Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1985-05-06 / 105. szám, hétfő
Josef Koreák elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) hogy a nyugati szövetségesek körében voltak olyan erők, amelyek arra törekedtek, hogy a Szovjetunió számlájára megegyezzenek a hitleri vezetőkkel. A cseh nép fegyveres felkelése a több esztendős hazai és külföldi ellenállásnak, elsősorban a CSKP céltudatos orientációjának és a tömeges, aktív antifasiszta harcnak volt köszönhető. Ebbe a felkelésbe beletorkollt az áldozatos illegális munka, amelyért a kommunisták és a többi hazafi a kivégzettek, a halálra gyötörtek tízezreinek életével fizetett. Köszönhető volt ez továbbá a külföldi ellenállásnak, elsősorban a CSKP moszkvai vezetőségének, élén Klement Gott- walddal. A felkelést lehetővé tette a dicső Vörös Hadsereg győzelmes előrenyomulása. A Szovjetunió erejébe vetett bizalomra, és a szovjet partizánok közvetlen segítségére támaszkodott. A fegyveres felkelésbe torkollt az antifasiszta ellenállási mozgalom, amely a forradalmi nemzeti bizottságok hálózatára, a partizánosztagokra és az üzemek ellenállási csoportjaira támaszkodott. A szovjet hadsereg prágai hadművelete nemcsak végleg felszabadította az egész csehszlovák népet, hanem egyben keresztülhúzta a reakciós belső és nemzetközi erők politikai szándékait is. Lehetővé tette, hogy Csehszlovákia egész területén elsősorban a lakosság demokratikusan gondolkodó rétegei vegyék kezükbe az igazgatást. Az emberi civilizációt megmentő Szovjetunió felszabadító szerepe joggal rokonszen- vet és csodálatot váltott ki az első szocialista állam iránt. Ebben a kedvező helyzetben országunk nemzetei is szabadon dönthettek jövőjükről és a kommunista párt vezetésével kiléphettek azon az úton, amely hazánkban a szocializmus győzelméhez vezetett. Erről az útról sohasem térünk le. Nemzeteink sohasem feledkeznek meg a Szovjetunió utolsó európai hadműveletéről a második világháborúban. A prágai hadműveletről, az 1., a 2. és a 4. ukrán front csapatainak legendáris előretöréséről az északi határainkat övező hegyeken át a harcoló Prága megsegítésére, hogy a fasisztákat meggátolják megsemmisítésében. Létrejöttek a forradalmi folyamat továbbfejlődésének feltételei A Cseh Nép Májusi Felkelése győzelmesen betetőzte az antifasiszta nemzeti felszabadító harcot, amely 1944 augusztusában a Szlovák Nemzeti Felkeléssel kezdődött. Prágának a szovjet hadsereg általi felszabadítása 1945. május 9-én Európában a második világháború végét jelentette. Ezek a fejlemények befolyást gyakoroltak országunk további sorsára. Végérvényesen eldőlt nemzeteink létének, az egységes, valóban szabad államban való együttélésének kérdése. Népünk végre valahára megszűnt félteni az ezer év óta veszélyetetett nemzeti létét és a Szovjetunióval való szövetségben rátalált állami szuverenitásának megbízható támaszára. Mindez lehetővé tette az olyan társadalmi rend megteremtését, amely összhangban állt a munkásosztálynak és lakosságunk óriási többségének akaratával. Ezt az akaratot fejezték ki az országunk további sorsát megalapozó történelmi döntések. Soha többé Münchent! Harcolni a háború ellen, még mielőtt kitör! Meggátolni a régi tőkés rend megújulását és véget vetni a tőke uralmának! Kizárni a burzsoáziát a nemzet vezetéséből és helyettesíteni a nemzeti érdekeket és a társadalmi haladást képviselő munkásosztállyal! A nemzeti demokratikus forradalom útján haladni a szocializmus felé! Véget vetni a tőkés Nyugattól való függóviszonynak és szorosan támaszkodni a Szovjetunióra! Ezek a tömör, közérthető és igaz jelszavak fejezték ki a CSKP politikájának tartalmát, megfeleltek népünk történelmi tapasztalatainak és a korabeli nemzedék szemében a gondolatok és a tettek iránytűjét képezték. A fasizmus legyőzése következtében kialakult kedvező nemzetközi helyzet, a kommunisták által vezetett tömegek forradalmi aktivitása, szövetségünk a Szovjetunióval - mindez megteremtette a forradalmi folyamat további fejlődésének előfeltételeit. A cseh nemzet fokozatosan felismerte, hogy kötődnie kell a nemzeti érdekek és a társadalmi haladás egységének élő hagyományaihoz, hogy a belső és a nemzetközi biztonság záloga a szocialista jövőre, a Szovjetunióval való közös útra orientáltságunk. Ez a folyamat nem volt könnyű. Függött az osztályharctól és a társadalom egyes rétegeiben egyenetlenül ment végbe. Velejárója volt számos, főleg kispolgári jellegű ábránd és előítélet. De sikeres volt annak köszönhetően, hogy céltudatosan irányította a CSKP, amely a leninizmus igazára támaszkodott és azt alkotó módon alkalmazta féltételeinkre. A szocialista orientáció sikere megkívánta azt, hogy 1945 májusa és 1948 februárja között átmenjünk a politikai harc szakaszán. E folyamat betetőzésére a szocializmus alapjai lefektetésének éveiben került sor. Erre is érvényes megállapítás, hogy a múltban vívott harcok igazát szüntelenül magyarázni, az új tapasztalatok szemszögéből fejleszteni és az új feladatokkal összehangolni kell. A Májusi Felkelés résztvevőinek zöme már akkor tudatosította e felkelés történelmi jelentőségét. Viszont erre is vonatkozik, hogy a további fejlődés jobban teszi lehetővé a történés lényegének és értelmének feltárását, szélesebb összefüggésekben világítja meg a részleteket, hogy kidomborodjék a legfontosabb s lehetővé teszi az alapvető jobb megkülönböztetését a peremjelenségektól. Ma is felidézzük az igazság és a jog, hazugság és jogtalanság fölötti dicsó győzelmének egyedi, megismételhetetlen légkörét. Ugyanakkor az évek távlatából célul tűzzük ki a korabeli történés mélyebb megértését. Sok minden történt 1945 májusa óta, új, fontos fejezetekkel bővült nemzeti történetünk és a világtörténet is. Mind kevesebb a közvetlen résztvevő és szemtanú és gyarapodnak azoknak sorai, akik az akkori eseményeket csak elbeszélésekből és tankönyvekből ismerik. Ilyen az élet törvénye s ezzel számolnunk kell. Az elmúlt négy évtized megerősítette azoknak a következtetéseknek a helyességét, amelyeket népünk vont le a második világháborúból. Szüntelenül felidézzük ezeket a nagy árat követelő tapasztalatokat, feltárjuk napjaink gyökereit. Számunkra és a jövő nemzedékei számára a megismerés értékes kútforrását, a gondolatok, a magatartás és a cselekvés helyességének pótolhatatlan mércéjét képezik. Nem haladhatunk szilárdan és biztonságérzettel előre, ha a mát nem vetjük egybe a tegnappal, ha nem tudatosítjuk kötődésünket elődjeink művéhez, ha nem érezzük át történelmi felelősségünket. a CSKP XVII. kongresszusára. E feladatok teljesítésének jelentős nemzetközi előfeltételei és következményei vannak. A szocializmus fejlődésének fontos szakaszánál tartunk, a békéért, a biztonságért és a leszerelésért vívott világméretű osztályharc fontos válaszújához értünk. Ilyen körülmények között rendkívüli jeíentősége van az 1945-ös esztendő antiim- perialista, háborúellenes, forradalmi és internacionalista hagyatékának. A szocialista országok előtt az az igényes feladat áll, hogy tökéletesítsék a társadalmi élet minden területét, elérjék annak minőségileg új szintjét, jobban és szélesebb körben éljenek az új rend előnyeivel, a gazdaságot átállítsák az intenzív fejlődés útjára, a szocialista gazdálkodási formákat összehangolják a jelen feltételeivel és lefektessék a gyorsabb előrehaladás megbízható alapját. Ezek a gondolatok, amelyekről nemrég Mihail Gorbacsov elvtárs, az SZKP KB főtitkára beszélt az SZKP KB ülésén, nekünk is kijelölik az előre vezető utat. V. I. Lenin a forradalom megünneplése legjobb módjának azt tekintette, hogy a figyelem összpontosul a megoldatlan feladatokra. Ennek szellemében 1945 májusának évfordulója számunkra alkalom elgondolkodni hagyatékának időszerűsége fölött s alkalom ez arra, hogy a történelmi tapasztalatokat érvényesítsük hazánk további fejlesztésében. A négy évtizeddel ezelőtti események évfordulóját munkával, a tettrekészség légkörében ünnepeljük. A forradalmi hagyományok iránti hűség nem nagy szavakban, e hagyományok általános pártolásában, és nemcsak a múlt emlegetésében nyilvánul meg. Megnyilvánul elsősorban a gyakorlati konkrét tettekben, amelyeknek célja az élő hagyaték megvalósítása és annak szavatolása, hogy továbbra is sikeresen folytatjuk megkezdett utunkat. 1945 májusának hagyatékára gondolunk akkor is, amikor a helyünkbe lépőknek átadjuk a váltóbotot. Új nemzedékek lépnek ki az életbe, amelyek számára a szocialista vívmányok természetesek és magától értetódóek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak erre támaszkodhatunk. Ellenkezőleg, a fiatal nemzedékbe bele kell plántálnunk annak tudatát, hogy áldozatos, alkotó munka, nagyobb igyekezet híján lehetetlen az előrelépés. A fiatalok összehasonlíthatatlanul jobb anyagi feltételek között serdülnek fel, négy békés évtized légköre formálja őket. Megszokták, hogy a mai valóságot már nem a múlttal vetik egybe, hanem a szocializmus legigényesebb mércéivel és joggal érzékenyek a szavak és a tettek egységére. E helyes elvek érvényesítéséhez mind nagyobb lehetőségeket teremtünk számukra. Sohasem szabad elfelejteni, hogy mi előzte meg a szocialista mát, milyen nagy áldozatok hívták életre, kivel szövetségben és kivel szem- benállva valósítottuk meg az életben a szocializmus eszméit. A CSKP KB, élén Gustáv Husák elvtárssal, politikájában támaszkodik szocialista forradalmunk hagyományainak erejére. Osztály, nemzet és nemzetközi kötelességünknek tekintjük ezeknek a hagyományoknak szilárd begyökereztetését az embermilliók cselekvésében és tudatában, hogy tovább éljenek minden nemzedék emlékezetében és tetteiben. Csehszlovákia a szovjet hadsereg általi felszabadítása óta mély társadalmi, gazdasági és szociális változásokon ment át. Felszámoltuk a kizsákmányolást, államosít- tuk az ipart, szövetkezetesítettük a mezőgazdaságot. Megteremtettük a tényleges demokráciát, a dolgozó nép országának felelősségteljes gazdája és ügyintézője lett. Életszínvonalunk egybevethető a fejlett országok életszínvonalával, fejlett iparunk és produktív mezőgazdaságunk van. Egészség- és iskolaügyünk, valamint kulturális-művelődési rendszerünk világviszonylatban rangos helyet foglal el. Nem csekély előrehaladás tapasztalható az emberek gondolkodásmódjában és a szocialista életmód érvényesítésében is. Jelentős termelési erőforrásokra támaszkodunk. Viszont mi is kimerítettük az extenzív fejlődés lehetőségeit. Számos komoly problémával birkózunk - gondot okoz a tudományos-műszaki fejlődés eredményének lassú gyakorlati alkalmazása, az aránytalanul nagy termelési fogyasztás, a termelés túl nagy energia- és nyersanyagigényessége, valamint a környezetvédelem komoly problémái is. Az előttünk álló évek bonyolultsága és feladataink nagysága nem kis erőpróbája eszméink szilárdságának, megvalósításuk elszántságának. Ebben a próbatétben sikeresen és becsülettel helytállni nem könnyű a jövőben sem. Az ötéves tervidőszak utolsó három évében a gazdasági szint és az életszínvonal emelésével megteremtettük az előttünk álló évek megbízható alapját. A szocializmus sikeresen csakis a legigényesebb követelmények megvalósításával, az olyan mércék következetes, meg nem alkuvó alkalmazásával fejleszthető, amelyek megfelelnek a huszadik századvégi feltételeknek. Ezek a szigorú szempontok meg nem alkuvást követelnek a túlzott kényelemszeretet, az átlagosság és a lemaradás minden megnyilvánulásával szemben. Teljes mértékben megfelelnek azonban rendszerünk lehetőségeinek és céljainak. Megvalósításuk csak attól függ, hogy alkotó módon és következetesen érvényt szerezzünk rendszerünk minden kétségbevonhatatlan előnyének és vívmányának. A CSKP XVII. kongresszusa és a 8. ötéves terv előkészítésével kapcsolatban még számos alapvető kérdést kell végérvényesen tisztáznunk. Viszont már ma kétségtelen, hogy a legfontosabb feladat lényegesen növelni a népgazdaság teljesítőképességét, javítani a termelés minőségét és az erőforrások hatékonyabb kiaknázása érdekében meggyorsítani a tudományos-műszaki fejlődést, össznemzeti, össznépi feladat céltudatos irányvételünk a társadalmi fejlődés alapját képező munkatermelékenység tartós növelésére. Ebben egyidejűleg kifejezésre jut internacionalista felelősségtudatunk, a gazdasági versengés területén hozzájárulásunk a kapitalizmus fölötti győzelemhez. Ez megkívánja, hogy gazdasági eredményeinket a világ mércéivel értékeljük. Ez az igényesség nem mindig kellemes. Csakhogy nincs más előre vezető út. Nem ígérjük azt, hogy ez az út könnyű lesz. De határozottan és következetesen folytatni fogjuk. Országunk jövőjének szilárd alapja A négy évtizeddel ezelőtti események évfordulóját munkával ünnepeljük ÚJ szú 3 1985. V. 6. Elvtársak, ebben az esztendőben rendkívül nagy jelentőségű helyzetben emlékezünk meg felszabadulásunk évfordulójáról. A nyolcvanas évek második felének elején tetőzik harcunk a XVI. kongresszus irányvonalának teljesítéséért, a 7. ötéves tervidőszak céljainak eléréséért. Életünk ütemére mind nagyobb hatással lesz felkészülésünk a 8. ötéves tervidőszakra és Elvtársak, a nemzeti felszabadító harc, amellyel nemzeteink hozzájárultak a hitleri fasizmus legyőzéséhez, lefektette a háború utáni fejlődés alapjait. A nemzet egységéért vívott küzdelemben is alapvető fontosságú mezsgyekó ez. Az uralkodó burzsoázia politikájának tragikus következményei - a burzsoázia osztálykiváltságaiért késznek bizonyult elárulni a nemzetet és feláldozni az állami függetlenséget - előtérbe állították nemzeteink új vezető ereje megválasztásának kérdését. A történelem bizonyítja, hogy a burzsoázia képtelen volt szavatolni nemzeteink szabadságát és függetlenségét. Ez a feladat a munkásosztályra hárult. Évszázadok nehéz próbatételeiben szövődött a „cseh álom“ - a nemzeti szabadságnak és a szociális igazságosságnak, az állami önállóságnak, a békének, a haladásnak, a biztonságos határoknak vágya. Országunk jövőjét végérvényesen csak az új rend felépítése és az biztosíthatta, hogy rátaláltunk szilárd helyünkre a Szovjetunió oldalán, a szocialista országok testvéri családjában. Ez a közös államban a cseh és a szlovák nemzet egyenjogúságának és sokoldalú fejlődésének szilárd alapja. A forradalmi mozgalom és általában a haladás fő ellensége, a fasizmus legyőzéséért vívott harc egyben a kommunista párt harca volt a nemzet vezetéséért. Csehszlovákia Kommunista Pártja nem véletlenül, nem valamiféle körmönfont takitkának, utasításnak, vagy nyomásnak köszönhetően vált vezető erővé, amint azt csőd-, jüket magyarázva, a legyőzött reakció képviselői fejtegették. Politikai s erkölcsi joggal erre a benne bízó nép ruházta fel. A több tucatnyi politikai párt közül a kommunista párt volt az egyetlen, amely teljes mértékben, becsülettel helytállt a nemzet és az állam válságos pillanataiban és a legnagyobb áldozatokat hozta meg a dolgozók jogaiért. Amint azt a párt megalapítása idején Bohumír šmeral találóan mondotta - több volt politikai pártnál, az új élet élcsapatává vált. A párthoz kötődött a nép reménye és vágya, a párt támaszuk és védőpajzsuk volt. A kommunista párt számára ma is időszerű hagyaték, hogy példáját kell szolgáltatnia a forradalmi áldozatkészségnek és szerénységnek, mindenütt és minden körülmény közepette az elvszerű politikának, rettenthetetlenül védelmeznie kell a szocializmus ügyét, meg nem alkuvó módon bírálnia minden avíttat és cselekvően formálnia az új társadalmi viszonyokat. A nácizmus erejével szemben fel kell sorakoztatni az egységes nép harcos politikai és erkölcsi erejét. Két nemzetünk forradalmi, demokratikus és hazafias erői egyesülésének alapjait Csehszlovákia Kommunista Pártja már a harmincas években lefektette a széles antifasiszta népront létrehozásáért vívott harcában. A munkásosztály volt a nemzeti felszabadító mozgalom fő ereje s a kommunista párt vezetésével meghatározta az antifasiszta harc tartalmát és formáit. A kommunisták szilárd osztályszemléletú magatartást tanúsítottak, ugyanakkor azonban nem szigetelódtek el az ellenállás többi áramlatától, mivel tömeges, aktív harcra törekedtek idehaza, ahol a nemzeti erők dandárja küzdött. A Kassai Kormányprogram elutasította a München előtti koalíciós politikai rendszert. Rögzítette azt az alapelvet, hogy az új kormánynak, a csehek és a szlovákok széles Nemzeti Frontja kormányának kell lennie. Ez jelentős győzelme volt a kommunista pártnak, amely megalakulása óta törekedett arra, hogy a dolgozókat egyesítse a kapitalizmus, a reakció és a fasizmus elleni közös fellépésre. Ez egyben megerősítette azon valóban hazafias és haladó erők magatartásának helyességét, amelyek politikai hovatartozásuktól függetlenül igazodni tudtak a nemzet és a nép érdekeihez. A Nemzeti Frontnak a fasizmus elleni harcban bevált gondolata a CSKP szemében nem jelentett a korabeli viszonyoknak megfelelő taktikát. Ez a politika csak azért találhatott széles körű támogatásra, mivel gyökerei mélyen visszanyúltak a dolgozó nép évszázados harcáig a nemzeti és szociális szabadságért, s ez a politika tudatosan kötődött a munkásmozgalom legjobb hagyományaihoz. Hazánk feltételei között is kifejezésre jutott, hogy mindaz, ami valóban népi és demokratikus, korunkban törvényszerűen közeledik a tudományos kommunizmus eszméihez, az új társadalom építésének lenini programjához és gyakorlatához. A Nemzeti Front politikája bevált 1945 májusa, 1948 februárja és 1969 áprilisa után is. Nem vitás, hogy a további évek is bizonyítani fogják a szocializmus és a demokrácia szerves egységére épülő elveinek időszerűségét. A Nemzeti Front keretében a politikai pártoknak és a társadalmi szervezeteknek széles hatáskörük van. A vállvetett közös munkában megvalósíthatják társadal- (Folytatás a 4. oldalon)
