Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1985-05-30 / 125. szám, csütörtök
Túl a nehezén Május végi rövid határszemle a Hernád mentén Ezekben a napokban Ígéretesnek mutatkozik a Kenyheci (Hraničná pri Hornáde) Egységes Földmüvesszövetkezet határa. Dúsak a vetések, szépen fejlődnek a kapásnövények, s a kaszáló gépek is vastagabb rendeket vágnak, szebb termést takarítanak be, mint amilyenre a helyi mezőgazdasági dolgozók négy-öt héttel ezelőtt számítottak. Úgy tűnik, az időjárás a Hernád mentén is igyekszik bepótolni a márciusi és áprilisi mulasztásait. t Sajnos, az időjárás az idén alaposan megbolygatta nálunk a legkorábbi tavaszi munkák megideje is. Mindezt még tetőzte a repce kifagyása, illetve a kiszántott repcének más növénnyel, napraforgóval való pótlása. Napraforgóból például 190 hektárt terveztünk, ám végül is 350 hektár lett belőle. Eredetileg szemes kukoricából is ,,csak“ 350 hektárt akartunk, de mivel a tavaszi búzát idejében már nem sikerült elvetni, helyébe is kukoricát vetettünk, igy az őszön 420 hektárról kell majd betakarítani ezt a fontos takarmánynövényt. A határ képe arról tanúskodik, hogy a kenyheci, migléci (Milhost), szinai (Seňa) és bölzsei (Belža) A szemesnek termesztett kukorica nagyobb részét Thomas Gün- ther (balról) és Ivánko László vetették (A szerző felvétele) szokott rendjét - ismeri be Palágyi János, a földmüvesszövetkezet főagronómusa határszemle közben. - A vetést például jóval később kezdtük, mint általában, emellett a gyakori és kiadós esőzések lehetetlenné tették a’folyamatos munkát. Több olyan nap is volt, amikor rá sem léphettünk a földre. Nagyon sokszor előfordult az is hogy a vetők, illetve a magágykészitők csak naponta egy-két órát dolgozhattak. A vetés így lassúvá vált, elhúzódott, viszont az idő haladt, a teendők pedig felhalmozódtak. Felhalmozódtak, mert közben elérkezett a cukorrépa-, a takarmányrépa- és többek között a kukorica vetésének az földművesek a kevésbé kedvező időjárás ellenére is jó munkát végezték.- Az elmúlt néhány héten át igyekeztünk kihasználni minden munkára alkalas percet. Lehetett szombat, vasárnap vagy más ünnepnap, ha a szántóföld járható, illetve művelhető volt, senkit sem' kellett kérlelni. Dolgoztunk. Az idei tavaszon a szervezésen is sok múlott, sokkal több, mint akkor, amikor minden a,, nagykönyv“ szerint történik. Hogy a tavaszi munkákat végül is sikerült agrotechnikai határidőn belül elvégezni, az részben a Kassa-vidéki (Košice- vidiek) járás mezőgazdasági szolgáltató üzemeinek és az északmagyarországi baráti mezőgazda- sági üzemeknek is köszönhető, amelyek többek között a fejtrágyázásban s a vetésben is segítettek nekünk. A szinai tyúkfarmnál szépen zöldell, a várakozásnak megfelelően sorol az a kukorica, amelyet a Tiszakeszi MGTSZ dolgozója, az NDK-ból Magyarországra nősült Thomas Günther május tizediké körül vetett.- Szemes kukoricából már néhány éve 5 tonnán felüli hozamokat értünk el. Gondolom, ezt az átlagot az idén is megismételhetjük, hiszen a vetést gondosan végeztük, nem került túl hideg földbe a mag, ügyeltünk a tő- és sortávolságra, ugyanakkor olyan hibrideket termesztünk most, amelyek kedvező időjárás esetén őszre biztosan beérnek és egyúttal gazdag termésre is képesek...- Konkrétan?- Legtöbb az LG 5-ös közötte, míg a többi Dea, OSZSZK 247-es, CE 330-as és TO 320-as... A napraforgó szintén fontos növénynek számit ebben a mező- gazdasági üzemben. Tavalyelőtt rekordtermést értünk el, hektáronként 3 tonnánál is több termett. Tavaly „csak“ 1,66 tonnát fizetett.- Többéves hagyománya van itt e növény termesztésének - tájékoztat Palágyi János az egyik napraforgótábla végében. - Hogy milyen termés lesz az idén, azt egyelőre nem lehet tudni. A napraforgó vetésekor ügyeltünk arra is, hogy a sorok észak-déli irányúak legyenek, mert így később a növényzetet, illetve a táblát jobban járja a levegő. A többi a növényápolástól, no meg az időjárástól függ. Azt mondják, a természet rendszerint helyrehozza amit korábban elrontott. Nos, ha ez igaz, akkor a tervünket minden bizonnyal sikerül teljesítenünk, ugyanis közben azért mi, a növénytermesztők is igyekszünk jól végezni a teendőinket, igyekszünk helytállni és bebizonyítani, hogy szövetkezetünkön egy gyenge tavasz sem tud kifogni. GAZDAG JÓZSEF Dolgozni csak pontosan, szépen... A vásárlók igénye szerint JÓ PÉLDÁT MUTATNAK Korszerűsítéssel a jövedelmezőség fokozásáért ÚJ SZÚ 1985. V. 30. A nemesócsai (Zemianská Ol- ča) Csehszlovák Néphadsereg Efsz a komáromi (Komárno) járásban mindig az élenjárók közé tartozott. Jól kihasználta a helyi adottságokat a termelés intenzifi- kálására. A jó talajmüvelés, az elegendő szervestrágya adagolás, a gondos növényápolás, a korszerű technológiai módszerek alkalmazása nagy hozamokat eredményezett. A szövetkezet gépesített csoportja a korszerű gépekkel az újítási javaslatok segítségével évek óta a lehető legnagyob teljesítményeket érte el. A vezetőség a javadalmazási alap rugalmas felhasználásával jutalmazta azokat, akik nagyobb teljesítményt nyújtottak és kiváló munkát végeztek. Az állattenyésztésben jó biológiai anyaggal és korszerű módszerek alkalmazásával fokozták a termelést. A tejtermelésben a járásban a Búcsi (Búé) Efsz-szel versenyeztek. Nem sok különbséggel hol az egyik, hol a másik efsz került az élre. Amikor arról volt szó, hogy hat efsz-ből és egy állami gazdaságból létre kell hozni a kettes számú kooperációs körzetet, a kooperációs tanács élére Csémi József mérnököt, a nemesócsai szövetkezet elnökét választották. Adja át tapasztalatait más vállalatok vezetőinek is, illetve együttműködve érjenek el még magasabb termelési szintet. A példamutató nemesócsai szövetkezetben tavasz vége felé arról beszélgettünk Csémi József elnökkel, Pál Károly mérnökkel, főállattenyésztóvel, Collos Gábor mérnökkel, főgépesitővel, Pécsi Ferenc főagronómussal, hogyan alakul a gazdálkodás, milyen lehetőségek vannak a 7. ötéves tervidőszak utolsó évének teljesítésére, milyen módszerekkel lehet még magasabb szintre emelni a termelést. A vezetők számos intézkedést, módszert soroltak fel, amelyek már eddig is kedvezően hatottak a termelés alakulására és a jövőben még nagyobb mértékben mutatkoznak meg a nagy hozamokban, az állatok termelékenységében és a jövedelmezőség fokozódásában. Jó alapokról indultak, hisz a múlt évet 18 676 000 korona nyereséggel zárták. Túlteljesítették kötelezettségvállalásaikat és nagyobb hozamokat értek el a tervezettnél. Az őszi búza hektárhozama például 7,28 tonna volt, a tavaszi árpáé pedig 7,29 tonna. Az intenzív fűfélék hektárhozama száz tonna volt. Idén a növénytermesztésben mindent megtettek, hogy az egyes növények hektárhozama a lehető legnagyobb legyen. Jó vetőágyba került a mag és idejében elvégezték a növényápolási munkákat is. A jelenlegi időszakban többféle módon segítik elő, hogy a növények kedvező körülmények között vehessék fel a tápanyagokat és gyorsan növekedjenek. Ennek egyik formája az öntözés. Közel 2000 hektárt öntözhetnek. Ezen a téren is a korszerűsítésre törekszenek. A régebbi dobos öntöző- berendezéseket a nagy teljesítményű Fregat öntözőberendezésekkel cserélik ki, illetve ezek kapnak nagyobb teret az öntözésben. Az idei évben már négy ilyen típusú öntözőberendezést üzemeltetnek. Közismert, hogy ebben a szövetkezetben a legkevesebb műtrágya felhasználásával termelik a terményeket. Ez annak köszönhető, hogy elemzések alapján, laboratóriumi vizsgálatokkal állapítják meg a szükséges tápanyagösszetételt. Évente a szántóterület 27-s30 százaléka kap szerves trágyát, hektáronként 40 tonnát. A trágyagazdálkodásra nem sajnálják a pénzt. Három korszerű trágyatelepet építenek ötmillió korona ráfordítással. Az állattenyésztésben magas az állatok termelékenysége. A gazdaságban 1200 tehenet tartanak, amelyek átlagos tejhozama a múlt évben 4135 liter volt. A távlati tervek szerint el akarják érni az évi tehenenkénti 5000 literes tejhozamot. A sertéstenyésztésben is jó eredményeket érnek el. A terv évente 20 malac elválasztása kocánként. Az idei év első negyedében a hízósertések átlagos napi súlygyarapodása 54 dekagramm volt, a hizómarháké pedig 76 dekagramm. Az állatállomány jövedelmezőségét sokféle módon fokozzák. Évente például eladnak 60-70 darab előhasú üszőt. Az állattenyésztésben dolgozóknál is következetesen alkalmazzák az elvégzett munka mennyisége és minősége szerinti prémiumozást. A dolgozók jól kihasználják a munkaidőt és mindent megtesznek a termelékenység fokozására, mert látják, hogy a vezetőség nagy erőfeszítések árán biztosítja a kedvező feltételeket munkájukhoz. Ebben a szövetkezetben például a korszerű istállókban sem csökken az állatok termelékenysége, mert a vezetőség a fizikai dolgozók észrevételeit is figyelembe véve módosításokat hajtott végre építkezés közben. Ezért ezek az istállók minden szempontból megfelelnek az állatok számára. A kettes számú kooperációs körzetben a nemesócsai szövetkezet jó példát mutat. Magas szinten gazdálkodva szemlélteti, hogyan lehet jól felkészülni a nyolcadik ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésére. A kooperációs tanács határozata alapján szorosabbra fűzi kapcsolatait a többi mezőgazdasági vállalattal, hogy azokban is folyamatosan emelkedjen a termelés szintje. Sok és igényes munka vár még a tanács minden tagjára. A tapasztalt, szakképzett emberek kötelességüknél is többet vállalnak, sokszor szabad idejüket is feláldozva tevékenykednek a közös ügy érdekében. BALLA JÓZSEF A Šafárikovói Ruhagyár évi termelési értéke - 18 évvel létrejötte után - már csaknem eléri a kétszázmillió koronát. Az üzem ki- lencszázfős kollektívájának mindenképpen elismerésre méltó tel1 jesítménye a termelékenység megkétszerezése, még ha nem is lehet csupán egyetlen mutatóval értékelni a fejlődést. A férfiöltönyök és az úgynevezett szabadidőruhák fele ma már külföldön talál vevőkre. A Szovjetunió eddig is biztos piacot jelentett nagyszámú megrendeléseivel, melynek a gazdaságosság szempontjából van nagy jelentősége. A termelés- növekedés üteme az utóbbi időben lelassult, s jelentős növekedésével nem is nagyon számolnak a szakemberek. A jövőben sokkal inkább a minőségre kerül a hangsúly, mert ezt igényli a vevő és a megrendelő. S nemcsak otthon, hanem külföldön is. Vajon a mind szigorúbb feltételek mellett válaszolni tudnak-e a kihívásra, képesek-e megfelelni az elvárásoknak a Sajó-parti nagyüzem lányai és asszonyai? Erre a kérdésre kerestük a választ, a gyártásvezető dolgozószobájában és a műhelycsarnokokban. Jó úton haladnak-A Trenčíni Ruhagyár nemzeti vállalat igazgatóságának szakemberei negyedévenként végeznek komplex minőségi vizsgálatot-tájékoztatott Ján Marcinek termelésvezető. - Üzemünk néhány éve a háromkategóriás besorolás B csoportjába, tehát a középmezőnybe tartozik. Az elért pontszámok azonban többet elárulnak a puszta besorolásnál, s határozottan mutatják a jó irányú fejlődést. Amíg ugyanis három-négy évvel ezelőtt a kategória alsó határát érintették a pontszámok, tavaly már elértük a felső határt, s nem sok választott el a kategóriaváltástól, azaz a kitűnő minőségtől. Ez rendkívül jelentős eredmény, hiszen aki egy kicsit is ért a szakmához, nagyon jól tudja, hogy a minőség terén máról holnapra nemigen képzelhetők el látványos változások. Ehhez idő, türelmes és fegyelmezett munka kell. Szerencsére ma már ott tartunk, hogy kollektívánk élgárdája tapasztalt szakmunkásokból áll, akik naponta bizonyítják hozzáértésüket, rátermettségüket. A vállalati igazgatóságon belül hat üzem szocialista munkaversenyében a harmadik helyen állunk a tavalyi értékelés szerint, s ez már egyfajta rangot, belső megbecsülést is jelent számunkra. Tartalékaink természetesen még vannak, mert tény, hogy nem minden dolgozó tud még megfelelni az elvárásoknak. Ha a szigorú minőségi normákat megköveteljük - márpedig megköveteljük jócskán akadnak, akik a meny- nyiségi normát csak 90-95 százalékra teljesítik. Kiváló dolgozóinknak köszönhetjük, hogy az átlagteljesítmény végül is meghaladja a száz százalékot. Az üzemvezető szakmába beavató szavai után megismerkedünk a minőségellenőrzés struktúrájával, az anyagi érdekeltségen alapuló bérrendszerrel is. Betekintést nyerhetünk az üzem elmúlt évi termelésének elemzésébe. Ebből kiviláglik, hogy a tavaly elkészített 924 ezer darab késztermék közül több mint 892 ezer darabot minősítettek első osztályúnak, ami 96,52 százaléknak felel meg. Apróbb fogyatékosságok miatt a második árkategóriába soroltak 26 786 öltönyt, zakót és farmer- nadrágot, míg 4858 termék (az össztermelés 0,52 százaléka) III. osztályú lett; ezt csak jelentős árengedménnyel értékesítheti a kereskedelem. Sok ez vagy kevés? Megítélés dolga. Mindenesetre a kereskedelem részéről tavaly több reklamáció érkezett, mint korábban, ami persze nem feltétlenül a gyárban végzett munka bírálata. Nemcsak a varrónőkön múlik Tény, hogy a vásárlók igényesebbek lettek, ami alapjában véve a fejlődés jele. A korábbi esztendőkben például a vásárlóközönség és a kereskedelem nem tulajdonított túl nagy fontosságot a vasalásnak. Újabban viszont a reklamációk tekintélyes részét képezik az ilyen és ehhez hasonló „apróságok“. Előfordulnak a termékeken zsírfoltok, pecsétek, na és a szabás-varrásból eredő fogyatékosságok is. Akadnak aztán olyan minőségi akadályok, melyekről nem a varrónők tehetnek. Az eiső helyen az anyagok, szövetek minőségét kell említeni, hiszen a 24 fős minőségellenőrző csoport munkaidejének jelentős része ennek vizsgálatával telik el. Sajnos, a textilipar még most is nagyon gyakran rontja a késztermék minőségét. Rendkívül sok gondot okoz a kordbársony és egyéb szövetek minősége. A jó munka megbecsülése Rögtönzött gyárlátogatásunk alkalmával kíváncsiak voltunk arra is, vajon a közvetlenül érdekeltek, a varrónők, miként vélekednek a minőség kérdéséről, egyáltalán kifizetődő-e pontosan és jól dolgozói. Szerencsénk volt, mert éppen a 6523-as számú műhely dolgozóit találtuk a varrógépek mellett, akikről az a hír járja, hogy a jók között is a legjobbak. Ha a tapasztalt szakmunkások közé időnként egy kezdő kerül, az a többiek segítségével hamarosan teljes értékű birigádtaggá válik. Többek között ez is sikerük egyik titka. A hátsó zsebeket varró Juhász Klára például az üzem beindítása óta dolgozik a gyárban. Alig akad olyan hónap, hogy ne kerüljön a dicsőségtáblára. Másik beszélgetőpartnerünk Szőke Erzsébet szintén a tapasztalt varrónők közé tartozik. Mindketten határozottan állítják, hogy érdemes jól, pontosan dolgozni. Kezdetben havonta 100-200 javításuk is akadt, az utóbbi időben azonban már csak havonként 10-20, és ez a boríték vastagságát is befolyásolja. Ilyen kis hibaszázalékkal már kifizetődő a szaratovi munkamódszer szerint dolgozni, ami újabb plusz 200 koronát jelent havonta. Hasonló véleménye van Fenyvesi Júliának is, aki tizenegy éve végzi ugyanazt a műveletet - a nadrágvasalást.- Attól függetlenül, hogy valóban összeforrott, nagy teljesítményekre képes ez a kollektíva, bizony jelentős különbségek vannak a keresetek között - mondja Klára Mattašová műszakvezető -, és ebben a minőség mind nagyobb szerepet játszik. Dolgozóink képesítésük, gyakorlatuk és korábbi teljesítményük alapján kerülnek az egyes bérosztályokba, de a bérek szempontjából azért a mindenkori teljestímény a meghatározó. S nálunk nagy a hajtás, senki sem akar lemaradni, senkit nem kell nógatni. Az átlagkeresetek ennek megfelelően már 2500 korona körül mozognak, ami női szakmában azt hiszem egyedülálló a járásban. Ez szerintem az ösztönző, meny- nyiségi és minőségi normára épülő bérrendszernek köszönhető. Az idei év első negyedének eredményei csak megerősítik a műszakvezető szavait. Bár a rendkívül kemény téli időjárás miatt januárban és februárban akadtak termeléskiesések, a májusi hónapot már tiszta lappal kezdhették. Ehhez még túlórázásra, rendkívüli műszakok beiktatására sem volt szükség. HACSI ATTILA
