Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-09 / 159. szám, kedd

Vállalások mérlege Értékelés előtt a Duslo egyik üzemegységében Nehéz olyan munkahelyet talál­ni, ahol a dolgozók az év jelentős jubileumai tiszteletére nem tettek vállalást. A munkaverseny a ter­melés szerves részévé vált. Segíti a feladatok teljesítését és a felme­rülő nehézségek megoldását. így van ez a vágsellyei (Šaľa) Duslo vállalatnál is. A vállalások főbb pontjait Mária Augustinová, a munkaverseny felelős előadója összegezte.- Felszabadulásunk 40. évfor­dulóját dolgozóink jelentős értékű vállalásokkal köszöntötték. A több tízmillió korona érték nagyobb ré­szét a termelési feladatok túltelje­sítéséből, az anyag- és energiata­karékosságból, a kiváló minőségű termékek részarányának növelé­séből, és a környezet gondosabb védelméből nyert többletbevétel, illetve csökkentett kiadás teszi ki. A vállalások további pontjai az exportfeladatok idő előtti teljesíté­sét, új termékek gyártásának megkezdését és a munkakörnye­zet javítását szorgalmazzák. A munkaversenyben a szocialista munkabrigádok tagjai a kezdemé­nyezők, de a harmincnégy ver­senyforma valamelyikébe minden dolgozónkat bekapcsoltuk. Hangsúlyozta, hogy a széles körű és sokoldalú munkaverseny megfelelő alap a jó eredmények eléréséhez, de a puszta kiírás ön­magában még kevés. Folyamatos és következetes értékelésre is szükség van, hogy a versenyzők tudják, milyen helyezést értek el, hol s miben kell javítani munkáju­kat. A hagyományoknak megfele-. lóén ezért most félévkor is részle­tes értékelést készítenek a mun­kaverseny állásáról. A szocialista munkabrigádokat például 19 szempont szerint minősítik. A következetes és részletes fel­mérés ösztönzően hat. A verseny­ző kollektívák igyekeznek, hogy ne valljanak szégyent, a faliújsá­gokon és az üzemi újságban köz­zétett rangsorolásokban a lehető legjobb helyet foglalják el, és sem­miképp se legyenek szavukat sze­gő, felelőtlen vállalók. Minderről már a nyolcvan dolgozót foglal­koztató 305-ös számú üzemegy­ségben győződtünk meg, ahol az összetett műtrágya készül. Viliam Demeter vezetőmester először vállalásaik alapjait részletezte.- Tíz vállalati és országos elis­merés, a négy szocialista mun­kabrigád kitüntetéseivel együtt ti­zennégy - mutat az iroda falán függő oklevelekre, köztük a leg­újabbra, a Szocialista Munka Üzem­egysége címre, amit az elmúlt év végén kaptak meg. — Mindez kötelez, hogy a korábbi évekhez hasonlóan az idén is fő részesei legyünk a vállalati munkaverseny­nek, hozzájáruljunk a termelési feladatok túlteljesítéséhez, az anyag- és energiatakarékosság­hoz és a termékek minőségének javításához. Az idén csakis kiváló minőségű terméket gyártunk. Vál­lalásainkkal összhangban felada­tainkat naponta teljesítjük, még akkor is, ha betegség miatt kisebb létszámmal dolgozunk. A hiányzók helyettesítését a kollektíván belül oldják meg, közben a túlórák tervezett arányát nem lépik túl. A részleg dolgozóit tömörítő négy szocialista munkabrigádban már előkészítették az előzetes ér­tékelést, és az eredmények egyér­telműen bizonyítják, hogy az első félévben vállalásaik arányos ré­szét teljesitik. Annak ellenére, hogy néhány probléma az ő munkájukat is nehezíti, és az értékelés feltéte­lei meglehetősen szigorúak. Ezt bizonyítják Pavol Asztalos mester szavai.- Az év első felében a legtöbb problémát a behozatalból szárma­zó gyengébb minőségű alapanyag és az jelentette, hogy a mezőgaz­dasági üzemek tartanak minden újtól. Minél gyengébb minőségű az alapanyag, annál több a hulla­dék aránya. Ez több munkát ad, és nehezíti a technológiát, ugyanak­kor az előírások változatlanok. A meghatározottnál egy literrel sem engedhetünk ki több szenny­vizet és az energiakeretet sem léphetjük túl. Az értékesítésben a Fostim folyékony műtrágya okoz problémát, és veszélyezteti a ter­vek teljesítését. A Sládkovičovói Állami Gazdaság, valamint a Lu- danicei és a Nové Zámky-i Agro­kémiai Üzem kivételével az új gyártmány iránt alig akad érdeklő­dő. Reméljük, hogy változás áll be, és a mezőgazdasági üzemek felismerik e gyorsan ható, tíz szá­zalék nitrogént, valamint 28 szá­zalék foszfort tartalmazó műtrágya előnyeit. A vezető mester és a mester is egyaránt hangsúlyozta, hogy a vállalások teljesítésében sokat segit a brigádrendszerű munka- szervezés és javadalmazás. Az anyagi érdekeltség következetes érvényesítése több munkát ad a vezetőknek, ugyanakkor könnyí­ti helyzetüket.- A nyolcvan dolgozó között a béralap ösztönző részeként ha­vonta 33 ezer koronát osztunk szét. Az elosztás kétlépcsős. Fi­gyelembe vesszük a kollektíva eredményeit, majd a kiutalt részt a csoportokon belül is az egyéni érdemek szerint osztják el. A pré­mium nagyságában átlagosan 300-400 korona a különbség, de olyan is van, hogy az egyik dolgo­zó egy koronát sem kap, a másik meg nyolcszázat. És ez adja a többletmunkát. A dolgozók a bérkülönbséget csak akkor fo­gadják el, ha a vezető, mester a különbözet okát kellően meg tudja indokolni. Több kritérium több pontja áll segítségére, ame­lyek szerint havonta pontozza a dolgozókat, és a pontok száma szerint állapítja meg a prémium nagyságát.- Mi mesterek nem vagyunk el­lene az érdem szerinti jutalmazás­nak, mivel könnyíti is munkánkat. Elsősorban a szervezést és az irányítást. A dolgozók a felmerülő problémák megoldásában kezde- ményezőek, sok esetben nem is várnak felsőbb utasításra. S mivel az elsődleges elosztásnál a cso­portot mint egészet értékelik, és ebben például az igazolatlan mun­kakihagyás értékrontó pont, a kol­lektíva az egyént is neveli. Ha igyekezete és segítsége ered­ménytelen, akkor a javíthatatlant kizárja soraiból. Pavol Asztalos kommunista, igy a vállalások teljesítésével kapcso­latosan a párttagok feladatait is megemlítette.- Pártcsoportunk ülésein rend­szeresen foglalkozunk a vállalá­sokkal s azok teljesítésével. A kommunistáktól megköveteljük a személyes példamutatást és a feladatok elsődleges vállalását. Elvárjuk, hogy az adott helyzet lényegét társaiknak is megmagya­rázzák, s ezzel ösztönözzék őket a feladatok teljesítésére. A mun­kaelosztás olyan, hogy minden műszakban dolgozzanak kommu­nisták, igy a példamutatás és az ösztönzés folyamatos. EGRI FERENC Helyzetünk és kilátásaink Egy járási székhely egészségügyi ellátottsága ÚJ SZÓ 1985. VII. 9. Komáromban (Komárno) az egészségügyi ellátást ,,Az egész­ségügy fejlesztésének koncepció­ja az 1985-ös évre“ szóló tervezet alapján irányítjuk. A járási párt- és állami szervek fokozott figyelmet szentelnek az egészségügy fej­lesztésének, színvonala emelé­sének. A járási egészségügyi intézet igazgatósága nagy súlyt helyez az egészségügyi dolgozók szakmai és politikai továbbképzésére. En­nek eredményeképpen az 1981-1984-es években szakké­pesítést szerzett 51 orvos és 15 gyógyszerész, magasabb képesí­tést szerzett további 25 orvos és 1 gyógyszerész. A középkáderek közül ebben az időszakban 35 egészségügyi nővér kapta meg a szakosítást. Többen elvégezték a marxista-leninista esti egyete­met is. A járási egészségügyi inté­zetnek 1516 dolgozója van, közü­lük 257 az orvos. A járásunkban működő üze­meknek és vállalatoknak, valamint a földműves-szövetkezeteknek dolgozóit üzemi orvosok látják el. A közeljövőben az üzemorvosi el­látást bővíteni kívánjuk új rendelők létesítésével. A gyermekgyógyászati teendő­ket a város területén nyolc körzeti gyermekorvos és tíz egészség- ügyi nővér végzi, akik teljes mege­lőző és gyógyító ellátásban része­sítik a mintegy kilencezer komáro­mi gyermeket. Az utóbbi években sikerült létrehozni egy gyermek­pszichiátriai és egy gyermekideg­gyógyászati rendelőt is. A serdülókorúakró! három szak­orvos gondoskodik. Itt szoros az együttműködés a gyógyító-mege­lőző tevékenységben a jnb oktatá­si, valamint szociális szakosztá­lyával és a járási katonai parancs­noksággal. A járóbeteg-ellátásban a követ­kező orvosi szakokban biztosítunk gyógykezelést: szemészet, bel­gyógyászat, bőrgyógyászat, pszi­chiátria, pszichológia, ideggyó­gyászat, orr-fül-gégészet, uroló­gia, otropédia, nőgyógyászat, se­bészet, onkológia, tüdőgyógyá­szat, valamint itt dolgozik egy-egy rehabilitációs orvos, sportorvos, röntgen szakorvos és logopédus. A diabetológus, az endokrinológus és a szívszakorvos a kórházban tart rendelést a járó betegek szá­mára. A lakosság fogászati ellátá­sát 19 szakorvos biztosítja. Munkánkban a fő feladat a munkaképtelen betegek mielőb­bi meggyógyítása. Az utóbbi évek­ben ezen a területen, összeha­sonlítva a kerület többi járásával, jelentős sikereket értünk el. Saj­nos a balesetek következtében munkaképtelenekké válók számát nem sikerült csökkenteni. Nálunk is sok főleg a háztartási baleset. A komáromi kórházban a bete­gek rendelkezésére 679 ágy áll. Az elmúlt évben sikerült az ideg- gyógyászati osztály ágyainak szá­mát növelni a volt igazgatóság irodahelyiségeinek kórtermekké alakításával. Noha az osztály ágyainak száma 30-cal növeke­dett, így is erősen alatta marad az országos átlagnak. Hasonló a helyzet a sebészeti, a nőgyó­gyászati, az orr-fül-gégészeti osz­tályon. Az intenzív osztály pedig egyáltalán nem rendelkezik ágyakkal. Elmondhatjuk, hogy épületeink többségének állapota igencsak rossz, több épület még a múlt században épült, ezért so­kat kell költeni a karbantartásukra. E nehézségek ellenére osztályain­kon színvonalas gyógyító munka folyik. Bízunk abban, hogy gondja­inkon sokat enyhít majd, ha átve­hetjük a kórház belterületén épített új nővérszállást, amely a gyógyító munkát fogja szolgálni. A beruházáspolitika viszonyla­tában a következő változásokkal számolhatunk az egészségügyi szolgáltatás területén:- még ez idén elkezdődik egy új pavilon építése, amelyben a fertőzőbeteg-osztály kap elhe­lyezést. Egyidőben megkezdő­dik egy szennyvíztisztító építése is;-szintén 1985-ben adják át a transzfúziós állomás új épüle­tét. A felszabadult régi épületbe az átalakítás után az ügyeletes orvosi rendelőszolgálat költözik;- fontos beruházásnak tekintjük a sebészeti osztály kiszélesíté­sét, amelynek keretén belül megfelelő helyiségeket kap az intenzív osztály is;- elkészültek az ideggyógyászati pavilon korszerűsítésének tervei;- a közeljövőben egy 30 ágyas osztályt létesítünk az idős, rok­kant, idült betegek számára. Felettes szerveink és a hatósá­gok jóváhagyták az új rendelőinté­zet felépítésére tett javaslatot. így a kórház területén új poliklinika épül majd a 8. ötéves terv folya­mán. Ezzel megoldódik a járóbe- teg-ellátás városunkban, illetve já-, rásunkban. BOGÁR MÁTYÁS, a Komáromi Járási Egészségügyi Intézet igazgatója Az állandóan üzemelő vegyipari létesítmények termelési feladatai egyenletes teljesítésének fontos feltétele a techno­lógiai berendezések tervszerű, jó karbantartása és idejében történő megjavítása. A bratislavai Slovnaftban erre az évre 46 nagyjavítást, illetve felújítást terveztek, s tizenhatot már végre is hajtottak. A legigényesebb munkák közé tartozik a 4-es számú desztillálórészlegen jelenleg folyó általános ellenőrzés, amelyben 200 dolgozó vesz részt. Képünkön Eduard Štrbavý magasnyomású szivattyúval tisztítja egy kondenzátor csőrendszerét. (Vladimír Andor - ČSTK felvetele) Túl az első lépéseken Gondolatok a brigádrendszerű munkaszervezésről és javadalmazásról A szövetségi kormánynak és a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának a brigádrendszerű mun­kaszervezés és javadalmazás továbbfejlesztésére vonatkozó alapelvei igazolták, hogy a brigá­dok létrehozásával az igényes szervezőmunka nem fejeződik be, ellenkezőleg, ekkor kezdődik iga­zán. Az eredmények értékelése szempontjából általában a brigád létrehozásától számított egyéves időszak mondható kritikusnak, amikor a vállalatnál, az üzemben a kézzelfogható tartalékok már ki­merülnek. 1984-ben az SZSZK Ipari Mi­nisztériumának keretén belül vál­lalatonként legalább két brigádot hoztak létre, míg az idén a dolgo­zóknak legalább 20 százalékát kell bevonni ebbe a mozgalomba. Ez azonban csak az érem egyik oldala. A brigádok létrehozásával ugyanis mindig összefügg a na­gyobb munkateljesítmény megkö­vetelése, aminek elérésével gyor­sabban megvalósulhatnak a válla­lat, a termelési-gazdasági egység és az egész társadalom gazdasá­gi célkitűzései. Ezért a sikeres brigádrendszerű munkaszervezés első és alapvető feltétele a munkafolyamat elemzé­se, amelyen rendszerint a gazda­sági vezetés is részt vesz. Ilyenkor a munkaráfordítási és más mű­szaki-gazdasági szabványok újra­értékelését nem azért kell elvé­gezni, hogy a brigád ne kereshes­sen „nagyon sokat“, hanem főleg amiatt, hogy tárgyilagosan lehes­sen felmérni a kollektíva eredmé­nyeit. Voltaképpen a munkafe­gyelem megtartása feletti kollektív felügyelet a forrása az első jelen­tősebb sikereknek a tervteljesítés­ben, a géppark jobb kihasználásá­ban és a munkatermelékenység fokozásában. A kezdeményezés és a kollektíván belüli igazi együtt­működés csak a munkafegyelem bizonyos fokú megerősítése után következik be. A közgazdászok körében meg­lehetősen elterjedt az a nézet, hogy az objektív értékelésre azon kollektívák esetében van igazán lehetőség, amelyek érvényesítik az önálló elszámolás alapelveit. Ez valóban így van, hiszen a gazda­sági-operatív önállóság, az anyagi felelősség és a pénzegységben való nyilvántartás és ellenőrzés lehetősége jobb feltételeket bizto­sít a gazdasági eredmények pon­tosabb megítéléséhez. Az iménti alapelveket (nyilván­tartás és ellenőrzés) legjobban ott lehet érvényesíteni, ahol a brigád az önálló elszámolási egységgel azonos. Ugyanis az önálló elszá­molási egység az az alapvető szervezési forma, amelyben a vál­lalaton belüli önelszámolás érvé­nyesül. A brigádrendszerű munka­szervezést és javadalmazást leg­inkább ott lehet alkalmazni, ahol mód van a brigád munkájának önálló tervezésére, ha az önelszá­molási egységben vállalaton belüli árakat alkalmaznak, és ha az önelszámoló egység tevékenysé­gét könyvvitelben rögzítik, mégpe­dig a kiadások és a hozamok fel­tüntetésével és különbözetüknek- a gazdálkodás eredményének- a megállapításával. A könyvvitelből megállapított gazdasági eredmények figyelem­be vétele nem az egyedüli szem­pont a termelőbrigád sikeres tevé­kenységének megítélésében. Fő­ként az olyan kis létszámú kollek­tívákban, amelyek szervezésileg nem azonosak az önelszámolási egységgel, arány- és indexmód­szereket kell alkalmazni a vállalat gazdasági eredményeihez való hozzájárulás tárgyilagos felméré­séhez. Az egyes brigádok hozzájárulá­sa a vállalat gazdasági eredmé­nyeihez csak azokon a helyeken időszerű kérdés, ahol egymás mellett legalább két, de főleg több brigád dolgozik, s összlétszámúk a vállalat dolgozóinak nagy há­nyadát teszi ki. A bérfejlesztés adott lehetőségein belül egyre szükségesebb, hogy tárgyilago­san meghatározzák: valamennyi brigád munkaeredményei milyen mértékben részesülnek a vállalati­éból. Mert a kollektív bérkeret kép­zését és elosztását a vállalat bér- eszközképzésének lehetőségei szabják meg. Annak érdekében, hogy az elosztásra szánt pénz­eszközök volumenét növelhesse a vállalat, olyan kritériumokat kell keresnie, amelyek a tervfeladatok teljesítését s egyben a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozását szolgálják. Közéjük sorolhatnánk például a reklamációk számának csökkentését, a munkatermeleny- ség növelését, a termék minősé­gének ellenőrzésére fordított költ­ség csökkentését az önellenőrzés bevezetésével stb. A brigádrendszerű munkaszer­vezési és javadalmazási forma továbbfejlesztésekor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kol­lektívának a vállalat szerves ré­szeként a gazdasági feladatokon túl szociális céljai is vannak. A szociális fejlődés mutatói a bri­gád tartósan jó eredményei szem­pontjából fontosak, jóllehet az ér­tékeléskor nem lehet teljes egé­szében alkalmazni őket. Népgazdaságunkban a brigád­rendszerű munkaszervezés és ja­vadalmazás bevezetése mind gazdasági, mind szociális szem­pontból előrehaladást jelentett. A célok elérése érdekében azon­ban az eredmények eddiginél tár- gyilagosabb és kritikusabb elem­zésére van szükség. KÓVÁRY IVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom