Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-27 / 149. szám, csütörtök

Vita az SZLKP Központi Bizottságának ülésén FRANTIŠEK KARLOVSKÝ elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Rudňanyi Vasércbánya dolgozójának felszólalása Járásunkban, a Spišská Nová Ves-i já­rásban a dolgozók közül kezdeményezés­ben az élen a_szocialista munkabrigádok járnak, amelyek a legnagyobb érdemeket szerezték a tervfeladatok teljesítésében - túlteljesítésében. Példamutató a rekorde­rek mozgalma, amelynek keretében a szo­cialista munkabrigádok tagjai az ötéves tervidőszak elmúlt éveiben 27 csúcstelje­sítményt értek el. A mozgalomba bekap­csolódott az ércfejtők, a tárnahajtók és a fúrógépkezelők minden kollektívája. A szocialista munkabrigádok mozgalmá­ban az egész járásban a dolgozók 46,3 százaléka vesz részt, vagyis több mint 21 ezer dolgozó, számarányuk 1980 óta hat százalékkal emelkedett. Ugyancsak fejlő­dött a komplex racionalizációs brigádok mozgalma: e brigádok száma 1980 óta 36 százalékkal nőtt. Jelenleg 115 ilyen brigád tevékenykedik 1274 taggal, s munkájuk évente 10-11 millió korona társadalmi hasznot hoz. Ugyancsak jelentős sikereket ért el járásunkban a feltaláló- és újítómoz­galom. Száz dolgozóra jelenleg 5,4 újítási javaslat jut, szemben az 1980. évi 3,6-del. A tudományos-műszaki fejlesztés gyorsí­tásában fontos szerepük van a műszaki dolgozók és a vezetők személyes és cso­portos alkotó terveinek. Maximális figyelmet fordítunk a CSKP KB 8. ülésén a tudományos-műszaki fej­lesztés kérdéseiről elfogadott határozatok­ra. A járás jelentős tudományos kutatási alappal rendelkezik, de ilyen jellegű intéz­ményei csak néhány fejlesztési és techno­lógiai szakterületen tevékenykednek, mint­egy 300 dolgozóval, akik közül 102-nek főiskolai végzettsége van. Ezek a munka­helyek szorosan együttműködnek a Cseh­szlovák és a Szlovák Tudományos Akadé­mia intézeteivel, a felsőoktatási intézmé­nyekkel és néhány külföldi szervezettel. Ennek köszönhetően több siker született. Például jelentős eredményeket ért el a krompachyi Szlovákiai Elektrotechnikai Művek optoelektronikai kapcsolók terén, amelyeket a prešovi Fémipari Kutatóinté­zet fejlesztett ki, továbbá a Spišská Nová Ves-i Atomtechnikai Fejlesztés Termelő­üzem mérőműszereket gyárt a többdetekto­ros gammaszámlálókhoz. A Rudňanyi Vas­ércbányában a csehszlovákiai ércbányá­szat történetében először fejtőgépet és teljes profilú szellőztetőfúró berendezést alkalmaztak. További fúróberendezést fej­lesztettek ki a fejtési munkákhoz, és alkal­mazni kezdték a higanytartalmú hulladék­anyagok feldolgozásának új technológiáját. A Prachovcei Nehézgépipari Üzemben je­lenleg a fémek hőmegmunkálását végző berendezést szerelnek fel. Egyebek között ennek köszönhetően nem keletkeznek mérgező hulladékok. A Spišská Nová Ves-i Nový domov Bútorgyárban sikeresen alkal­mazzák a préselt pozdorjalemezek új fajtá­ját. Ezenkívül a másodlagos nyersanyagok feldolgozásával pótolják az importált fafaj­tákat. Ennél a vállalatnál az ötlettől kezdve a prototípus elkészítéséig évente 8-12 önálló feladatot realizálnak. Üzemünk dolgozói az idén nagy súlyt helyeznek vállalt kötelezettségeik sikeres teljesítésére, sőt túlszárnyalására. A sze­mélyes és a csoportos szocialista felaján­lások, valamint az üzemi vállalás az 1985. évi végrehajtási terv feladatainak határidő előtti teljesítésére irányulnak. A felajánlási mozgalom új fellendülésének alapja a 7. ötéves tervidőszak kezdetén az általam vezetett kollektíva felhívása volt. Ebben a Kelet-szlovákiai kerület minden kollektí­vájához fordulunk, hogy határidő előtt telje­sítsék a 7. ötéves terv feladatait. Az volt a célunk, hogy a felhíváshoz csatlakozzon minden kollektíva, s az ötéves tervidőszak minden évének feladatait 11 hónap alatt, az egész ötéves terv feladatait pedig négy és fél év alatt váltsa valóra. A felhívás visszhangra talált az üzemek, vállalatok, a járás, sőt az egész kerület kollektíváinál. Csak a mi üzemünkben 16 bányászkollek­tíva - járásunkban 84 - csatlakozott hozzá. Milyen eredményeket értünk el mi? Az egész brigád kezdeményező és áldozatos munkájának köszönhetően az egész öt­éves tervidőszak folyamán határidő előtt teljesitettük feladatainkat. Kötelezettség­vállalásunk megvalósítását már az idén februárban jelentettük. További kollektívák is szép sikereket mutattak föl. A legnagyobb problémát üzemünkben most az érc rossz minősége jelenti. Ezért 1983-ban a vezetőség minden dolgozóhoz azzal a felhívással fordult, hogy az előírt minőséget illető feladatokat kezdeménye­ző munkával növeljük. A felhívás kedvező fogadtatásra talált a dolgozóknál, és segít­ségével e téren javulás következett be. A jó tapasztalatok és a munkakezdemé­nyezés fejlesztésének eredményei alapján kollektívánk a CSKP XVII. kongresszusá­nak összehívását új felajánlással akarja köszönteni, amelyben megígértük, hogy a 8. ötéves tervidőszak minden évének végrehajtási tervét 11 hónap alatt teljesít­jük, s ezzel elérjük az egész ötéves terv feladatainak határidő előtti megvalósítását. Erre ismét fel akarjuk hívni a Kelet-szlová­kiai kerület kollektíváit. Az igényes gazdasági feladatok csak a pártszervezetek vezetésével és ellenőr­zésével teljesíthetők. Üzemi pártbizottsá­gunk és üzemünk tiz pártalapszervezeti bizottsága állandóan nagy figyelmet fordít a párt gazdasági befolyásának elmélyíté­sére. A bizottsági ülésen és a nyilvános pártgyúlések napirendjén állandóan szere­pel a végrehajtási tervek kidolgozásának, megvalósításának és eredményeinek, va­lamint számos részfeladat teljesítésének átfogó értékelése, például annak az elbírá­lása, mennyire gazdaságos az energia-, fűtőanyag- és üzemanyag-felhaszná­lás. Ugyancsak jó tapasztalatokat szerez­tünk a gépek javításainak időtartamára és lebonyolítására alakult ideiglenes pártcso­portok munkájával. E csoportoknak tagjai más gazdasági központok dolgozói s az üzem- és a vállalatvezetőség tagjai is. örülünk annak, hogy sikerült leküzde- nünk Nižná Slanában a korszerű kohászati technológia bevezetésének problémáit. Az idén és a jövő évben határozott lépéseket teszünk a műszaki fejlesztésre, hogy elér­jük a tervezett szintet a mennyiségi és a minőségi mutatók terén egyaránt. Válla­latunk kollektívája ezze! is hozzájárul a CSKP közelgő XVII. kongresszusa tiszte­letére kibontakoztatott aktivitásához. Vállalatunk és - azt mondhatom - az egész Ércbánya- és Magnezitipari Tröszt egyik legfontosabb feladata, hogy mágne­ses szeparátorokat szállítsunk a Krivoj Rogban épülő vasércfeldolgozó kombinát számára. Készen állunk a termelés meg­kezdésére a szovjet dokumentáció alapján, s ezzel együtt arra, hogy bekapcsolódjunk a szocialista nemzetközi gazdasági integ­rációba. örömmel fogadtuk, hogy az a hosszú távú együttműködési program, amelyet május 31-én Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára Moszkvában irt alá, kiemeli ezen együttműködés fontosságát a vasérckitermelés és -feldolgozás terüle­tén is. HERBERT ĎURKOVIČ elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, az SZLKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézete vezető tudományos munkatársának felszólalása ÚJ szú 1985. VI. 27. A gazdaságunk előtt álló nagyméretű szerkezeti változások több szempontból sürgető fontosságúak. Elsősorban olyan szerkezetváltásról van szó, amely termelé­si struktúránkat nagymértékben előmozdí­taná a korszerű, haladó ágazatok, szakágak és gyártmányok irányában, amelyek ma­napság a legkorszerűbb tudomány, techni­ka, technológia és munkaszervezés erőtel­jes hatásának vannak kitéve. Továbbá olyan szerkezeti változásokról van szó, amelyek erőforrásokkal, főleg az anyag- és energiaigényességével szembeni követel­ményeinek gazdaságunk képes megfelel­ni. Ezen túlmenően olyan változások ezek, amelyek a munka struktúrájával szemben támasztott új igények következtében ahhoz vezetnének, hogy a termelésben a jelenle­gihez képest általában és lényegesen na­gyobb lenne a munka intellektualizálása és a magas fokú képesítést igénylő hányada. Végül rendkívül fontos jelentősen szűkíteni termelési struktúránkat, hogy az megfelel­jen egy kis ország feltételeinek és megva­lósítható legyen. E változások szintjét ille­tően jelentős szerkezetváltásra van szük­ség a makro-, a közép- és a mikrostruktúra minden vonatkozásában, mégpedig válto­zásokra az ágazatokon, a szakágakon és a gyártmánystruktúrákon belül, illetve köl­csönös kapcsolataikban. Milyenek tulajdonképpen a hazai körül­ményei a tudomány érvényesülésének a gépipari termelés technikájában és tech­nológiájában? Először vessünk egy pillan­tást a termékszerkezetre. A világ gépipari gyártmányainak választékában a hetvenes évek derekán mintegy 600 000 tipusegy- ség szerepelt. Akkoriban az iparilag legfej­lettebb országok, az Egyesült Államok és a Szovjetunió mintegy 300 000, Nagy-Bri­tannia és az NSZK hozzávetőleg 100 000, Japán és Olaszország hozzávetőleg 80-100 000 típust gyártott. Ugyanakkor a csehszlovák gépipar nagyjából 100 000- et. Típusválasztékunk tehát megfelel a mi­énknél jóval nagyobb országok választéká­nak. Értékelésében a következő nézettel is találkozhatunk: „Egybehangzó szovjet és amerikai források szerint az Egyesült Álla­mokban az egybevethető gyártmányvá­lasztéknak „csak“ ötven, az NSZK-ban mintegy húsz, sót, Japánban csak a tizen­hét százalékát gyártják. Noha a csehszlo­vák gépipari választékról szóló adatok elté­rőek (60-75 százalék), bizonyos, hogy ez a választék túl széles, a termelés atomi­zált. Az SZLKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézetében Az SZSZK jelenlegi társadalmi helyzete és fejlődésének kilátásai elneve­zésű feladat megoldása során megkísérel­tük felmérni a csehszlovák gazdaság lehe­tőségeit, hogyan tud megbirkózni ezzel a műszaki és gazdasági szempontból szé­les gyártmányválasztékkal. A feladat az volt, hogy a gépipar példája alapján határo­zottan megválaszoljuk, mennyire reális ná­lunk az adott termelési szerkezet mellett, a termelés minőségében és gazdasági színvonalában nagyobb sikereket elérni, egybevetve lehetőségeinket a minőség és a hatékonyság világszintjével. Például olyan tények felméréséről volt szó, hogy kutatási-fejlesztési bázisunk egy részének jellege „fenntartó“ és nem kuta­tási-fejlesztő. Rendkívül nagy a hatása annak, hogy csekély a rutin- és a kiszolgá­ló munka műszaki ellátottsága, aminek következtében ennek a bázisnak nagy lét­számú a segédszemélyzete és a dolgozók összlétszámához képest rendkívül ala­csony a tudósok és a mérnökök száma; az alkotó dolgozók képzettségi szintje és álta­lában hivatásbeli felkészültsége nem éri el a világ legfejlettebb munkahelyeinek szint­jét; a szervezési struktúra rendkívül nagy tagoltsága jelentős mértékben csökkenti eredményességét; a fejlesztési-kutatási bázis szerkezete nem felel meg a szakága­zatok és szakágak progresszivitásának; aránytalan a nők foglalkoztatása, és a ku- tatási-fejlesztési bázis a társadalomban szociális szerepet is betölt; az alkotó mun­ka műszaki ellátottsága nagyon alacsony szintű; a hetvenes évek bérpolitikája követ­keztében jelentős mértékben tovább nivel- lálódott a kutatás és a fejlesztés dolgozói­nak javadalmazása a többi dolgozói kate­góriához képest; a jelenlegi ösztönző rend­szerek nem felelnek meg, hatástalanok és a legfejlettebb országokhoz viszonyítva többszörösen kisebb a műszaki átvétel, a szellemi gazdagság megvásárlása sza­badalmak útján. A kutatási-fejlesztési bázis reális nagyságrendjét ezeknek a tényezők­nek szakemberek általi mennyiségbeli fel­mérésével állapították meg. A szakemberek kiválasztása úgy történt, hogy a szakvélemények kidolgozásával Szlovákia egyes kiválasztott gépipari, elektrotechnikai és elektronikai kutatási­fejlesztési munkahelyeinek vezető dolgo­zóit bízták meg. Hét kutatási-fejlesztési munkahelyet választottak ki, s ez repre­zentatív mintának tekinthető. E szociológiai felmérés eredményeinek értékelése lehető­vé teszi annak alapvető meghatározását, hogy valósan milyen nagyságrendet kellene elérnie kutatási-fejlesztési bázisunknak, ha egybe akarjuk vetni a legfejlettebb orszá­gokkal. Az említett eljárás szerint tudomá­nyos-műszaki potenciálunk adott nagyság­rendje mintegy 45 000 dolgozó, az 1980. évi 180 000 főnyi nominális nagyságrend mellett. Vagyis a tudományos-műszaki po­tenciál a nominális nagyságrendnek egy­negyede. Megállapíthatjuk, hogy a CSSZSZK tu- dományos-műszaki potenciálja az adott termelési szerkezet mellett mélyen aládi­menzionált. A laboratóriumi, a kísérleti technika műszereivel, a fejlesztési műhe­lyekkel való ellátottságát tekintve pedig többszörösen elmarad a legfejlettebb or­szágok mögött. Mit tegyünk hozzá ehhez? Az elemzés eredményei nem tartanak igényt az abszo­lút igazságra és tévedhetetlenségre. Ter­mészetesen bizonyos előfeltételekre, álta­lánosításokra és pontatlanságokra épül­nek. Az az alapvető megállapítás azonban, hogy tudományos-műszaki potencionálunk mélyen aládimenzionált az adott termelési szerkezethez képest, nyilván megfelel a valóságnak. A számítások kimutatják, hogy nálunk az alkotó dolgozók száma az NSZK-hoz képest 4,5-szörösen, Nagy-Bri- tanniához viszonyítva 3-szorosan, Francia- országhoz képest 3,5-szeresen stb, ala­csonyabb. Az alkotó munka műszaki ellá­tottsága pedig erőforrásait tekintve az NSZK-hoz képest 6,2-szeresen, Nagy-Bri- tanniához viszonyítva 3,6-szorosan, Fran­ciaországhoz képest 4,6-szorosan alacso­nyabb. Hogyan tovább tehát? Tudományos­műszaki potenciálunk nagyságrendje nö­velésének legjelentősebb erőforrása a szé­les választék csökkentése, gazdaságunk nagyobb mérvű beilleszkedésével a világ munkamegosztásába, mivel ez a részvéte­lünk másokkal egybevetve rendkívül ala­csony. Gazdaságunk szakosodása, főleg a gépiparban a szocialista gazdasági in­tegráció útján a legvalósabb módja a gyárt­mányválaszték csökkentésének és ha­zánkban a tudományos-műszaki fejlődés teljesebb kibontakozásának. A termelés szakosítása összpontosításához, a kutatá- si-fejlesztési kapacitás szűkebb területre történő koncentrálásához, a gazdasági in­tegráció előnyeinek hasznosításához ve­zet. Ez megnyilvánulna nemcsak a kutatá­si-fejlesztési tevékenységben, a fejlesztett gyártmányok műszaki színvonalának emelkedésében, hanem a termelés cso­portosításának, jelenleg nálunk a gépipari termelésben csak szórványosan tapasz­talható gazdaságos sorozatgyártásnak eredményeiben is. Ennek köszönhetően általában magasabb minőségi szintre emelhetnénk a termelési folyamatokat, amely megfelelne a nagy igényeknek, a tudomány, a technika a munka technoló­giája és szervezése legkorszerűbb ismere­teinek. Következményeiben nagy gazda­sági eredményekről van szó, amelyek híján (Folytatás a 6. oldalon) Felvételünk az SZLKP KB ülésén készült. (Magda Borodáčová - ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom