Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-11 / 135. szám, kedd

A hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés programja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 3. oldalról) A felek koordinált beruházásokat hajta­nak végre a vegyipar gazdaságilag haté­kony termelési ágazataiban, figyelembe véve a kölcsönös szükségleteket, valamint a két állam természeti, gazdasági és egyéb feltételeit, s ezzel összefüggésben kiszéle­sítik a szakosítást a tudományos-kutatási és fejlesztési munkák területén. Emellett közös intézkedéseket dolgoznak ki a nyersanyagok mélyebb feldolgozására, a hulladék nélküli technológiai eljárások bevezetésére, s a másodlagos nyersanya­gok lényegesen nagyobb mértékű hasznosí­tására. Ki kell szélesíteni a bevált munkameg­osztást, melynek alapján a Szovjetunió energiaigényes nehézvegyipari termékeket és alapanyagokat (ammónia, metilalkohol és egyéb szintetikus alkoholok, kaucsukok és más petrolkémiai termékek) szállít Csehszlovákiába a CSSZSZK-ból szállított kevésbé energiaigényes speciális vegyipa­ri termékek (gumi- és textilipari, valamint más ágazatokban használt vegyi adalék­anyagok, vegyi reagensek és diagnosztikai anyagok, állati betegségek megelőzésére és gyógyítására, az állatállomány újrater­melésének szabályozására szolgáló ható­anyagok, orvosságok, festékek, szintetikus illóanyagok) ellenértékében. Figyelembe véve mindkét állam feltéte­leit, el kell mélyíteni a szakosítást a tudo- mányos-kutatási munkák területén, vala­mint az egyes kiemelt gyomirtó és rovarirtó szerek, festékek, fényképészeti vegyi alap­anyagok, katalizátorok, műszálak, spe­ciális szerkezeti műanyagok, különlegesen tiszta mikroelektronikai vegyi alapanyagok, s további nem kielégítő mennyiségben gyártott vegyipari termékek gyártásában, hogy az ágazat teljesebb mértékben kielé­gítse mindkét állam szükségleteit ezekből a termékekből, s csökkenjen a tókés álla­mokból származó behozataluk. Az elfogadott megállapodással össz­hangban a CSSZSZK-ban fel kell építeni egy termelési komplexumot egyes kiemelt gumiipari vegyi adalékok gyártására, hogy lényegesen javuljon a népgazdaság szük­ségleteinek a fedezése ezekből a termé­kekből mindkét államban. Meg kell vizsgálni az együttműködés lehetőségét az alfaolefinek, a butadién, a polimetakrilát zsíradalékok és egyes to­vábbi petrolkémiai termékek csehszlová­kiai gyártásának és Szovjetunióba irányuló szállításának bevezetésében, cserébe az onnan szállított földgázért. A cellulóz- és papíripari együttműködést elsősorban a meglevő termelési kapacitá­sok rekonstrukfciójára, valamint a választék­csere kiszélesítése érdekében a gyártás­szakosítás elmélyítésére kell irányítani. 3 A CSSZSZK és a Szovjetunió közötti gazdasági kapcsolatok- ■ ban továbbra is elsőrendű helyet foglal el az az együttműködés, amely a népgazdaság tüzelőanyag-, villamos­energia- és nyersanyagszükségletei­nek biztosítására irányul. Ezen a területen a következő időszak­ban a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés jelentős irányzataként kell érvényesíteni a két ország rendelkezésére álló tüzelő- és nyersanyagforrások hasz­nosításában a hatékonyság növelését. Ebből a célból közös intézkedéseket kell végrehajtani az olyan gépek és berendezé­sek fejlesztése és szerkesztése területén, amelyek biztosítják az energia, a nyers- és az alapanyagok minden fajtájának gazda­ságos kihasználását. Elsősorban a hő- és a villamos energia termelésére, a nehéz feltételek közötti szénkitermelésre, vala­mint a szilárd, a folyékony és a gáznemű tüzelőanyagok, s a népgazdasági ágaza­tokban keletkező hulladékhó ésszerű ki­használására szolgáló gépek és technoló­giai berendezések szerkezetét kell tökéle­tesíteni. Ezt mindkét államban az energia- és nyersanyagfogyasztók közötti közvetlen tapasztalatcsere útján is elő kell segíteni. Az energiaforrások további növelésének biztosítása céljából folytatni kell az együtt­működést a földgáz jövesztésében és szál­lításában, az atomerőművek építésében és üzemeltetésében. A Szovjetunióból származó alapvető tü­zelő- és nyersanyagok szállításának to­vábbi folytatásához szükséges feltételek kialakítása érdekében Csehszlovákia épí­tési-szerelési munkák végzésével, magas műszaki színvonalú gépek és berendezé­sek, alapanyagok és fogyasztási cikkek szállításával részt vesz az ilyen irányú termelés fejlesztésében a Szovjetunió te­rületén. A CSSZSZK további európai KGST- országokkal együtt részt vesz a jamburgi földgázmezó hasznosításában, a ,,Hala­dás“ gázvezeték (Jamburg - a Szovjetunió nyugati határa) építésében, valamint egy új gázipari komplexum építésében a Szovjet­unió területén. Az atomenergetika területén az együtt­működést a CSSZSZK és a Szovjetunió közötti érvényben levő és újabb keletű megállapodások alapján, valamint a KGST-országok közötti ide vonatkozó sokoldalú megállapodások keretében kell folytatni. Az együttműködést az atomerő­művek további építésére kell irányítani, beleértve az 1000 MW teljesítményű reak­torokkal működő erőműveket, valamint a hőtermelő egységek építését és a hő nagy távolságokra történő szállítását. Egyúttal fejleszteni kell az együttműkö­dést a szén nemesebb tüzelőanyagokká való feldolgozásában, a nem hagyomá­nyos energiaforrások kihasználásában, va­lamint a földgázszállítás és - raktározás hatékonyságának növelésében. 4 A vaskohászat területén közös intézkedéseket kell megvalósí- ■ tani: a termelés intenzifikálására új technoló­giai eljárások kifejlesztésével és bevezeté­sével a termelési folyamat minden szaka­szában, elsősorban a nagyolvasztói koksz gyártásában; a folyamatos öntés és a kemencén kívüli acélmegmunkálás, az oxigénkonverterek, az ötvözött acélokat előállító hatékony gyártási módszerek és a plazmakemen­cék széles körű kihasználására; a pontosított és anyagtakarékos idomok és csövek gyártásának kiszélesítésére; a porkohászat fejlesztésére. Mindkét államban intézkedéseket kell tenni a népgazdaság kohászati termékek­ből való jobb ellátására, mégpedig a prog­resszív és anyagtakarékos hengerelt ter­mékek részarányának növelésével, vala­mint a gyártásszakositás elmélyítésével, s ezen az alapon a kohászati termékek csereválasztékának kiszélesítésével. Csehszlovákia vasércszükségletének kielégítése céljából a felek együttműköd­nek a Szovjetunió vaskohászati nyersanyag­alapjának fenntartásában és fejlesztésében, beleértve az oxidálódott ércek Krivoj Rog-i kitermelő és feldolgozó kombinátjának az építését. 5 A színesfémkohászat területén közös intézkedéseket kell meg- ■ valósítani: az új technológiai eljárások kifejleszté­sére és bevezetésére (folyamatos öntés, alakítás, hőkezeléses megmunkálás, plazmakohászat, progresszív ércdúsító és színesfém-feldolgozó módszerek); az új termékfajták (zsugorított fémkarbi- dok, fémfóliák, pontosított idomok, henge­relt színesfémtermékek és egyéb termé­kek), vegytiszta fémek, elektronikai és elektrotechnikai félvezető és más új alap­anyagok gyártásának kiszélesítésére; a ritkafémek szélesebb körű kinyerésé­re, az oxidálódott ércek feldolgozására; a színesfémek másodlagos forrásainak hatékonyabb kihasználására. Csehszlovákia részt fog venni egyes színesfémek termelésének a fejlesztésé­ben a Szovjetunióban. Sor kerül az intéz­kedések koordinálására a színesfém-kiter­melés fejlesztéséhez nyújtott segítség te­rületén más KGST-országokban, hogy nö­vekedjen ezek behozatala. 6 A lakosság szükségleteinek ki­váló minőségű ipari fogyasztási ■ cikkekből való jobb kielégítése érdekében mindkét államban, az együtt­működést a következő feladatokra kell irá­nyítani: a termelési alap korszerűsítésére, a mo­dern technológiai eljárások bevezetésére, a szükséges nyers- és alapanyagok bizto­sítására; a gyártott termékválaszték összetételé­nek a javítására, a termékek műszaki és esztétikai színvonalának emelésére, s a csehszlovák divatcikkek szállításának növelésére; a szakosítás elmélyítésére és a termelé­si kooperáció kiszélesítésére a tartós fo­gyasztási cikkeket gyártó ágazatokban. A fafeldolgozó és bútoriparban az emlí­tett kérdések megoldása mellett az együtt­működés keretében gondoskodni kell a tar­tós gyártmányfejlesztésről, az új felület­képző anyagok bevezetéséről, az egysé- gesítet szerkezeti elemek és bútoripari fémszerelvények gyártásáank kiszélesíté­séről. A fogyasztási cikkek cseréjének fejlesz­téséhez szintén ki kell használni az együtt­működés különböző formáit, beleértve a belkereskedelem, a fogyasztási szövet­kezetek, az áruházak választékcseréjét, valamint mindkét államban a szakosított elárusítóhelyek hálózatának kiszélesítését. 7 Az együttműködést alapvető mértékben kell elmélyíteni a me- ■ zőgazdasági-ipari komplexum ágazataiban. Ennek érdekében mindkét állam kutatási kapacitásainak közös törek­véseit a következő feladatokra kell irányítani: a progresszív növénytermesztési és ál­lattenyésztési technológiai eljárások cseré­jére; a mezőgazdasági növények (búza, sör­árpa, komló és más növények) nagy ter­mőképességű fajtáinak, valamint a gazda­sági állatok és a baromfi új fajtáinak és hibridjeinek nemesítésében, a magterme­lésben és az ültetőanyagok termelésében való együttműködésre; az aminosavak gyártásának kiszélesíté­sére, a batalaktános antibiotikumok gyártá­sának bevezetésére, a biológiailag aktív anyagok génsebészeti eljárással való ter­melésére, az enzimkészítmények kihasz­nálására, valamint a mikrobiológiai folya­matok ellenőrző és mérőműszereinek kifej­lesztésére; a tejüzemek komplex gépesítésére és automatizálására szolgáló technológiai el­járások és berendezések gyorsított ütemű kifejlesztésére, a progresszív gabona-, burgonya-, zöldség- és gyümölcsraktáro­zó, valamint takarmányelókészító módsze­rek kifejlesztésére; a mezőgazdasági termelés környezet­szennyező hatásának csökkentésére. A szakosítás és a kooperáció kiszélesí­tésével gondoskodni kell: a korszerű, nagy teljesítményű géprend­szerek fejlesztéséről és gyártásáról a veté­si és a betakarítási munkákhoz, valamint a növényi termékek hatékony betakarítás utáni kezelésének gépesítéséről az állatál­lomány takarmányokkal való ellátására, az élelmiszeripar és a közétkeztetés ellátá­sára; az élelmiszeripari vállalatok termelési alapjának fejlesztéséről, korszerüsitéséröl és rekonstrukciójáról, az új hulladékmentes technológiai gyártósorok kifejlesztéséről és bevezetéséről, az élelmiszeripari termékek választékának kiszélesítéséről és minősé­gének javításáról; a mezőgazdasági és élelmiszeripari gé­pek és berendezések, a műtrágyák, a nö­vényvédelmi vegyszerek, az állatorvosi ha­tóanyagok, valamint egyes élelmiszeripari és egyéb cikkek kölcsönös szállításainak növeléséről; progresszív csomagolóanyagok gyártá­sáról. Koordinálni kell az intézkedéseket a köl­csönös szükségletek biztosítására egyes ipari növényekből. 8 A közlekedés területén a felek további intézkedéseket hajtanak ■ végre a két ország közötti állan­dóan növekvő áruszállítás tökéletesítésé­re, amelyek keretében gondoskodnak: a külkereskedelmi áruszállitmányok ésszerű elosztásáról az egyes közlekedési formákra, valamint a közlekedés szervezé­sének a tökéletesítéséről; Csehszlovákia és a Szovjetunió közle­kedési rendszerei anyagi-műszaki alapjá­nak fejlesztéséről a külkereskedelmi áru- szállítások, valamint a nemzetközi szállítá­sok biztosítása érdekében, beleértve a tranzitforgalmat; a határ menti vasúti átjárók és a dunai kikötők kapacitásának fejlesztéséről, a csehszlovák és a szovjet határ menti vasúti pályák rekonstrukciójáról és át­eresztő képességének növeléséről, ateher- gépkocsis szállítások optimális kihasználá­sáról és gépparkjának javításáról; a külkereskedelmi áruk konténerekben, kötegekben és egységrakományban való szállításának növeléséről; olyan új technológiai eljárások kifejlesz­téséről és bevezetéséről, amelyek minden közlekedési formánál tökéletesítik az áru- szállítást, valamint a közlekedési folyama­tok automatizált irányítási rendszereinek a kihasználásáról. Tovább kell folytatni az együttműködést az automatizált komplex kommunikációs rendszer fejlesztésében mindennemű in­formáció átvitele céljából, az Interszputnyik rendszerhez tartozó berendezések, a progresszív televíziós, rádióhálózati és telefon-összeköttetési rendszerek fejlesz­téséről. Tovább kell fejleszteni az együttműkö­dést más közös érdekű területeken is. III. Az együttműködés mechanizmusának tökéletesítése A felek szükségesnek tartják a kétoldalú együttműködés mechanizmusának rend­szeres fejlesztését és tökéletesítését, töre­kedni fognak hatékonyságának növelésé­re, mert ez fontos tényezőt képez a két állam gazdasági irányítási rendszerének közelítésében, elsősorban azokon a terüle­teken, amelyek közvetlenül összefüggnek a közöttük megvalósuló együttműködéssel. A KGST-országok felső szintű gazdasá­gi tanácskozásának határozataival össz­hangban a felek megállapodtak abban, hogy a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére teljesebb mértékben kihasz­nálják a rendelkezésükre álló eszközöket. Ennek érdekében meg kell valósítani: a gazdasági és a tudományos-műszaki politika koordinálását a kölcsönös együtt­működéssel összefüggő területeken; az ötéves időszakra szóló tervek koordi­nálását, egyes kérdéseknél hosszabb idő­szakra is; a beruházási tervek koordinálását a kö- 'zös érdekű területeken; a szoros és közvetlen együttműködés szervezését mindkét állam tervezési- és gazdasági szervei között a tudomány, a technika és a termelés területén; a közvetlen kapcsolatok fejlesztését mindkét állam minisztériumai, vállalatai és szervezetei között, s létre kell hozni közös tudományos-kutatási, termelési és értéke­sítési egyesüléseket és vállalatokat. A te­vékenységükhöz szükséges feltételek ki­alakítása érdekében meg kell oldani az ide vonatkozó, elsősorban jogi, pénzügyi és árképzési kérdéseket; az együttmüködés szerződéses alapjai­nak a tökéletesítését, főleg a hosszú távú szerződések és megállapodások rendsze­reinél, s gondoskodni kell a fegyelem meg­szilárdításáról ezek teljesítésében; Csehszlovákia és a Szovjetunió aktív részvételét az integrációs intézkedések egyeztetett tervének, valamint a KGST- országok közötti sokoldalú megállapodá­soknak teljesítésében. A külgazdasági kapcsolatok fejlesztését Csehszlovákia és a Szovjetunió között to­vábbra is a kölcsönös előnyösség és a mérlegegyensúly alapján kell megvalósí­tani. Ennek érdekében a felek meghatároz­zák az együttműködés leghatékonyabb irányzatait, formáit és feltételeit. Az ebből a programból eredő, valamint a Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti gyártásszakosítás és termelési kooperáció 1990-ig terjedő hosszú távú programjában szereplő feladatokat belefoglalják a program végrehajtását célzó intézkedések egyezte­tett tervébe, amit a két ország kölcsönös megállapodása alapján lehet pontosítani és kiegészíteni. A program végrehajtására irányuló mun­kák szervezéséről a Csehszlovák-Szovjet Gazdasági és Tudományos-Műszaki Kor­mányközi Bizottság gondoskodik, amely mindkét állam tervezési szerveivel, valamint tudományos és műszaki szerveivel együtt a szükségletek szerint nyújt segítséget a Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés további fejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozásához. Ez a program aláírásának napján lép hatályba és 2000. december 31-ig érvé­nyes. Aláírva Moszkvában, 1985. május 31 -én két eredeti példányban, mindkettő cseh és orosz nyelven, s mindkét szöveg azonos érvényű ÚJ SZÚ 1985. VI. 11. GUSTÁV HUSÁK a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről MIHAIL GORBACSOV a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom