Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)

1985-08-01 / 179. szám, csütörtök

Arjai, egyesüljetek ■ ■ ■ ■ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA CSÜTÖRTÖK 1985. augusztus 1. XXXVIII. évfolyam 179. szám Ara 50 fillér Egy évtized értékei Európa népei aggódnak. Lehűlt a politikai légkör. Pedig tíz évvel ezelőtt, a helsinki Záróokmány aláírása után mennyire bizakodtak a vén kontinens népei, remélték a jobbat, hittek abban, hogy bár az első lépés nehéz volt - bonyolult tárgyalás- sorozatok előzték meg a kővetkezőt már könnyebb lesz megtenni. Nem egészen így történt. Helsinki óta változott a hely­zet, a légkör feszültebb, mint tíz évvel ezelőtt volt, az Egyesült Államok ide összpontosította a fegyverkezési hajszát. Az enyhü­lési politika ellenzői a legkülönbözőbb eszközökkel igyekeztek akadályokat gördíteni a helsinki folyamat útjába. Az államok békés egymás mellett élése egységes egészet alkotó tíz elvéből pillanatnyi érdekeiknek megfelelően önkényesen kiragadtak és előtérbe helyeztek egyet-egyet, megpróbáltak nekik „új értel­met“ adni, vagy éppen arra felhasználni, hogy beavatkozzanak független államok belügyeibe. Mindezek ellenére Helsinki szelleme tovább él, elpusztíthatat­lan gyökereket eresztett Európában. Meghatározója lett a konti­nens politikai, gazdasági és kulturális életének, döntően befo­lyásolja a kelet-nyugati viszonyt, az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, kölcsönösen előnyös együttműködését, s - ha döccenókkel is - a párbeszéd folytatá­sát. Hiába az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták gyors ütemű telepítése és a NATO többi fegyverkezési prog­ramja, hiába a reakciós, imperialista erők konfrontációs politi­kája és törekvéseik a leszerelési tárgyalások meghiúsítására- egy kontinensnyi embert ez sem félemlíthet meg, ez sem tántoríthatja el elhatározásától, hogy végigmegy a helsinki úton. Ennek legfényesebb bizonyítéka a mind nagyobb méreteket öltő békemozgalom. Kudarcot vallottak a nyugati kormányzó körök próbálkozásai, hogy a „szovjet veszélyre“, a Varsói* Szerződés „agresszivitására“ hivatkozva elfogadtassák orszá­guk közvéleményével militarista politikájukat, megszerezzék támogatását a fegyverkezési hajsza újabb fordulóihoz. Minden mesterkedésük ellenére mind szélesebb körben váltak ismertté k a Szovjetunió és a többi szocialista ország konstruktív, tisztes­séges békejavaslatai, leszerelési kezdeményezései. Ezek fényé­ben még élesebben rajzolódott ki az Egyesült Államok és a többi NATO-ország politikájának agresszív, militarista, konfrontációs jellege, az erősödő revansista vonásokkal egyetemben. A legutolsó szovjet kezdeményezést - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára által hétfőn ismertetett lépést, miszerint a Szovjetunió a hirosimai tragédia 40. évfordulója napjától az év végéig moratóriumot rendel el a nukleáris fegyverkísérletekre- a nemzetközi közvélemény mint rendkívül fontos, konstruktív akciót értékelte, melynek célja elősegíteni a nukleáris arzenálok veszélyes növekedésének megállítását. Az egyoldalú szovjet kezdeményezés címzettje, az Egyesült Államok lenyűgöző gyor­sasággal utasította vissza azt. Máris készen állt „ellenjavaslatá­val“, amely egyáltalán nem új: a Szovjetunió és az Egyesült Államok megfigyelőként kölcsönösen vegyenek részt egymás atomfegyver-kísérletein. A szovjet fél, mint korábban, ezúttal is visszautasította az amerikai ajánlatot, hiszen az nem a nukleáris fegyverek felhalmozásának és korszerűsítésének beszünteté­sét, hanem legalizálását, vagyis - lényegében - ösztönzését szolgálná. A szovjet egyoldalú moratórium bejelentését követő napon kezdődött meg Helsinkiben a Záróokmányt aláírt 33 európai ország, valamint az USA és Kanada külügyminisztereinek jubile­umi konferenciája. Azért ültek össze, hogy értékeljék az eltelt évtized eredményeit, s egyben megvitassák kontinensünk legi­dőszerűbb, legfontosabb, legnyugtalanítóbb problémáit is. A konferencia ezenkívül lehetőséget szolgáltat a kétoldalú talál­kozók sorára. Az előzetes sorsolás alapján elhangzott felszólalásokból - bár a tanácskozás csak ma fejeződik be - már kiderült, hogy míg a szocialista és az el nem kötelezett országok a helsinki szellem megőrzését és továbbfejlesztését szorgalmazzák, előtérbe helyezik a 10 éve megkezdett úton elért eredményeket, szorgal­mazzák a bizalom, a biztonság elmélyítését, a béke megszilárdí­tását, addig a NATO-országok külügyminiszterei óvatosan bán­nak az olyan fogalmakkal, mint az enyhülés és a leszerelés, s akkor is úgy, hogy a tényekkel szöges ellentétben a Szovjet­uniót és a Varsói Szerződés többi tagállamát próbálják felelőssé tenni az enyhülési folyamat megtorpanásáért és a lázas fegyver­kezési hajsza fokozódásáért. Ismét előhozakodtak az emberi jogok állítólagos megsértésé­vel a szocialista országokban, miközben az emberi jogok fogalma alatt szinte kizárólag a disszidensek kérdését értik. Teljesen megfeledkeznek arról, hogy a legalapvetőbb emberi jog- az életre való jog. Figyelmen kívül hagyják, hogy ennek a „harmadik kosárnak“ a keretében kellene gondoskodniuk a munkanélküliek millióiról, akik a kapitalista, nem pedig a szo­cialista országokban élnek, azokról, akiknek nincs tető a fejük felett, nem részesülnek tisztességes orvosi ellátásban, nincs módjuk a tanulásra. A nyugati országokban lehetünk tanúi annak is, hogy az egyoldalúan értelmezett szólásszabadságot kihasználva egyre erősebbek a szélsőséges fasiszta és fajül­döző csoportok, járványként terjed a terrorizmus. Európa és az egész világ békéje és biztonsága megköveteli, hogy a jubileumi konferencia továbbfejlessze Helsinki szelle­mét, az európai népek erősödő akaratának megfelelően elhárítsa az akadályokat az enyhülés útjából, előtérbe helyezze az elmúlt évtized értékeit. Tíz év tapasztalatai bizonyítják, hogy realiszti­kus, konstruktív politikával ez a cél elérhető. GÖRFÖL ZSUZSA A helsinki jubileumi konferencia második napja Tegnap 15 felszólalás hangzott el, köztük a csehszlovák külügyminiszteré (ČSTK) - A helsinki Finlandia palotában tegnap folytatódott az európai biztonsági és együttműkö­dési konferencia Záróokmányát aláirt országok külügyminiszterei­nek találkozója. A délelőtti ülésen összesen 8 miniszter szólalt fel, köztük Karolosz Papuliasz görög külügyminiszter. Egyebek között hangsúlyozta, országa támogatja a balkáni és más atommentes övezetek létrehozására irányuló törekvéseket. Josepf Clark kana­dai külügyminiszter a Záróok­mányt olyan kiegyensúlyozott kompromisszumnak nevezte, amely meghozta eredményeit. Raif Dizdarevics jugoszláv külügyminiszter Európa történeté­ben egyedülálló eseményként ér­tékelte a helsinki konferenciát és annak Záróokmányát. Rámutatott azonban, hogy Európában ma több a fegyver, a bizalmatlanság és válság, mint tíz évvel ezelőtt volt. Reményét fejezte ki, hogy a mostani külügyminiszteri találko­zó hozzájárul az együttműködés és a bizalom erősödéséhez. A délelőtti felszólalók között volt Hans-Dietrich Genscher nyugat­német külügyminiszter is. Kijelen­tette, az NSZK kormánya „fenn­tartások nélkül“ hű a Szovjetunió­val, Lengyelországgal, az NDK­A helsinki külügyminiszteri találkozó résztvevői (Telefoto. CSTK) val és Csehszlovákiával, valamint a Nyugat-Berlinról kötött szerző­désekhez, akárcsak a helsinki Zá­róokmányhoz. Az NDK és az NSZK kapcsolatairól szólva emlé­keztetett Helmut Kohl és Erich Honecker idén márciusi közös nyilatkozatára, amelyben az euró­pai határok sérthetetlenségét, az egyes államok szuverenitásának tiszteletben tartását és a bel­A Záróokmány kiállta az idő próbáját BOHUSLAV CHŇOUPEK BESZÉDE (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter a helsinki találkozón tegnap a következő beszédet mon­dotta: Mindenekelőtt engedjék meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya nevében őszinte köszönetemet fejezzem ki az igen tisztelt vendéglátóknak, főleg Mauno Koivistonak, a Finn Köztársaság elnökének, Finnor­szág kormányának és személye­sen Paavo Wáyrynen külügymi­niszternek mindazért, amit e talál­kozó eredményes lefolyásáért tettek. Helsinki 10 évvel ezelőtt az eu­rópai biztonsági és együttműködé­si konferencia, s a kontinens fejlő­désében tapasztalható új tenden­ciák szinonimájává vált. Arról a földrészről van szó, amely egy­aránt az ősi kultúra bölcsője és az a hely, ahonnan már nem egy alkalommal emelték magasra Mars kardját. Jelképes, hogy is­mét a Finlandia palotában emlé­kezünk meg annak az esemény­nek a jubileumáról, amikor közö­sen fektettük le az enyhülési politi­ka és az európai békés együttmű­ködés további fejlesztésének alapkövét. Már maga a tény, hogy (Folytatás a 3. oldalon) ügyekbe való be nem avatkozást hangsúlyozta. A két német állam erőfeszítései a stabilitásra Európa szívében megfelelnek az összeu­rópai konferencián részt vett vala­mennyi állam érdekeinek - mon­dotta Genscher, majd síkraszállt a Genfben folyó szovjet-amerikai tárgyalások sikeréért. Szerda délután további 7 kül­ügyminiszter mondta el beszédét, elsőként Bohuslav Chňoupek. A csehszlovák külügyminiszter után Málta, Nagy-Britannia, Svéd­ország, Ciprus, Olaszország és Spanyolország külügyminisztere mondta el beszédét. Geoffrey Howe brit külügyminiszter ugyan általánosságokban üdvözölte a Záróokmány teljesítésének (Folytatás a 2. oldalon) Folytatódik a moszkvai ifjúsági fesztivál A viták középpontjában az időszerű nemzetközi gazdasági problémák (ČSTK) - Tegnap a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó 5. napján a nagygyűlé­seken a tematikai központok és a kerekasztal-be- szélgetések vitáiban a sajtóérte­kezleteken a felszólalások többsé­ge mindenekelőtt időszerű nem­zetközi gazdasági problémákkal foglalkozott. Ez megfelelt a tegna­pi nap központi jelszavának: Az ifjúság és a diákok a gazdasági együttműködésért, a fejlődésért és az új nemzetközi gazdasági rendért. Elemezték a világ jelenlegi gaz­dasági helyzetének valamennyi szempontját, a helyzet ingatagsá­gának okait, hangsúlyt helyeztek az új nemzetközi gazdasági kap­csolatok megteremtésére, ame­lyek a fejlődő országokat segíte­nék abban, hogy megszabadulja­nak az újgyarmati függőségtől, a fejlett tőkés államoktól való füg­gőségtől. A gazdasági válsággal és annak szociális és politikai kö­vetkezményeivel foglalkozó tema­tikai központ kerekasztal-vitájá- ban hangsúlyozták, hogy az ifjú- (Folytatás a 2. oldalon) FOKOZÓDÓ KEZDEMÉNYEZÉSSEL Téglagyári dolgozók a CSKP XVII. kongresszusának tiszteletére (Tudósítónktól)- Beléptünk a 7. ötéves tervidő­szak utolsó évé­nek második fe­lébe. Dolgozóink igyekezete or­szágszerte a fel­adatok sikeres, sőt lehetőleg ha­táridő előtti telje­sítésére irányul. Lelkes kezdemé­nyezésüket, a kommunisták elkö­telezett munkáját az a szándék serkenti, hogy pártunk közelgő XVII. kongresszusát a terv teljesí­tésével köszöntsék. Ilyen jellegű törekvések nyilvá­nultak meg a Kelet-szlovákiai Téglagyárak vállalat szakszerve­zeti küldötteinek nemrégen meg­rendezett tanácskozásán. A kon­ferencián a CSKP XVII. kongresz- szusának tiszteletére értékes, el­sősorban az év eleji termeléskie­sés pótlására irányuló vállalások születtek. A vállalati szakszervezeti kon­ferencia küldöttei utaltak arra, hogy az idén az első negyedév végén az árutermelésben 8,2 mil­lió korona, a tervezett nyereség esetében pedig 9,6 millió korona lemaradás mutatkozott. Ezt a dol­gozók fokozódó kezdeményezé­sével már július 30-ig sikerült - az operatív tervnek megfelelőn - je­lentős mértékben csökkenteni. A falazóanyag-termelési tervet 101,7 százalékra, a nyereség ter­vét 116 százalékra teljesítették. Az eredmények, valamint a vál­lalati szakszervezeti konferencián elhangzott javaslatok és a párt- kongresszus tiszteletére tett újabb felajánlások alapján a Kelet-szlo­vákiai Téglagyárak üzemei legké­sőbb szeptember végéig teljesen pótolják a korábbi lemaradást, s megteremtik a feltételeket az 1985-re, illetve az egész 7. ötéves tervidőszakra kitűzött feladatok határidő előtti teljesítéséhez. Újabb felajánlás született a mi­nőségre vonatkozólag, hogy az első osztályú termékek 18,5 szá­zalékra tervezett arányát csaknem 3 százalékkal növelik, 5,9 millió korona értékű innovált termékkel többet gyártanak, s racionalizáci- ós intézkedések segítségével megtakarítanak 56 TJ energiát az év végéig. (kulik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom