Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám, hétfő

Meggyorsítani a tudományos-műszaki haladást

Mihail Gorbacsov beszéde Dnyepropetrovszkban

(ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Dnyepropetrovszkban a G. I. Petrovszkij kohászati üzem dolgozó kollektíváival találkozott a múlt hét szerdáján. Az SZKP KB főtitkára beszédet mondott a találkozón.

?*ISZÚ

1985. VII. 1.

Amikor Ukrajnába készültem, határozottan meg akartam látogatni Dnyepropetrovszkot, ezt a hatalmas szocialista ipari központot, ahová eddig még nem volt lehetőségem ellátogatni, örülök, hogy ma megismerkedhetem az önök kollektívájának életével, amely a munkásosztály dicső csapatainak egyike, s szívélyesen köszönthetem önöket pártunk központi bizottsága és a szovjet kormány nevében.

Egy pártmunkás számára mérhetetlen jelentőségűek a találkozók a szovjet emberekkel, és a tartós, élő kapcsolat a munkásokkal, a parasztokkal, az értelmiség és az ifjúság képviselőivel a pártmunka fő értelme. Erre tanított minket Lenin, aki úgyszintén hangsúlyozta, hogy a pártmunkásnak mindig a tömegek között kell lennie. Erről tanúskodnak a pártunk tevékenységéből eredő tapasztalatok is.

Éppen a pártmunkához való ilyen hozzáállás garantálja a gazdasági, politikai és nevelési feladatok sikeres teljesítését, és széles lehetőségeket nyit az emberek megszervezéséhez a közös harcba és munkába és párttéziseink tartós összehasonlításához a gyakorlattal és dolgozóink mérhetetlen tapasztalataival.

Ez minden pártmunkásra érvényes, bárhol is dolgozik - párt- alapszervezetben, körzeti, városi, kerületi és köztársasági szintű pártbizottságban, vagy az SZKP Központi Bizottságán.

Ha ez a hozzáálás szükséges volt korábban, akkor kétszeresen és háromszorosan létjogosult ma, amikor országunk szociális és gazdasági fejlesztése fontos szakaszába léptünk, amikor újabb, nem könnyű, de nemes feladatok előtt állunk.

Valójában ezért jöttem most Ukrajnába és főleg Dnyepropet- rovszkba, és látogattam el az önök üzemébe. Ebben rejlik beszélgetésünk fő értelme is, amelynek megrendezésére kértem az önök köztársaságának vezető képviselőit. Legelőbb azonban szeretném megismertetni önöket benyomásaimmal, melyeket az önök üzemének munkájával és kollektívája életével való megismerkedésünk során szereztem. Nyíltan kimondom, hogy nagy hatással voltak rám a beszélgetések az üzem dolgozóival és mindaz, amit láttam. Sok érdekeset tudtam meg a múltról, de az önök mostani dolgairól és jövőbeni terveiről is.

Az üzem közel 100 éves történelme forradalmi és munkahagyományokban gazdag. A kohászok voltak 1905-ben a cárizmus elleni fegyveres felkelés kezdeményezői. A forradalmi harcban létrehozták saját köztársaságukat és ezen a vidéken a munkásképviselók első tanácsait. Lenin nagyra értékelte bátorságukat és forradalmi hősiességüket.

A szovjet hatalom első éveitől kezdve az üzem a szocializmus építkezéseinek nagy fémszállítója lett és kádereket nevelt az ország különböző részeiben levő kohászati üzemek számára.

Az üzem dolgozói a nagy honvédő háború idején és a háború utáni építés éveiben is magasfokú erkölcsi tartásról és nagy hősiességről tettek tanúbizonyságot.

Az üzem és kollektívái teljes életet élnek. Elismerést érdemel az önök törekvése a termelés műszaki korszerűsítésére a hetvenes években, amely lehetővé tette, hogy 40 százalékkal csökkentsék az alkalmazottak számát, miközben a kétszeresére emelték a termelést.

A termelési ügyek itt jól összekapcsolódnak az emberekről való gondoskodással, a lakások, gyermekintézmények, egészségügyi objektumok, üdülőközpontok, sportobjektumok építésének

szentelt állandó figyelemmel, a szolgáltatások fejlesztésével. Még ha el is kell mondanom, hogy több lakást építhetnek és kell építeniük, mégpedig saját erejükből is. Az üzemben létrejött a kisegítő gazdaság, amely jól hozzájárul az üzem dolgozói jobb közös étkeztetéséhez.

Az önök kollektívájának nagy sikere a dolgozók általános műveltségének és szakmai felkészültségének magas színvonala. Figyelemre méltó, hogy ma minden tíz dolgozó közül kilenc főiskolai végzettséggel, középfokú szakképesítéssel vagy középiskolai képesítéssel rendelkezik. Továbbá körülbelül 2000 újítójuk van.

Mindehhez kétségtelenül hozzájárult az üzem kollektívája és pártszervezete, szakszervezete és Komszomol-szervezete. Úgy gondolom, hogy az a két és félezer kommunista, aki önök között dolgozik, minden jó dolog és tett valódi szervezője.

Jól tudom, hogy mindaz, amit az üzemről és dolgairól mondok, egyáltalán nem új az önök számára. Ezt mindannyian ismerik. Azért akartam azonban erről beszélni, mivel az önök kollektívájának tevékenységében és sikereiben tükröződik más üzemeink ezreinek és egész országunknak az élete. És ezek nemcsak sikerek, hanem problémák is, amelyek összefüggésben állnak azoknak az új feladatoknak a teljesítésével, melyeket az idő diktál, összefüggésben állnak a gazdaság és az egész szovjet társadalom szükségleteivel.

Találkozónk azért is fontos, mivel hazánk jelentős történelmi időszakában valósul meg. Ma mindannyian azzal foglalkozunk, hogyan valósítsuk meg a gyakorlatban az ország szociális és gazdasági fejlesztése meggyorsításának programját, amelyet a központi bizottság áprilisi ülése dolgozott ki.

Ennek lényege világos: a továbbiakban is javítani akarjuk a szovjet emberek élet- és munka- körülményeit, sokoldalúan tökéletesíteni a szocialista életmódot, megfelelő szinten tartani az ország védelmét és megszilárdítani a szocializmus pozícióit a világban.

Ehhez elkerülhetetlenül meg kell gyorsítanunk gazdaságunk fejlesztésének ütemét, hatékonyabbá kell tennünk azt és termelékenyebbé munkánkat. Hogyan érhetjük ezt el? Mi a központi bizottságban és a kormányban meg vagyunk győződve arról, hogy az ehhez vezető fő út a tu- dományos-múszaki haladás meggyorsítása.

Nemrég a központi bizottságon tanácskozás volt erről a problémáról. Feltételezem, hogy önök megismerkedtek ennek eredményeivel és fő gondolataival, úgy hogy itt nem kell ezeket megismételnem. Csak annyit mondok, hogy ez részletes összpárti beszélgetés volt, nyílt, igényes és semmit sem leplező beszélgetés fejlődésünk alapvető problémáiról, melyek megoldásától országunk sorsa függ, az egész társadalom és minden szovjet család életszínvonala.

Nagy körültekintéssel készültünk a tanácskozásra. Áttanulmányoztuk a munkások, a kolhozparasztok, a tudósok, a vezető pártós gazdasági személyiségek véleményeit és javaslatait. Sokat merítettünk a moszkvai és a leningrádi dolgozó kollektívákkal és párt- és gazdasági aktívákkal megtartott találkozókból és beszélgetésekből, az SZKP KB-ra meghívott egyesülések és üzemek igazgatóival és szakemberekkel folytatott beszélgetésekből. Mindez segítségünkre volt gazdaságunk helyzetének részletes és sokoldalúan alátámasztott értékelésében, gyengébb helyeink és problémáink feltárásában.

A tanácskozáson előterjesztették a szovjet gazdaság időszerű problémái megoldásának kiterjedt programját. Lényegében a növekedés új minőségéről, fejlődésünk elvei megvalósításához való új hozzáállásról van szó.

A feladatokat egyértelműen és nagyvonalúan határoztuk meg. Mindenkivel szemben nagyon magas igényeket támasztunk.

Felmerülhet a kérdés, nem törekszünk-e nagyon éles fordulatra? Nem. Erről már sokszor beszéltünk az SZKP Központi Bizottságán. Más, mérsékeltebb hozzáállás nem felel meg nekünk. A kor azt követeli meg, hogy éppen úgy álljunk hozzá a dolgokhoz, ahogy eldöntöttük.

Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy egyszerre több irányban kell majd kilépni, másképp nem jutunk előre és nem gyorsítjuk meg haladásunkat.

Ez nemcsak a tanácskozás résztvevőinek egyértelmű véleménye, hanem azoknak is, akikkel megvitatjuk az időszerű problémákat. Ezért a tanácskozás meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket feltétlenül teljesítenünk kell, méghozzá a legrövidebb időn beiül.

Ez a munka már megkezdődött. Kidolgozták az intézkedéseket a beruházások struktúrájának olyan tökéletesítésére, hogy ,,zöld utat“ kapjon a népgazdaság azon stratégiai fontosságú ágazatainak fejlesztése, amelyek döntőek a tudományos-műszaki haladás szempontjából, elsősorban a gépipar, az elektronika, az elektrotechnika, a biotechnológia és más ágazatok fejlesztése. Külön figyelmet szentelnek a tudományos és műszaki eredmények alkalmazásának a termelésben és az erőforrásokkal takarékoskodó technológiák kihasználásának. Döntés született arról, hogy a lehető legrövidebb időn belül meg kell valósítani a már működő üzemek műszaki rekonstrukcióját, s ennek érdekében gyakorlati lépések történnek.

Javítanunk kell az irányítás és a tervezés egész rendszerét, növelnünk kell a Szovjetunió Állami Tervbizottságának felelősségét a népgazdaság végeredményeiért, és létre kell hozni az azonos profilú ágazatok csoportjainak irányító szerveit. Ez a munka a mezőgazdasági-ipari komplexum ágazataiban és a gépiparban fog megkezdődni. Ezzel egyidőben megváltozik a minisztériumok szerepe és felelőssége, melyeknek a tudományos-műszaki haladás vezérkaraivá kell válniuk és figyelmüket országunk és lakossága szükségleteinek kielégítésére kell összpontosítaniuk, ami a legjobb minőségű termékeket illeti. Ezzel összefüggésben számolnak az adminisztratív apparátus korlátozásával és egyszerűsítésével és a felesleges láncszemek megszüntetésével.

Tervezik az egyesülések és az üzemek önállóságának és felelősségének lényeges növelését a nagykereskedelmi árak és a közvetlen árkapcsolatok rendszerének tökéletesítését és a dolgozó kollektívák anyagi ösztönzésének javítását. Olyan feltételeket akarunk létrehozni, melyek között a kollektívák számára előnyös lenne az új technika gyártása és bevezetése, a minél jobb minőségű termékek gyártása és a minél magasabb munkatermelékenység elérése.

A termelés minőségileg új műszaki alapokra való helyezése új igényeket támaszt a káderek tudásával és képzettségével szemben. Ezért feltétlenül alaposan át kell építeni a felső és középfokú szakiskolákat. Át kell dolgoznunk a népgazdaságban dolgozó minden személy képesítése növelésének és átképzésének rendszerét, vonatkozik ez a munkásokra, a mérnökökre és az irányításban dolgozó szakemberekre.

Minderről részletesen beszéltünk a tanácskozáson. Már hozzáfogtunk ehhez a munkához. Aktívan valósul meg a központi bizottságon, a kormányban, a tervezési és gazdasági szervekben.

Az, hogy a párt nyíltan és elvhú- en értékeli a gazdaság helyzetét, s úgyszintén a világos akcióprogram és a káderekkel szembeni igényesség, teljes megértésre talál országunkban - folytatta Mihail

Gorbacsov. Azok a reagálások, amelyeket az SZKP KB és más központi szervek kapnak a munkásoktól, a kolhoztagoktól, a mérnököktől, a technikusoktól és tudósoktól, arról tanúskodnak, hogy odaadóan támogatják a párt irányvonalát a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására, és azon törekvésükről, hogy mindent megtesznek ennek megvalósításáért.

A szovjet emberek nagy reményeket fűznek hozzá. Növekszik a dolgozók érdeklődése a társadalmi ügyek iránt, az emberek optimisták. Erősödik a meggyőződés, hogy a becsületes és dolgos emberek, akik döntő többségben vannak hazánkban, jobban fognak élni és érdekesebben dolgozni.

A tanácskozás eredményeit nagy figyelemmel fogadták a szocialista országokban, a kommunista és munkáspártokban. Főként arra mutatnak rá, hogy országunk a sürgető gazdasági problémák megoldását a szocialista rendszer alapvető előnyeinek továbbfejlesztésében és jobb kihasználásában látja, s elsősorban a tervszerű gazdálkodás óriási lehetőségeiben, figyelembe véve a társadalom valamennyi rétegének érdekeltségét a szocialista életmód és a szovjet demokrácia további tökéletesítésében.

Békés terveink, melyek élvezik a szovjet nép támogatását, súlyos csapást mérnek azokra a szovjetellenes rágalmakra, amelyek

a szovjet gazdaság nem demokratikus és nem dinamikus jellegéről, a jelenlegi tudományos-műszaki haladás kiterjedt problémáinak megoldására való állítólagos képtelenségéről szólnak.

A visszhangok, természetesen, különbözőek, de valamennyi egyről tanúskodik. Arról, hogy amikor nyíltan és konstruktív módon megfogalmaztuk új feladatainkat, nagy lépést tettünk a helyes irányba és meghatároztuk azokat az intézkedéseket, amelyek történelmi változások felé irányítják országunkat.

Nem elég azonban kidolgozni a helyes politikát, elindulni a helyes irányba és jóváhagyni a helyes döntéseket. Fontos ezek teljesítésének biztosítása és hogy elkezdjünk cselekedni is ennek érdekében. Hangsúlyozom - elkezdjünk cselekedni. Megengedhetetlen, hogy a tervezett lépések helyességéről szóló hangos szavakba belefúljanak a reális, gyakorlati tettek. Nem lehet késlekedni valamilyen felülről jövő új utasításokra és előírásokra várva. Már ma cselekednünk kell, most és mindannyiunknak közösen, hogy valamennyi gazdasági részterület erőfeszítései egy folyamba egyesüljenek. Mindannyiunknak át kell állnunk, teljes erővel kell dolgoznunk, a legnagyobb felelősséggel és energiával.

Itt nincs és nem lehet helye a konzervativizmusnak és a könnyelműségnek, a szervezetlenségnek és a pazarlásnak, a bürokratizmusnak és az adminisztratív huzavonának.

A politikai bizottság az elmúlt napokban megvitatta és egyhangúlag jóváhagyta a tanácskozás eredményeit és elfogadta a megfelelő határozatokat. Ezzel a tanácskozás gondolatai, megállapításai és gyakorlati intézkedései érvényt szereztek, mint pártdokumentum, és mi munkánk további, nem kevésbé fontos szakaszába - a kidolgozott stratégia gyakorlati megvalósításának szakaszába léptünk.

Mint már mondottam, a legfelsőbb szinten már megkezdődött ez a munka, s az SZKP KB szigorúan fogja ellenőrizni.

Az egész mű sikere és valamennyi akciónk eredménye azonban a munkásoktól, a parasztoktól és az értelmiségtől függ. Végül is minden a műhelyekben és az építkezéseken, a hengerdékben és az automatizált gyártósoroknál, a földeken és a farmokon, a tudományos laboratóriumokban és a konstrukciós irodákban dől el. Nem sikerül meggyorsítanunk fejlődésünket, ha nem támaszkodunk az emberek aktív alkotó

munkájára, az emberek millióinak érdekeltségére, a jobb irányba való változásokban az élet valamennyi területén. Lenin arra tanított minket, hogy: „A szocializmust nem lehet felülről jövő rendeletekkel megteremteni. A szocializmus szellemétől távol áll a hivatalos, bürokratikus gépiesség; az eleven, az alkotó szocializmus maguknak a néptömegeknek alkotása.“ (Lenin Művei 26. kötet 293. oldal.)

Fontos, hogy a dolgozó tömegek hozzálássanak a kitűzött feladatok teljesítéséhez és ezeket a magukénak fogadják el. A párt mindenekelőtt a munkásosztályhoz fordul. A kommunistákat erre Lenin tanította, aki a munkásosztályt a szocializmus szilárd támaszának tekintette, olyan erőnek, amely képes a merész kezdeményezésre és a példamutatásra, hogy hogyan kell hozzáállni az össznépi, országos problémákhoz és hogyan kell ezeket megoldani.

A munkásosztály hatalmas politikai tapasztalatai, ideológiája, magas fokú öntudata, akarata, fegyelme, a hiányosságokkal szembeni proletár meg nem alkuvása és a szociális igazságosság iránti érzéke szervezi és egyesíti egész társadalmunkat és lehetővé teszi számunkra, hogy biztosan és optimizmussal telve haladjunk előre. A párt nagyra értékeli a munkás- osztály élcsapatszerepét és tiszteli bizalmát és támogatását. A párt a továbbiakban is mindent megtesz a munkásosztállyal való kapcsolata megszilárdításáért.

A központi bizottság meg van győződve arról, hogy a munkás- osztály, a kolhozparasztok és a népi intelligencia energikusan törekedni fog országunk szociális és gazdasági fejlesztése meggyorsítására. Már most elkerülhet-. len a hatékonyság és a minőség növelése minden tartalékának és lehetőségének bekapcsolása ebbe a törekvésbe. Ezt azért hangsúlyozom, mivel az irányszámok alapján az ágazatokban, köztársaságokban, egyesülésekben és üzemekben most készítik elő a 12. ötéves tervet.

Ez a munka valóban tevékeny és össznépi jelleget kell hogy öltsön. Mindent meg kell tenni azért, hogy a fő irányokban foglalt feladatok szilárd anyagi alapot kapjanak, reális és hatékony intézkedéseket kell kidolgozni teljesítésükhöz - hangsúlyozom - reálisakat és hatékonyakat. Ma ez a legfontosabb gazdasági, szociális és politikai feladat.

Sokat várunk az Ukrán SZSZK munkásaitól, kolhoztagjaitól és értelmiségétől, valamint pártszervezetétől. Ennek a köztársaságnak a dolgozói joggal büszkék iparukra, mezőgazdaságukra, tudományukra és kultúrájukra. A köztársaság jelentős mértékben járul hozzá országunk gazdasági és védelmi erejéhez. A nemzeti jövedelem közel ötödét adja, minden szén több mint negyedét bányász- sza, az acél és hengerelt áru több mint harmadát termeli és a mezőgazdasági termelés jelentős részét biztosítja. Minden siker kiadós hozzájárulás az össznépi vagyonhoz, de a másik oldalon különösen szembetűnő a munkában tapasztalható minden hiány is.

Ukrajna gazdasága fejlődik, ám nagy tartalékai is vannak a helyzet javítására. Jelentősen magas célokat tartalmaznak az Ukrán SZSZK-t érintő 12. ötéves terv javaslatai. Lényegesen emelkednie kell az ipari termelés volumenének, elsősorban a gép- és fém- feldolgozó iparban, a vegyiparban és a petrolkémiai iparban. Nagy figyelmet szentelnek az energetika fejlesztésének. Számítanak a mezőgazdasági-ipari komplexum ágazatainak fellendülésével.

Mint tudják, az SZKP Központi Bizottságán megtartott tanácskozáson komoly bírálatok érték a Szovjetunió vaskohászati minisztériumának munkáját. Ez a bírálat vonatkozik a köztársasági minisztériumra is. Hiszen a termelés és a fémipari termékek szállí- (Folyta tás a 4. oldalon)