. Ott találom Ján Tí­márt, a Roštári Hnb negyvenkét éves elnökét is. Minden reggel ide vezet az útja. Elosztja a munkát, s innen megy az irodába, de ha a szükség úgy kívánja, maga is szerszámot vesz a kezébe.- A múlt ősszel kezdtük el a munkát, s az év végére határidő előtt akarjuk átadni - mondja, majd magyarázólag hozzáteszi: - A régi üzlet egy családi házban van, amelyet le kell bontani. Ezért ez a nagy igyekezet. A hegyaljai településen mind­össze ötszáznegyven ember él. Egy részük a slavošovcei papír­gyárban, illetve a közeli vasércbá­nyában dolgozik, a többiek a nyolc szomszédos település határában közösen gazdálkodó Haladás Efsz-ben, amelynek székhelye Roštárban van.-Állami beruházás keretében 1979-ben vendéglőt kapott a tele­Ján Tímár pülés - folytatja az elnök. - Ezután társadalmi munkában egy kétosz- tályos óvoda építését kezdtük el, amelyet 1982-ben vettek birtokuk­ba a gyerekek. Dicséretükre legyen mondva, a központi fűtés és a villamosháló­zat bevezetésén kívül minden mun­kát maguk végeztek el. Főleg az idősebbek tettek ki magukért, ab­ban a reményben, hogy a fiatalok nem kívánkoznak majd el a köz­ségből, s hogy a kocelovcei és a petrovói gyerekeket is el tudják az óvodában helyezni. Tavaly el­készült a gyermekjátszótér, körül­kerítették az óvodát.- A közeli napokban a ravatalo­zót is átadjuk rendeltetésének Jó idényt zárunk NYARALÁS SZÉP, TISZTA KÖRNYEZETBEN A legnyugvó nap sugarai visszaverődtek a zöldelló vízről. Néhányan még lubickoltak, élvezték a hús hullámokat, az egyik kis öböl­ben pedig horgászok lesték, akad-e valami a horogra. A kempingben vacsorához készü­lődtek a lakók, az egyik család pedig a papa által kifogott gyönyörű ponty tisztításához lá­tott éppen hozzá.- Most viszonylag csend van és nyugalom - mondotta a kemping bejáratánál ügyeletet tartó Vicián Gyula. - Az elmúlt napok rossz időjárása miatt úgy látszik, többen inkább otthon maradtak, megcsappant az üdülők szá­ma. A nagy kánikulában bizony alig tudtuk kielégíteni az igényeket, mind a 250 sátorhely foglalt volt. A Rimaszombat (Rimavská Sobota) szom­szédságában levő kurinci (Kurinec) üdülőköz­pontot sokan keresik fel. Nemcsak hazánkból, Magyarországról és az NDK-ból is érkeznek ide turisták.- Ahogyan anyagi lehetőségeink engedik, minden évben bővítjük a fürdőt, javítjuk a környzetet és szolgáltatásainkat is - mon­dotta Jaroslav Ševčík, a műszaki szolgáltató vállalat üzemvezetője. - A közelmúltban ké­szült a minigolfpálya, melyet látogatóink igen megkedveltek. Jövőre szeretnénk átadni a 25 méteres medencét, melyet Z-akcióban épí­tünk. Igény mutatkozott iránta, mert van aki nem szeret a tóban fürödni. A kempingen kívül a tó közelében levő vállalati üdülőkben is sokan nyaralnak, még a családi üdülőket is bérbe adják a tulajdono­sok az érdeklődőknek. Szálláslehetőség eze­ken kívül a Javorina vállalat szállodájában van.- Nálunk idényben mindig telt ház van - fo­gadott Alojz Tanuška, a Javorina üzemvezető­je. - Előre foglalt minden hely az egész idényre. A szálláson kivül természetesen az üdülők ellátásáról is gondoskodunk. A Jednota fogyasztási szövetkezetnek és a Vendéglátóipari Vállalatnak is vannak strandjai a fürdő területén, de az étkeztetést nagyrészt a Javorina bonyolítja le.- Benti éttermünkben csupán 48 hely van, a kerti vendéglőben pedig további 120 sze­mélyt tudunk egyszerre asztalhoz ültetni. Csúcsforgalom idején háromszorra ebédeltek meg itt a vendégek. Szűkös konyhánkban 600 készételt főzhetünk naponta. Ügyelünk a gyors kiszolgálásra, de amellett nagy súlyt fektetünk a higiéniai előírások megtartására, örülünk, hogy az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség ellenőrei sem találtak nálunk kifo­gásolni valót. A tervek szerint az idén már üzemelni kellett volna az új, korszerű étteremnek és kávéház­nak, de a járási építőipari vállalat még nem fejezte be a munkákat.- A közel kétmillió koronás új létesítmény a jövőben sokat javít majd az ellátáson. To­vábbi száz személy étkezhet kulturáltabb kö­rülmények között. Megnövekszik a konyha kapacitása is. Természetesen a választék bő­vítésével is számolunk. Halat, baromfit és bárányhúst is kínálunk majd vendégeinknek. Már ősztől tájjellegű ételeket is főzünk, meg­látjuk, milyen lesz az érdeklődés irántuk. Azt is tervezzük, hogy a kerti vendéglőt elkerítjük, felújítjuk és a jövő nyáron már nem kell a fiataloknak diszkóba a városba /árn/u/c - foly­tatta az üzemvezető. Az áruellátással a nyár folyamán elégedet­tek voltak. A tej és tejtermékek, valamint a kenyér is rendszeresen, pontosan érkezett. Üdítőkből, sörből sem volt hiány, megfelelő volt a választék és javult a hús és a hentes­áruk minősége is.- Tavaly sok gondot okozott az ivóvíz­ellátás, szerencsére idén már ez is kevés bosszúságot okozott - összegezett Alojz Ta­nuška. - Mondhatnám azt is, jó idényt zártunk, mert a hátralevő napokban, hetekben, ha szép, napos lesz az idő, ugyan még lesznek látogatóink, de a csúcsforgalmon már túl va­gyunk. Negyventagú személyzetünk, úgy ér­zem, helytállt. Vendégeink elégedettségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy évről évre visszatérnek hozzánk. És nemcsak a környékről, hanem ötszáz kilométerről is eljönnek. A szép, tiszta környezet, a jó ellátás, a kel­lemes pihenési lehetőség vonzza Kurincra a turistákat. Ki-ki kedvére fürödhet, csónakáz­hat, vízibiciklizhet, halászhat, sportolhat, egy­szóval kiváló hely a szabadság eltöltésére. DEÁK TERÉZ- jegyzi meg Ján Timár. - Az értéke több mint félmillió korona, de a felső szervektől nem kértünk a beruházásra pénzt. A költsége­ket a fejlesztési és a tartalékalap­ból fedeztük, ami főleg a hnb kisü­zemének az érdeme. A ravatalo­zót a környező települések lakosai is igénybe vehetik majd. Faluszemlére indulunk. A köz­pontban takaros park fogad. A kö­zelmúltban a Z-akció nem beruhá­zásos részében hozták létre. To­vábbi park létesítésével is számol­nak, de ehhez előbb három hasz­nálhatatlan épületet le kell bon­tani.-A régi iskolában, amelyben egykor Kvityinszkij partizántörzse is székelt, a nyugdíjasok és a fia­talok klubja kapott helyet. A klub főleg a téli időszakban van kihasz­nálva, mivel nyáron a nyugdíjasok is reggeltől estig dolgoznak- mondja az elnök. A település nagyobb részében a csatornahálózatot is kiépítették. Bármerre megy az ember, a kis falu lakosai szorgos munkájának eredményeivel találkozik, jóllehet, évekig csak kivételes esetben le­hetett családi házat építeni. Végre azonban a roštáriak előtt is megte­remtődött annak a lehetősége, hogy településük tovább épüljön, szépüljön.- Ebben a megbízatási idő­szakban csak három családi ház épült fel, de tíz építkezési telek már elő van készítve - újságolja Alica Timárová, a hnb munkatár­sa. - Bízom abban, hogy a kör­nyéken dolgozó fiatalok kedvet kapnak az építkezéshez, szülőfa­lujukban maradnak. A közelmúlt­ban a szövetkezet is két hatlaká­sos házat épített. A kis település lakosai az utóbbi években nem ültek ölbe tett kéz­zel. örömüket lelték a közös mun­kában. 1981-ben és 1984-ben a nemzeti bizottságok versenyé­ben járási elsőségre tettek szert, kormányelismerésben és pénzjutalomban részesültek.- Nem is volna különösebb pa­naszunk, csak a tévé adását le­hetne jobban fogni - bosszanko­dik Ladislav Jindra nyugdíjas. Épül a bevásárlóközpont (A szerző felvételei)-A következő tervidőszakban ezt a kérdést is megoldjuk - nyug­tatja meg a panaszkodót az elnök. - A pénzjutalmat erre a célra for­dítjuk. A szomszédos települések­kel közösen átjátszó állomást épí­tünk. Terveikben nagyobb építkezés­sel egyelőre nem számolnak, hi­szen a megbízatási időszak végé­re mindenük meglesz, amire egy ilyen kis falunak szüksége van. Büszkék lehetnek, hogy mindezt két kezük munkájával teremtették meg. A társadalmi munkákból azok is kivették a részüket, akik egykor a szlovák nemzeti felkelés­ben fegyverrel a kezükben har­coltak.-A felszabadulás előtt bizony szűkösen éltünk - mondja a het­venéves Martin Štrigner, a szövet­kezet volt könyvelője, a felkelés résztvevője. - A szövetkezet meg­alakulása óta kétszeresére, sót háromszorosára növekedett a hektárhozam. Mi idősebbek gyakran emlegetjük, bár csak ma lennénk fiatalok. A roštáriak igazolták, mire ké­pes egy kis település, ha a lakosok ragaszkodnak szülőfalujukhoz. Abban reménykednek, hogy a nemzeti bizottságok versenyé­ben a jövőben sem vallanak szé­gyent. ÚJ SZÚ NÉMETH JÁNOS 1985. VIII. 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom