Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-15 / 164. szám, hétfő
A bajnokság sikerült - a feljutás nem Az egyik legpatinásabb dél-szlovákiai sportegyesület az FTC (Füleki (Fiľakovo) Torna Club) hatvanöt évvel ezelőtt alakult. A labdarúgással természetesen már korábban is próbálkoztak a csonka vár alatt, a Haladás és a gimnáziumi tornaegylet futballistái azonban csak amolyan bemutató mérkőzéseken szerepeltek. Az FTC az első köztársaság széthullásáig a vezető szlovákiai csapatok közé tartozott, s miután az akkori divízióban háromszor is elsőséget szerzett a Teplitzer FK, a Čechie Karlin és a DFC Praha ellen országos döntőt is játszhatott. A felszabadulás utáni első nagy sikert az 1952/53-as idény hozta, amikor a csapat kerületi bajnokságot nyert, az osztályozón azonban nem jutott túl, így a divízióban való szereplésre még öt évet kellett várni. Két sikeres idény után lényegében a területi átszervezés következtében ismét a kerületi bajnokságba sorolták a csapatot, s az adminisztratív döntés a füleki labdarúgás visszaeséséhez vezetett. A hetvenes évek elejéig csak vegetál a város csapata, s csupán az 1972/73-as idényben kivívott bajnoki cím (az I. B osztályban) után kerül ismét az érdeklődés homlokterébe a labdarúgás. Azóta a város két nagyüzeme, a zománcgyár és a bútorgyár hathatósan segíti a sportágat, s ugyanezt mondhatjuk el több száz főre tehető szurkolótáboráról is, amely jóban-rosszban kitartott csapata mellett. A legutóbbi három esztendőben persze inkább a jóban volt részük, hiszen kedvenceik a bajnoki cím megszerzéséért versenyeztek. Az első esztendőben a rimaszombatiaknak (Rimavská Sobota) sikerült a feljutás, tavaly pedig a másik nagy rivális, Losonc (Lučenec) nyert előttük bajnokságot, feljutni a nemzeti ligába azonban a kétcsoportos kerületi bajnokság másik győztesének, Bytčának sikerült. A korábbi két esztendőben Pavol Kalinský próbálta sikerre vezetni a zománcgyári legénységet, míg az elmúlt idényben Štefan Dohnálek kezében volt a kormányrúd. Persze a mai csapat eredményeiben jelentős része van Krista Norbertnek is, még ha személyéről meg is feledkeztek az osztályozó mérkőzésre megjelent egyébként ízléses kiadvány szerkesztői. Ezek után pedig ejtsünk néhány szót a most véget ért bajnokságról, annak sorsdöntő epizódjairól. A tavaly nyári viharos eseményeket követően - amikor a csapat szurkolói megharagudtak kedvenceikre és edzőikre - Stefan Dohnálek és Pavel Mäsiar edző- páros látott munkához. Tegyük hozzá; nagy ügybuzgósággal és optimizmussal. A csapatvezetés úgy ítélte meg, hogy a bajnokságban szinte minden találkozó nagyfontosságú lesz, mert Lučenec, Brezno, Zvolen és a Dukla B. Bystrica Breznón vendégeskedő juniorcsapata szintén eséllyel pályázik a bajnoki címre. Az első tíz találkozón minden úgy ment, mint a karikacsapás; nyolc győzelem mellett két idegenbeni döntetlen. A XI. fordulóban Breznón 1:0-ás füleki vezetésnél az egyik hazai játékos tettleg bántalmazta Mičuch játékvezetőt, s ezzel nemcsak a mérkőzést vesztették el 3:0 arányban, hanem lényegében további esélyeiket is. A másik riválist, a Losonc együttesét szemmel láthatóan megviselte a feljutásért lejátszott két korábbi sikertelen osztályozómérkőzés, mert az új bajnokságban hazai pályán is vereséggel kezdte szereplését, s később is akadtak megingásai. Hátránya a fülekiekkel szemben az idény végére már olyan jelentős volt, hogy lényegében ők is kiestek a versenyből. A tavaszi idényre is nagyon alaposan készültek Füleken, ennek ellenére a labdarúgó szövetség kerületi bizottsága által kezdeményezett Téli Kupában enyhén szólva nem remekeltek.- Éreztük, hogy valami nincs rendjén - emlékszik vissza a néhány hónappal ezelőtti eseményekre Juhász János elvtárs, a labdarúgó szakosztály elnöke - éppen ezért valamennyi játékossal elbeszélgettünk. A kollektíva tudomására hoztuk, hogy tőlünk minden támogatást megkapnak, ezek ellenében a klub színeinek méltó képviseletét várjuk el. Úgy Ősztől magasabb osztályban A legnépszerűbb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező sportág Zselizen (Želiezovce) a labdarúgás. Mégis: az 1983/84-es bajnoki idényben alig menekült meg a kieséstől a csapat. Épp ezért a labdarúgó-szakosztály vezetősége komoly intézkedéseket hozott, melyeknek kézzelfogható eredménye lett. A labdarúgók szakmai irányítását a gazdag tapasztalatokkal rendelkező František Rausra bízták. Mind az alapozás, mind a bajnoki küzdelmek idején kemény edzéseket vezettek be, igy a játékosok erőnlétével, technikájával nem volt baj. A csapat végül is 41 pontot szerzett, 67 gólt rúgott, s 19-et kapott. Mindössze négy alkalommal hagyta el vesztesen a pályát, háromszor pedig döntetlenül végzett. A végeredmény: az első hely megszerzése, s ez azt jelenti, hogy ősszel a legmagasabb kerületi bajnokságban szerepelhet. A bajnoki cím elnyerése a játékosokon és a lelkes szurkolókon kívül a vezetőség, Csenky Dezső szakosztályelnök és Juhász József elnökhelyettes becsületes és odaadó munkájának is köszönhető. Hogy kik vívták ki a sikert? A névsor az alábbi: Záhorský, Krencsan, Jobko, Solmoši, Gulyás, Kocián, Tokarčik, šulan, Brezik, Csikós, Kokoška, Mészáros, Urbán, Procházka, Balogh, Janšik, štuller, Sokol és Sakáč. A magasabb osztályban feltétlenül erősebb ellenfelekkel kerülnek majd szembe. Terveik közt szerepel szép és eredményes játékkal a középmezőnyben végezni. Persze, az is lehetséges, hogy a mércét menet közben magasabbra emelik. Úgy gondolják: mindehhez adottak a feltételek Zselizen. A helyi szeivek és vállalatok, elsősorban az állami gazdaság, a városi műszaki szolgáltatások és az energetikai gépgyár se- gitókészségével a jövőben sem lesz baj. Elsősorban a játékosok és a szurkolók lelkesedésén, becsületességén múlik az elkövetkező időszak sikere vagy kudarca. ÚJ SZÚ 5 1985. VII. 15. gondoljuk: volt foganatja a ,, lelkizésnek“, mert - bár a játéktéren ezután is akadozott néha a gépezet - a lelkesedéssel és az akarással már nem volt különösebb probléma. Valóban, a két-három kisiklás ellenére az idény közepére „összekapta“ magát a társaság, s különösen az Ajnácskő (Hajnáč- ka) elleni mérkőzésen mutatta meg harcias erényeit, elszántságát. Persze, az is a szigorú igazsághoz tartozik, hogy - különösen a bajnokság hajrájában - a riválisok megkönnyítették a fülekiek dolgát. A Zvolen több találkozón is rendkívül halvány teljesítményt nyújtott, a katonáknál pedig a szervezéssel voltak komoly problémák - különben aligha fordulhatott volna elő, hogy három találkozójukat is tíz emberrel kezdték... A lényegen - a szurkolók, vezetők, s maguk a játékosok örömén - ez persze mit sem változtatott; a füleki Kovomier labdarúgói végül is két pont előnnyel, s teljesen megérdemelten nyertek bajnokságot. A siker részesei; Gecso Miklós, Szabó Tibor, Vladimír Sýkora, Július Zdechovan, Ivan Ivanič, Mag Gyula, Ján Tršo, Ján Jackuli- ak, Bodor Miklós, Gáspár Béla, Milan Magéra, Pavol Duraj, Miroslav Gallo, Vladimír Juhász, Szakér István és Kuny a Gyula voltak. A csapat, s egyben az egész bajnokság gólkirálya PaveI Duraj lett 23 találattal. Gallo kilencszer, Tršo hétszer zörgette meg az ellenfelek hálóját. Rajtuk kívül különösen Gecso, Zdechovan és Bodor tettek sokat a sikeres szereplés érdekében, de a vezetők szerint a többieket sem érheti elmarasztalás, mert az osztályozómérkőzések eredményeitől függetlenül jó munkát végeztek, egyik legszebb fejezetét írták meg a füleki labdarúgás 65 éves történetének. Mint ismeretes, az osztályozó mérkőzések nem sikerültek a Kovomier számára. A csapat már az első hazai összecsapáson elvesztette esélyét 1:0-ás vereségével. A Dolný Kubín-i visszavágón ugyan 0:0 arányú döntetlent ért el, de ez kevés volt a feljutáshoz. Talán majd jövőre... HACSI ATTILA Marcel Géry biztos csapattag már az országos bajnokság előtt (Eugen Vojtišek felvétele) Országos úszóbajnokság Szófia jegyében Másfél hónap elteltével ismét nagyszabású úszóverseny színhelye lesz a bratislavai 50 m-es fedett uszoda. A június közepén rendezett Szlovákia Nagydíja után most - csütörtöktől vasárnapig az országos felnőtt bajnokságnak ad otthont a pasienkyi medence. Két héttel a bolgár fővárosban sorra kerülő Európa-bajnokság előtt választ kapunk arra a kérdésre, milyen eséllyel utazhatnak a legjobb csehszlovák úszók Szófiába. Szlovákia Nagydija után hosszú ideig feltűnő csend honolt a hazai úszóberkekben. Nem véletlenül, hisz a válogatott keret tagjai június második felétől külföldön, magaslati edzőtáborban készültek. Nyolcán a franciaországi Pireneusokban, Font Romeuban több mint 2000 méteres tengerszint feletti magasságban edzőtáboroztak. Géry, Hladký, Kolár, Bidrman, Kladiva, Milý, Frýdlová és Do- manická edzéseit három edző, Hlavatý, Poledník és Machek irányította. A magaslati edzőtáborozás a múltban is bevált, a tapasztalatok szerint a magas környezetben végzett intenzív edzés után (Font Romeuban naponta 14 km-t teljesítettek az ' úszók) jobban megy a versenyzés, javul az úszók teljesítőképessége. A csehszlovák úszók egy másik csoportja - heten - a kaukázusi Cachkadzorban készült. Jan Vo- katý vezető edző szavai szerint a szovjet élsportközpontban az idén is ideális feltételek között folyhatott a felkészülés. A háromhetes edzőtáborozáson az utánpótlás legjobbjai, Maršounová, Lohnická, Bútor, Drozd, Smrčka, Nesnídal és Joneš vettek részt. Ugyancsak magaslati környezetben - de idehaza a Csorbatónál - edzőtáboroztak az ifjúsági válogatott keret tegjai, akik a svájci Genfben július 24-29 között sorra kerülő ifjúsági Európa-baj- nokságra készülnek. A szakemberek szerint a kemény munka már a mostani országos bajnokságon meghozza gyümölcsét. Nem titok, az EB- kiküldetésre pályázóktól csúcsokat vár a szakvezetés. Mint ismeretes, a júniusi nemzetközi versenyen a csehszlovákok, Frýdlová és Géry kivételével csalódást okoztak. Több edző akkor a kedvezőtlen korai időpontra hivatkozott... Most már ez a kifogás is tárgytalan lesz. Az úszás igazságos sportág, nem tűri a mellébeszélést, a kifogásokat, hisz az eredmények, az elért idők önmagukért beszélnek... A négynapos versenysorozat csütörtökön délelőtt (9.00) az előfutamokkal kezdődik, a döntőkre mindig délután kerül sor. A szombati és vasárnapi döntőket a bratislavai TV helyszíni adásban közvetíti. (-tics-) A prágai bajnokság rámutatott a csehszlovák öttusa gyengéire Hiányzik az egyenletesség Rendhagyó módon rendezték meg az idei csehszlovák öttusabajnokságot Prágában. Az egyes számok ugyanis ebben a sorrendben követték egymást: úszás, lövészet, futás, vívás és végül lovaglás. A sportág történelmében már számos újításnak voltunk tanúi. Általában azzal a céllal születtek, hogy az öttusát még érdekesebbé, színvonalasabbá tegyék. Ez az új ötlet, amelyet a Csehszlovák Öttusa Szövetség mint hivatalos javaslatot kíván a nemzetközi szövetségnek benyújtani, viszont lehetővé teszi az öttusaversenyek lebonyolítását nagyobb számú indulóval. Erre eddig (a vívás és a lovaglás miatt) nem volt mód. Csak korlátozott számú mezőny indulhatott a versenyeken. Persze, hogy egészen pontosak legyünk, az új módszer sem teljesen tökéletes. Ugyanis nem azt jelenti, hogy akár kétszázan is abszolválhatják a teljes versenyeket - mert az indulók egy része csak az első három tusában szerepel. A vívás és a lovaglás továbbra is csak az eddig is megszabott létszámú mezőnynek marad meg. Mindenképpen érdekes javaslat, bár nem éppen minden szakember fogadta tapsolva. De várjuk meg a nemzetközi szövetség döntését. Kép és szöveg Ábel Gábor S most térjünk a bajnokság fontosabb részére. A csehszlovák résztvevők, nyugodtan mondhatjuk, várakozáson alul szerepeltek. Csak Milan Kadlec hozta a tőle várt eredményeket, összteljesítménye (5404 pont) biztató, tekintve a közelgő melbourne-i világbajnokságot. Igaz, a jelenleg magasan legjobb csehszlovák öttusázó sem kerülte el a kisebb kilengéseket. Főleg az úszásban és vívásban vannak még tartalékai Kad- lecnek. Egy viszont tény, egyedül csak ő képes hosszabb időn keresztül egyenletesen versenyezni, ezt tanúsította a mostani évadban is. Ha formáját még jól időziti, kellemes meglepetést szerezhet a VB-n. Sajnos, mögötte óriási űr tátong. Még a lehető legjobb akarattal sem lehet elmondani, hogy a prágai bajnokságon erős lett volna a nemzetközi konkurrencia. Csak a lengyelek indultak tapasztalt gárdával. Kadlec mögött mégis öt külföldi versenyző foglalt helyet. Csak azután következtek a hazaiak: Fleissner, Lochman és Polá- ček. Akiktől - Pažický, Kústka, Blažek - azt várták, bizonyítják, hogy ott a helyük a VB-csapatban, azok a vert mezőnyben végeztek. A legjobb junior, Boledovič sem nyújtott meggyőző teljesítményt. Mindez azokat igazolja, akik már gyakrabban állították, hogy a válogatott felkészítésének modellje nem a legtökéletesebb. Pavel Kupka vezető edző bizony nincs irigylésre méltó helyzetben. Érdekes, hogy a közös edzések a magyar válogatottal, amitől pedig mindenki sokat várt, sem hozták meg az idén a várt eredményt. A bajnokság végül is rámutatott a hazai élmezőny gyengéire. Nincs olyan versenyző, akinek ne lennének kirivó hiányosságai. Kadlecet már említettük. Kűstka gyengén futott, Blažek viszont a vívásban és lovaglásban mutatott keveset, Lochman pontatlanul célzott, Pažický is a futásban mondott csődöt. Sajnos, az egyenletes versenyzésre az egész év folyamán egyikük sem volt képes. A csapatversenyben a bajnoki címet teljesen megérdemelten a Banská Bystrica-i katonagárda szerezte meg. A duklások előnye a Slávia Bratislava első csapata előtt több mint hatszáz pont volt, a második és a harmadik (Stavební fakulta Praha) helyezett között viszont csupán 25 pont. Ebből is kitűnik, hogy a legszínvonalasabb, legcéltudatosabb munka a Duklá- ban folyik. A nemzetközi versenyben az elsőséget a csehszlovák A-csapat szerezte meg a B-együttes előtt, a fiatal magyar hármas állhatott a dobogó harmadik fokára. Egyéniben a magyar juniorkorú Martinék lett a második - nem egészen 80 pont volt a hátránya a győztes Kadleccal szemben. A külföldiek mindenképpen élvezetesebbé, színvonalasabbá tették a bajnoki küzdelmeket. Igaz, találkoztunk már erősebb mezőnnyel is az eddigi csehszlovák bajnokságokon. Persze, a legjobbak már mindenhol az augusztus végén sorra kerülő világbajnokságra készülnek. Melbourne-ben a csehszlovák színeket csak Milan Kadlec fogja képviselni. Kár, hogy Kupka edző nem tudott összehozni egy ütőképes csapatot, hiszen a különböző objektív okoknál fogva Ausztráliában a szokottnál kisebb, s bizonyára gyengébb mezőny indul majd harcba az érmekért, .helyezésekért Meg lett volna a jó lehetőség egy esetleges kimagasló eredményre. KOLLÁR GÁBOR
