Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1985-05-30 / 125. szám, csütörtök

Ľubomír Štrougal elvtárs beszéde ÚJ szú 1985. V. 30. (Folytatás az 1. oldalról) sának negyven évvel ezelőtti di­cső napjaira emlékezünk, amikor tisztelettel és hálával méltattuk a hős Vörös Hadsereg érdemeit, amely ott volt hazánk új, boldog korszakának kezdeténél. Hiszen a béke elmúlt négy évtizede, ame­lyet államunk és társadalmunk bé­kés építésével töltöttünk, közvet­lenül összefüggött azzal a szolida­ritással, támogatással és segít­séggel, amelyet a Szovjetunió ve­zette szocialista közösség önma­gának és másoknak is nyújtott a Varsói Szerződés, ez az új típu­sú védelmi és politikai szövetség nyújtotta biztonságra támaszkod­va. Ez a szervezet kollektív bizton­ságunk védőpajzsa - ha egyszer erre szükség lenne - a visszacsa- pás eszköze is lehet. Csaknem napnyi pontossággal harminc éve annak, hogy ezekben az emlékezetes helyiségekben a Varsói Szerződés ratifikálásával kapcsolatban komoly és megfon­tolt szavak hangzottak el. Az 1955. május 14-én Varsóban alá­irt szerződés ugyanis kezdettől fogva megfelelt nemzeteink alap­vető vágyainak. Mélyen aggasz­totta őket az, hogy a második világháború kemény tanulsága után egyes nyugati országok hi­degháborút indítottak, lázasan kezdtek fegyverkezni, világmére­tekben az agresszív katonai töm­bök rendszerét alakították ki, amelyben a meghatározó szerep a már 1949. áprilisában megala­kult Észak-atlanti Szövetségé volt. így néhány évvel a háború után ismét az erópolitikával, az agresz- szió veszélyével, s arra irányuló kísérletekkel kellett szembenéz­nünk, hogy fegyverrel döntsék el a haladás és a reakció, a szocia­lizmus és a kapitalizmus történel­mi küzdelmét. így annál inkább örültünk annak, hogy a szövetsé­günk egységének megőrzéséért, a szocialista közösség védelméért felelős egyesített fegyveres erők parancsnokságának élére Konyev marsall, Prága legendás hírű fel­szabadítója került. Már akkor hangsúlyoztuk, hogy célunk az európai kollektív bizton­ság megteremtése, és szem előtt tartjuk azt az elvet, miszerint a nyi­tott kérdéseket tárgyalások útján kell rendezni, s békés együttmű­ködésre törekszünk minden állam­mal, tekintet nélkül államformájuk­ra és társadalmi rendszerükre. A Varsói Szerződés amelyet az akkori csehszlovák nemzetgyűlés 1955. május 24-én ratifikált, az elmúlt évtizedekben az európai és a nemzetközi katonai egyensúly meghatározó tényezője volt. Első­sorban a már hat évvel korábban megalakult Észak-atlanti Szövet­séggel szemben, amelynek tagjá­vá - a szövetségesek egyezmé­nyeinek szellemével és betűjével ellentétben - éppen akkor vált a Német Szövetségi Köztársaság. Az az ország, ahonnan ezekben a napokban is veszélyes, revan­sista hangok hallhatók, amelyek becsmérlik a második világháború eredményeit, követelik az európai határok felülvizsgálását, s bom­lasztják a népek és az államok kapcsolatait, áskálódnak ellenünk és szövetségeseink ellen. Ezzel országunk a két világ ha­tárára került, nemcsak politikai, hanem katonai értelemben is. Ezért a Varsói Szerződésnek, tár­sadalmi és politikai erejének, vala­mint katonai lehetőségeinek meg­határozó szerepük van hazánk vé­delme, határaink sérthetetlensé­gének és szuverenitásunk tiszte­letben tartásának szempontjából. A Varsói Szerződés államiságunk fő záloga, biztosítja a nyugalmat nyugati határainkon. Abban az időben is, amikor a közepes ható- távolságú amerikai rakéták egyes nyugat-európai országok területén történő telepítésének következté­ben jelentősen megnőtt országunk veszélyeztetettsége, amire 1983 végén szövetségeseinkkel együtt megfelelő válaszintézkedésekkel kellett reagálnunk, hogy védel­münk megfelelő szinten maradjon. De mindig büszkék voltunk arra, hogy a Varsói Szerződés megala­kulásától fogva nemcsak a katonai védelem eszköze, védógát a ha­talmi konfrontációval és minden olyan kísérlettel szemben, hogy bármilyen formában ránk kény­szerítsék a tőkés rendszert. Egy­idejűleg hangsúlyoztuk a szervezet politikai jellegét, békefenntartó szerepét, az együttműködés és az egybehangolás fontosságát, az egység, az egyenjogúság és a kölcsönösség elvei alapján. Ezért a Politikai Tanácskozó Testület ülésein, a legmagasabb szintű tanácskozásokon s a test­véri országok külügy- és honvé­delmi miniszteri bizottságainak ülésein rendszeresen békekezde­ményezések történtek a leszere­lés, különösen a nukleáris lesze­relés érdekében, javaslatokat tet­tek arra vonatkozóan, hogy nem­zetközi garanciákkal megszűnjön a háború veszélye; további kezde­ményezések az enyhülés és az egymás mellett élés politikáját tá­mogatták. Nem egyszer még azt is javasoltuk a NATO tagállamainak, hogy egyidejűleg oszlassák fel a Varsói Szerződést és az Észak­atlanti Szövetséget, vagy legalább korlátozzák tevékenységük kato­nai aspektusait. Sajnos ezek a ja­vaslatok sohasem hullottak termé­keny talajra, mindig visszhang nél­kül maradtak. Sajnos sohasem állt elő a szerződés 11. cikkelyében feltételezett helyzet, vagyis az eu­rópai kollektív biztonsági rendszer létrejötte, ami lehetővé tenné, hogy a Varsói Szerződés érvényét veszítse. Nem talált a józan ész kellő visszhangjára az a javaslat, mi­szerint az atomhatalmak a Szov­jetunió példáját követve kötelez­zék magukat arra, hogy elsőként nem vetnek be nukleáris fegyvere­ket. Ugyanerre a sorsra jutott an­nak a szerződésnek a terve, amelyben a Varsói Szerződés és a NATO tagországai kölcsönösen lemondtak volna a katonai erő al­kalmazásáról, és rögzítették volna békés kapcsolataik fenntartását. Az utóbbi időben az a javaslat is, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok ígérje meg: a genfi tárgyalások egész idősza­kában nem folytatja a támadó űr- fegyverek kifejlesztését, kísérleteit és telepítését, befagyasztja a ha­dászati támadófegyverek állomá­nyát, megszüntetik a közepes ha­tótávolságú amerikai rakéták tele­pítését Európában, s egyidejűleg felfüggesztik a Varsói Szerződés tagországainak válaszintézkedé­seit. Az is aggaszt bennünket, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok genfi tárgyalá­sain ugyanezen okoknál fogva nem született komolyabb előreha­ladás. Ellenkezőleg, éveken át és az utóbbi időben egyre inkább továb­bi háborús fenyegetések és csele­kedetek tanúi lehetünk. Egyes nyugati országok imperialista kö­rei nyilvánvalóvá teszik, hogy nem adták fel világuralmi terveiket, sa­ját elképzeléseiket akarják kikény­szeríteni a világ elrendezésével kapcsolatban, s mindenkire a bur- zsoá rendszert akarják kényszerí­teni. Ezzel a céllal fokozzák a fegyverkezést a szárazföldön, a tengereken és a levegőben, új fegyverrendszereket, főleg rakéta- rendszereket állítanak hadrendbe, mégpedig határaink közelében is. Ráadásul az elmúlt hónapokban az Egyesült Államok egyes szö­vetségeseinek támogatásával ki­dolgozták a világűr militarizálásá- nak terveit, amelyek hátterében nemcsak az a szándék húzódik meg, hogy megakadályozzák az atomfegyverek csökkentését és betiltását: sokkal magasabb szin­ten akarják fokozni a fegyverke­zést, s ezzel megkíséreljék aláás­ni a stabilitás, az egyenlőség és az azonos biztonság elvét. De ez még nem minden. Az imperialista körök közvetlen ag­resszió, katonai és gazdasági nyomás, állami terrorizmus útján igyekeznek megvalósítani a nem­zetközi katonai fölény - főleg a szocialista közösséggel és a Varsói Szerződés tagországai­val szembeni fölény - megszerzé­sére irányuló terveiket. Ezért cí­mükre hangosan ki kell mondani: ,,A világ sorsáról már régen nem egyedül döntenek, urak! Ugyan­olyan erősek vagyunk mi is, és sohasem engedjük, hogy a gyen­gébb szerepébe kényszerítsenek. Nem engedjük meg az európai viszonyok megváltoztatását! Nem engedjük meg a jaltai és a potsda­mi egyezmény revízióját! Egyúttal a Varsói Szerződés tagországai internacionalista kötelezettségeik­hez és kötelességeikhez hűen- ugyanúgy, mint a múltban - ha­tározottan támogatni fognak min­den államot és népet, amelyet az imperializmus veszélyeztet, vagy közvetlen agressziónak tesz ki. Tekintettel az említett tényekre, amelyek bizonyítják hogy a Varsói Szerződés szervezetének további létezése politikailag szükséges, a testvéri országok úgy döntöttek, hogy jegyzőkönyvet írnak alá a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés érvényességének meg­hosszabbításáról. Ennek során is­mét ünnepélyesen kijelentették- méghozzá minden érintett fél -, hogy a Varsói Szerződés békés, és védelmi jellege semmit sem változik, mert sohasem töreked­tünk, és a jövőben sem törekszünk katonai fölényre. Célunk csak a katonai-hadászati egyensúly fenntartása, éspedig a lehető leg­alacsonyabb szinten. Ebből az alkalomból azt is alá­támasztották, hogy a nemzetközi helyzet bonyolultsága ellenére ér­vényben maradnak a kezdemé­nyezések és a leszerelési javasla­tok, akár az ENSZ-közgyúlés ülésszakain, akár a genfi leszere­lési értekezleten, akár a stockhol­mi konferencián, akár pedig a bé­csi csapat- és fegyverzetcsökken­tési tárgyalásokon terjesztették őket elő. Célunk a béke, nem pedig a háború. Arra törekszünk, hogy a nemzetközi helyzetet a konfrontációtól az enyhülés felé tereljük. A múltban is, a jelenben is, a jövőben is a népek békés egymás mellett élése és együtt­működése, a föld minden államá­nak együttélése a programunk. Ez az egyedüli ésszerű alternatíva a világon, ahol élni akarunk, nem pedig meghalni értelmetlen és pusztító háborúkban. Ezért egyér­telműen támogatjuk a helsinki zá­róokmányt, amely aláírásának 10. évfordulójáról rövidesen megem­lékezünk. Ez a Csehszlovák Szocialista Köztársaság politikájának is a szelleme és betűje. Azé az or­szágé, amelynek nemzetei már számtalanszor váltak agresszió, elnemzetietlenités és erőszak ál­dozataivá, ahol azonban a nép a közügyeket teljes egészében a kezébe vette, hogy többé ne szenvedjen háborútól. Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, köztársa­sági elnökünknek találó szavait idézve: ,,A Varsói Szerződést szö­vetségi kapcsolataink kulcsfontos­ságú láncszemének tartjuk. Ab­ban, hogy a napokban Varsóban aláírták az érvényességének meghosszabbításáról szóló jegy­zőkönyvet, történelmi jelentőségű lépést látunk nemcsak népünk, s a szocialista államok biztonsá­gának és létérdekeinek szavatolá­sa, hanem az európai és a világ­béke megőrzése szempontjából is.“ Ezért természetes, hogy a Var­sói Szerződés tagállamai párt- és állami vezetőinek áprilisi tanács­kozása, e találkozó eredményei és a jegyzőkönyv aláírása széles kö­rű érdeklődést és visszhangot vál­tottak ki közvéleményünkben, la­kosságunk minden rétegében. Ez­zel összefüggésben ugyanezt a szellemet tükrözték a Népi Ka­mara és a Nemzetek Kamarája képviselőinek felszólalásai a Szö­vetségi Gyűlés illetékes bizottsá­gaiban a jegyzőkönyv megvitatá­sa során. Ebből is következik, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának javasla­ta, amelyet itt előterjesztek, teljes összhangban áll népünk óhajával. Javaslom önöknek, hogy a Szö­vetségi Gyűlés hagyja jóvá A ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés érvényességének további húsz évre történő meghosszabbí­tásáról szóló, Varsóban 1985. áp­rilis 26-án aláírt jegyzőkönyvet. Ezzel biztosítják békés jövőnket, amelyet a testvéri országok meg­bonthatatlan kapcsolata, a Szov­jetunióval való szilárd szövetség szavatol. XXVI. ökölvívó Európa-bajnokság, Budapest Sovík is elbúcsúzott Kiküldött munkatársunk, Mészáros János telexjelentése Nincs mar csehszlovák oklozo az EB mezőnyének még állva maradt versenyzői között. A tegnap délutáni programban az volt a kérdés, vajon a martiniak öklözöje, Sovík megszakítja-e a sikertelenség-sorozatot, és ezzel érmet szerzett volna. Ez nem következett be, és mivel Cirok a kedd esti utolsó mérkőzésen sérülés után kikapott a szovjet Janovszkijtól, betetőzte a szombat este kezdődött kudarcok sorát. Kilenc csehszlovák öklöző lépett Budapesten szorítóba és csak egyetlen győzelmet sikerült elérniük, de azzal is csak a tizenhat közé került súlycsoportjában... Még a kedd esti műsorban a 48 kg- osok már éremért mérkőzhettek, és Isaszegi már a második magyar érmet szerezte az 54 kg-os Botos után. Teg­nap délután négy magyar bokszoló is szorítóba lépett és csak az 57 kg-os Gönczi kapott ki. Füzesy (75 kg), Al- vics (91 kg) és Somodi ( + 91 kg) győ­zött, igy valamennyien érmet szerez­tek. Egyébként meglepően alakult az EB mezőnye, az eddigi versenynapok során kiesett többek között: a 75 kg- ban a szovjet csapat újonca, Boligu- zov, igaz őt az európai rangelső Tiozzo győzte le. Tegnap délután előbb az 57 kg-osok mérkőztek és a finn Groen- roos, valamint a jugoszláv Konovalov biztosították, hogy vasárnap biztosan ott lesznek a dobogón. A 75 kg-osok- nál a finn Laasanen a szoritóban a bol­gár Ruszcsuklievnél jobb volt, a ponto­zóknál azonban nem. Füzesy leisko­lázta a svéd Ayedet, aki a vége előtt megsérült. A félnehézsúlyban az NSZK-beli Bott legyőzte az NDK-beli Suetoviust, az angol Beckles pedig a török Tunalit. Ezután lépett szoritóba Sovík aki a holland olimpiai bronzér­mes Vanderlijde ellenében akart érmet szerezni. Méltán reménykedett, hisz nemrég legyőzte a világbajnok kubai Romerót. Ezúttal azonban messze el­maradt legjobb formájától, három szá­molás után a holland döntő fölényét hirdették. Ugyanez a sors érte a spa­nyol Ortegát is, ő Alvicstól kapott ki. A szupernehézsúlyban nagyobb volt a híre a svéd Brocknak, mint a ju­goszláv slihunak, nem tudni mi volt ennek az alapja, mert itt semmit sem mutatott és újabb jugoszláv érmes vonulhatott le a ringböl. A délután utolsó mérkőzésén a magyar Somo­di mérkőzött a világ és Európa- bajnoki ezüstérmes bolgár Sztojme- novval és meggyőzőbben nyert, mint ahogy a 3:2-es pontozás mu­tatta. Az est folyamán ugyan ezekben a súlycsoportokban állva maradtak másik fele küzdött az érmekért, köztük négy szovjet és négy román verseny­zővel. Ma további 10 súlycsoportban dől el, hogy ki kerül az elődöntőbe, amelyre holnap kerül sor. EREDMÉNYEK - ESEMÉNYEK - EREDMÉNYEK + Moszkva lesz a szeptember 2- án kezdődő megismételt sakkvilágbaj­noki döntő színhelye, melyben Karpov és Kaszparov ül asztalhoz. A döntést Florencio Campomanes, a Nemzetközi Sakk Szövetség elnöke jelentette be tegnap Madridban. + Baník Prievidza - ZŤS Petržalka 2:3 (2:2) - barátságos labdarúgó-mér­kőzésen. •f Folytatódott a Bratislava Nagy­dijáért rendezett férfi kosárlabdatorna: Csehszlovákia - Görögország 94:71 (55:39), legtöbb pont: Rajniak 25, Bra- benec 18, Skála 15, Kropilák 13, ill. Hrisztotoulou 13, Linerados 12. Meg­változott a csütörtöki, utolsó, Lengyel- ország - Görögország mérkőzés idő­pontja. 18.15 óra helyett 14.30 órakor kezdődik. ♦ A szovjet Kaszparov a 28. lé­pésben legyőzte az NSZK-beli Hübnert a hamburgi barátságos sakktorna 1. fordulójában. + Olaszország - NSZK 114:79 (66:48) - a Velencében folyó férfi ko­sárlabda-tornán. ♦ A szovjet labdarúgó-bajnokság e heti fordulójában: Kijev - Szpartak Moszkva 2:0, Alma Ata - Jereván 2:0, Dnyepropetrovszk - Kutaiszi 2:0, Minszk - Tbiliszi 3:0, Donyeck - Voro- nyezs 0:1, Harkov - Leningrád 1:0, Torpedo Moszkva - Baku 3:0. A táblá­zaton a Dinamó Kijev vezet 18 ponttal. + Luton Town - FC Everton 2:0 - az angol I. labdarúgó divízió utolsó elmaradt mérkőzésén. A bajnokságot 90 ponttal az Everton nyerte, 13 ponttal megelőzve a Liverpoolt. + A párizsi nemzetközi teniszbaj­nokság 1. fordulójának eredményei- férfiak: Šmid - Tous 7:6, 6:3, 6:3, Lendl - Edwards 6:1, 6:3, 6:3, Noah- Pimek 6:7, 6:1, 7:5, 6:4, Mečiŕ- Navrátil 6:4, 6:2, 6:4. Nők: Rinaldi- Skronská 6:4, 6:0, 2. forduló: Jolissa- inl - Suková 2:6, 6:3, 6:0.-f Skócia labdarúgó-válogatottja Reykjavíkban 1:0 (0:0) arányban le­győzte Izland csapatát a VB 7. európai selejtező csoportjában. A gólt a 86. percben Bett lőtte. A csoport állása: 1. Skócia 6 pont (5 mérkőzés, 7:3-as gólarány), 2. Wales 6 (5-6:5), 3. Spa­nyolország 4 (4 - 5:6), 4. Izland 2 (4- 2:6). + Inter Bratislava - Hutnik Sered' 5:2 (2:0), Dukla Praha - UD Pribram 8:0 (4:0) - barátságos labdarúgó-mér­kőzések. + Kari Heinz Rummenigge, a nyu­gatnémet labdarúgó-válogatott kapitá­nya bejelentette, hogy a jövő évi mexi­kói világbajnokság után befejezi sze­replését a válogatottban. Az Internazi- onale csapatában játszó, 83-szoros válogatott labdarúgó szeptemberben lesz 30 éves és 1987-ig köti szerződés a milánói csapathoz. ♦ Jan Coulemans, a belga FC Bruges 27 esztendős válogatott labda­rúgója újabb kétéves szerződést kötött klubbjával.-f Jiŕí Trávníček nyerte az angliai kerékpáros körverseny Britolból Co- ventrybe vezető 2. útszakaszát. Ideje a hat további versenyzővel (Kozárek is köztük volt) együtt 3:37:54 ó. Az összetettben a belga Lansker vezet. Bajnoki öröm Kispesten (Lépesfalvi) - A teljes 28. forduló szerepelt tegnap a labdarúgó NB I műsorán. A Bp. Honvéd Kispesten 4:0-ra győzött a Csepel ellen s igy a piros-fehérek már újabb bajnoki címüknek örülhettek, hiszen nyolc pont az előnyük a Videotonnal szemben, s a bajnokság befejezéséig már csak két forduló van hátra. A következőre június 1-én, szombaton kerül sor ebben a párosításban: Videoton - Zalaegerszeg, Vasas - Haladás, Békéscsaba - Ú. Dózsa, Debrecen - Eger, Csepel - Rába ETO, MTK-VM - Szeged, Ferencvá­ros - Tatabánya, Bp. Honvéd - Pécs. Ferencváros - Debrecen 2:0 (1:0) Góllövők: Rubold, Pölöskei. Az első félidőben csak a játékvezető Ítéletei csigázták a kedélyeket. A játék­rész végére a hazaiak egyre jobban belelendültek, a szünet után a Debre­cen támadott, de ekkor is a Fradi- csatárok előtt nyílt több gólszerzési lehetőség. Tatabánya - Videoton 2:2 (1:1) Góllövök: Plotár, Emmer, ill. Sza­bó és Burcsa. A vendégek szereztek vezetést, a második félidőben a bányászok for­dítottak. Az újabb góloktól csak Disztl nagyszerű védése mentette meg a fe­hérváriak hálóját. A tatabányai táma­dások közepette Burcsa távoli góllal egyenlített a hajrában. MTK-VM - Ú. Dózsa 1:1 (0:1 Góllövők: Boda, ill. Kiss S. Az újpestiek az első félidő végén vezetést szereztek, nem sokkal a szü­net után az MTK egyenlített, és ezután a csatárok messze elkerülték az ellen­fél kapuját. Haladás - Rába ETO 0:2 (0:2) Góllövók: Hajszán és Hannich. Már az első harminc percben eldőlt a két pont sorsa, a vendégcsatárok gyorsaságuk révén megzavarták a szombathelyi védelmet. A hazaiak­nak nem is volt lehetőségük a gólszer­zésre. Szeged - Vasas 5:4 (1:2) Góllövök: Deák (3 — egyet 11- esből), Móricz, Kozma, ill. Nyúl, Biri- nyi, Mundi, Csorba. A már kiesett szegediek úgy harcol­tak a győzelemért, mintha valamit is változtatna sorsukon a győzelem. Aka­rásukra jellemző, hogy 0:2 és 3:4 után is fordítani tudtak. Pécs - Eger 1:1 (0:0) Góllövök: Mészáros, ill. Lengyel. Nem hozta azt az elszánt küzdelmet a mérkőzés, amit a kiesés ellen küzdő gárdáktól várni lehetett volna. Az ala­csony színvonalú összecsapáson a ka­puk alig forogtak veszélyben. Bp. Honvéd - Csepel 4:0 (1:0) Góllövök: Dajka (2), Détári, Gyi- mesi. Bár a nagy eső miatt a játéktér alig volt labdarúgásra alkalmas, a Bp. Hon­véd mégis jó játékkal örvendeztette meg az ünneplésre összegyűlt közön­séget. A Csepelnek pillanatnyi esélye sem volt a sikerre. A Honvéd a hátrale­vő két forudló eredményétől függetle­nül már megvédte bajnoki címét. Zalaegerszeg - Békéscsaba 3:1 (3:0) Góllövők: Péter (2), Soós, ill. Ki­rályvári. A vendégek a mezőnyben egyen­rangú ellenfelek voltak, helyzeteiket azonban nem tudták kihasználni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom