Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1985-05-06 / 105. szám, hétfő
Kapcsolataink fontos mérföldköve AZ ÚJ CSEHSZLOVÁK-SZOVJET BARÁTSÁGI, EGYÜTTMÜKÖDÉSI ÉS KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSÁNAK 15. ÉVFORDULÓJÁRA A szocialista világrendszer a szocialista társadalmi-gazdasági rendszer egységére, s az e rendszerbe tartozó országok közös létérdekeire, céljaira támaszkodik. Ez az egység a szocialista világrendszer nehézségei leküzdésének és a szocialista országok további erősödésének biztosítéka a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján, hangsúlyozták 1969- ben a Kommunista- és munkáspártok moszkvai tanácskozásán. ÚJ SZÚ 1985. V. 6. A szocializmus építésének egyik általános törvényszerűsége a proletár internacionalizmus érvényesítése a szocialista országok nemzetközi kapcsolataiban. Az egységben az erő közmondás különösen érvényes az osztályszempontból megosztott világban. A szocialista világrendszer országainak kapcsolatai, a kölcsönös együttműködése^ és segítségen alapuló kapcsolatok történelmileg és minőségileg új fajtáját jelentik. A Szovjetunió, a világ első szocialista állama meghatározó szerepet játszik ebben a közösségben. Hiszen ipari nagyhatalom és nemzeti vagyona rendkívül gazdag. 1980-ban a nemzeti gazdaság értéke két és fél billió rubel volt, s ebből az állóalap értéke 1076 milliárd rubel, a nem termelési állóalap értéke pedig .562 milliárd rubel. A szocialista országok érdekeinek és céljainak azonossága, amely nemzetközi tekintélyük növekedésével párhuzamosan erősödik, az egyes szocialista országok és a Szovjetunió kétoldalú szerződéseiben nyert kifejezést. Számunkra döntő fontosságú az 1970-ben aláírt szerződés, amelynek 15. évfordulójáról ezekben a napokban emlékezünk meg. A burzsoá Csehszlovákia a szovjetellenességet írta zászlajára. Az ún. „egészségügyi övezet“ része volt, amelyet a kapitalista országok a tőkés rendszert veszélyeztető „vörös veszedelem“ ellen hoztak létre. Ennek ellenére jellemző a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataira, hogy már a két ország első szerződése független léte biztosítékát jelentette. Ezt (Franciaországon kívül) a nyugati diplomácia nem volt hajlandó megadni. A München tanulságait és következményeit elszenvedett nép azt követelte, hogy a Szovjetunióval való szoros együttműködés háború utáni orientációnk tartós részévé váljon. Az 1943-ban megkötött szerződésnél ott állt a csehszlovák burzsoázia is. Éjre a történelmi fejlődés kényszerítette, mert már 1943-ban világos volt számára is, hogy a felszabadulás keletről jön. Ez a szerződés a csehszlovák külpolitika első szilárd alapja lett. A függetlenség, a szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás elveire épített szerződés lehetővé tette népünknek, hogy a külső agressziótól való félelem nélkül valósítsa meg az új állammal kapcsolatos elképzeléseit. A dokumentum a sokoldalú gazdasági és kulturális kapcsolatok kiindulópontja lett. Jelképes, hogy Csehszlovákia és a Szovjetunió új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését akkor írták alá, amikor népünk hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 25. évfordulójára emlékezett. 1970. május 6-a az egyre mélyülő csehszlovák-szovjet kapcsolatok újabb fontos mérföldköve volt. Ezen a napon a prágai vár Ulászló-termében ünnepi hangulat uralkodott. A két ország állami zászlócskáival díszített asztalnál elfoglalták helyüket a szerződés aláírói. Csehszlovák részről Lud- vík Svoboda köztársasági elnök és Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára, szovjet részről Leonyid lljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, és Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Az ünnepélyes aláírás után a harmadik várudvar erkélyére vonultak, ahol a legfelsőbb pártvezetők 30 ezer főnyi sokaság elótt méltatták a két ország barátságának és szövetségének jelentőségét. A csehszlovák dolgozó nép üzenetet intézett a Szovjetunió dolgozóinak, amelyben köszönetét fejezte ki azért a sokoldalú támogatásért, amelyet a fasizmus elleni harcban, a szocializmus építésében, valamint a külső és belső ellenséggel szembeni védelem során nyújtott. Az üzenet többek között megállapítja: ,, örömmel és megelégedéssel üdvözöljük, hogy épp ma, országaink és népeink mély és hagyományos barátsága az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásában is kifejezést nyert. Benne nemzeti és állami létünknek, országunk felvirágoztatásának és nemzetközi biztonságának tartós garanciáját látjuk." Valóban új szerződésről volt szó, s nemcsak azért, mert az első szerződés óta 27 év telt el, s az elsőnek hat, a másodiknak pedig tizennégy cikkelye volt. A két szerződés között eltelt idő a csehszlovák nép számára az egyik legtermékenyebb időszak volt. Rövid idő alatt történelmi lépést tett az egyik társadalmi-gazdasági formációból a másikba, a kapitalizmusból a szocializmusba, azaz a kommunizmus alacsonyabb fázisába. 1970-ben két szocialista ország írt alá szerződést. Nemcsak a megfogalmazás módosításáról volt szó. A kommunizmus építése közös céljának elérésével kapcsolatos új légkör az egész szerződést áthatotta. Az új szerződés a szocialista országok államközi csoportosulásainak kapcsolataiból indul ki, s megerősíti azokat, legyen szó a KGST-ról vagy a Varsói Szerződésről. Mindkét ország hangsúlyozza, hogy hozzá kíván járulni a gazdasági kapcsolatok és együttmüködés, valamint a KGST- országok szocialista gazdasági integrációjának további fejlesztéséhez. Jó egy évvel a szerződés aláírása után, 1971 augusztusában jóváhagyták a KGST-orszá- gok szocialista gazdasági integrációjának Komplex Programját, amely a népgazdaság minden területén az egész újratermelési folyamatban a kölcsönös együttmüködés kibővítésének kiindulópontja lett. Ezzel megkezdődött az integrációs folyamatok tervszerű fejlesztésének szakasza. A Komplex Program céljainak alapvető feltételeit megtaláljuk az 1970-ben megkötött szerződésben is. A Varsói Szerződés, a szocialista országok védelmi szervezete sokoldalúan szavatolja állami szuverenitásunkat, s ennek segítségével a szerződés szavatolja államunk védelmét bármiféle agresz- szióval szemben. Csehszlovákia és a Szovjetunió következetes, konstruktív békepolitikájával a szerződés 8. cikkelyét teljesíti, amelyben mindkét fél kötelezte megát, hogy a nemzetközi helyzet megjavítására, az európai népek biztonságára, a hatékony európai biztonsági rendszer megteremtésére fog törekedni. Csehszlovákia saját békekezdeményezésein kivül a szovjet javaslatok aktív támogatásával is hozzájárul a feszültség csökkenéséhez. Nincs olyan ember hazánkban, aki ne értené meg az Egyesült Államok fegyverkezési terveinek veszélyességét. Washington céltudatosan teremti meg a feltételeket az emberiség elpusztításához, azzal, hogy a fegyverkezést a világűrre is ki akarja terjeszteni. Nincs olyan ember, aki ne támogatná a Szovjetunió bejelentését, hogy a genfi tárgyalások idején hirdessenek moratóriumot a támadófegyvereknek a földön és a világűrben történő telepítésére. Csakis a szocialista országok által javasolt kollektív biztonsági szerződés nyújthat távlatot az emberiségnek a további fejlődéséhez. A Szovjetunióval való kölcsönös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok nélkül nem tudjuk elképzelni létünket, hiszen azok életünk szilárd részét képezik. A gottwaldi jelszó: „örök időkre a Szovjetunióval, soha másképp“- népünk életének és munkájának részévé vált. A csehszlovák-szovjet szövetség megbonthatatlansá- gának bizonyítékai az 1968-69-es válságos években szerzett tapasztalatok. A fasizmus elleni közös harcban megedzódött barátság és testvériség annak ellenére megmaradt, hogy a jobboldal összpontosított támadást intézett ellene, kétségbe vonta külpolitikai orientációnkat, a szovjet-csehszlovák kapcsolatok eredményességét, s éles szovjetellenes kampányt indított 1968. augusztus 21 -e után. Az új szerződés aláírása azt is jelentette, hogy pártunkban és társadalmunkban véget ért a konszolidációs folyamat, s meggyőződtünk a két nép barátságának és szövetségének megbont- hatatlanságáról. A CSKP Központi Bizottságához érkezett számos határozat, távirat és levél azt fejezte ki, hogy népünk egyetért a szerződés aláírásával. Közülük említsük meg Veľké Kralovice partizánfalu lakosságának fogadalmát: „Az új szerződést szemünk fényeként fogjuk védelmezni, s minden betűjét tettekkel váltjuk valóra." Gustáv Husák elvtárs a dokumentum aláírása után a következőket mondta: „Új szövetségi szerződést kötöttünk a legnagyobb szocialista országgal. Ez a szerződés nemzeteinknek és népeinknek az alkotó munka és a sokoldalú fejlődés elkövetkező éveihez biztosítékot nyújt. Ilyen értelemben történelmi dokumentumról van szó, amely jelenünk és egész társadalmunk szempontjából nagyon fonttos." Reméljük, hogy mikor 1990- ben ünnepélyesen meghosszabbítjuk a szerződést, a szocialista közösség további sikereiről egységének és összeforrottságának szilárdulásáról, a testvéri kapcsolatok sokoldalú fejlődéséről adhatunk számot. Dr. MÁRIA JIŔIČKOVÁ, a Komenský Egyetem Marxizmus-Leninizmus Intézetének munkatársa Akiket nem lehetett elnémítani Ezekben a napokban, amikor az emberiség történelme legvéresebb háborúja befejezésének, a fasizmus fölötti győzelem s népünk antifasiszta küzdelme kiteljesedésének 40. évfordulójához érkezünk, helyénvaló, ha megemlékezünk azokról is, akik a fasizmus ellen, népünk szabadságáért az írott szó erejével küzdöttek. Kiemelkedő szerepet töltött be ezen a téren Szlovákiában a Pravda és a Nové slovo, a cseh területeken pedig a Rudé právo. A CSKP központi lapjának, a Rudé právónak a náci megszállás éveiben hatvanöt illegális száma jelent meg. ŕzek a számok a törhetetlen ellenállás jelképei. Nemcsak hivatásos újságírók, de az illegális pártmunka legkülönbözőbb szakaszain dolgozó kommunisták írták, sokszorosították és terjesztették. A legkegyetlenebb terror sem volt képes felszámolni a párt lapját. Az illegális Rudé právo valamennyi száma több ezer bátor kommunista, az antifasiszta ellenállás hőseinek emlékműve is. 1945. május 5. A prágai felkelés napja. Ez a nap új fejezetet nyitott a Rudé právo történetében. Ekkor, több mint hat és fél év után, ismét szabadon szerkeszthették a lapot. A CSKP ideiglenes végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy a Hybernská utcai Népházban, az egykori Právo lidu nyomdájában készítik el a felkelés napjaiban a Rudé právo első számait. Május 5-én, miközben Prága utcáin a felkelők harcban álltak az állig felfegyverzett fasisztákkal, a Népházba a Rudé právo három szerkesztője - Vladimír Koucký, Josef Rybák és Jirí Síla érkezett elsőként. Másnap a szerkesztők sora Ladislav Štollal és Vojtéch Dolejšíval bővült. A következő napon, május 6- án, a reggeli órákban az immár szabad Rudé právo első példányait a barikádok harcosai kapták i kézhez. Csupán két oldalon jelent Történelmi események krónikája • május 5. - a május 5-ről 6-ra virradó éjjel Prága lakossága 1600 barikádot emelt, amelyekben 30 ezer ember harcolt • május 6. - a szovjet hadsereg megkezdte a prágai hadműveletet. A német fasiszta hadsereg 62 hadosztályának köteléke ellen az 1., 2. és 4. ukrán front csapatai indítottak támadást- a 4. és 2. ukrán front csapatai felszabadították Nový Jičínt, štramberket, Valašské Meziŕičit, Holešovot és további morvaországi településeket- Nyugat-Csehországban az amerikai egységek eljutottak Plzeňig és harcok nélkül elfoglalták Karlovy Varyt • május 7. - a 4. ukrán front csapatai folytatták a támadást Olomouc irányába, több községet szabadítottak fel- a 2. ukrán front csapatai bonyolult bekerítő hadműveletet hajtottak végre, s egyúttal támadást intéztek České Budéjovice ellen- az 1. ukrán front csapatai a Krušné Horyn keresztül nyomultak előre Csehország területén. Drezdától nyugatra áttörték a német védelmet és megnyitották az utat Csehszlovákia felé • május 8. - a Berlin melletti Karlshorstban, a szovjet parancsnokság székhelyén tárgyalások kezdődtek Németország kapitulációjáról. A tanácskozáson részt vett Zsukov marsall, az amerikai Spaatz tábornok, az angol Tedder marsall, a francia de Lattre de Tassigny Tábornok, valamint Keitel marsall, Friedeburg admirális és Stumpf tábornok. Németország május 9-én kapitulált és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége 0,01 órakor határozatot adott ki, amely értelmében május 9- ét a győzelem napjává nyilvánította • május 9. - a hajnali órákban Prága külvárosaiba érkeztek a 3. gárda harckocsizó hadsereg első egységei. A város központjába elsőként a Goncsarenko őrnagy által vezetett 23-as számú harckocsi törte át magát- Berlinben ratifikálták Németország kapitulálását- a japán kormány bejelentette, hogy folytatja a háborút • május 10. - az 1., 2. és 4. ukrán front csapatai folytatták Csehszlovákia területén a német egységek felszámolását • május 11. - az 1., 2. és 4. ukrán front csapatai befejezték a prágai hadműveletet és másnap felszámolták az utolsó német csapatokat is Csehszlovákia területén. A Karlovy Vary, Plzeň, Klatovy és České Budéjovice vonalon megközelítették a 3. amerikai hadsereget • május 17. - a Szovjetunióban megalakult első csehszlovák hadtest díszszemlét tartott a felszabadított Prágában -tmmeg, de a címek történelmi eseményekről számoltak be. A cseh nép felkelt a megszállók ellen Kitartunk és győzni fogunk! Az első számban kiemelkedő helyet foglalt el Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Kommunisták! c. kiáltványa. Benne a többi közt ezt olvashatták a párt katonái: ,,Tegnap óta a közvetlen harc mezején állunk. Bizonyítsátok be, hogy éppolyan lelkesen, kitartással, bátorsággal és leleményességgel fogtok harcolni szemtől- szemben az ellenséggel, amint a Gestapo-pribékek ellen küzdöttetek hat éven át. A bátrak közt legyetek mindenütt a legbátrabbak, s dicsőséggel érjetek célba az elvtársaitok vérével áztatott zászlóval. A bolsevik párt vasfegyelme és a testvéri Vörös Hadsereg lelkesedése legyen fényes példánk! Fel a szabad, népi, demokratikus Csehszlovák Köztársaságért vívott utolsó küzdelemre!" A kétoldalas újság hátlapján ugyancsak kifejező szalagcímek olvashatók: Mindenütt alakítsatok nemzeti bizottságokat! Mozgósítsátok az egész nemzetet! Építsetek barikádokat a Prágába vezető utakon! A következő szám május 7-én jelenik meg. Ez a nap sok veszélyt tartogatott a Rudé právo szerkesztői számára. A fasiszták egy föld alatti folyosón behatoltak a Népházba és a jelenlevő szerkesztőket foglyul ejtették. Josef Rybák egyik visszaemlékezésé-' ben leírja, hogyan hajtották őket a nácik a Központi Pályaudvarra, ahol a fasiszták már halomra lőttek sok cseh hazafit... Végül is úgy menekültek meg a biztos haláltól, hogy foglyul ejtett német katonákért cserélték ki őket. Ezért nem jelenhetett meg május 8-án a Rudé právo. Azonban másnap - május 9-én - különkiadás formájában látott napvilágot, hogy méltóan köszöntse Prágában a szovjet hadsereget. A címoldal hű krónikása a fel- szabadulás pillanatainak. íme a círr]ek. A cseh nép felkelt és győzött! Éljen a Vörös Hadsereg! Prága népe örömmámorban fogadja a dicső és győzelmes Vörös Hadsereget. Folyik a náci bandák utolsó ellenállási gócainak megsemmisítése. A prágai felkeléssel a cseh nép antifasiszta küzdelme elérte csúcspontját. Ez a küzdelem, a hősies magatartás az egész világ elótt demonstrálta a cseh nép határozott antifasiszta magatartását, Csehszlovákia népének a szocializmus iránti végérvényes elkötelezettségét. És ebben a folyamatban tiszteletet ébresztő szerepet töltöttek be a kommunista párt központi lapjának szerkesztői, s mindazok, akik vállalták a párt szavának terjesztésével járó halálos kockázatot. A 40. évforduló alkalmából kegyelettel hajtjuk meg fejünket a Rudé právo szerkesztőinek emléke előtt. Jan Šverma a Szlovák Nemzeti Felkelésben áldozta fel életét népe szabadságáért. Eduard Urx, Julius Fučík, Jan Krejči, František Kríž, Kurt Konrád, Vra- tislav Šantroch és Stanislav Brunclík a náci megszállás alatti illegális munkáért és az illegális Rudé právo kiadásáért a hitleri fasizmus kivégzó osztagai előtt fejezték be életüket. Úgy emlékezünk rájuk, mint a munkásosztály ügyéhez való hűség jelképeire. Mindvégig megállták helyüket, mindhalálig kitartottak kommunista meggyőződésük, a szocializmus győzelmébe vetett hitük mellett. SOMOGYI MÁTYÁS 1945. május 6. - május 12.
