Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-01 / 127. szám, szombat
KIS _______ NYELVŐR Eg y hét a nagyvilágban május 25-töl 31-ig Szombat: Mitterrand elnök Jelenlétében átadták a 6. francia atom-tengeralattjárót • Merényletet kíséreltek meg a kuvaiti emfr ellen Vasárnap: Befejezte moszkvai látogatását Radzsiv Gandhi indiai kormányfő • Véget ért a szöuli diákok tiltakozó sztrájkja • Japánba érkezett Todor Zsiv- kov, legfelsőbb bolgár vezető Hétfó: Mihail Gorbacsov megbeszéléseket folytatott Willy Brandttal • A moszkvai Pravda szerkesztőségi cikket közölt a genfi tárgyalásokon tanúsított szovjet álláspontról és az amerikai magatartásról • Rómában megkezdődött az Antonov-per Kedd: A KNDK és Dél-Korea között megkezdődtek a Vö- röskereszt-tárgyaiások • Vitalij Vorotnylkov, az Oroszországi Föderáció minisztertanácsának elnöke Ottawában a kanadai kormányfővel tárgyalt Szerda: Mihail Gorbacsov megbeszéléseket folytatott Bettino Craxi olasz kormányfővel • Új választási törvényt fogadott el a lengyel szejm Csütörtök: Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök Moszkvába utazott • Genfben megnyílt a szovjet-amerikai tárgyalások második fordulója • A bécsi tárgyalásokon a magyar küldöttségvezető ismertette a szocialista országok álláspontját Péntek: A szovjet fővárosban Gustáv Husák megnyitotta a Csehszlovákia 1985 című jubileumi kiállítást, tárgyalásokat folytatott Mihail Gorbacsovval és nagy jelentőségű megállapodásokat írtak alá • Husszein jordániai király befejezte washingtoni látogatását • Chilében nemzeti tiltakozási napot tartottak az emberi jogok megsértése ellen. Találkozók Moszkvában Diplomáciai nagyüzem volt a héten, több világpolitikai jelentőségű találkozóra is sor került. Az események sokban kapcsolódnak a csütörtökön megkezdődött genfi szovjet-amerikai tárgyalások második fordulójának témájához, (gy volt ez a Gorbacsov-Brandt és a Gorbacsov-Craxi találkozón, sőt az olasz kormányfő indulása előtt kijelentette, azért utazik Moszkvába, hogy hozzájáruljanak a genfi dialóguson az előrelépéshez. S ugyancsak a genfi tárgyalások kulcsfontosságú témájáról, az úrfegyverekről volt szó kedden Mitterrand és Kohl megbeszélésein is. A nemzetközi légkör alakulása szempontjából nagyon fontos szerepe van a szovjet-amerikai viszonynak. A korábbi évekhez viszonyítva pozitívumnak számit az, hogy a két nagyhatalom között folynak a fegyverzetellenőrzési tárgyalások Genfben, s a múlt héten a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokkal foglalkozó kormányközi vegyesbizottság is felújította munkáját. Az azonban még nem mondható el, hogy alapvető változás következett volna be az Egyesült Államok magatartásában, a nukleáris konfrontáció veszélyét nem sikerült csökkenteni, mivel Washington folytatja fegyverkezési programjainak gyors ütemű megvalósítását, sőt, a világűr militarizálásáról sem mond le. A helyzeten azonban lehet változtatni. A moszkvai vezetés azonban azt is tudatosítja: a kelet-nyugati viszony javítása szempontjából rendkívül fontos az európai tőkés országokhoz fűződő kapcsolatok javítása, hiszen a világ nemcsak az Egyesült Államokból áll - bármennyire is szeretnék ezt így beállítani a Fehér Házban. S ebből a szemszögből (is) kell tekintenünk a héten lezajlott moszkvai tárgyalásokra. Az SZKP KB főtitkára a Willy Brandthoz, a nyugatnémet SPD és a Szocialista Internacionálé elnökéhez intézett szavaiban nagyra értékelte azt, hogy a szovjet párt és a nyugatnémet szociáldemokraták véleménye közeli számos nagy horderejű nemzetközi kérdésben. Mindketten a jószomszédi kapcsolatok, az enyhülés folytatása mellett foglaltak állást. Mihail Gorbacsov külön kiemelte azt, hogy az SPD ellenzi a világűr militarizálását, s az NSZK-ban tapasztalható egyes revansista németekkel szemben kiáll az úgynevezett keleti szerződések érvényessége és amellett, hogy német földről soha többé nem szabad háborúnak kiindulnia. Tárgyalásainak végén, szerdán Brandt sajtótájékoztatót tartott, melyen pártja pozícióját jellemezve a nyugati szövetségi rendszerhez való tartozást erősítette meg, de azt is hangsúlyozta, hogy az SPD minden eszközzel a békét kívánja szolgálni. Kijelentette, hogy Genfben csak akkor lehet elmozdulni a holtpontról, ha visz- szatérnek a januári külügyminiszteri megállapodáshoz, amely az atom- és úrfegyverek kérdésének komplex módon történő vizsgálatát írja elő. (Mint ismeretes, e megállapodást az USA nem akarja tiszteletben tartani.) Bettino Craxi moszkvai útjával kapcsolatban megfigyelők mindenekelőtt a szovjet-olasz kapcsolatok utóbbi időben tapasztalható dinamikus fejlődésére mutattak rá. Az idén már kétszer találkozott a két ország külügyminisztere, s Mihail Gorbacsov Pertini köztársasági elnökkel is tárgyalt. A szovjet vezetés nagyra értékeli azt, hogy Róma ellenzi a lázas fegyverkezésnek a világűrre való kiterjesztését. A két fél között nézetkülönbségek vannak több nemzetközi kérdésben. Fontos viszont az, - mondta szerdai pohárköszöntőjében Gorbacsov - hogy megmutatkozik a konstruktív párbeszédre, a vészessé vált nemzetközi feszültség csökkentéséhez vezető utak keresésére irányuló kölcsönös törekvés. A szovjet vezető beszédében kitért a genfi tárgyalásokra, s megerősítette a korábbi szovjet javaslatok érvényességét. Mint mondotta: ha nem kerül sor a világűr militarizá- lására, akkor lehetővé válik mind a hadászati nukleáris fegyverzet, mind az európai közepes hatótávolságú eszközök nagyarányú csökkentése. A stockholmi értekezlettel kapcsolatban Mihail Gorbacsov a lényegi tárgyalások mellett szállt síkra, olyan megállapodást sürgetve, amely egyesítené magában a politikai jellegű intézkedéseket és a katonai területre vonatkozó, kölcsönösen elfogadható intézkedéseket. A helsinki Záróokmány aláírásának idén esedékes tizedik évfordulójával kapcsolatban megállapította: ,,A Szovjetunió az enyhülés légkörének és lényegének újjáélesztésére törekszik, s kész továbbhaladni a nemzetközi jogrend és biztonság megbízható rendszere felé. Ebben feltétlenül minőségi ugrásra van szükség, többek között ideje lenne az Európában működő nemzetközi szervezetek - mindenekelőtt a KGST és a Közös Piac - között kölcsönösen előnyös kapcsolatokat kialakítani. “ Kohl-Mitterrand: eltérő vélemények Az utóbbi hetekben feszültségek keletkeztek a nyugatnémet-francia viszonyban, amit a jelek szerint a keddi csúcstalálkozón sem sikerült teljesen elsimítani. Párizs álláspontja szerint a május eleji bonni csúcstalálkozón az NSZK vezetése elkötelezte magát az amerikai űrfegyverkezései program és a jövő évi GATT-konferencia mellett anélkül, hogy erról előzetesen tárgyalt volna legfontosabb nyugat-európai szövetségeseivel. A két vezető legfontosabb célja az volt, hogy egyeztessék álláspontjukat az amerikai űrfegyverkezési programmal, valamint Mitterrand Euréka-prog- ramjával kapcsolatban. A nyugatnémet kancellár már korábban támogatásáról biztosította az amerikai csillagháborús programot, amellyel szemben Párizs (és London is) nemegyszer kinyilvánította fenntartásait. A francia elnök által javasolt Euréka-program ezzel szemben a Nyugat-Európán belüli technológiai együttműködést szorgalmazza. Érvelése szerint a Reagan-tervben a nyugat-európaiak csak a másodvagy harmadhegedús szerepét játszhatnék, s meg kell akadályozni, hogy technológiailag függővé váljanak és lemaradjanak az USA és Japán mögött. Az NSZK továbbra is az amerikai kutatásban való részvétel felé hajlik, de ez alkalommal Kohl „létfontosságúnak" nevezte Mitterrand programját is. Egyes vélemények szerint azért, mert a tx>nni kormányon belül sincs egyetértés, például Genscher külügyminiszter inkább a francia álláspont mellett kardoskodik. A francia vezetés magatartását több tényező is motiválja. Mindenekelőtt arról van szó, hogy az amerikaiak „úrvédelmi“ programjának megvalósítása esetén leértékelődne a francia atom- erő, s Párizs nem szívesen mondana le az atomhatalom-szerepről. Bonn- nak természetesen ilyen aggályai nem lehetnek. Ezért is lavírozik egyelőre a kettő között. Hogy később melyik mellett kötelezi el magát véglegesen? Feltehetően a számára előnyösebbet fogja választnai. De talán az lesz Bonn-nak a legmegfelelőbb, ha az amerikai és a francia program között valamilyen összekötő kapcsot keres. Egyre inkább egyértelművé válik azonban a két nyugat-európai vezető tőkés ország kormányköreit nem a csillagháborús elképzelések aggasztják, hanem az, hogy technológiailag lemaradnak, s csak másodrendű szerepet játszhatnak az USA mögött. MALINÁK ISTVÁN Kedden érkezett Havannába Javier Pérez de Cuellar ENSZ-fótitkár. A vendéget a repülőtéren Fidel Castro üdvözölte. (ČSTK-felvétel) Kis kezdőbetű? Nagy kezdőbetű? Amikor beszélünk, csak gondolataink világos, egyértelmű megfogalmazására kell ügyelnünk, hogy mindenki első hallásra megértse, amit mondunk. Ilyenkor nem merül fel helyesírási probléma. Ha azonban úgy adódik, hogy mondanivalónkat írásban kell valakivel közölnünk - márpedig ezt manapság időnként senki sem kerülheti el —, nemegyszer okoz fejtörést egy-egy szónak vagy szókapcsolatnak a papírra vetése. Felmerül a kérdés: vajon kis kezdőbetűvel írjuk vagy naggyal? A magyar helyesírás szabályainak nemrég érvénybe lépett új (11.) kiadása ugyan nem bolygatja meg helyesírásunk hagyományos rendszerét, a helyesírási egység előmozdítása végett azonban az eddigi kiadásnál rugalmasabban ítél meg néhány vitatott kérdést, így részben a kis és a nagy kezdőbetű használatát is. Mit is írunk hát kis, illetve nagy kezdőbetűvel? Közszavainkat általában kis kezdőbetűvel írjuk. Ugyancsak kis betűvel kezdjük az ünnepek nevét (karácsony, május elseje), a nevezetes napokat (nemzetközi nőnap, bányásznap), a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (a francia forradalom, a párizsi kommün, a sztálingrádi csata). A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Nagy Honvédő Háború eddig a kivételek között szerepeltek, az új szabályzat szerint ezeket is - bár nem kicsi az érzelmi töltésük - kis kezdőbetűvel írjuk: a nagy októberi szocialista forradalom, a nagy honvédő háború, ez azonban semmit sem von le nagy jelentőségükből. Kisbetűvel kezdjük a rendezvények, rendezvénysorozatok, programok nevét: a magyar nyelv hete, a szovjet színművészet hónapja, országos matematikai verseny stb. Nagy kezdőbetűvel írjuk továbbra is a személyneveket, az állatneveket, a földrajzi neveket, a csillagneveket, az intézmény- neveket és a márkaneveket (a gyártmányok nevét). A hírlapok és a folyóiratok címében - a cím belsejében előforduló névelők és kötőszók kivételével - minden szót nagy kezdőbetűvel írunk: Szocialista Nevelés, Élet és Irodalom. A könyvek, irodalmi művek és cikkek címében csak az első szót írjuk nagy kezdőbetűvel: A fekete város, Ady és a legújabb magyar líra, Helyesírási tanácsadó szótár. A szabályzat új kiadása szerint nagybetűs szókapcsolat a Csehszlovák Néphadsereg a Magyar Néphadsereg írásmódjának analógiájára, kifejezve intézményszerű mivoltukat (eddig ezt a szókapcsolatot kis kezdőbetűvel kellett írni). Levelekben, táviratokban a megszólítás első szaván és tulaj- donnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban előforduló közneveket is (de a mellékneveket, kötőszókat nem): Kedves Sándor Bácsi! Mélyen tisztelt Igazgató Elvtárs! Drága jó Édesanyám és Édesapám! Azokat a közneveket, amelyek a megszólított személyére vonatkoznak, a szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Kérjük igazgató elvtársat, szíveskedjék kérésünket kedvezően elbírálni. Az -/' és -beli képzős szóalakok írásáról meg kell jegyeznünk, hogy a kötőjellel összekapcsolt földrajzi nevek -i képzős származékaiban akkor tartjuk meg a nagy kezdőbetűt, ha az előtag tulajdonnév: Duna-part - Duna-parti; ha az előtag közszó, az -i képzős formát kis kezdőbetűvel kell írni: Délkelet-Ázsia - délkelet-ázsiai, Földközi-tenger - földközi-tengeri. Az államnevek -/ vagy -beli képzős származékát kisbetűvel kezdjük: szovjetunióbeli, csehszlovák szocialista köztársasági, amerikai egyesült államokbeli, de a tulajdonnévi elemeket meghagyjuk nagybetűsnek: Zaire Köztársaság - Zaire köztársasági. Az -/ végű helységnevek -i képzős, kis kezdőbetűs származékai végén csak egy i-t írunk: Helsinki - helsinki olimpia, Felsőszeli - felsőszeli lakos, de Piešťany - piešťanyi. Az intézményszerű megjelölésekben (pl. pályaudvarok, repülőterek megnevezésében) a tulajdonnévi tagot nagy kezdőbetűvel, a köznévi tagot pedig kisbetűvel kezdve különirjuk: Keleti pályaudvar, Ruzynéi repülőtér. Ez az írásmód megmarad az -/képzős származékokban is: Keleti pályaudvari csomagmegőrző. a) A díj, érem, emlékérem szót tulajdonnévhez (általában személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: Lenin-rend, Nobel-díj, József Attila-dij, Marx Károly-emlékérem. Az -s képzős származékokban változatlanul megtartjuk az alapformát: Lenin-díjas, Purkyné-emlékérmes. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés- és dijnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: Munka Érdemrend, Vörös Csillag Érdemrend, Állami Díj, a Szocialista Munka Hőse stb. Ha viszont az ilyen nevek csupán címként szerepelnek, kis kezdőbetűvel írjuk őket: Megjelent Lengyel István állami díjas fizikus új munkája. Havas Jánosnét, a szocialista munka hősét ismét kitüntették. HASÁK VILMOS Szorít a kapca, vagy szorul a kapca? Nagyon sokszor elmondtuk már, hogy szólás értékű, úgynevezett állandó szókapcsolatainkon nem szabad változtatni, mert elvesztik képes értelmüket. Mégis igen gyakran hallhatunk, olvashatunk elrontott szókapcsolatokat. Most már aztán szorít a kapca, mondta valaki, azt akarván kifejezni, hogy bajba jutott. Az idézett mondat pedig csak akkor volna helyes, ha a csizmába, bakancsba használatos vászondarabról, vagyis az igazi kapcáról volna szó, s az valami miatt valóban szorítaná a viselője lábát. Ha azt akarjuk kifejezni, hogy valaki kínos helyzetbe került, bajba jutott, akkor pontosan kell használnunk ezt a szólást, így: Most már aztán szorult a kapca, esetleg: szorult a kapcánk, kapcájuk stb. A lényeg az, hogy szorult, nem pedig szorított. Mi a másik, nagyjából hasonló jelentésű szókapcsolat, amelyben a szorít ige a helyes? A szorít a csizma, illetőleg szorítja a csizma a lábát - azaz bajban van. Az igaz, hogy a szorít a csizma, szorít a cipó lehet konkrét értelmű is, vagyis jelentheti egyszerűen azt, hogy a csizma vagy a cipó szűk, és szorítja a viselője lábát. MAYER JUDIT ÚJ SZÚ 4 1985. VI. 1.
