Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-18 / 141. szám, kedd

„Csillagháborús“ kísérletet hajt végre a Discovery Lézersugárral veszik célba az űrrepülőgépet (ČSTK) - Héttagú legénységgel a fedélzetén tegnap újabb, egyhe­tes útra indult a Discovery ameri­kai űrrepülőgép. Az űrhajósok kö­zött van a francia Patrick Baudry és a szaúd-arábiai királyi család tagja, Szultán Szalman al-Szaúd herceg is. A Discovery útjának célja ezút­tal is főleg katonai jellegű. Az amerikai hadügyminisztérium köz­leményéből kitűnik, hogy minde­nekelőtt a lézerfegyverrel akarnak olyan kísérleteket végezni, ame­lyek elősegítenék Reagan elnök csillagháborús programja megva­lósításának gyorsítását. A tervek szerint szerdán a Hawai-szigetek- hez tartozó Maui légibázisról gyengének nevezett lézersugárral célozzák meg a Discoveryt, s megkísérlik eltalálni az űrrepülő­gép egyik 20 cm átmérőjű ablakát. Az ablakra ez alkalommal tükröt erősítettek. A próba során azt vizsgálják, hogy a számítógépek képesek-e a légköri viszonyokhoz alkalmazkodva módosítani a lé­zersugár útját, pontossá téve így a célzást. Az amerikai űrfegyverkezési program bírálói rámutatnak: a mostani kísérlet megsérti az 1972-es egyezménynek azt a kité­telét, amely megtiltja új rakétael­hárító rendszerek kipróbálását. ,,A világűr militarizálásának kicsi, de valóságos első lépéséről van szó“ - mondotta John Pike, aki az amerikai tudósok szövetségében az űrosztályt vezeti, és hozzátette: ,, Szimbolikusan jelzi az utat, amelyre az amerikai adminisztrá­ció lépni kíván.“ Az amerikai sajtó megpróbálja másodrendűnek beállítani az űrre­pülőgép katonai céljait. Inkább ar­ról cikkezik, hogy a Discovery há­rom távközlési műholdat állít pá­lyára, s hogy a szaúd-arábiai her­ceg kézikönyvet és zsebszámító­gépet visz magával, hogy ponto­san ki tudja számítani, mikor érke­zett el az imádkozás ideje. Mihail Gorbacsov fogadta Armand Hammert (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap a Kremlben fogadta Armand Hammert, az amerikai vállalkozói körök ismert képviselőjét, az Occi­dental Petroleum Corporation tár­saság igazgató tanácsának elnö­két. Megbeszélésükön a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kö­zötti kölcsönösen előnyös gazda­sági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről volt szó, amelyek­ben az Armand Hammer vezette társaság aktívan részt vesz. Mihail Gorbacsov szívélyes kö­szönetét fejezte ki Armand Ham­mernek Lenin 1921-ből származó jegyzeteinek eredeti kéziratáért, amelyet az amerikai személyiség a Szovjetuniónak ajándékozott. Sowetói évfordulós megmozdulások (ČSTK) - Egy személy életét vesztette és többen megsebesül­tek a dél-afrikai rendőrség és a hadsereg egységei közbelépése nyomán Sowetóban, Johannes­burg elővárosában és más néger gettókban. Az apartheid-ellenes tüntetések résztvevői megemlé­keztek a dél-afrikai rendőrség bru­tális beavatkozásának kilencedik évfordulójáról, arról a napról, ami­kor Sowetóban 176 ember vesz­tette életét és 1139 megsebesült. Pertini nem jelölteti magát újra (ČSTK) - Alessandro Pertini olasz államfő bejelentette, hogy nem pályázik újabb 7 évre a köz- társasági elnöki tisztségre. A nagy népszerűségnek és tekintélynek örvendő 88 éves politikus döntése sokakat meglepett, s előrevetítette a várható belpolitikai fejleménye­ket Olaszországban. Az országban az elmúlt válasz­tásokat megelőző kampány két­ségtelenül háttérbe szorított min­Újabb amerikai uszító rádióadó (ČSTK) - Az amerikai kong­resszus szenátusa döntést hozott egy újabb felforgató rádióadó lét­rehozásáról, amely ezúttal a népi Afganisztán ellen fog irányulni. Az amerikai titkosszolgálatok már megszokott provokatív szellemé­ben a rádióadó a „Szabad Afga­nisztán“ nevet fogja viselni. Figyelemre méltó, hogy a sze­nátus döntése közvetlenül a Ku- ba-ellenes rádióadó létrehozása után következett, vagyis nem vé­letlen eseményekről van szó, ha­nem ezek a döntések Washington antikommunista „keresztes hadjá­ratának“ szerves részét alkotják. den más eseményt, annak ellené­re, hogy az államfői tisztség min­denekelőtt jelképes. Éppen Pertini volt az, aki az égető belpolitikai kérdésekkel kapcsolatos megfon­tolt és határozott hozzáállásával bebizonyította, hogy az elnöki te­endők nem korlátozódnak szük­ségképpen csak a reprezentá- lásra. Az olasz sajtó a napokban a le­hetséges utódaira összpontosítot­ta a figyelmet. A legesélyesebb­nek Francesco Cossigát, az or­szág legnagyobo politikai pártjá­nak, a kereszténydemokrata párt­nak a képviselőjét látják. Sűrűn emlegetik a republikánus Giovan­ni Spadolininak, a képviselőház kommunista elnökének, Leonilde lottinak és Leopold Eliának, a legfelsőbb bíróság elnökének a nevét is. A szocialisták lapja, az Avanti úgy vélte, hogy az ötpárti kormánykoalíció közös jelöltet fog állítani. Már most kockázat nélkül megjósolható, hogy a június 24-én esedékes elnökválasztás napjával újabb dráma kezdődik az olasz politikai színpadon. Hét évvel eze­lőtt az elnököt megválasztó 1011 tagú testületnek 10 napra és 16 fordulóra volt szüksége ahhoz, hogy megválassza a jelenlegi el­nököt. Az akkori diáktüntetések kezdetét jelentették a néger lakosság faj ül­dözés elleni megmozdulásainak, főként a Dél-afrikai Köztársaság ipari központjaiban. A zavargások elfojtása során a dél-afrikai rendő­ri és katonai alakulatok 1976 vé­géig több mint 600 embert öltek meg. A sowetói események 9. évfor­dulója alkalmából Londonban ha­talmas apartheid-ellenes tüntetést tartottak, amelyen több mint 20 ezer személy vett részt. A tüntetők követelték a néger lakosság elleni brutális beavatkozások és a szomszédos független afrikai ál­lamok elleni agresszív akciók azonnali beszüntetését. Az Egyesült Államok által támogatott latin-amerikai diktatúrák ter­rorja már több mint 90 ezer ember halálát okozta. Csak az utóbbi években 35 ezer hazafit gyilkoltak meg Guatemalában, 12 ezret Haitiban és több ezret Salvadorban. A chilei, a paraguayi és a hondu- rasi rezsim börtöneiben és koncentrációs táboraiban munkások, parasztok, szakszervezeti és diákaktivisták, ellenzéki képviselők és haladó újságírók ezreit tartják fogva. Az Egyesült Államok Közép- Amerikában és a karibi térségben kb. 16 ezer katonát állomásoztál. Ezen kívül a szárazföldi erő, a légierő és a haditengerészet több ezer katonája vesz részt a térségben a gyakorlatilag megszakítás nélkül folyó hadgyakorlatokon. A felvételen az USA által nyíltan támogatott guatemalai katonai rezsim fegyveres „embervadászai“ Guatemala város utcáin. (Telefoto - ČSTK) Chilei látszatintézkedés (ČSTK) - A Pinochet-rezsim tegnap Chilében megszüntette az ostromállapotot, de továbbra is ér­vényben marad a rendkívüli álla­pot, melynek keretében bármine­mű bírósági döntés nélkül a dikta­túra megtorló szervei letartóztat­hatják, bebörtönözhetik vagy száműzhetik a rezsim ellenzőit. Érvényben marad a sajtócenzúra is és több városban az éjszakai kijárási tilalom. Az ostromállapotot a katonai hatóságok tavaly november 6-án rendelték el, hogy elnyomják a la­kosság széles rétegeinek erősödő fellépését a demokrácia felújításá­ért és Pinochet lemondásáért. Le­hetővé tette, hogy a rendőrségen kívül a katonai egységeket is be­vessék, amelyek példátlan razziá­kat hajtottak végre elsősorban Santiago munkásnegyedeiben. Emberek ezreit tartóztatták le, akik közül több százat száműztek. A kancellár veszélyes illúziókat táplált Berlini, varsói és moszkvai visszhang Kohl hannoveri beszédére (ČSTK) - Míg a korábbi nyugat­német kancellárok kitértek a szilé­ziai „elüldözöttek" összejövetelén való részvétel elől, addig Helmut Kohl jelenlegi kancellár figyelmen kívül hagyva a hazai és a külföldi tanácsokat, sót saját kormánykoa­líciójának intéseit is, részt vett ezen a fórumon -, szögezi le teg­napi kommentárjában a Neues Deutschland, az NSZEP KB napi­lapja a vasárnap befejeződött hannoveri találkozó kapcsán. A lap szerint a kancellárnak a revansista ún. „honfitársi szö­vetség“ gyűlésén elmondott be­szédével tulajdonképpen védel­mébe vette az 1937-es német bi­rodalomra vonatkozó tarthatatlan téziseket. Ez a hozzáállás és ez a politika jelenleg irreálisabb, mint korábban bármikor - szögezi le a lap, majd megjegyzi, hogy 40 évvel a fasizmus leverése után senki sem kételkedik abban: a ná­ci birodalom megmásíthatatlanul elpusztult a második világháború lángjaiban. Romjain két, egymás­tól kölcsönösen független, bel- és külügyeit tekintve szuverén állam keletkezett. A lengyel lapok is nagy terjede­lemben foglalkoznak Kohl hanno­veri beszédével. A Trybuna ludu szerint Kohl beszédével közvetve megerősítette hallgatóságának veszélyes illúzióit az 1937-es ha­tárok közötti német birodalom állí­tólagos jogi létjogosultságáról. Nem jelentette ki viszont azt, amit Európa elvár tőle, nevezetesen, hogy kontinensünkön a béke alap­jait egyértelműen a jelenlegi hatá­rok elismerése képezi. A moszkvai Pravda a beszédről úgy vélte, hogy a bonni kancellár a korábbiakhoz hasonlóan most is azt állította: Németország meg­osztottsága egyúttal Európa meg­osztottságát jelenti. Ezt vélemé­nye szerint a kelet-európai orszá­gokban létező szocialista társa­KOMMENTÁRUNK ÚJ SZÚ 3 1985. VI. 18. R adzsiv Gandhi indiai miniszterelnök a múlt héten az Egyesült Államokban tárgyalt. Látogatása nem minden ok nélkül keltette fel a nemzetközi közvélemény és a po­litikai körök figyelmét. Először talán azt lehetne leszögezni, hogy az Egyesült Államok a legerősebb imperialista hatalom, India pedig az el nem kötelezett országok mozgalmának alapító tagja, a moz­galom törekvéseinek egyik meghatározója, s mellesleg jelenleg elnöki tisztét is betölti. Nos, ilyen szempontból azt kell kiemelni, hogy India határozottan síkraszáll a fejlődő orszá­gok jogos igényeinek védelméért, egyebek között az új és igazságos világgazdasági rend megteremtéséért. Ennek pedig a legfőbb aka­dálya a fejlett tőkés országok, mindenekelőtt az USA magatartása, ugyanis számára a fejlő­dő államok elsősorban nyersanyagforrást és jó felvevő piacot jelentenek. Gandhi Washing­tonban hangot adott annak a véleményének, miszerint ezeket a kapcsolatokat egyenjogú alapokra kell helyezni. A világ legégetőbb válsággócai is a fejlődő államok területén találhatók, s így azok esélye a gazdasági felemelkedésre tovább csökken. Gandhi Reagan elnökkel és más amerikai vezetőkkel tárgyalva, illetve a washingtoni kongresszus tagjai előtt mondott beszédében pl. a közép-amerikai békés rendezést szorgal­mazta, ami nem hangozhatott valami kelleme­sen a nicaraguai ellenforradalmároknak nyúj­tandó dollármilliókról éppen szavazott törvény­hozók fülének. Washington és Delhi között alapvetóek a különbségek Afganisztán ügyé­ben is. Radzsiv Gandhi az érintett felek párbe­szédét biztosította támogatásáról, mégpedig Afganisztán szuverenitásának és el nem köte­lezett jogállásának szavatolása mellett. S itt van a kétoldalú amerikai-indiai kapcso­latokat talán leginkább bonyolító kérdés: a Pa­kisztánnak nyújtott washingtoni katonai támo­gatás. Iszlamabadnak az USA egyebek között korszerű F-16-os vadászgépeket szállít, ame­lyek akár nukleáris fegyvert is képesek hor­India —USA Delhi határozott válasza dozni. Az amerikai fegyverek túlnyomó része pedig az indiai és afganisztáni határnál van elhelyezve. Nem kétséges, az USA dél- és délkelet-ázsiai katonai-stratégiai érdekeit el­sősorban Pakisztán segítségével és segítésé­vel akarja érvényesíteni. Ezért is adott hangot Gandhi azon véleményének, hogy az amerikai fegyverek Pakisztán számára nem védelmi jellegűek. S a washingtoni vezetők nem tudták eloszlatni az indiai miniszterelnök aggodal­mait... India és az USA kapcsolataiban - és széle­sebb nemzetközi értelemben is - ugyancsak fontos körülmény, hogy Delhi, több más el nem kötelezett (ill. semleges) országgal együtt jo­got formál arra, hogy a leszerelés, az egyete­mes béke és biztonság kérdésében meghall­gassák véleményét. A hatoknak nevezett ál­lamcsoport tagjaként India pl. a közelmúltban a nukleáris fegyverzetek befagyasztása irá­nyában tett konkrét lépéseket szorgalmazott. Gandhi Washingtonban is nyíltan bírálta a világűr militarizálását célzó terveket, s úgy­szintén felhívta a figyelmet arra, hogy az Indiai-óceán térsége már ma egy lőporoshor- dó. Márpedig köztudott, hogy ez épp az ame­rikai katonai jelenlét következménye. Az ilyen átfogó problémákban tanúsított magatartás India számára megérdemelt nem­zetközi tekintélyt vívott ki, s Delhit a szocialista országok, a Szovjetunió természetes szövet­ségesévé teszi. A szovjet-indiai barátságot méltatta a minap Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára indiai veteránok levelére válaszol­va, s Radzsiv Gandhi közelmúltban tett moszkvai látogatása is ezt demonstrálta. Wa­shington szemében viszont szálka ez a köl­csönös megbecsülésen, az egymás érdekeinek messzemenő tiszteletben tartásán alapuló vi­szony. Az USA nemtetszése nyilvánult meg Reagan elnöknek abban a kijelentésében is, hogy Washington „az el nem kötelezettség sokkal kiegyensúlyozottabb formáját várja In­diától“. Magyarán: India inkább az Egyesült Államokkal fűzze szorosabbra kapcsolatait, s ne a Szovjetunióval. Delhi azonban nem hajlandó lemondani külpolitikájának alapelvei­ről, még a kilátásba helyezett amerikai gazda­sági támogatás fejében sem. Korábban egyébként az USA egyáltalán nem bizonyult megbízható kereskedelmi partnernek, mivel a szállításokat a delhi politika miatt gyakran felfüggesztette vagy megszüntette. Washingtonban a Gandhi-látogatás alkal­mával sem leplezték, az új technológiák szállí­tását szívesen kötnék politikai engedmények­hez. Erre adott határozott választ Radzsiv Gandhi, amikor kijelentette, hogy a kereske­delmi kapcsolatok fejlesztését India szorgal­mazza, de nem hajlandó ezért semmiféle politikai árat fizetni. PAPUCSEK GERGELY dalmi rend „önkéntes felszámolá­sával“ kell megszüntetni. A kan­cellár hallgatott arról is, hogy az európai béke megszilárdításához aligha járulnak hozzá az NSZK és más NATO-országok területén el­helyezett amerikai elsőcsapásmé- rő rakéták. A Kelettel megkötött szerződésekkel kapcsolatosan Kohl beszédében ismét kifejtette, hogy ezeket a dokumentumokat az NSZK „politikailag kötelező­nek“ tekinti, de szerinte Európa végleges határainak a kérdését, úgymond, békeszerződés megkö­tésével kell rendezni. Katalán KP kongresszusa (ČSTK) - Barcelonában a legfel­sőbb pártszervek megválasztásával és a záróhatározat elfogadásával befeje­ződött a Katalán Kommunista Párt (PCC) VII. kongresszusa. A párt főtit­kárává ismét Joan Ramost, elnökévé pedig Pere Ardiacot választották. A kongresszuson Radoslav Kleinnel, a CSKP KB nemzetközi politikai osztá­lya helyettes vezetőjével az élen cseh­szlovák pártküldöttség is részt vett. HELYREIGAZÍTÁS Szombati számunkban, Mihail Gor- bacsovnak, az SZKP KB főtitkárának A párt gazdaságpolitikájának kulcsfon-' tosságú kérdései című beszédében elírások történtek. A 3. oldalon a har­madik hasáb utolsó előtti bekezdésé­nek negyedik mondata helyesen így hangzik: A vaskohászati minisztérium kollégiuma és Ivan Kazanyec miniszter hibás műszaki politikája miatt az ága­zat nem tudott megbirkózni sem a tize­dik, sem a tizenegyedik ötéves terv feladataival. A 4. oldalon az első hasáb negyedik bekezdésének harmadik mondata helyesen: Minden szovjet embernek tisztában kell lennie azzal, a gazdaságosság jelenti a mi gazdagsá­gunkhoz vezető utat, és hogy valóban ez a legsürgetőbb feladat.. A harmadik hasáb hatodik bekezdése helyesen: Sokat kell tenni az egyes köztársasá­gok irányitó szervei felépítésének töké­letesítéséért. Túl sok itt a minisztérium és főhatóság, s számuk egyre növek­szik. Itt az irányítás integrációjának és koncentrációjának problémája még időszerűbbé vált, mint a szövetségi szinten. A negyedik hasáb második bekezdésének utolsó előtti mondata: Ezért elsősorban olyan intézkedések kellenek, amelyek elősegítenék, hogy a megrendelő is hasson a termékek műszaki színvonalára és minőségének javítására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom