Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-31 / 178. szám, szerda

A tagjelöltek és fiatal párttagok nevelése Tapasztalatok a Losonci (Lučenec) járásban A járási pártbizottság a pártok­tatás rendszerében megkülönböz­tetett figyelmet fordít a tagjelöltek és a fiatal párttagok nevelésére. Gondoskodik arról, hogy a pártok­tatás egyes alakulataiban tapasz­talt propagandisták, lektorok adja­nak elő. Erre irányítja a figyelmét a városi, a helyi, az üzemi pártbi­zottságoknak és a pártszerveze­teknek is, amelyek elsősorban fe­lelősek a tagjelöltek és a fiatal párttagok neveléséért. Azokat a tagjelölteket, akik fel­vételét a járási pártbizottság el­nöksége jóváhagyta, a járási poli­tikai iskola egyhetes bentlakásos politikai tanfolyamra hívja meg. Az eredmény jó, amit az is bizonyít, hogy a múlt oktatási évben felvett tagjelöltek 86 százaléka vett részt a bevezető politikai tanfolyamon, ami három százalékkal maga­sabb, mint 1983-ban. Az eredmé­nyek ellenére megköveteljük a pártszervezetektől, hogy na­gyobb felelősségtudattal biztosít­sák, hogy minden tagjelölt részt vegyen a bevezető politikai tanfo­lyamon. Keressük annak lehető­ségét is, hogy a szülési szabadsá­gon levő tagjelöltek is elvégezhes­sék a bevezető politikai oktatást. Ezt úgy akarjuk megoldani, hogy részükre meghatározott napokon, délután előadásokat szervezünk a körzetekben és egyes vállala­toknál. A járási pártbizottság nagy és állandó figyelmet fordít arra, hogy a tagjelöltek részt vegyenek a zá­róbeszélgetésen. Az elmúlt okta­tási évben 80,4 százalékuk vett részt, amit nem tartunk rossz eredménynek. A pártszervezetek a járási párt- bizottság ideológiai és a többi osz­tályainak, főleg a politikai nevelés házának segítségével a tagjelölte­ket és a fiatal párttagokat beoszt­ják az egyes alakulatokba, figye­lembe véve iskolai végzettségü­ket, politikai fejlettségüket, mun­kahelyi beosztásukat, valamint a Nemzeti Front egyes szerveze­teiben viselt tisztségeiket. 1984- ben 303 olyan tagjelöltet vettek fel, akik már részt vettek a pártoktatá­son, vagy más ideológiai képzés­ben. A mégkülönböztetett beosz­tással elértük, hogy növekszik azon tagjelöltek száma, akik igé­nyesebb pártoktatási alakulatok­ban tanulnak. A tagjelöltek és a fiatal párttagok nevelésének az alapját a tökéletesített pártoktatási rendszerben, meghatározott ala­kulatokban biztosítjuk. Ezek több­nyire városi, helyi, üzemi és na­gyobb pártszervezetek mellett működnek. Azon pártszervezetek, amelyek nem tudják biztosítani az oktatást, a járási pártbizottság mellett létező „Fiatal kommunis­ták iskolájába“ és a „Marxizmus -leninizmus alapjai iskolájába“ küldik a tagjelölteket. A tagjelöltek és a fiatal kommu­nisták zöme mind a két alakulatot látogatja. Velük együtt tanulnak azok a pártonkívüliek, többségük­ben SZISZ-tagok, akiket a pártba való felvételre készítenek elő. A tagjelöltek 11,7 százaléka tanul igényesebb pártoktatási alakula­tokban, szemináriumokban és a marxizmus-leninizmus esti egyetemén. Az eredmények mel­lett akad még tennivaló e téren. Egyebek között javítani kell az előadásokon és beszélgetéseken- amelyeket a járási pártbizottság politikai nevelési háza szervez- a tagjelöltek megjelenésének arányát. Több gondoskodást ké­rünk a tagjelöltekről a tomášovi csőgyárban, a losonci konzerv­gyárban, a tejüzemben, valamint az Állami Vasutak pártszer­vezeteitől. A fiatal párttagok és tagjelöltek nevelését egyetemesen és követ­kezetesen biztosítjuk. Bekapcsol­juk őket a Nemzeti Front szerve­zeteinek munkájába, konkrét fel­adatok teljesítésével bízzuk meg munka- és lakhelyükön. Arra tö­rekszünk, hogy nevelésük fontos és szerves részét képezze a párt­tagság minőségi javításának. A CSKP KB 3. ülésén elfoga­dott határozatok teljesítésénél ál­landó figyelmet fordítunk arra, hogy a tagjelöltek felvételénél biz­tosítsák a munkások és szövetke­zeti tagok százalékarányát (77,1 százalék), valamint a nők felvéte­lének arányát (33,5 százalék). Gondot fordítunk arra is, hogy el­sősorban azon termelési ágaza­tokból vegyünk fel tagjelölteket, ahol arra a legnagyobb szükség van, mint például az élelmiszer­Nehezen jönnek a szavak... S ha jönnek is, meddig jutnak? Alkonyodik. Még néhány perc és eltűnik a nap. Még néhány perc és magára kapja sárguló palástját. Aztán marad az égbolt tompa fé­nye. Meg a Duna fakó zöldje. Meg a vasérchalmok vöröses barnája ott lenn, az uszály gyomrában. És maradnak az arcok, a kezek is, amíg csak el nem fogy a hatalmas halom. Közben sötét, csípős por száll a pórusokba. Megizzad a de­rék. Tapadni kezd a nadrácj. Ólomnehézzé válnak a karok. Es olykor-olykor úgy tűnik, megáll az idő. Most fél nyolc lehet; Tóth Ist­ván brigádja két órától dolgozik a bratislavai kikötőben. Fel s alá sétálok az uszályon... figyelem a folyót, a túlsó part fáinak mozdu­latlanságát, a sirályok röptét, a da­ru forgását, közben várom, kiteszi le hamarabb a lapátot. Az ötven­hat éves brigádvezető vagy a nála jóval fiatalabb Dušan Kolár. Mint­ha csak egymással versenyezné­nek: testük újra és újra megfeszül, s századszor is ugyanazt a moz­dulatot végzi. Ekkor fogom ma­gam és lemászok a vaslétrán.- Most majd megnézheti a ke­zét - szólal meg Tóth István. - Tudja, hogy fog a vasérc?... A múltkor olyan fáradt voltam, hogy annyi erőm sem maradt, hogy lesúroljam magam a kiskefé- vel. Csak szappannal mosakod­tam. Ha látta volna, milyen lett reggelre a lepedőm, nem hisz a szemének. Mintha téglaporban fürödtem volna... Sopánkodott is a feleségem, jaj, csak hallotta volna. Százhúsz vagon vasérc lehet az uszályon, ebből két vagonnyit kell odébblapátolni, hogy a daru is hozzáférjen. Egyszerű a képlet: kettő osztva kettővel, az egy. De mennyi az az egy? Dušan Kolár a kezembe nyomja a lapátot:- No, megpróbálja?- Persze, hogy meg.- Na jó, jól áll a kezében, de ha így folytatja, nem sokra megy - int le néhány perc után. Aztán meg­mutatja, ó hogy csinálja.- Tizenöt-húsz kiló lehet rajta, ennél kevesebbet sosem emelek fel - mondja inkább csak magá­nak. Aztán megint elhallgatunk. Száll a por, suhognak a lapátok. Felnézek az égre. Sötétedik. Már nem is látom a darukezeló arcát. Szavak, szavak, szavak. Nehe­zen jönnek. S ha jönnek is, med­dig jutnak?- Harminc éve dolgozom a ki­kötőben - fordul felém Tóth István. - Tudja milyen meló ez? Gondta­lanná teszi az embert. Mert ha hazamegyek, nem érdekel a kert, a tévé, de még a kocsi sem. Hát kinek van kedve fáradtan a volán mellé ülni? Dohog is eleget a fele­ségem: minek vetted meg, ha csak itt áll a ház előtt. A múltkor aztán megelégeltem a sok beszé­det. Beültettem ót a kocsiba és szombaton lementünk Dunaszer- dahelyre (Dunajská Streda), a strandra. Ha hiszi, ha nem: hó­napok óta ez volt az első szabad szombatom. Mert ha harminc nap­ból áll a hónap, akkor én harminc napot dolgozom. Ha harmincegy­ből, akkor harmincegyet.- Talán spórol valamire...- Azt hiszi? Ha végigdolgozom a hónapot, ötezer körül kapok. Számoljon csak... olyan sok ez? Aztán ott a két unoka; üres zseb­bel állítsak be hozzájuk? Egyéb­ként is: ha én egy nap nem jövök, az mindenkinek feltűnik. Akkor másnap már azzal fogadnak: csak nem voltál beteg? Én, beteg? Soha!- S a többiek? iparban, szolgáltatási vállalatok­nál, az építkezési üzemekben, a mezőgazdaság területén pedig az állattenyésztésben és a nö­vénytermesztésben. Az említett igények szellemében dolgoztuk ki a párttagság összetétele javításá­nak távlati tervét. E feladatokat a pártszervezetek nagy többsége következetesen teljesíti, amit az is bizonyít, hogy évente 350 tagjelöl­tet vesznek fel a soraikba. A tagje­löltek kiválasztásánál, felvételük­nél a pártszervezetek különböző módszereket alkalmaznak. Példá­ul a füleki (Fiľakovo) Kovosmalt szaktanintézetének pártszerveze­te az első és a második osztály­ban kiválasztja azokat a tanulókat, akikből később tagjelöltek lesz­nek. Ezek fölött tapasztalt kommu­nisták vállalnak védnökséget, akik gondoskodnak politikai nevelé­sükről, felkészültségükről. Az Álla­mi Vasutak losonci pártszervezete már a pártba való felvétel távlati tervének összeállításakor pártfo­gót hagy jóvá minden kiválasztott­hoz. Amikor az arra érdemeseket felveszik tagjelöltnek, a pártfogó lesz az első számú ajánlója. Több pártszerveztnél a tagjelöltek kivá­lasztását, felvételét és a róluk tör­ténő gondoskodást bizottság irá­nyítja, így például a füleki Kovo­smalt nemzeti vállalatnál, a Kö- zép-szlovákiai Üveggyárban és a lovinobaňai Magnezit Üzemben. A tagjelöltek nevelésében, fel­készítésében igen fontos szerepet töltenek be az ajánlók. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ajánlók többsége teljesíti fel­adatát és a járási pártbizottság által kiadott alapelvek szellemé­ben gondoskodik a tagjelöltek ne­veléséről. Segítenek nekik elsajá­títani a párt alapszabályzatából eredő kötelességeiket, megismer­tetik velük jogaikat, a párt harcát, történelmét. Felelősségre nevelik és feladatokkal való megbízással bekacsolják őket a pártmunkába. A pártszervezetek tehát minden támogatást megadnak az ajánlók­nak, másrészt megkövetelik tőlük, hogy következetesen teljesítsék feladataikat. TANKINA ISTVÁN, a losonci járási pártbizottság titkára DOKKMUNKÁSOK- Nálunk senki sem lazít. Tizen- ketten vagyunk a brigádban, s jó ha tudja, hogy...- ... igen tudom, ez a legjobb brigád a kikötőben.- Nem ezt akartam mondani. Azt, hogy aki tíz-tizenöt évet lehúz köztünk, az már nem áll odébb, az biztos. Megszokja a kemény munkát. Dušan Kolár cigarettára gyújt. Másfél órája állok a közelében, most nyúl először a zsebébe.- Ilyenkor nyáreste még csak hagyján, de télen... akkor aztán még nehezebb a dolgunk - állítja. - Megfagy a vasérc. A foszfát. Csákányolhatunk. Volt olyan hó­nap, hogy nem is láttam az asz- szonyt. Nem sokáig bírta. Azt mondta, neki ez így nem élet. Hosszú viták, nagy veszekedések után úgy döntöttünk: elválunk. Most itt lakom a munkásszállón. A fiam katona. Azt írja, jól van. Nekem sincs bajom semmi. Csak azt ne kérdezze, mit csinálok, ha vége a műszaknak. Vagy tudja, mit? Megmondom, gondoljon, amit akar. Fekszem és alszom, ha megunom, beülök egy sörre, vagy a moziba. Ha jó kedvem van, ak­kor meg kimegyek a tóhoz. Nem, nem horgászni. Fürödni. A hor­gászbot mellett el is aludnék. Tíz éve dolgozom itt, előtte ortopédus voltam. Igen, az, most miért cso­dálkozik? Pénzt akartam, hát ide jöttem. Háromezer mégis csak több, mint kettő. Félig szívott cigaretta alszik ki az ujjai között, amikor a lapát után nyúl. Messze megy tőlem. Nincs több szó, nincs több merev tekin­tet. Csak a lapát zaja. A por. Az izmok összhangja. Kilenc felé jár az idő. Ébred a hold. Dokkmunkások várnak a fényére. SZABÓ G. LÁSZLÓ KOMMENTÁLJUK Szabadságok idején Végre nyár van, igazi forró nyár. Ez az időszak a szabadsá­gok, a pihenés ideje, de azt is hozzátehetjük, nem mindenki­nek. Népgazdaságunkban, a termelésben nem állhat meg az élet. Ugyanez vonatkozik a kereskedelemre is. Sót az utób­bira a megnövekedett turistaforgalom miatt ilyenkor fokozott feladatok hárulnak. Az áruellátás az elmúlt évekhez viszonyítva örvendetesen javult. Bővült a kínálat és a folyamatosan feltöltódó árukész­letek azt igazolják, eredményesek voltak a szállítói-megren­delői tárgyalások. Ha mégis előfordulnak fogyatékosságok, ezek inkább csak helyi jellegűek. Tehát van mit árusítani, (most nem térünk ki a hosszabb ideje hiánycikkek közé sorolt termékek problémájának boncolgatására) csak legyen kinek. Mert bár fentebb a nagyobb igényeket említettük, a másik fél, az eladók szemszögéből is szólnunk kell a kér­désről. Hisz nekik is joguk van szabadságuk legalább egy részét nyáron kivenni. Külön említjük a kisgyermekes anyákat, - számuk igen jelentős az ágazatban - ilyenkor ugyanis gyakori, hogy gyermekeiket nincs kire bízni a gyermekintézmények bezá­rása idején. Ezért kellett a gazdasági vezetőknek még az idény megkezdése előtt gondosan mérlegelni, beosztani, hogy mikor ki megy szabadságra. Az még véletlenül sem fordulhat elő, hogy a több dolgozót foglalkoztató élelmiszer- üzletek ajtajára napokig a „zárva“ felirat kerüljön. Hisz már az is sok bosszúságot okoz, hogy például a főváros lakótele­pein épp az említett jelenség elkerülése végett a nemzeti bizottsággal együttműködve úgy határozták meg a nyitva tartási időket, hogy meg kell tanulnunk hol vásárolhatunk reggel, és hol délben, melyik bolt van hétfőn vagy szerdán délután zárva. Ám ha logikusan átgondoljuk, ez az egyedüli megoldás ahhoz, hogy a vásárlóknak lehetőségük nyíljon a bevásárlásra és a kereskedelmi dolgozóknak is megfeleljen az időbeosztás. Más viszont a helyzet az üdülőközpontokban, a fürdőhe­lyeken, ahol ilyenkor akár megkétszereződik a látogatók száma. Ezeken a helyeken az időjárás alakulása határozza meg a keresletet. A jó, pontos vezetőnek tehát ezt a tényezőt soha sem szabad figyelmen kívül hagynia. Semmiképp sem hivatkozhat arra: nem számolt vele, hogy üdítőből több kell a nagy melegben. S ha már a fokozott forgalom került szóba, meg kell említenünk, hogy még a gyors kiszolgálásra való törekvés sem ok a vásárlók megkárosítására. A fogyasztók ilyenkor is elvárják, hogy a hentesárut pontosan mérjék meg, illetve csak a valódi árat számlázzák érte vagy a pohárba a vonalig töltsék a sört. Az állami kereskedelmi felügyelőség dolgozói ellenőrző útjaik során többek között erre is felfigyelnek. De a fogyasztó megkárosításaként tartják számon azt is, ha a vevő nem kapja meg a megfelelő minőségű árut. A hőség­ben csak az élelmiszer helyes tárolásával, hűtésével előzhe­tők meg a gyakran komoly következményekkel járó, felelőt­len esetek. A cukrászkészítmények és a fagylalt minősége éveken keresztül foglalkoztatta a hivatásos ellenőröket, ugyanúgy mint a közvéleményt. Idén az eddigi tapasztalatok szerint (talán épp a fokozott ellenőrzések, illetve a bírságolá­sok következtében) javult a helyzet ezen a téren is. A kereskedelmi dolgozók tehát ilyenkor, a szabadságok idején sem lazíthatnak. A pihenni vágyók és a mezőgazda- sági csúcsmunkákat végzők egyaránt elvárják, hogy megfelelően gondoskodjanak róluk, hogy ellátásuk zökkenő- mentes legyen. DEÁK TERÉZ Újfajta vízmelegítőt próbálnak ki a Brnóhoz tartozó Dolní Heršpice-i Gép- és Traktorállomáson. A 45-50 fokos meleg vizet előállító berende­zés, amelyet Karéi Voznica fejlesztett ki, a tejhútés során keletkezett hulladékhót hasznosítja. A képen: Karéi Voznica látható az általa tervezett berendezés mellett. (Vít Korčák felvétele - ČTK) ÚJ SZÚ 4 1985. VII. 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom