Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1985-05-16 / 113. szám, csütörtök

Előkészületek Moszkvában a csehszlovák jubileumi kiállításra A szovjet népgazdaság sikereit bemutató kiállítás egyes számú pavilonja a legnagyobb kiállítási létesítmények közé tartozik. Eb­ben a moszkvai pavilonban már zárószakaszhoz érkeztek a Cseh­szlovákia 1985 elnevezésű jubile­umi kiállítás előkészületei. Az elő­készületek tágabb értelemben ter­mészetesen már több hónapja folynak, hiszen az idei év legna­gyobb szabású csehszlovák kultu­rális-politikai és propaganda-ak­ciójáról van szó. A kiállítást a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca bete­tőzésének és a szovjet hadsereg általi felszabadításának a 40. év­fordulója jegyében rendezik. A megnyitóra csehszlovák és szovjet párt és állami képviselők részvételével május 31-én kerül sor, majd június 1 -tői 30-ig a kiállí­tás megnyitja kapuit a látogatók előtt. A maga nemében az akció a legnagyobb szabású kiállításnak INNEN-ONNAN • A BANDAI COMPANY játékokat gyártó ismert japán társaság Kínában vegyes vállalatot hozott létre. A maga nemében az első ilyen Japán vállalko­zásnak számít Kínában, ahol a társa­ság új üzemet épít, s ezt a tervek szerint jövő év tavaszán helyezik üzembe. Japán cégeknek a kínai piac­ra való egyre nyilvánvalóbb behatolá­sának a bizonyítéka a Bandai Com­pany lépése. • A BALKANTURIST bolgár utazá­si irodával olyan szerződést irt alá a világszerte szállodaláncokat birtokló Sheraton Corp. társaság, amelynek ér­telmében hotelhálózatába besorol egy bulgáriai szállodát is. A jelenleg átépí­tés alatt lévő Balkan elnevezésű szófiai szállodát Sheraton Szófia néven nyit­ják meg a jövő év elején. Az újjáépített szállónak többek között 200 szobája, négy vendéglője és konferenciaterme is lesz. • A PAKISZTÁNI KORMÁNY azt tervezi, hogy az ország fizetési nehéz­ségeinek és a mind nagyobb mérete­ket öltő energiahiánynak az áthidalása céljából teljesen betiltja személyautók és szellőztető berendezések behoza­talát, közölte az elmúlt napokban az ország pénzügyminisztere. • FRANCIAORSZÁG rendkívüli mértékben érdekelt valamiféle nyugat­európai „műszaki közösség ‘ ‘ létrehozá­sában, amely koordinálná a Nyugat- Európában folyó műszaki kutatást és fejlesztést. A kormány egyik szóvivője szerint Párizs elsősorban az optikai elektronikában, a számítógépgyártás­ban, a nagy teljesítményű lézerek, mik­roelektronikai termékek gyártása terén sürgeti az együttműködés elmélyítését. • JUGOSZLÁVIÁBAN a szerbiai Trstenikiben működő hidraulikus be­rendezéseket és gumiabroncsokat gyártó üzem elsőként kezdte meg uni­verzális robotok sorozatgyártását. Az üzem szakemberei nemrég fejlesztet­ték ki azt az új robottípust, amely óriássajtotók kiszolgálására lesz alkal­mas. Az új robot alkatrészeinek 95 százalékát szintén hazai termelésből fedezik. tekinthető, amelyet hazánk az el­múlt másfél évtizedben külföldön szervezett. Hasonló akcióra 1970. májusában és júniusában került sor ugyancsak Moszkvában. Ak­kor 44 nap alatt 1,3 millió látogató tekintette meg a kiállított csehszlo­vák iparcikkeket és mezőgazda- sági termékeket, valamint a művé­szeti tárgyakat. A közelgő jubileumi akció kere­tében 23 ezer négyzetméteren ál­lítják ki az egyes termékeket, összehasonlításképpen jegyez­zük meg, hogy a bratislavai nem­zetközi vegyipari vásár, az Incheba általában mintegy 15 ezer négy­zetméternyi területen valósul meg. Érdekességként megjegyezzük, hogy az „egyes“ tőszomszédsá­gában a kiállítás ideje alatt cseh­szlovák ételkülönlegességeket fel­szolgáló vendéglő működik majd. A Csehszlovákia 1985 kiállítás megismerteti majd a moszkvaiak­kal és a többi látogatóval hazánk kulturális-politikai és gazdasági fejlődését a legutóbbi négy évti­zedben, bemutatja a jelenlegi éle­tet Csehszlovákiában, valamint a számos területen sikeresen fejlő­dő csehszlovák-szovjet együtt­működést. A csehszlovák kiállítás meg­szervezésében népes alkotó kol­lektíva vesz részt, beleértve élen­járó építészeket, tervezőket, kép­zőművészeket is. A szervezéssel megbízott stáb az előkészületek idején szoros kapcsolatokat tart fenn, azokkal a resszortokkal, in­tézetekkel, amelyek bemutatkoz­nak a kiállításon. A moszkvai be­mutatkozásra mintegy 400 üzem, illetve intézmény küldi el 2500-ra tehető, háromdimenziós kiállítási termékeit. A kiállítás első része kifejezésre juttatja Csehszlovákia nemzetei­nek felszabadítóik iránti mélysé­ges háláját, valamint a csehszlo­vák-szovjet barátság megbontha- tatlanságát. Közös együttműkö­déssel létrehozott értékek elneve­zéssel a pavilon egyik részében bemutatják a kétoldalú'gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés fejlődését, a bányászat, a tüzelőanyag- és energiaterme­lés, illetve felhasználás, a gépipar, a robottechnika, az elektrotechni­ka, a vegyipar, az agrár-élelmi­szeripari együttműködés, az erdő- és vízgazdálkodás terén, valamint az egészségügyben és az iskola­ügyben. Szlovákiát többek között az alábbi vállalatok képviselik ki­váló minőségű termékekkel: a vráblei Tesla, a Stará Turá-i Chyrana, a bratislavai Datasys- tém, valamint a žilinai Számítás- technikai Kutatóintézet. A kiállítás időtartama alatt a lá­togatókat gazdag tudományos­műszaki és kulturális program vár­ja. Június 10-től 14-ig átfogó sze­mináriumot tartanak az elektroni­káról, az automatizációról, a tüze­lőanyagokról és az energiaforrá­sokról, a mezőgazdasági-élelmi- szeripari komplexumról és a vegy­iparról. A júniusban sorra kerülő cseh­szlovák jubileumi kiállítás a Szov­jetunióban nemrég megtartott csehszlovák kulturális napok után újabb olyan fontos rendezvényso­rozat lesz, amely megismerteti a szovjet közvéleményt Csehszlo­vákia életével, szocialista jelené­vel, amelyet a szovjet hadsereg 40 évvel ezelőtt aratott történelmi győzelmének és a nem könnyű háború utáni években nyújtott ön­zetlen szovjet segítségnek kö­szönhetően kezdhettünk meg négy évtizeddel ezelőtt építeni. (P) Csökken az egy főre jutó jövedelem Latin-Amerikában A párizsi esti lap, a Le Monde cikke szerint Latin-Amerikában évek óta folyamatosan csökken az egy főre jutó jövedelem. Latin-Amerikában és a karib- tengeri szigeteken 1984-ben az előző három évhez hasonlóan is­mét csökkent az egy főre jutó jövedelem - ezt a következtetést vonja le tanulmányában az Ameri­kai Államok Szervezete gazdasági és szociális titkárságának különbi­zottsága. A dokumentum szerint a latin-amerikai országok nemzeti össztermékének tavalyi kismérté­kű emelkedése nem volt képes ellensúlyozni a lakosság számá­nak emelkedését. így az egy főre jutó jövedelmek 1981-ben kezdő­dött csökkenése tovább folytató­dik. Már 1983-ban is a térség A moszkvai ZIL Autógyár tavaly 22,9 millió rubellel túlteljesítette az éves tervet. Az SZKP jövőre esedékes XXVII kongresszusának tiszteletére az üzem dolgozói vállalták, hogy december 27-ig teljesí­tik az 1985-ös évre szóló tervfeladatokat. A vállalt kötelezettségek között szerepel az is, hogy az itt gyártott autók 89 százalékát az első minőségi osztályba szeretnék besorolni. Felvételünkön a ZIL-130 típusú gépkocsi szerelése. (ČSTK - felvétel) nyolc országában az egy főre jutó jövedelem csak a hatvanas évek átlagát érte el, további 13 ország­ban pedig a hetvenes évek átlaga körül mozgott. A hanyatlás fő oka a több mint 350 milliárd dollárnyi külföldi adós­ság, amelynek kamatai és törlesz­tése a térség országai exportjának 60 százalékát emészti fel. A másik meghatározó ok a latin-amerikai államok többségének elhibázott gazdaságpolitikája - írja a tanul­mány. A külföldi adósságállomány nyomására az érintett kormányok képtelenek megfelelő gazdasági stratégiát kidolgozni, és alkalmaz­kodni a világgazdasági változá­sokhoz. A jelentés, aláhúzza, hogy ha a jelenlegi tendencia folytatódik, 2000-re a térség lakosságának több mint 30 százaléka él majd a létminimum szintje alatt. A tanul­mány szerzői hozzáteszik, hogy a külföldi adósságok átütemezése és az évi hatszázalékos gazdasá­gi növekedés ellenére 1990-ig a munkanélküliek száma további 11 millióval emelkedik. A szegény­ség és a munkanélküliség növe­kedése a beruházások több mint tízszázalékos évi csökkenésével párosul, ami még nehezebbé teszi a világpiaci versenyhez való alkal­mazkodást. A központi probléma: megtalál­ni a lehető legjobb arányokat a fo­gyasztás és a fejlődést szolgáló beruházások között. Nem szabad egyoldalúan a gazdasági tevé­kenység csökkentésével próbál­kozni, sem pedig az iparilag fejlett országokban meginduló esetleges gazdasági növekedés kedvező hatásaira számítani. A tanulmány aláhúzza: a továbbfejlődés szem­pontjából elengedhetetlen a tér­ség országai együttműködésének erősítése, a közöttük fennálló gaz­dasági viták rendezése. A köz javát szolgáló verseny Nincs olyan település, amely az elmúlt négy évtized alatt ne gyarapodott volna egy-egy létesítménnyel, parkkal, kisebb-nagyobb zöldterülettel, gyermekjátszótérrel. Ez arról tanúskodik, hogy a nemzeti bizottságok, a képviselők hívá­sára a települések lakosainak a többsége a pihenésre szánt idejük egy részét társadalmi munkára fordította. Mindenütt igyekeztek, hogy mielőbb elkészüljön az üzlet, a gyermekin­tézmény s közben arra is ügyeltek, nehogy a szomszéd település lakói túl tegyenek rajtuk. Egyszóval versenyeztek és versenyeznek ma is, jóllehet ezt nem mindig tudatosítják. A közelmúltban a bratislavai várban átadták a megérde­melt jutalmat, az SZSZK kormányának elismerő oklevelét azoknak a nemzeti bizottságoknak, amelyek a múlt évben a legjobb eredményeket érték el. Ezek között van Bratislava IV. városkerületi nemzeti bizottsága, a Nyitrai (Nitra), a Mar­tini, a Vranov nad Topl’ou-i Jnb, valamint további 43 városi és helyi nemzeti bizottság, köztük a Komáromi (Komárno) Vnb, a gelei (Hoiice), a nemesócsai (Zemianská Olča) a sídi (Šíd), a csécsi (Čečejovce), a rimaszécsi (Rimavská Seč) nemzeti bizottságok. A versenyben győztes települések lakosai tavaly úgy dolgoztak, hogy a felsőbb szervek is felfigyeltek munkájukra, ami nagy elismerés, de egyben arra is kötelezi őket, hogy a jövőben még többet tegyenek településük fejlesztéséért. Az önsegélyes építkezések múlt évi kimutatása azt bizo­nyítja, hogy dicséretet érdemelnek azok is, akik nem kaptak a bratislavai várban jutalmat. Szlovákiában tavaly ugyanis több mint ezerkétszáz építkezést adtak át rendeltetésének, s a Z-akció beruházási részében tovább csökkent a be nem fejezett építkezések száma. Elkészült hetvenöt óvoda, tizen­hét bölcsőde, két iskola, tizenhét egészségügyi létesítmény, tizenkilenc művelődési otthon, hetvenegy szolgáltató létesít­mény. További százhatvanhat kilométerrel bővült a víz-, s több mint huszonhárom kilométerrel a szennyvízcsatorna hálózata, negyvenkét hektárral növekedett a zöldterület. A Z- akció nem beruházási részében Szlovákia lakosai több mint másfél milliárd korona értéket hoztak létre. Szlovákia lakosai a hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásaikat magasan túlteljesítették. A jövőben, ahol szükséges, mindenekelőtt gyermekintéz­mények, szolgáltató és környezetvédelmi létesítmények épülnek majd, természetesen csak annyi, amennyit népgaz­daságunk helyzete megenged. Amint a várban elmondott beszédében Peter Colotka elvtárs hangsúlyozta, a jövőben mindenütt több figyelmet kell fordítani a közös beruházá­sokra. Előnyben kell részesíteni a kisebb beruházásokat igénylő építkezéseket és minél nagyobb mértékben kell felhasználni a helyi anyagforrásokatJE^rnem jelenti azt, hogy ahol a társadalmi érdek megkívánja nagyobb költséggel járó beruházások megépítésére is sor ne kerüljön Z-akció kere­tében. A nemzeti bizottságok versenye az idén, a megbízatási időszak utolsó évében is folytatódik. A nemzeti bizottságok bizonyára mindent megtesznek a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséért, a lakosság kezdeményezésének felkarolásáért. Csakis így lesz minden nemzeti bizottság a verseny győztese. NÉMETH JÁNOS A Pártélet 9. száma A Jindrichűv Hradec-i járásban 93 422 hektár mezőgazdasági föld van, ebből 67 875 hektár a szán­tóföld. A mezőgazdasági föld terü­lete minden intézkedés ellenére állandóan csökken, noha az utób­bi években jelentős mértékben lassult a termőterületek lemorzso­lódása. Rendszeresen csökken a rétek és legelők területe. A nem mezőgazdasági területek termővé tételével együtt ez egyúttal a szántóterületek növelésének forrása is, hangsúlyozza A termő­föld védelme cimű írásában Mi­roslav Štefliček, a CSKP Jindri- chűv Hradec-i Járási bizottságá­nak titkára. Pozitív jelenségként említi, hogy a nagyüzemi haszno­sításra alkalmatlan termőföldet is egyre erőteljesebben bevonják a termelésbe; az ilyen területeket átadják a Nemzeti Frontba tömö­rült szervezeteknek, az efsz-ta- goknak, az állami gazdaságok dolgozóinak. Jelentős területeket vettek át hasznosításra a Cseh Vadászszövetség és a Cseh Kis- állattenyésztók Szövetsége alap­szervezetei. Ez nem mondható el a kertbarátokról, akik nagy köve­telményeket támasztanak a föld minőségét és helyét illetően. A já­rás pártszervei és -szervezetei rendszeresen foglalkoznak a föld védelmével, hasznosításával, ter­mőképességének javításával. A járási pártbizottság elnöksége, illetve mezőgazdasági bizottsága évente egyszer megvitatja a me­zőgazdasági földdel való gazdál­kodásról szóló ellenőrző jelentést, s a felelős dolgozók számára konkrét feladatokat jelöl ki a föld hasznosításának érdekében. A já­rási nemzeti bizottság tanácsa fél­évenként rendszeresen elemzi a mezőgazdasági földalap meny- nyiségének alakulását és javasla­tokat tesz intézkedések végrehaj­tására. E problémával a népi ellenőrzési bizottság szervei is foglalkoznak. A fenti cikk a Megvalósítjuk a CSKP XVI. kongresszusának határozatait fejléc alatt jelent meg. Ugyanitt még ilyen címek olvasha­tók: Célunk: a hozamok növelése: A tudomány és a technika segíti a mezőgazdaságot: Lépést tartani a műszaki fejlesztéssel. A lap melléklete a pártoktatás 1984-1985. évi résztvevői számá­ra A szocialista életmód formálása című anyagot közli. -fű­Vallomások az életről és a békéről (Tudósítónktól) - A fasizmus fe­lett aratott győzelem 40. évforduló­jának tiszteletére a Csehszlovák, a Cseh és a Szlovák Képzőművé­szek Szövetsége, továbbá a Cseh és a Szlovák Képzőművészeti Alap rendezésében Vallomások az életről és a békéről címmel a prágai vár lovardájában megren­dezték a Csehszlovák Képzőmű­vészek 1980-1985 között alkotott műveinek szemléjét. A nagyszabású kiállítás-soro- zaton a festészet, grafika, szobrá­szat, restaurálás, alkalmazott mű­vészet és formatervezés egyaránt helyet kapott. Prága tizenegy ne­ves kiállítóterme: a Belvedere, a vár lovardája, a Mánes-terem, a Václav Špála Galéria, a Közép­csehországi Galéria, az Új Terem, a Capek-fivérek kiállítóterme, a Vincenc Kramár és a D Galéria, a Ŕečickv-kiállitóterem és a Cseh­szlovák írószövetség Képtára ad otthont az életről, munkáról, ha­zánk építéséről, és az atomháború ellen folytatott harcról valló alkotá­soknak. Az 1567 kiállító művész 2876 művének szúkebb válogatását szeptemberben és októberben Bratislavában is bemutatják, (tar) ÚJ SZÚ 4 1985. V. 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom