Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-12 / 162. szám, péntek

A budiéi ásványvíz, amelyet a Nyugat­szlovákiai Ásvány­víz-forgalmazó Vállalat budiéi üze­mében palackoz­nak, a legkedvel­tebb ásványvizek közé tartozik Szlo­vákiában. Az idén több mint 26 millió üveggel hoznak forgalomba belőle a Közép- és Nyu­gat-szlovákiai ke­rületben. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) KOMMENTÁLJUK Kereskedni, keresni - becsületesen Az SZSZK kormánya április végén foglalkozott annak felmérésé­vel, milyen eredményeket értünk el a jogtalan gazdagodás és nyerészkedés elleni harccal kapcsolatban hozott intézkedések megvalósításában. Áttekintette azokat a tapasztalatokat is, melye­ket a lakossági panaszok, észrevételek és bejelentések vizsgálata során szereztek a központi szervek és a nemzeti bizottságok. A közelmúltban ezeknek a feladatoknak a teljesítése volt napiren­den az SZSZK Kereskedelmi Minisztériumának aktívaértekezletén, melyen sokrétűen elemezték az eredményeket és a fogyatékossá­gok okait. Mindannyian érezzük, hogy a piaci ellátás az előző időszakhoz viszonyítva javult, annak ellenére, hogy a kereskedelemnek az év eleji kemény időjárás okozta kie­séseket nem sikerült pótolnia. Élelmiszerekből stabil a kínálat, az iparcikkekből is nagyobb a válasz­ték, de a felső ruházati cikkekből, bútorból, a gép- és az elektrotech­nikai ipar termékeiből nem tudjuk az igényeket kielégíteni. A vásárlók érzékenyen reagál­nak a kereskedelem munkájára és jogosan bírálják a fogyatékossá­gokat. Népgazdaságunknak eb­ben az ágazatában is a többség becsületesen helytáll, de sajnos egyesek, nem megfelelő magatar­tásukkal az egész kereskedelmet rossz fénybe állítják. Az előírások megszegése, illetve ezek figyel­men kivül hagyása okozza a szo­cialista vagyon védelmének elha­nyagolását, a pénzügyi fegyelem elleni vétségeket és a vásárlókkal szembeni nem korrekt eljárásokat is. Annak ellenére, hogy a külön­böző szintű vezetők, a tisztségvi­selők és a többi dolgozó nagyobb része is komoly erőfeszítéseket tesz a tárcához tartozó szerveze­tekben és a fogyasztási szövetke­zetekben a javulás érdekében, az elmúlt évben a jogtalan gazdago­dás, illetve .nyerészkedés 4619 esetére derítettek fényt, összesen mintegy 3,7 millió koronával káro­sították meg a társadalmat. 4145 esetben az ügyeskedőket kártérí­tésre kötelezték^ 5202 fegyelmi el­járást indítottak, 322 esettel pedig a bűnüldöző szervek foglalkoztak. ENYVESKEZÜEK A helyzet egyáltalán nem meg­nyugtató, de tükrözi azt is, hogy az ellenőrző szervek, az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség, az ága­zati és a vállalati ellenőrök munká­ja javult. Tapasztalataik szerint a jogtalan gazdagogás leggyak­rabban az áru lopásával - az üzle­tekből és a raktárakból - függ össze. Ezzel nemcsak a kereske­delmi dolgozók vádolhatók, gya­kori eset, hogy az árut szállító gépkocsivezetőknek és kocsikísé­rőknek enyves a keze. Néhány konkrét adat: az OTEX tröszt Šarišské Lúky-i konfekció­raktárában 377 000 korona hiányt állapítottak meg. A tettes a raktár vezetője, aki szétlopkodta az árut. A bratislavai Drogéria nagykeres­kedelmi raktárában szintén a rak­tár vezetőjének lelkén száradt a nem csekély hiány. Leltárkor 254 000 korona hiányt mutattak ki. A Fogyasztási Szövetkezetek se- red’i raktárában könyvelési speku­lációk „segítségével“ 437 000 ko­rona hiány keletkezett. Evőeszkö­zök, italok, Vegeta, kávé vált a könyvelés szerint feleslegessé, ehhez jutottak hozzá ingyen az ügyeskedők. A raktár vezetője, az üzemrészleg gazdasági igazgató- helyettese és további dolgozók el­len indítottak eljárást. De nemcsak az áru eltulajdoní­tásával károsították egyesek a szocialista vagyont. A jogtalan gazdagodás másik tipikus formája a bevétel egy részének eltulajdo­nítása. A partizánskej Obuv válla­lat boltjának egyik felelős dolgozó­ja egy esetben meghamisította a pénzesutalványt, s így 40 000 koronával kevesebbet továbbított, másik esetben pedig a 23 000 ko­ronás bevételt megtartotta magá­nak. A Čedok utazasi iroda žilinai kirendeltségének anyagi felelős­séggel járó munkakörben dolgozó munkatársa 16 000 korona hiányt okozott úgy, hogy az ügyfeleknek eladott közlekedési utalványokért járó pénzt meghagyta magának. AZ OKOK Bizonyára sokunkban felmerül a kérdés, hogyan fordulhat ilyen elő, mi az oka a károk és a hiá­nyok kedvezőtlen alakulásának. Elsősorban a szocialista vagyon hiányos védelmét kell megemlíte­ni. A vezető dolgozók semmivel sem indokolható nemtörődömsé­gét azokkal az értékekkel szem­ben, melyeket államunk reájuk bí­zott. A negatív jelenségek okait ele­mezve kitűnik, hogy az árdrágítás is a jogtalan haszon megszerzé­séhez vezet. A belső ellenőrzés a kereskedelmi tárca szervezetei­ben és a fogyasztási szövetkeze­tekben is javult, de még mindig kisebb a hatékonysága, mint az Állami Kereskedelmi Felügyelősé­gé. A szövetkezetekben például a belső ellenőrök 6,1 százalékos árdrágitási arányt mutattak ki az elmúlt évben, az Állami Kereske­delmi Felügyelőség szervei vi­szont 33 százalékról adtak szá­mot. A Kereskedelmi Minisztérium egységeiben a belső ellenőrzés 8,3 százalékos, az állami felügye­lőség dolgozói pedig 25 százalé­kos árdrágítást mutattak ki. Az összesített adatok nem kedvező­ek, de a nemzeti bizottságok által irányított vendéglőkben 45,7 szá­zalékos az árdrágítás és a további szervezetekben és a magánke­reskedőknél az ellenőrző vásárlá­sok háromnegyed részéért kértek többet, mint az áru valódi értéke. Az ellenőrző bevásárlások során 100 koronára számítva az árdrágí­tás 9,80 korona volt. Az elmondottak tipikus esetek, mondhatnánk a kereskedelem ré­gi, gyógyíthatatlannak tűnő beteg­ségei. De a nyerészkedés újabb formái is feltűntek az elmúlt évben. A Zelenina vállalat zvoleni felvá­sárló üzemében például jogtalanul fizettek ki 10 435 koronát a felvá­sárlási árakhoz területi kedvez­ményként a termesztőknek. A galántai (Galanta) Medos üzemben a Jednota több felvásár­lója a termelési-műszaki igazgató- helyettessel együttműködve jelen­tős összegeket fogadott el a mé­hészektől, akik olyan mézet adtak el, melynek minősége nem felelt meg a csehszlovák állami normá­nak. összesen 108 tonna nem megfelelő mézet vásároltak fel. A tettesek ellen büntető eljárást indítottak. A rend és a fegyelem megte­remtéséhez a kereskedelemben is hozzájárulnak a vásárlók pana­szai, bejelentései és észrevételei alapján hozott intézkedések. Az elmúlt évben 4040 panasszal fog­lalkoztak, 51,5 százalékuk volt megalapozott. A legtöbben a ki­szolgálás és a szolgáltatások mi­lyenségét kifogásolták, az árdrágí­tás, az áru minősége és az ellátás színvonala is gyakran képezte a panaszok tárgyát. 536 olyan be­jelentést vizsgáltak ki, amely a jogtalan gazdagodásra mutatott rá. A Szlovákiai Fogyasztási Szö­vetkezetek Szövetsége szerveze­teiben 1225 panasszal, bejelen­téssel foglalkoztak. Közülük 58,4 százalék volt az indokolt. Egyhar- maduk a kereskedelemben ta­pasztalt fogyatékosságokra és az ellátás zökkenőire mutatott rá. Társadalmi szempontból viszont igen lényeges, hogy 316-an a szö­vetség szerveiben és szervezetei­ben tapasztalt visszásságokra hívták fel a figyelmet. Az elárusí­tók viselkedését kifogásolták, bí­rálták az ügyintézés rugalmatlan­ságát, de bejelentések érkeztek a beosztásukkal visszaélő dolgo­zókra is. Bár az ellenőrzés hatékonysá­ga növekedett az elmúlt időszak­ban, még mindig előfordul, hogy nem tartják meg a szabályokat, az ár-, a bér- és a pénzügyi fegyel­met és elhanyagolják az alapvető munkafeladatokat. Éppen ezért kell körültekintőbben végezni az ellenőrzéseket, főképp a fogyaté­kosságok okainak feltárását és az is fontos, hogy a személyes fele- lősségrevonás sohase maradjon el DEÁK TERÉZ Időben és határozottan Mind szélesebb körben általános és uralkodó az a nézet, hogy a központi határozatok és előírások elvi alapot, útmuta­tást adnak a cselekvéshez, a problémákat azonban ott kell megoldani, ahol azok a munka során felmerülnek. A nemzeti bizottságok kommunistáit tömörítő pártszervezetek több­sége is ennek alapján határozta meg az év elején tartott taggyűléseken a közigazgatás korszerűsítése terén az előre­lépés lehetőségeit és a tennivalókat. Közel fél év telt el azóta, s ahol ezzel kapcsolatosan időben és határozottan cseleked­tek, már most megmutatkozik az eredmény. A Sládkovičovói Vnb pártszervezete idejében felismerte, milyen nagy jelentőségű a lakosok és a lakosokat képviselő polgári bizottságok bejelentéseinek, javaslatainak, közér­dekű észrevételeinek lelkiismeretes és gyors intézése. Példa rá az egyik városrész, Dános lakosainak ügye. Néhány hónappal ezelőtt még kérdéses volt, hogy hamarosan vagy csak évek múlva lesz a városrész teljesen közművesített. Mára a kérdés megoldódott, mert a városrész lakosai is jelentős értékű társadalmi munkát vállaltak a teljes közműve­sítés megvalósítása érdekében. Az ismétlődő és megválaszolatlan kérdések, az érdemi vizsgálat nélküli bejelentések csorbítják a nemzeti bizottsá­gok tekintélyét, és könnyen a közélet iránti közömbösség kialakulásához, a társadalmi aktivitás csökkenéséhez, végső soron a tömegkapcsolatok lazulásához vezethetnek. A Slád­kovičovói Vnb pártszervezete nagy gondot fordít arra, hogy minden érdemi javaslatot, bejelentést elemző értékelés kövessen, valamennyi állampolgár kapjon a kérdésére választ. Sőt, ismerje meg a megvalósítás konkrét lehetősé­geit vagy az elutasítás tényleges okát. Ez persze mindinkább sürgeti a számos előírás, nyilván­tartás, adatkérés, igazolás, adminisztráció egyszerűsítését és korszerűsítését, egyben pedig megkívánja a pártszerveze­tek, a nemzeti bizottságok kommunistáinak kezdeménye­zését. Határozottan cselekedtek a közigazgatás korszerűsítése érdekében a Zselizi (Želiezovce) Vnb kommunistái is, miután az év eleji taggyűlés határozata felhívta figyelmüket: küzdje­nek a formalizmus ellen. Régebben - egy, másfél évvel ezelőtt - nem volt eléggé konkrét a párttagok megbízatásá­nak rendszere, s ezt számon sem tudták kérni. Az általános­ságokba vesző megbízatások miatt a különféle bizottságok­ban, testületekben müködö kommunisták beszámoláskor csak azt mondhatták el, hogy hány ülésen vettek részt és hányszor szólaltak fel. A pártfeladatok rendszerének felül­vizsgálása és tökéletesítése után azonban megváltozott a helyzet. Már most nyilvánvaló, hogy legközelebb, néhány hét múlva, a beszámoláskor azt értékelik majd a kommunisták, hogy tisztségükben és munkaterületükön hogyan képviselik a párt politikáját, mit tettek megvalósításáért, miként szolgál­ják választókerületükben a lakosság, a népgazdaság érde­keit, mit tettek a párt tömegkapcsolatainak megerősítéséért. Dicsérendő, hogy a központi határozatok és előírások elvi útmutatása nyomán helyesen és jól ott oldják meg a problé­mákat, ahol azok a munka során felmerülnek. HAJDÚ ANDRÁS ORVOSI TANÁCSADÓ A kullancs I. A nappalok egyre hosszabbak és melegebbek, nem csoda hát, hogy a nehéz hét fáradalmait az emberek nagy része a természet­ben igyekszik kipihenni. Sokan hosszabb-rövidebb sétára indul­nak a parkokba, erdőkbe, s gyak­ran csak a hazatérés után, mosa­kodás, fürdés közben fedezik fel a testük különböző részein meg­húzódó, a bőrbe kapaszkodó pa­razitát, a kullancsot. Van aki megrémül, nem tudja mivel is áll szemben, s igyekszik kitépni testéből az élősködőt. En­nek az elhamarkodott lépésnek többnyire az az eredménye, hogy a kullancs kettészakad, s a bent maradó fejrész a bőr gyulladását okozza. A kullancscsípésnek van azon­ban egy másik veszélye is az emberre nézve. Nevezetesen az, hogy ezek a vérszívó ízeltlábúak kórokozó vírusokat közvetítenek állatból emberbe. Hazánk terüle­tén a leggyakoriabbak az úgyne­vezett arbovirusok, ezek közül is a flavovirusok csoportja. Ebbe tar­tozik a közép-európai tavaszi­nyári kullancsencephalitis (agyve- lőgyulladás) kórokozója is. A kullancsencephalitis-virus fő átvivője éghajlatunk alatt a közön­séges kullancs (Ixodes ricinus). Hazánk területén már április ele­jén megjelenik a lombos erdők­ben, mocsaras erdőszéleken, töl­gyesekben, de a parkokban, erdő­parkokban is. Előfordulásuk sze­zon jellegű, főleg májusban és júniusban találkozhatunk velük. Ahhoz, hogy eredményeseb­ben tudjunk védekezni a megbete­gedés ellen, hogy meg tudjuk előzni a nem mindig könnyű lefo­lyású fertőzést, ismernünk kell nemcsak a kór kezdeti tüneteit, hanem a kullancsok előfordulási helyeit, a megbetegedést okozó vírus átvitelének a módját, s nem utolsósorban magát a kullancsot is. A közönséges kullancsok min­denütt megtalálhatók ahol gerin­ces gazdaállataik előfordulnak. A parazita életmódhoz adaptálód­tak. Túlélésüket sokféle biológiai tulajdonságuknak köszönhetik. Sok petét raknak, széles hőmér­sékleti és nedvességbeli határon belül képesek fennmaradni. Éle­lem nélkül hónapokig, sőt évekig képesek élni. Az éhező kullancsok kedvelik á világosságot és a szárazabb helyeket. Néhány óra szárazság után viszont nedves helyre húzód­nak, hogy vízegyensúlyukat hely­rehozzák. Hosszú ideig, akár na­pokig is képesek ülni a növénye­ken várva áldozatukat. A kullancs fejrészén vannak a tapogatók, valamint az ún. hi- posztóma, ami nem más, mint fo- gacskákkal és tüskékkel ellátott nyúlvány, és a nyálmirigyek. A nyálmirigyek a kötődéshez szükséges ragasztó cementet és enzimeket termelnek. A parazita szájrészével mélyen a bőrbe fúró­dik s a hiposztóma tüskéivel és a kiválasztott cementtel erősen kötődik a bőrhöz és a bőr alatti kötőszövethez. Ezért ne igyekez­zünk a kullancsot erőteljes húzás­sal kitépni testünkből, hanem óva­tosan, az óramutató irányával el­lentétes irányba csavarjuk a kul­lancs teljes testét, melyet ujjaink között vattában, zsebkendőben tartunk. Ezt a csavaró mozgást többször ismételve általában sike­rül az élősködőt fejestül eltávolita- nunk. A kullancs táplálékát gerinces állatok vére szolgáltatja. Szívás közben a vírushordozó kullancs a vírust a gazdaállatba nyálával juttatja. Ez az állat nem betegszik meg, de benne a vírus elszaporo­dik (virémia), és az ilyenkor törté­nő újabb vérszívás közben újabb kullancsba megy át. A legfonto­sabb gazdaállatok: a rágcsálók (erdei és mezei egér, erdei és mezei pocok), rovarevők (cickány­félék, vakondok, sün), nagyobb emlősök (óz, mezei nyúl, szarvas, róka, menyétfajok), némely raga­dozók, földlakó madarak. A gerin­ces gazdaállatoknak hármas sze­repük van a kullancsos agyvelő- gyulladás terjesztésében: 1. a vírus szaporodik bennük, 2. az átvivő kullancsoknak táp­lálékot adnak; 3. a kullancsokat tovább vihetik gyakran nagyobb távolságokra is. A virus körforgásában jelentős szerepük van a növényevő gazda­sági haszonállatoknak is. A viré­mia idején fejt kecsketej vagy juh- tej is fertőző, s több esetben a nyers tej fogyasztása következ­tében kullancsencephalitis-jár- vány keletkezett. Igy például 1951-ben Rozsnyón (Rožňava) a nyers kecsketej elfogyasztása után 660 személy betegedett meg. Járvány fordult elő a Nyugat-szlo­vákiai, Észak-morvaországi és Nyugat-csehországi kerületekben is. Ne fogyasszunk tehát nyers tejet! DR. MADARÁSZ ISTVÁN új siä 4 1985. VII. 12.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom