Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-02 / 153. szám, kedd

Levelezőink írják Társadalmi munkában A galántai (Galanta) járásbeli Veľký Grob lakossága az előző évekhez hasonlóan az idén is be­kapcsolódott a Nemzeti Front vá­lasztási programjának teljesítésé­be. Aktivitásuk elsősorban a szol­gáltatási ház építésére, a közterü­letek karbantartására, a járdák építésére és javítására, zöldterü­letek létesítésére, fák és bokrok ültetésére irányul. Ezen munkák során a lakosság négyezer órát dolgozik. Kajal lakossága az elmúlt idő­szakban szép eredményeket ért el ÉRTÉKEUK MUNKÁJUKAT Ünnepi gyűlést rendezett a Fel- söszeli (Horné Saliby) Helyi Nem­zeti Bizottság a falu nyugdíjasai­nak hazánk felszabadulása 40. évfordulója tiszteletére. Pónya Ár­pád hnb-elnök beszédében nagy­ra értékelte a falu idős lakosainak falufejlesztés terén végzett mun­káját. Az alapiskolások gazdag kultúrműsorral szórakoztatták a vendégeket, akik hálásak voltak a kedves figyelmességért, a ka­pott ajándékokért. F. Szabó Béla Kiegészítik a nyugdíjakat Az efsz-ek alapitó tagjainak alacsony nyugdiját a nemzeti bi­zottságok és a szövetkezetek ve­zetősége - figyelembe véve a nyugdíjasok érdemeit a szövet­kezet megalapításánál - igyekszik fokozatosan kiegészíteni. A Kassa (Košice)-vidéki járás­ban tavaly hetven alapító tagnak hagyták jóvá az efsz-ek tartós hozzájárulását évi 170 ezer koro­nában. A határozat értelmében 173 nyugdíjas kap rendszeres nyugdíjkiegészitést, 123-an pedig egyszeri szociális segélyben ré­szesülnek. A járásban 17 egysé­ges földműves-szövetkezet van, s közülük már csak hat efsz nem járul hozzá az alapitó tagok ala­csony nyugdíjának kiegészítésé­hez. Iván Sándor Negyven év fejlődése Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére a rima- szombati (Rimavská Sobota) Gö- möri Múzeumban Változások cím­mel kiállítás nyílt, mely Losonc (Lučenec) fejlődését mutatja be az elmúlt negyven év alatt. A kiállítás a losonci Nógrádi Képtár és a Gömöri Múzeum közös rendez­vénye. Torpis József a kötelezettségvállalások teljesíté­sében. A falu az első helyen vég­zett a járás falvainak szocialista versenyében. Az elsőség a lakos­ságot további jó munkára kötelezi, szorgalmasan dolgoznak a nyug- dijasotthon, és a kisgyermekes anyák egészségügyi tanácsadójá­nak építésén. A kötelezettségvállalási mozga­lom fejlesztése terén jó eredmé­nyeket értek el Vágsellyén (Šaľa) is. Az elmúlt évben tett vállalásai­kat 154 százalékra teljesítették, 7,5 millió korona értéket hoztak létre. Többek között befejezték a járás egyetlen műjégpályáját és az új huszonkétosztályos alapis­kolát. A lakosság az idén különbö­ző munkák során 340 950 órát dolgozik társadalmi munkában, melynek értéke több mint 4 millió korona. Oláh Gyula A legsikeresebbek között A Szlovák Magnezitművek lovi- nobaňai üzeme 600 millió korona értékű évi termelésével a legsike­resebb vállalatok közé tartozik. Termékeik, a tűzállóanyagok iránt nemcsak hazánkban, hanem ha­tárainkon túl is nagy az érdeklő­dés, amit az is bizonyít, hogy éves exportjuk értéke eléri a 280 millió koronát. Az üzem dolgozóinak munkáját magasfokú munkakez­deményezés és aktivitás jellemzi. Ez tette lehetővé, hogy az idei kemény tél okozta nehézségeket leküzdve például áprilisban 800 ezer koronával teljesítették túl áru- termelési tervüket, a nyereségter­vet pedig 100 ezer koronával. Eb­ben nagy érdeme van a 16 szocia­lista munkabrigádnak, melyek kö­zül háromnak a tagjai már az ezüstjelvény tulajdonosai. Kanizsa István Egy Járás életéből A nagykürtösi (Veľký Krtiš) já­rásban a vadászszövetség galá- bocsi (Glabušovce) szervezete dr. Ivan Mlynek elnök vezetésével a legtevékenyebbek közé tartozik. Galábocs közigazgatásilag a szomszédos Csalárhoz (čeláry) tartozik, a vadászok mint más években, idén is szívesen vállal­nak társadalmi munkát a központi községben. Legutóbb az új rava­talozó környékét betonozták. A huszonhat vadász több mint 200 órát dolgozott társadalmi munká­ban, s 2600 korona értéket hozott létre. * * * Veľký Lom és Suché Brezovo szomszédos falvak. Mindkét köz­ségben egyforma túzoltószertár építését kezdték el májusban. A lakosság nagy segítséget nyúj­tott a Z-akcióban épülő létesít­mény alapjainak betonozásánál. Mihelyt a sučanyi Prefa leszállítja az előre gyártott elemeket, további társadalmi munkával fogják segí­teni az építkezést. Mind a két faluban a lakosság szorgalmára azért is nagy szükség van, hogy a tűzoltószertárak a terveknek megfelelően még az aratás meg­kezdése előtt elkészüljenek. Négy évvel ezelőtt fogtak hozzá Stredné Plachtincében az új mű­velődési ház építéséhez. A falazá- si munkákat az efsz és a hnb épitőcsoportjai vállalták. A köz­ponti fűtést és a vízvezeték szere­lést a Járási Épitőtpari Vállalat, a villanyszerelést a Járási Szolgál­tató és Termelő Vállalat dolgozói végezték el. A többi munkát a la­kosság végezte társadalmi mun­kában, körülbelül 8 ezer órát dol­goztak átadása előtt a létesítmé­nyen. Dolné Plachtincében jól halad a tavaly 2,2 millió korona költség- vetéssel tervbe vett üzlet és ven­déglő építése, amelynek kivitele­zője a Nagykürtösi Járási Építő­ipari Vállalat. A hnb továbbra is számol a lakosság segítségével, hogy az építkezéssel határidőre, az idei év végére elkészüljenek. Bodzsár Gyula Kézimunka-kiállítások Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére kézimun­ka-kiállítást rendezett a nószövet- ség csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) helyi szervezete Károly Erzsébet elnök irányításával. A ki­állítás elrendezésében a szerve­zet több tagja vett részt, köztük Gaál Katalin és Lovász Gabriella pedagógusok. A színvonalas ren­dezvény látogatói több mint száz, szebbnél szebb kézimunkát te­kinthettek meg. A látványos kiállí­tás sikerét az is bizonyítja, hogy A nyitrai (Nitra) járásban elsőként a nevericei Egyetértés Efsz- ben kezdték el a szamóca szedését. Idén gazdag termést ígér a hat hektáron kiültetett szamóca, s minden jel arra mutat, hogy túlteljesítik a nyitrai cukor- és konzervgyárral kötött szállítási kötelezettségüket. Naponta három-öt tonna gyümölcsöt szednek le, s terv szerint három vagonnal szállítanak tartósításra. A felvételen Alžbeta Závodská a ládákba szedett gyümölcsöt méri. Pavol Matis felvétele már a második napon csaknem hatszázan tekintették meg a kézi­munkákat. Lukovics Györgyi Ugyancsak kézimunka-kiállítást rendezett Alsóbodokon (Dolné Obdokovce) a nószövetség helyi szervezete. Bemutatták az asszo­nyok és lányok munkáit, melyeket a télen készítettek. A húsz kiállító vászonra hímzett faliképéit, kivar­rott térítőit, egyéb dísztárgyait, festett tányérjait sokan megcso­dálták. A kiállítás előkészítésében, a tárgyak kiválasztásában, elren­dezésében legtöbbet Együd Má­ria, a szervezet elnöke segített. Karasz Tibor Négyezer literen felül... A Komáromi (Komárno) Állami Gazdaság állatgondozói az elmúlt évben már másodszor értek el tehenenként négyezer literen felüli fejési átlagot. Az elmúlt évben 1300 tehéntől egyedenként 4088 liter tejet adtak a közellátásnak. Farkas Gáspár, a gazdaság fő­állattenyésztője szerint az idén is jó helyezést érnek el a járási tej­termelési versenyben. A terv tehe­nenként 4100 liter tej eladását irá­nyozza elő, ám ezt magasan túl­szárnyalják. Év eleje óta rendsze­resen túlteljesítik időrendi tervfela­dataikat. Például az év öt hónapjá­nak tejbeadási tervét 103,8 száza­lékra teljesítették. Májusban na­ponta 13,56 liter tejet adtak el tehenenként és egy-egy liter tej előállításához harminc deka­gramm abrakot használtak fel. A tej 96 százalékát első minőségi osz­tályban értékesítették. Kolozsi Ernő Nyugdíjemelés V. B.: Egy közlekedési baleset­nél eltörött a lábam. A kórházi kezelés után gyógyfürdői beutalót kaptam. Úgy tájékoztattak, ha nem állna be javulás, 200 koroná­val emelik özvegyi nyugdijamat. Javulás csak részben állt be és most is kezelés alatt állok. A 200 koronás nyugdíjemelés alatt valószínűleg a magatehetet­lenségi pótlékot értették. Erre a pótlékra annak a nyugdíjasnak van jogigénye, aki huzamosabb ideig szorul ápolásra és segítség­re. A társadalombiztosításról szóló törvény 47. §-a a magatehetetlen­ség három fokozatát ismeri. Rész­legesen magatehetetlen az, aki tartósan szorul rá más személy segítségére például tisztálkodás­nál, öltözködésnél. Túlnyomórész­ben magatehetetlen az, aki a fon­tosabb szükségletei ellátásánál szorul rá tartósan más rendszeres segítségére. Teljesen magatehe­tetlennek a törvény azt tekinti, aki valamennyi fontosabb szükségle­tei ellátásánál szorul rá más sze­mély tartós és rendszeres ápolá­sára. A magatehetetlenségi pótlék megítélésének feltétele az a hosz- szan tartó kedvezőtlen egészségi állapot, amely megkívánja, hogy a nyugdíjasról valaki rendszere­sen gondoskodjon. Hosszan tartó­nak rendszerint az egy évnél tovább tartó kedvezőtlen egészsé­gi állapotot tekintik. A magatehetetlenségi pótlék a magatehetetlenség fent említett fokozataitól függően havi 200, 300, illetve 400 korona. A magatehetetlenségról szóló szakvélemény a járási nemzeti bi­zottság társadalombiztosítási vé­leményező bizottsága adja ki, s a pótlék megítéléséről a bratisla­vai nyugdíjintézet dönt. Szociális nyugdíj Zs. G.: Férjem 1600 korona összegű nyugdíjából élünk. Ez az egyetlen jövedelmi forrásunk. A helyi nemzeti bizottságon érdek­lődtem, nem kaphatnék-e valami­lyen járadékot én is. Azt válaszol­ták, hogy amennyiben kapnék, ak­kor azt levonják a férjem nyugdijá­ból. Igényt tarthatok valamilyen já­radékra? Jogigénye nyugdíjra valószínű­leg nem keletkezett. Házastársi vagy szociális nyugdíjat esetleg megítélhetnének önnek, ezekre a nyugdíjakra azonban senkinek sincs jogigénye. Ha viszont vala­melyik nyugdíjat megítélnék ön­nek, a társadalombiztosítási tör­vény 42. §-ának 2. bekezdése szerint férje nyugdíját úgy csök­kentenék, hogy kettőjük jövedelme egybeszámítva ne haladja meg az 1600 koronát. Kik a törvényes örökösök? J. B.: özvegy édesapám má­sodszor is megnősült. Két évi há­zasság után váratlanul meghalt. Egy személygépkocsi volt a közös szerzeményük, amely megvásár­lásához a mostohánk 41 ezer, s az édesapám 23 ezer koronával járult hozzá. Az autót a mostohánk a megkérdezésünk nélkül adta el 52 ezer koronáért, s a pénzt meg­hagyta magának. Élvezeti jogot kért szüléink házából is. Mi ezt megadtuk neki, de a jóindulatunk­kal visszaélt, s elköltözött a saját családi házába. Most a szülői há­zunk egyharmad részét követeli. Kérdésünk, teheti-e ezt velünk? Megjegyzem, ketten vagyunk tör­vényes örökösök, a testvérem és én. Előrebocsátjuk, hogy az elhunyt édesapjuk felesége is törvényes örökös, s amennyiben az édesap­juk nem hagyott hátra olyan vég­rendeletet, amely alapján csak önök örökölnének, a hagyatékból egyforma arányban részesülnek. A levele tartalmából ítélve a ha­gyaték megosztásával eddig még nem foglalkozott az illetékes álla­mi közjegyző. A közjegyzőt min­denképpen értesíteni kell arról, hogy haláleset történt, s hogy az elhunyt után vagyon maradt. Igaz, hogy ezt rendszerint a nemzeti bizottság teszi meg, de a köz­jegyzői illetékekről szóló 1984. évi 139. sz. törvény 16. §-a az örökösöket is kötelezi a bejelen­téssel (az öröklési illeték kirovása céljából). Itt elsősorban azt a va­gyont kell bejelenteni, amelyből az illetéket kiszámítják. A bejelentést az örökös az örökhagyó halálától számított 3 hónapon belül köteles megtenni. Ha a vagyon nem lett időben bejelentve az állami köz- jegyzóségen, az öröklési illeték összege havonta fél százalékkal növekszik. A hagyatékot az elhunyt házas­társ különvagyona képezi (tehát az, amit még a házasságkötés előtt szerzett, illetve az is, ami már a házasságkötés után került ugyan a tulajdonába, de ajándé­kozás vagy öröklés útján), továb­bá a házastársak osztatlan közös tulajdonának ráeső része. Az álla­mi közjegyző a hagyatéki eljá­rásban először megállapítja a há­zastársak osztatlan közös tulajdo­nának terjedelmét és általános ér­tékét, majd megosztja a közös tulajdont, illetve megállapítja, mely vagyontárgyak, vagy a vagyon mi­lyen része tartozik a hagyatékba. Az állami közjegyző abból az alapelvből indul ki, hogy a házas­társak tulajdoni hányadai egyenló- ek, de bármely házastárs kérheti, hogy megtérítsék neki azt, amit a különvagyonából a közösre for­dított, s köteles megtéríteni azt, amit a közös vagyonból a külön­vagyonára fordítottak. Ami az autót illeti, a közjegyzői eljárásról szóló 1983. évi 72. szá­mú törvény 41. §-a szerint az örökösök a hagyatékba tartozó dolgokat a hagyatéki eljárás befe­jezése előtt csak az állami köz­jegyző jóváhagyásával adhatják el. Mint már említettük a mostohá­juk is törvényes örökösnek számit, s így a hagyaték értékének egy- harmadára tarthat igényt. Költségtérítés G. K.: Egy állami gazdaság dol­gozója vagyok, s eddig a gazdaság lakhelyem közelében lévő részle­gén dolgoztam. Ezt a részleget azonban áthelyezték egy másik községbe, s most nekem is utaz­nom kell. Kérdésem az, hogy jo­gom van-e az útiköltségeim, vala­mint az étkezéssel kapcsolatos ki­adásaim megtérítésére. Nézetünk szerint először is tisz­tázni kell, hogy áthelyezésről van- e szó. A munkaszerződés megkö­tésekor rögzíteni kell azt is, hogy hol végzi a dolgozó a munkát, vagyis a munkavégzés helyét. Át­helyezésnek a jog a munkavégzés helyének megváltoztatását tekinti. Az áthelyezés következtében keletkezett kiadások megtérítését a Szövetségi Munka- és Szociális- ügyi Minisztérium 1984. évi 33. számú rendelete szabályozza. Té­rítés a rendelet szerint főleg azok­nak a dolgozóknak jár, akiket a vállalat érdekében helyeztek el. Az említett feltételek teljesítése esetében is csak akkor jár az úti­költségek megtérítése, illetve, ha a lakhelytől legalább 11 óráig ma­rad távol, további 9 korona az étkezés költségeihez való hozzá­járulásként, ha igazolja, hogy igyekezett új munkavégzési helye községében lakást szerezni. 11 órai távolmaradás idejének kiszá­mításánál az otthonából való indu­lás, illetve a megérkezés ideje a döntő, s nem a községtől való indulás és visszatérésének idő­pontja. Az úton s a munkában töltött időről van tehát szó. Amennyiben az áthelyezés elő­re meghatározott ideig tart, a fent említett térítésekre akkor is joga van a dolgozónak, ha nem tett intézkedéseket arra, hogy új mun­kavégzési helye községében la­kást szerezzen. Az áthelyezés el­ső évében azonban olyan téríté­sekre van jogigénye, mint szolgá­lati út esetén. (m-n.) DJ SZÓ 1985. VII. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom