Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)

1985-08-21 / 196. szám, szerda

Az elmélet és a gyakorlat egysége ( KOMMENTÁLJUK Az SZKP úgy szerepel a nyolc­vanas évek szocialista társadal­mában, mint a haladó tudományos eszmék hordozója és a társadalmi élet valamennyi területe tudomá­nyos irányítási rendszerének mag­va. A pártnak, mint a szovjet társa­dalom politikai vezetőjének ereje az, hogy az egész nép törekvéseit testesíti meg. A párt irányítja a gaz­dasági mechanizmus tökéletesíté­sének folyamatát. Éppen a kommu­nisták küzdenek a tudományos­technikai haladásért vívott harc él­csapatában, állnak annak a folya­matnak az élén, amelynek célja a társadalmi élet valamennyi olda­lának a tudomány és a technika legújabb eredményei alapján törté­nő átszervezése, irányítják a nép erőfeszítéseit a tudományos-tech­nikai forradalom vívmányainak leg­teljesebb felhasználására, arra, hogy ezeket összekapcsolják a szocializmus előnyeivel. A párt politikai realizmusának forrását Lenin mindig a forradalmi elméletben látta, amely adekvát módon tükrözi vissza a társadalmi lét objektív folyamatait. Lenin megállapította, hogy a marxista ,,csakis pontosan és vitathatatla­nul bebizonyított tényeket tehet meg politikája premisszáivá“ (V. I. Lenin: Összes Müvei 49. köt., 334. old.)- Éppen ez a körülmény avatja a realizmust az SZKP politikájá­nak jellemző vonásává. Távlati tevékenység A párt politikájának realizmusa nemcsak a jelen tekintetbevételét és megismerését irányozza elő, hanem a jövőbe való törekvést, a fejlődés távlatainak világos meg­látását és meghatározását is. Le­nin „az egy pillanatra vagy egy napra szóló“ számításokat elégte­lennek tartotta (V. I. Lenin: összes Művei, 34. köt., 259. old.). Az SZKP egész politikája azt szolgál­ja, hogy biztosítsa a dolgozó em­berek boldog életét, a békét és a társadalmi igazságosságot. Te­vékenységében a párt, a munkás- osztály, valamennyi dolgozó érde­keiből indul ki, és ezeknek az érdekeknek tekintetbevételével dolgozza ki az ország társadalmi­gazdasági fejlesztésének fő irá­nyait. Az SZKP, amikor jelenleg kidol­gozza a távlati gazdasági stratégi­át, egyúttal a gazdasági vezetők­kel és a dolgozókkal való sok találkozás során ellenőrzi azokat a nézeteket, amelyekre a párt köz­ponti bizottsága és a szovjet állam politikáját alapítja. Országszerte nagy visszhangra talált a párt KB- titkárainak a munkásokkal, az ipari és mezőgazdasági egyesülések és vállalatok vezetőivel, szakem­berekkel és tudósokkal történt áp­rilisi találkozója. Ezt abból a célból szervezték, hogy tanácskozzanak a halaszthatatlan, valamint a táv­lati termelési-gazdasági és szoci­ális feladatok legjobb megoldásá­nak módjairól, hogy megvizsgálják azokat a kérdéseket, amelyeket haladéktalanul meg kell oldani, és azokat is, amelyek még értelme­zést és alapos átdolgozást igé­nyelnek. Ez a találkozó tartalmas, hasznos véleménycserévé terebé­lyesedett. Résztvevőinek értékes javaslatai komoly figyelmet érde­meltek, s az állami szervek tanul­mányozták és átdolgozták ezeket. A párt értékeléseinek ellenőrzé­se számára nagy jelentőségű­ek voltak M. Sz. Gorbacsovnak a moszkvai és leningrádi dolgo­zókkal nemrég történt találkozói. Nagy társadalmi vissszhangot ka­pott az a tanácskozás, amelyet 1985 júniusában a tudományos­technikai haladás meggyorsításá­nak kérdéseiről rendeztek az SZKP KB-ban. Az SZKP politikájában egybeolvad az elmélet és a tömegek forradalmi-átalakító gyakorlata Az SZKP pontosan meghatá­rozza és konkretizálja a fejlett szo­cializmusnak, mint a kommuniz­musra való közvetlen áttérés ob­jektív és szubjektív előfeltételei megérlelódésének útján levő, tör­vényszerű szakasznak a koncep­cióját. Az ország egy hosszú törté­nelmi szakasz, a fejlett szocializ­mus legelején áll. A párt, a tömeg­kapcsolatok egész rendszerét fel­használva, állandóan figyelemmel kíséri a társadalom életében vég­bemenő változásokat, rendszere­sen elemzi azokat a tapasztalato­kat, amelyeket ezeknek a felada­toknak a megvalósításáról a töme­gek gyűjtöttek. Olyan feladatokat tűz ki, amelyeknek megoldásához megérettek a szükséges anyagi és szellemi feltételek, feltárja a hi­ányosságokat és mulasztásokat, a nép kezdeményezőképességét és energiáját a szocialista társa­dalom valamennyi tartalékának és lehetőségének felhasználására irányítja. Áz elért eredmények elemzésé­nek realista megközelítése módot nyújtott számos, olyan mulasztás és ellentmondás feltárására, amely fékezi a szocialista gazda­ság tökéletesítését, elsősorban az intenzitás fokozása ütemének meggyorsítását, amely az ország számára létfontosságú. Annak el­lenére, hogy a párt korábban is napirendre tűzte a tudományos­technikai haladás meggyorsítása szükségességének kérdését, szá­mos ágazatban nem történtek eléggé energikus intézkedések a technikai rekonstrukció, a terme­lésnek a világtudomány és a -technika legújabb eredményei alapján történő átszervezése ér­dekében. Kiderült, hogy a munka mértéke és a fogyasztás mértéke országos és a fejlett szocializmus­sal adekvát ellenőrző rendszeré­nek létrehozása terén is vannak hiányosságok. Az elosztási viszo­nyok terén hibákat követtek el, és ezek a munkatermelékenység nö­vekedési ütemének csökkené­séhez vezettek. A párt nagy jelentőséget tulaj­donít a feltárt hiányosságok mie­lőbbi kiküszöbölésének, annak, hogy a termelésben és a társadal­mi élet valamennyi területén min­den eszközzel megszilárdítsák a fegyelmet és a rendét. A legfon­tosabb jelszavak, amelyek a kong­resszusi felkészülés vezérmotívu­mává váltak: az alkotó munka, a szó és a tett egysége, kezdemé- nyezóképesség és felelősség, igényesség önmagunkkal és elv­társainkkal szemben. Ezekben a jelszavakban szintén az SZKP politikájának realizmusa testesül meg, az az állandó tökrevése, hogy felébressze a nép alkotó kezdeményező képességét és ak­tivitását, mivel végeredményben a nép akaratától és energiájától függ a párt terveinek teljesítése. VSZEVOLOD IVANOV professzor, a történelemtudományok doktora Ne legyen kirakatáru Két helyi vállalat, a ruhagyár és a Merina szervezte meg először a Trenčín a divat városa kiállítást, amely az eltelt évek alatt rangos országos rendezvénnyé fejlődött. Az idén már 21. alkalommal nyitotta meg kapuit a látogatók széles tömege előtt. Százhuszonegy kiállító hozta el termékeit és örömmel állapíthatjuk meg, kitettek magukért. A pavilonokat végigjárva meggyőződhettünk arról, hogy a gyártók az előző kiállítás óta nagy lépést tettek a termékfelújításban. Az innovációnak a textil-, a konfekció- és a bőriparban, valamint a cipőgyártásban különösen nagy jelentősége van. Ezekben az ágazatokban érvényesülnek a leginkább a divat követelményei. Nem lehet évekig húzni a fejlesztés és a gyár­tás közti időszakot, mert az időveszteség ezen ágazatok esetében azt jelentheti, hogy a gyártó nyakán marad a ter­mék, mivel a divatjamúlt holmikat nem vásárolja meg a ke­reskedelem. Nagy erénye volt a kiállításnak, hogy az ott látható termé­kek nem csupán a kiállításra készültek. A gyártók lehetősé­get adtak a kereskedelemnek az áruválasztásra, illetve a következő évi kivitelre szánt kollekciójukat mutatták be. Persze megtörténhet, hogy a kiállításon látott termékek közül valamelyiket nem fogják gyártani, hisz a termelők szélesebb kínálattal jöttek, hogy a megrendelők az igényeknek megfele­lőt választhassák ki. Azokból a fazonokból viszont, melyek­kel a gyártók az Arany Fatimáért meghirdetett versenybe neveztek be - összesen 890 ilyen terméket láttunk és ezekből 93 kapta meg az elismerést - kötelesek a meghatározott minimális mennyiséget legyártani. Ellenkező esetben a két év múlva megrendezett kiállításkor nemcsak az elismerést tanúsító Arany Fatimát veszik vissza, hanem a gyártó kényte­len visszafizetni a kiemelt termékért kapott „felárat“ is. Ha alaposabban szemügyre vesszük a különböző textíliá­kat megállapíthatjuk, hogy a meglevő technológiákat és a hozzáférhető alapanyagokat messzemenően igyekeznek kihasználni a fejlesztésben dolgozó szakemberek, a terve­zők, a gyártók. A világban elterjedt irányzattal összhangban finomabb szálakat használtak fel, ezáltal az anyagok köny- nyebbek, fogásuk kellemesebb. A kötöttáruk közül az új elektronikus gépeken készült, kézikötésre emlékeztető min­tázatú pulóverek, szvetterek túntek ki. De említésre méltó például a Dermapop nevú anyag is, melyből fehérnemű és sportruházati cikkek készülnek. Pamut és polipropilén fel- használásával készül ez az anyag. A lábbelikről is érdemes szólni, hisz sok-sok újdonsággal lepték meg a látogatókat a termelők. Nem véletlen, hogy a szakzsűri elismerései közül hetet a partizánskéi Augusztus 29. vállalat kapta. Megemlítjük a bardejovi JAS vállalat szandálját is, melynek tervezői figyelembe vették az ortopé- dusok észrevételeit és a fáradságérzés csökkentésére töre­kedtek. A kiállítást kb. 120 ezren tekintették meg. A kapuzárás viszont csak a látogatóknak szólt, hisz a kiállítók azonkívül, hogy 55 millió korona értékű árut adtak el termékeikből, további inspirációkat kaptak. És egyben feladatot is: ne maradjanak kirakatáruk az itt érdeklődéssel nézegetett ter­mékek. Piackutatásaik során tudomást szerezhettek arról, hogy mit várnak tőlük jövendő vásárlóik. DEÁK TERÉZ Reménytkeltő ősz előtt Nehéz, de eredményes aratás tapasztalatai Reumatikus Betegségek Kutatóintézetének építését kezdték meg 1983-ban a Trnavai Magasépítő Vállalat 5-ös sz. pie&t’anyi üzemé­nek dolgozói a Művészek Háza és a szakszervezeti üdülő közötti térségben. Ebben az évben az építők csaknem 13 millió korona értékű munkát végeznek. A képen: Želko Milanič a vasszerelést végző csoport vezetője és Marián Arbet látható. (Štefan Petráé felvétele - (ČSTK) Sikeres aratás és jó termés jel­képe a hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag Efsz-ben font aratókoszo­rú. A tervszerű munka és a dolgo­zók igyekezete meghozta az ered­ményt. A közös olyan eredménye­ket ért el, amelyre jogosan lehet­nek büszkék. Búzából 1280 hektá­ron 7,1 tonnás átlagot értek el. Gabonatermesztési és -eladási terveiket egyaránt túlteljesítették, annak ellenére, hogy a fele rész­ben teljesen megdőlt árpa a terve­zettnek csak 93 százalékát adta. Szemesekből a tervidőszakra elő­irányzott feladataikat már akkor is teljesítik, ha kukoricából csak a tervezett 6,3 tonnás hozamot érnék el. Bemard Kuruc mérnök, a nö­vénytermesztő ágazat vezetője a hozamok értékelése mellett azonban azt boncolgatta, hogy mi­lyen új módszereket alkalmaztak, s ezek tanulságait miként fogják a jövőben is érvényesíteni.- A földművelő embernek a ter­mészeti feltételekkel, elsősorban az időjárással számolni kell. Mi elhatároztuk, hogy mindig a leg­rosszabbra készülünk fel, igy nem érhet meglepetés. Egyrészt ele­gendő időt tartalékolunk az esetle­ges kényszerpihenők pótlására, másrészt ügyelünk a növényekre, hogy ellent tudjanak állni az eset­leges kedvezőtlen időjárásnak. Az ágazatvezető gondolatait részletesebben is kifejtette. A szo­kásosnál például tíz nappal ké­sőbb kezdték az aratást, de ez a gabona betakarítását követő munkákban nem mutatkozik meg. A takarmánybetakarítási és egyéb feladatokat idejében elvégezték, így már az aratás napjaiban meg­kezdték az istállótrágya bedolgo­zását a talajba és a magágy elő­készítését az őszi vetés alá.-Tavalyhoz hasonlóan az idén is megfelelő időben akarjuk elvetni a búzát, és csakis olyan földbe, amely a szántás és vetés között legalább négy hetet pihent - hangsúlyozta az ágazatvezetó. Szavait olvasva bizonyára több kollégája hitetlenkedve csóválja a fejét. Az általában alkalmazott vetésforgók ugyanis a magágy ilyen hosszú pihentetését szinte lehetetlenné teszik, hacsak nem alkalmaznak valamilyen sajátos megoldásokat, úgy ahogy azt Hi­daskürtön teszik. A lucernát pél­dául a harmadik kaszálás után alászántják. Igaz, ezzel veszíte­nek egy kaszálást, de saját ta­pasztalataik és számításaik iga­zolják, hogy a széna értékét há­romszorosan is ellensúlyozza a nagyobb búzahozam. Az állatok számára pedig más tömegtakar- mány-pótló növényt termeszte­nek. Többek között tarlókeveréke­ket öntözött területen, hogy a ho­zammal számolni lehessen.- A gombabetegségek előfor­dulásának nagyobb lehetőségét két dologgal ellensúlyozzuk. Egy­részt gondos fajtamegválasztás­sal és cserével, másrészt a mag­ágy hosszabb pihentetésével. Tavaly ősszel a korábbi évhez viszonyítva nyolcvan százalékban vetettünk új fajtákat, és feltétele­inknek megfelelően az idén is mó­dosítunk a választékon. Ez több gonddal és munkával jár, de meg­éri a fáradságot. A másik, önma­gunknak megszabott követel­mény, hogy az árpa után legalább két hónapot pihenjen az előkészí­tett magágy. Ezt a feltételt rugal­mas szervezéssel a kései aratás ellenére is biztosítjuk. Még további két részletre is ki­tért az ágazatvezetó. Gabonaho­zamaikban nem kis része van a szakszerű növényvédelemnek és az öntözésnek. Szántóterületük harmadát tudják öntözni, és az előrelátó vetésforgónak köszönve ősszel 360, tavasszal pedig 280 hektáron kapott a búza mestersé­ges csapadékot. Sokatmondó tény, hogy a központilag meghatá­rozott éves öntözési feladatokat már augusztus első napjaiban tel­jesítették. Olyan területen és annyi vizet kaptak a növények, amit az egész vegetációs időszakra ter­veztek. Mindez a határ képén is meglátszik. A dús silókukorica, a szépen fejlődő tarlókeverékek, és más őszi érésű mezei növé­nyek tábláit látva, egy pillanatra sem kételkedik az ember, hogy a növénytermesztő ágazat sikeres évet zár. Milliókkal tetőzve az 1984. évi hatvanötmillió korona bruttó bevételt, s egyben megala­pozva az újabb ötéves terv sikeres kezdetét. EGRI FERENC ÚJ SZÚ 4 1985. VIII. 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom