Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1985-05-05 / 104. szám, vasárnap

KIS _______ NYELVŐ R Ek$ hét a nagyvilágban Április 27-töl május 4-ig Szombat: Jaruzelski-Gorbacsov tárgyalások voltak Varsó­ban • A francia nemzetgyűlés elfogadta a válasz­tási reformra vonatkozó három törvényjavaslatot Vasárnap: Moszkvába érkezett Dániel Ortega nicaraguai ál­lamfő • Murphy amerikai külügyi államtitkár befe­jezte tizenhatnapos közel-keleti körútját Hétfő: Hanoiban ünnepi gyűlésen emlékeztek meg Dél- Vietnam felszabadításának 10. évfordulójáról • Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága • Kivonultak az izraeli csapatok Szúr dél-libanoni kikötővárosból és környékéről Kedd: Nyugat-európai körútra indult az amerikai elnök • Luxemburgban véget ért a Közös-Piac külügy­minisztereinek ülése Szerda: Világszerte megemlékeztek a munka ünnepéről • A Fehér Ház szóvivője hivatalosan bejelentette: Reagan úgy döntött, hogy teljes kereskedelmi em­bargót rendel el Nicaragua ellen Csütörtök: Bonnban megnyílt a hét legfejlettebb tőkés ipari állam szokásos évi csúcsértekezlete • A lengyel államtanács ratifikálta a Varsói Szerződés meg- hosszabításáról aláírt jegyzőkönyvet Péntek: Lengyelországból kiutasították azt a két amerikai diplomatát, akik május elsején Krakkóban egy államellenes akcióban vettek részt • Nemzetközi szakszervezeti konferencia kezdődött Moszkvában a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója alkalmából Szombat: Baráti látogatásra a Szovjetunióba érkezett Erich Honecker • Az amerikai elnök a tőkés csúcs befejeztével megkezdi NSZK-beli hivatalos látoga­tását í*'-'* MACHTMH Békét és munkát követelve, „Soha csillagháborút“ jelszó jegyében tartották meg az NSZK-beli Essenben a május elsejei felvonulást. A felvonulók között volt Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke is. (Telefoto - ČSTK) A békéért aggódva A fasizmus felett aratott győze­lem negyvenedik évfordulójának közeledtével a nemzetközi közvé­leményben egyre erőteljesebben tudatosul a béke mostani fokozott veszélyeztetettsége, a fegyverke­zési verseny értelmetlensége, romboló hatása a normális nem­zetközi kapcsolatokra, az államok közti bizalomra és együttműkö­désre. ,,Az emberiséget válaszút elé állították: vagy sikerül módosítani az események fejlődésének irá­nyát, vagy megnő az atomháború veszélye“ - mondotta Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára a lengyel fővárosban, a Varsói Szerződés tagállamai párt- és ál­lami vezetőinek találkozóján. ,, Sokszorosára növelik ezt a ve­szélyt az Egyesült Államok úrfegy­verkezési tervei. Bármit is mondja­nak, bármivel is mentegetőzzenek azok, akik ezeket a terveket kita­lálták, a lényeg világos: biztosítani akarják a maguk számára az első nukleáris csapás büntetlen végre­hajtásának lehetőségét.“ A talál­kozón elhangzottakat értékelve a nyugati hírközlő eszközök is szinte kivétel nélkül elismerték, hogy a varsói csúcstalálkozó dön­tését a szerződés meghosszabbí­tásáról a NATO magatartása, az USA fegyverkezési politikája teszi indokolttá. Nagy figyelmet szentel­tek annak az álláspontnak, hogy a Varsói Szerződés csak addig áll majd fenn, amig a NATO is létezik. A nyugatnémet lapok a találkozó közleményéből kiemelték, hogy a szocialista országok sürgették az enyhülési politikához való visz- szatérést, a földi és űrbeli fegyver­kezési verseny megakadályozá­sát. A francia Le Figaro nagyon találóan úgy fogalmazott, hogy a Varsói Szerződés tagállamai ,,hadat üzennek a csillagok hábo­rújának“. A varsói csúcstalálkozót követő napon fejeződött be Párizsban az Interakció Tanács ülésszaka, amelynek keretében volt kor­mányfők tartanak rendszeres ta­nácskozásokat az időszerű nem­zetközi kérdésekről. A háromna­pos tanácskozás - melyen Kurt Waldheim volt ENSZ-főtitkár elnö­költ - közös nyilatkozat elfogadá­sával fejeződött be. Eszerint a konferencián ezúttal az űrfegy­verkezés volt a vezető téma. A részvevők arra szólították fel a nukleáris nagyhatalmakat, hogy szigorúan tartsák be az 1972-ben kötött megállapodást, amely meg­tiltja rakétaelháritó fegyverrend­szerek kiépítését, s kerüljék el az űrfegyverkezést. Javasolták, hogy létesítsenek nemzetközi szerve­zetet a műholdak ellenőrzésére. A nyilatkozatban ugyancsak java­solták, hogy a nukeláris hatalmak a genfi tárgyalások idejére tartóz­kodjanak minden nukleáris kísér­lettől. Az osztrák fővárosban ugyan­csak az elmúlt hétvégén tanács­koztak a NATO, illetve a Varsói Szerződés nyugalmazott táborno­kai. A Tábornokok a békéért nevű szervezet egy évvel ezelőtt tartot­ta meg első ülését, szintén Bécs- ben. A háromnapos tanácskozá­sukról kiadott közös felhívást a bé­kéért való aggodalom hatja át. Éppen ezért a békés egymás mel­lett élésre és a fegyverzetek korlá­tozására hívták fel a szemben álló feleket. Aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy kísérletek történ­nek a fegyverkezési versenynek a világűrre való kiterjesztésére. Hangoztatták: e tervektől, progra­moktól vissza kell tartani a kormá­nyokat. A nyugállományú táborno­kok a második világháború befeje­ződése évfordulójának kapcsán elemezték annak tanulságait a bé­ke és a biztonság szempontjából. Ennek alapján állást foglaltak a népek barátsága és a vitás kér­dések tárgyalásos rendezése mel­lett. Jövés-menés Dél'Libanonban Hétfőn a dél-libanoni Szúr kikö­tőváros ismét libanoni fennható­ság alá került: az 1982 júniusában bevonult izraeli megszálló egysé­gek teljes fegyverzetükkel kivonul­tak a városból és térségéből Ez­zel a lépéssel lezárult a Tel Aviv által egyoldalúan bejelentett át- csoportositási terv újabb szaka­sza. Ennek ellenére az izraeli ha­tártól 11 kilométerre északra még jelentős inváziós erők maradtak, s ezek kivonásáról az izraeli veze­tés egyelőre semmilyen intézke­dést sem tervez. A libanoni belső helyzeten azonban aligha javit valamit is a szúri kivonulás. A legnagyobb déli városban, Szidonban tovább folynak az összecsapások a ke­resztény és a muzulmán vallási­politikai erők között. A muzulmán milíciákat egyesitő Népi Felszaba- dítási Hadsereg erői elfoglaltak a térségben hét keresztények lak­ta falut, s ezzel megfosztották a keresztény jobboldalt legjelentő­sebb állásaitól. A Dzsumblatt ve­zette Haladó Szocialista Párt egy­ségei a Szidon-Bejrút tengerparti utat vonták ellenőrzésük alá. A muzulmán erők térnyerését a keresztény milíciák heves ágyú­zással igyekeztek megakadályoz­ni. Dél-Libanonban az is növeli a feszültséget, hogy a kivonuló megszállók vissza-viszatérnek a már kiürített területekre, és rajta­ütéseket hajtanak végre a falva­kon. így igyekeznek megtorolni a hazafiak változatlan hevességű és sűrűsödő támadásait az izraeli állások és konvojok ellen. Szinte tükörképe a szidoni har­coknak a fővárost megosztó „zöldvonal“ mentén kialakult helyzet. A keresztény jobboldal erői gyakorlatilag már egy hete szüntelenül lövik a főváros nyugati negyedeit. A jobboldal által ellen­őrzött keleti zónákban ismét meg­jelentek a barikádok. Baloldali rá­dióállomások szerint a kereszté­nyek újra mozgósítást rendeltek el. GÖRFÖLZSUZSA Hétfőn Moszkvában kezdte meg kör­útját Dániel Ortega, melynek során az európai szocialista országokba látogat el. Moszkva után Belgrádba, Szófiába, onnan Bukarestbe utazott, s tegnap érkezett meg a magyar fővárosba. A nicaraguai államfő eu­rópai látogatása idején döntött Reagan elnök a közép-amerikai or­szág elleni teljes kereskedelmi em­bargó bevezetéséről, továbbá május 7-i hatállyal az USA felmondja a két ország közötti barátsági szerződést, megszünteti a légiközlekedést és megtiltja a nicaraguai hajók behajó­zását az USA felségvizeire és kikö­tőibe. - A felvételen Daniel Ortega és Todor Živkov (Telefoto - ČSTK) Helyesen: Duna Menti Tavasz Bizonyos kifejezések helyesírásában eltérünk az akadémiai szabályoktól, s amikor valaki figyelmeztet bennünket erre, arra hivatkozunk, hogy a hagyományokhoz igazodunk. Vagyis: ha már évek óta önkényeskedünk, azt hisszük, ezzel hagyományt terem­tettünk, amely feljogosít bennünket a további önkényeskedésre. A hazai keletkezésű tulajdonnevek közül kettőt is helytelenül írunk már évek óta; egyik a ,,Dunamenti Múzeum“, másik a ,,Dunamenti Tavasz“. Mindkettőben egybeírjuk a Duna és a menti szavakat, vagyis e tulajdonnevek csak két szóból állnak a mi helyesírási gyakorlatunkban, nem háromból, mint ahogyan helyes lenne. Akik ezeket a tulajdonneveket így írják, azok vagy egyszerűen csak arra hivatkoznak, hogy így „érzik“ helyesnek az írásukat, vagy pedig arra, hogy a menti melléknevet névutó- melléknévnek fogják fel, s ezt bizonyos esetekben egybeírjuk az előtte álló névszóval. Mondanunk sem kell, hogy az „így érezzük helyesnek“ nem lehet helyesírási elv, még kevésbé szabály. A másik érv sem állja meg a helyét, hogy tudniillik a menti névutó-melléknév volna. A névutókat egyébként különírjuk a köznévi szóktól is: az aszjal alatt, a ház fölött; még inkább a tulajdonnevektől: a Duna mellett, a Tátra mögött stb. Ugyanígy külön állnak a névutókból képzett melléknevek, az úgynevezett névutó-melléknevek is mind a köz­névi, mind pedig a tulajdonnévi értékű főnevektől: az asztal alatti, a Tátra mögötti stb. Csak akkor írjuk őket egybe a köznévi szókkal, amikor jelentésváltozáson mentek át. Például amikor már maga a névutós szerkezet határozószóvá vált, s ezt látjuk el -/ képzővel; így keletkeztek a tegnapelőtt, holnapután határozó­szókból a tegnapelőtti, holnaputáni melléknevek. Egybeírhatók akkor is, ha az egybeírt névutó-melléknév más jelentésben él, mint a különírt változat: föld alatti kábel és földalatti (vagyis illegális) mozgalom. Sőt akkor is, amikor az egybeírt változat már főnévi jelentésű: a földalattival utazik (vasúttal), munkanélküliek, pártonkívüliek stb. A Duna menti kifejezésnek a helyesírása tehát már csak azért sem igazodhat az előbbiek szerint, mert ebben a kifejezésben a menti nem névutó-melléknév, hanem közönséges melléknév. Az alapszava ez: mente, vagyis birtokos személyraggal ellátott főnév. A Duna és a mente már csak azért sem írható egybe, mert birtokos jelzős kapcsolat van köztük, s ezeket különírjuk. Csak azok írhatók egybe, amelyek tájegységnevekké váltak, mint a következők: Hegyalja, Kemenesalja, Nyárádmente. Igen, a Nyárádmente tájegységnév, de a Duna mente nem az. A kettő között uganis különbség van. Nézzük csak meg, mi a tájegység! Valamely ország területén belül a természeti, földrajzi adottságok alapján a gazdasági, társadalmi tényezők hatására kialakult gazdasági területi egység. A Csallóköz tájegység, de a Duna mente, Tisza melléke nem az, hiszen ez utóbbiak az említett szempontokból egyáltalán nem tekinthetők egységeseknek. A Duna több országon átfolyik, s egy országon belül is több különböző területet érint. Visszatérve a nyelvi vizsgálódáshoz, megállapíthatjuk tehát, hogy a Duna mente kétszavas kifejezés, s ennek második szavából, a mente főnévből lett a menti melléknév. A magyarban több esetben elmarad a birtokos személyrag, amikor a vele ellátott szóhoz -i képző járul. A május tizedike kifejezés -/ képzős származéka lehet ez is: május tizedikei, de ez is: május tizediki. Ez utóbbi a magyarosabb forma. De itt is kétszavas marad a kifejezés, mert a tízediki-t továbbra is úgy tekintjük, mint birtokos személyragos szót. A Duna menti is úgy tekintendő, mintha ez volna: Duna mentei. Természetesen, ha a tulajdonnévi alakulatba kerül ez a kifejezés, minden szó kezdőbetűje nagybetű lesz. Tehát a Duna Menti Múzeum, Duna Menti Tavasz kifejezé­sek három-három szóból állnak, ós minden szavuk nagy kezdő­betűvel írandó. Hogy helyesírásukra nézve konkrét bizonyíték is legyen, az új helyesírási szabályzat - amely már megjelent - a szójegyzékében közli is a Duna Menti Múzeum nevét az irányadó helyesírási formában. Kívánatos lenne, hogy a jövőben ezt a tulajdonnevet is, a Duna Menti Tavasz-1 is a megfelelő helyesírási elv szerint írjuk. Az ilyen kulturális rendezvények, mint a Duna Menti Tavasz, minden szempontból nevelnie kell a részt­vevőket és az érdeklődőket. Megengedhetetlen tehát, hogy a vele kapcsolatos híradások, sajtóbeszámolók és plakátok éppen helyesírási tekintetben végezzenek rombóló munkát. JAKAB ISTVÁN Mikor érthetetlen, mikor értetlen? Társam érthetetlenül nézett rám - olvasom egy kéziratban. A szövegösszefüggésből az derül ki, hogy az említett társ úgy nézett, mint aki nem ért valamit. Helyes-e vajon ilyen esetben az érthetetlen melléknévből képzett érthetetlenül határozót hasz­nálni? Nem helyes. Mindjárt kiderül, hogy miért nem. Az érthetetlen melléknév ezt jelenti: nem érthető. Például: érthetetlen szöveg, érthetetlen jelenség, érthetetlenül beszél stb. Nevezhetjük érthetetlennek az olyan viselkedést, cselekvést, melynek okát. célját, indítékait nem értjük, nem látjuk, amely ellentmondásai miatt nem érthető. Például: Érthetetlen, miért nem jött el. Érthetetlen, miért éppen most jutott eszembe ez a régi emlék. Tegyük még hozzá, hogy valakinek a tekintete, arckifeje­zése is lehet érthetetlen egy más valaki vagy valakik számára, de nem akkor, amikor ő maga nem ért valamit. Aki nem ért valamit, az nem érthetetlenül, hanem értetlenül néz, bámul, tekint, áll stb. Az értetlen melléknév jelentései ugyanis a következők: olyan személy, aki valamely beszédet, helyzetet nem ért meg, illetve aki bizonyos vonatkozásban nehéz felfogásúnak bizonyul; ami az ilyen személyre jellemző. Például: értetlen elme, értetlenül fogadja a hirt stb. És van az értetlennek még egy jelentése: nem megértő, közömbös, érzéketlen. Például: értetlen közönség. Az értetlen melléknévből származik az értetlenkedik ige. Olyan emberről mondjuk, hogy értetlenkedik, aki valamit nem tud vagy nem akar felfogni, megérteni, s ezért akadékoskodik. Hasonló hangzásuk miatt ne cseréljük fel az érthetetlenül meg az értetle­nül határozót, mert a jelentésük egyáltalán nem azonos. MAYER JUDIT ÚJ szú 4 1985. V. 5.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom