Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-24 / 146. szám, hétfő
Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának összehívásáról és a CSKP XVII. kongresszusa előtt a párt szlovákiai feladatairól (Folytatás a 3. oldalról) keretében meg kell valósítani a nem produktív, elavult termelési programoknak az új, hatékony programokkal való helyettesítését. Az iparban, főleg a gépiparban és az elektrotechnikában végrehajtott strukturális változásokkal nyersanyag- és energiamegtakari- tásokat és a munkatermelékenység növelését kell elérni. A vegyiparban fejleszteni kell a nehézvegyipart és a különleges vegyipari termékeket. A fafeldolgozó iparban a rossz minőség és az alacsony rentabilitás megköveteli a termelési programok innoválását úgy, hogy azok megfeleljenek a megrendelők igényeinek. Ebben az ágazatban ugyanúgy, mint a többiben is, jobban és hatékonyabban kell hasznosítanunk a hazai nyersanyagokat. A beruházási folyamat alacsony fokú hatékonyságáért a beruházók és a tervezők mellett az építőipar is felel. Sürgető fontosságú feladat növelni teljesítőképességét és jövedelmezőségét, meggyorsítani a szerkezeti átépítést, bővíteni főleg a befejező munkálatok kapacitásait, hogy jobban teljesítse feladatait a termelési bázis korszerűsítésében, a szovjetunióbeli közös programok megvalósításában való részvételünk biztosításában és a környezetvédelmi létesítmények építésében. A mezőgazdaságban növelnünk kell az élelmiszertermelést, s ennek keretében az önellátottság fokát. A mezőgazdasági őstermelésben törekednünk kell a tartalékok felhasználására, a veszteség minél alacsonyabb szintre szorítására, s az élelmi- szeripari nyersanyagok nagyobb mérvű hasznosítására, a gyártmányválaszték bővítése mellett. Továbbá növelni kell és jobban ki kell használni a termőföldet, valamint a hazai takarmányokat. A 8. ötéves terv kidolgozása során ügyelni kell arra, hogy nem öncélúan tervezünk, sem az iparban, sem a mezőgazdaságban nem öncélúan termelünk. Mindent az ember, fejlődése és jóléte érdekében teszünk. Terveinknek ehhez kell igazodniuk. Ez vonatkozik a termelés, a kereskedelem, a szolgáltatások, a szociális és az egészségügyi ellátás terveire egyaránt. Különleges figyelmet kell fordítanunk a lakosság megfelelő választékban és minőségben történő áruellátására, a lakáskérdés megoldására, az ivóvízellátásra. Meg kell szüntetnünk lemaradásunkat az egészségügyi és a szociális ellátás intézményei, főleg a krónikus betegeket szolgáló létesítmények tekintetében. Kapacitásokat kell teremtenünk a munkásutánpótlás nevelésének és a környezetvédelemnek céljaira, ésszerűen és takarékosan hasznosítva az eszközöket. A tudomány és a technika váljon az intenzifikálás fő forrásává A XVI. kongresszus hangsúlyozta, hogy a tudomány és a technika a társadalmi és a gazdasági fejlődés meggyorsításának nemcsak a feltétele, hanem egyben az erőforrása is. A Szlovák Szocialista Köztársaság párt- és állami szervei, főleg a CSKP KB 8. ülése és az SZLKP KB ülése után, számos lépést tettek tudományoskutatási bázisunk teljesítőképességének növelésére, kiváltképp a tudomány és a technika gyakorlati alkalmazásának meggyorsítására. Eltelt két esztendő, de az eredményekkel nem vagyunk elégedettek. Említettük már a magas műszaki-gazdasági színvonalat elérő gyártmányok kis hányadát. Az innováció ciklusa 17-20 esztendő, vagyis évente az árucikkeknek csupán 4-6 százalékát újítjuk meg. Ez nagyon kevés, ha tudatosítjuk, hogy egyes csehszlovákiai vállalatoknál és a fejlett ipari országok egész ágazataiban ez az arány eléri a 30 százalékot is. Noha ilyen gyors ütem nem érhető el általában a nagy hányadot képviselő fogyasztási árucikkek termelésében, mindenképpen fokoznunk kell a gyártmányfejlesztési aktivitást. A jelenlegi ki nem elégítő helyzet okainak egyike a végtermékeknek, valamint a műszaki fejlesztés állami tervfeladatai teljesítésének csekély hozama. Nem tartják meg a feladatok megoldásának határidőit sem. Nagyon lassú a gyakorlati alkalmazás, és ezen túlmenően a várt eredménynyel sem jár. A termelési-gazdasági egységek és a tárcák 8. ötéves tervidőszakra vonatkozó tervjavaslatai sem szavatolják a gyártmányok és a technológia tudományos-műszaki fejlődésének igényelt ütemét. Ez arról tanúskodik, hogy a tudomány és a technika még nem vált az intenzifikálás fő erőforrásává, a fejlesztési tervek tengelyévé. Az illetékes irányító szervek már nem fogadhatják el a tudományos-műszaki fejlődés igénytelen és nem egyértelműen megfogalmazott feladatait. A feladatokat úgy kell kitűzni, hogy megvalósításuk idején az eredmény megfeleljen a világszintnek. Ez megkívánja, hogy a tudomány és a kutatás, az egész kutató és fejlesztő tevékenység feladatai a társadalom fejlődésének mind színvonalasabb prognózisaira támaszkodjanak a termelés módját, az életmódot, valamint az emberek személyisége fejlődését illetően egyaránt. * A prognózisok szélesebb körű érvényesülését elősegítette a pártmunkások, a tudományos és a gazdasági dolgozók szemináriuma is, amelyet az SZLKP Központi Bizottságán tartottunk meg. Itt megismerkedtünk a szovjet elvtársak tapasztalataival is. E szeminárium alapján Szlovákiában lépéseket teszünk a prognózisok hatékonyabb kidolgozására, hogy az irányítás minden szintjén a lehető legjobban ismerjék a jövő szükségleteit és lehetőségeit. A tudományos-műszaki fejlődés igényes feladatainak megoldása, az egész intenzifikálási folyamat sikere megkívánja együttműködésünk elmélyítését a Szovjetunióval és a többi KGST-or- I szággal. Szerintünk ennek kiindulópontja a 2000-ig szóló, Husák és Gorbacsov elvtárs által aláírt együttműködési szerződésből következő feladatok teljesítése, főleg a szakosításnak, a kooperációnak és a tudományos együttműködésnek gyorsabb kibontakoztatása. A pártnak ezért közvetlenül ellenőriznie kell ezt a tevékenységet. Ennek során figyelmet kell fordítani az együttműködés, az árucsere, a kooperáció és a szakosítás valamennyi formája felhasználására, de főleg a vállalatok és a gazdálkodó szervezetek közvetlen együttműködésére, közös vállalatok és feladatokat megoldó kollektívák létesítésére. örömmel fogadjuk a Robot elnevezésű első csehszlovák-szovjet tudományos-műszaki egyesülés létrejöttét. Ez nagy alkalom és kötelezettség az ilyen együttműködés mindkét fél számára való előnyösségének bizonyítására. Meggyőződésünk, hogy eredményeink ösztönzőleg hatnak majd a Szovjetunió és a többi KGST- ország munkahelyeivel való együttműködés haladó formáinak létrehozására. A CSKP KB 15. ülése elvi fontosságú kérdésként hangsúlyozta a tervszerű irányítás további tökéletesítését. Ez abból következik, hogy a gazdasági mechanizmusnak támogatnia, ösztönöznie, valamint szorgalmaznia kell átállásunkat az intenzív fejlesztésre. Az alkotó képességet a jó minőségű, hatékony végeredmény elérésére kell orientálnia, a belső és a külső feltételek igényességének növekedése mellett. Az egész gazdasági mechanizmusnak tökéletesítenie és szilárdítania kell a demokratikus centralizmus rendszerét, növelnie kell a dolgozók részvételét a tervek kimunkálásában, megvalósításában és teljesítésük ellenőrzésében. Szavatolnia kell azt, hogy a kollektíva számára is előnyös legyen az, ami hasznos a társadalomnak. A dolgozók nagy része Szlovákiában is becsületesen teljesíti feladatait. Viszont tudjuk, hogy számos munkahelyen nem csekély tartalékok vannak a szállítás egyenletességében, a szállítóimegrendelői szerződések pontos megtartásában, a munkaidő jobb kihasználásában, a munkafegyelem és rend szilárdításában. Ezen nagyon gyorsan változtatni kell, s ezeket a gyorsan feltárható tartalékokat fel kell használni. A közeli hónapokban különösképpen fontos biztosítani az idei feladatoknak s ezátal a 7. ötéves tervidőszak feladatainak maradéktalan teljesítését. A rendkívül zord januári és februári napok következtében is kiesés volt a tervteljesítésben. Nagy- rabecsüljük, hogy hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 40. évfordulójának tiszteletére kibon- takozódott a dolgozók széles körű mozgalma a lemaradás behozására és az idei terv következetes teljesítésére. Csak az ipari bruttó termelésben sikerült az év első hónapjában teljesíteni a tervfeladatokat. Az építőiparban a tervezettel szemben a lemaradás meghaladja a 3,5 százalékot. Nem kedvezőek az eredmények a saját termelési értéket tekintve, s az iparban 1,6, az építőiparban pedig 5,5 százalékot tesz ki a lemaradás. Ugyanakkor az anyag- és a bérköltségek sok esetben gyorsabban növekednek a teljesítménynél, s ennek következtében nem teljesítették a nyereségképzés feladatait sem. Most, a második félév küszöbe előtt, az irányító dolgozóktól igényeljük munkájuk hatékonyságának növelését. Az építőipari dolgozókat arra ösztönözzük, hogy a tervteljesítésért folyó küzdelemben tartsák szem előtt a folyamatosságnak, valamint az építkezések idejében, jó minőségben történő befejezésének követelményét. A mezőgazdaságban magas fokú rugalmasságot kell tanúsítani a betakarításnál és ügyelni kell arra, hogy minél kisebb legyen a veszteség. Minden szakaszon úgy kell dolgozni, hogy következetesen teljesítsük az idei tervfeladatokat. Nem kisebb figyelmet kell fordítani az 1986. évi terv előkészítésére. A jövő esztendőben ismét túl kellene lépnünk a bruttó nemzeti jövedelem négy százalékos határát és el kellene érnünk a legalább 4,2 százalékos növekményt. Az eddigi tapasztalatokból az következik, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a minőségnek, a hatékonyságnak és a jövedelmezőségnek. Keresnünk kell annak útját módját, hogy alacsonyabb szintű termelési fogyasztással több végterméket állítsunk elő. Különösképpen fontos a külkereskedelem feladatainak teljesítése a volumen és az igényelt választék tekintetében. Rendkívül fontos, hogy megszüntessük a külkereskedelmi forgalom hatékonyságának csökkenését. Ez a csökkenés az SZSZK kormánya által irányított gazdálkodó szervezetek nem szocialista exportjában 1981 óta jelentős. S nemcsak a csökkenés megszüntetése szükséges, hanem a külkereskedelmi áruforgalom hatékonyságának lényeges növelése is. A kitűzött feladatokat teljesíteni akarjuk és azokat teljesítenünk kell. Bontakoztassuk ki az emberek alkotó aktivitását, tárjuk fel a jobb eredményekhez vezető utakat és lépjünk ki rajtuk. Mégpedig úgy, hogy a járási és a kerületi pártkonferenciákat és a párt XVII. kongresszusát tiszta számlával és merész elképzelésekkel köszönthessük. Tovább tökéletesítjük politikai rendszerünket, és elmélyítjük a szocialista demokráciát Elvtársak! A CSKP KB 15. ülése hangsúlyozta, hogy a társadalom fejlesztésében elért eredményeknek megfelelően tovább tökéletesítjük politikai rendszerünket, és elmélyítjük a szocialista demokráciát. Társadalmi rendszerünk megszilárdult az osztályok és társadalmi csoportok további közeledése, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség szövetségének elmélyítése során. Pártunk nemzeteink és nemzetiségeink sokoldalú fejlődésére és közeledésére törekedett, és törekszik napjainkban is. Társadalmi, gazdasági és kulturális szövetségünk a XVI. pártkongresszus után megszilárdult, s egyre jobban áthatja a kölcsönös megértés és a testvéri együttműködés. A nemzeti sajátosságok respektálása mellett döntőnek tekintjük azt, ami nemzeteinket összekapcsolja, ami lehetővé teszi a szövetségi államjogi rendezést és az egységes csehszlovák gazdaság előnyeinek maximális kihasználását a közös érdekeknek és jólétnek megfelelően. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság egyre nagyobb mértékben járuljon hozzá a csehszlovák népgazdaság és egész hazánk fejlődéséhez. A párt és a dolgozók egységének megszilárdításában fontos szerepe van a Nemzeti Frontnak és a benne tömörült szervezeteknek. Nagyra értékeljük, hogy az utóbbi években általuk a dolgozók milliói fokozott mértékben vettek részt a társadalom és az állam irányításában, céljaink megvalósításában. Az eddiginél jobban sikerült egyeztetnünk a társadalmi szervezetek sajátos feladatait a társadalmi szükségletekkel. A dolgozóknak a CSKP XVI. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán kitűzött program teljesítésére való hatékony mozgósításában jelentős szerepe van a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak. A dolgozók részvételét a gazdaságfejlesztésben és alkotó kezdeményezését egyre jobban összekapcsolja a megfelelő munka- és életfeltételekről való gondoskodással. A vitathatatlan eredmények ellenére meg kell azonban követelnünk, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom a kongresszust megelőző időszakban még hatékonyabban fejlessze a dolgozók kezdeményezésének bevált és új formáit a 7. ötéves terv feladatainak eredményes teljesítése és a 8. ötéves tervidőszak jó eredmények birtokában való megkezdése érdekében. Ezt a törekvést az eddiginél nagyobb mértékben a termelés hatékonyságának növelésére, a gazdaságosságra, a munka, a termelés minőségére kell irányítani, támogatni kell az új technika gyorsabb alkalmazását, valamint a progresszív technológiák bevezetését a munkahelyeken. Ennek érdekében fokozni kell az emberek részvételét az irányításban jobban ki kell használni a kezdeményező tervezést, a termelési értekezleteket, s jól elő kell készíteni, s felelősségtudattal teljesíteni a kollektív szerződéseket. Meggyőződésünk, hogy a szakszervezetek határozottabban támogatják majd a birgádrendszerű munka- szervezést, az elvégzett munka mennyisége és minősége szerinti javadalmazást, a munka- és technológiai fegyelem megszilárdítását. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak hozzá kell járulnia, hogy a dolgozók közös, szocialista tulajdonban lévő javaink felelősségtudattól áthatott, megfontolt gazdáiként cselekedjenek és gondolkodjanak. A párt hangsúlyozza, hogy fokozott figyelmet kell szentelnie a társadalomnak, az ifjúságnak, egészséges és sokoldalú fejlődésének, s ugyanakkor jól fel kell készíteni napjaink és a jövő igényes feladatainak teljesítésére. A fiatal nemzedék nevelése során nem tapasztalunk mindenütt csak megértést és aktív hozzáállást. Tudjuk, vannak fiatalok, akiknek cselekedetei ellentétben állnak az állampolgári együttélés és a szocialista magatartás normáival. A társadalmi fejlődés a fiatalok elé számos új problémát állít. Nekik is hozzá kell járulniuk e problémák megoldásához, de nekünk kell őket rá megtanítani. Elvárjuk, hogy a Szocialista Ijfúsági Szövetség kezdeményezően megkeresse annak módját, hogyan befolyásolhatja hatékonyabban a fiatal nemzedéket, hogyan gondoskodhat jobban a pionírszervezetről és a fiatalok hogyan fokozhatják hozzájárulásukat új társadalmi források megteremtéséhez. Ugyanakkor az összes pártszervnek és -szervezetnek offenzív munkát kell kifejtenie a fiatalok körében; el kell érni, hogy a kommunisták állandó és elsőrendű feladatuknak tartsák á fiatalok körében végzett munkát. A szlovák nemzeti felkelés és a felszabadulás 40. évfordulójával kapcsolatos feladataink mutatják, milyen fontos és pótolhatatlan az az ideológiai nevelő munka, amelyet az idősebb elvtársak fejtenek ki a fiatalok körében. Meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy a kommunisták befolyást gyakoroljanak, és példát mutassanak mindenütt, ahol fiatalok dolgoznak, tanulnak, sportolnak, ahol kielégítik érdekeiket, vagyis a pártnak mindenütt ott kell lennie, ahol fiatalok vannak. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a fiatalokat a fejlett szocializmus öntudatos és lelkes építőivé, meggyőződéses hazafiakká és internacionalistákká, a tudomány és technika bátor úttörőivé, sokoldalúan fejlett emberekké neveljük. A Nemzeti Frontban tömörült többi társadalmi szervezet is hozzájárult az eredmények eléréséhez. Meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Front és valamennyi szervezete kihasználja a kongresszus előtti időszakot arra, hogy fokozza tagjai részvételét a gazdasági és szociális fejlesztés céljainak megvalósításában, a dolgozók mindennapi szükségleteinek kielégítésében. A párt állandó és rendkívüli figyelmet szentel a nemzeti bizottságoknak, amelyek politikai rendszerünk alapját képezik. Ezen a jelentős területen is számos pozitív eredmény született. Az állampolgárok fokozott érdeklődést tanúsítanak, és egyre jobban bekapcsolódnak a nemzeti bizottságok munkájába. Meg kell azonban mondanunk, hogy a CSKP Központi Bizottságának 6. ülése és az SZLKP Központi Bizottságának 1982. évi áprilisi ülése által kitűzött célok megvalósítása nem folyik problémamentesen, és fogyatékosságok is előfordulnak. Nem értük el a kívánatos haladást a lakossági szolgáltatások fejlesztésében és javításában. A nemzeti bizottságok nem élnek mindenütt és elég hatékonyan bővített jogkörükkel. A nemzeti bizottságoknak többet kell tenniük általában a fegyelem és a közrend megszilárdításáért egyrészt a politikai nevelő munkával, másrészt a hatalmiközigazgatási eszközök kihasználásával. Döntőnek tekintjük, hogy a nemzeti bizottságok jól és megértőén viszonyuljanak az állampolgárokhoz, jogos szükségleteikhez és érdekeikhez, oldják meg rugalmasan a problémákat, dolgozzanak konstruktívan, s a kérdéseket objektíven és türelmesen bírálják el. Meggyőződésünk, hogy a nemzeti bizottságok és aktíváik arra használják ki a kongresszusi előkészületek időszakát, hogy fokozzák az állampolgárok munka- és közéleti aktivitását a Nemzeti Front választási programjainak ÚJ SZÚ 4 (Folytatás az 5. oldalon) 1985. VI. 24.
