Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1985-05-28 / 123. szám, kedd

Levelezőink írják Uborkatermelők A salátauborka egyik legna­gyobb termesztője Szlovákiában a galántai járás. Ebben az évben a Zelenina zöldség- és gyümölcs­forgalmazó vállalat galántai felvá­sárló üzeme csaknem 2400 tonna salátauborkát vásárol fel és juttatja el hazánk minden részébe. Ezt a nagy mennyiséget a kistermelők fóliasátrakban termelik. Az ubor­katermesztés elsősorban a járás déli részére összpontosul. A vág- farkasdi (Vlčany) kistermelők 660 tonnát, a negyediek (Neded) 340 tonnát és az alsószeliek (Dolné Saliby) 200 tonna salátauborkát adnak el a Zeleninának. Oláh Gyula Új szovjet könyvesbolt Felszabadulásunk 40. évfordu­lójának tiszteletére ünnepélyes keretek között adták át a napok­ban az új szovjet könyvesboltot Piešťanyban. A nyolcvan négyzet- méternyi eladóterületen eredeti szovjet könyvek, hanglemezek s különféle emléktárgyak vásárol­hatók. Az üzlet vezetősége a számos külföldi fürdővendégre is gondolt. A Szovjetunióban nyomtatott né­met, angol, francia, magyar és arab nyelvű könyveket is árusíta­nak. S nemcsak szépirodalmi mü­vekből válogathatnak az érdeklő­dők, hanem politikai, szakirodalmi, képzőművészeti kiadványok, tér­képek stb. is kaphatók a könyves­boltban. A város központjában levő új szovjet könyvesbolt tervezője a trnavai Stavoprojekt, kivitelezője pedig a Trnavai Épületszerelő Vál­lalat és a Piešťanyi Fafeldolgozó üzem volt. Zora Petrášová A nyitrai (Nitra) nyugdíjasotthon lakói körében már hagyomá­nyossá vált a jubileumok megünneplése. Az ünnepelt számára igyekeznek a lakótársak és az otthon vezetősége emlékezetessé tenni az évfordulót. A felvételen Ľubica Verešová, az otthon vezetője Jozefina Pavlíkovát köszönti 80. születésnapján. Pavol Matis felvétele Magas kitüntetésben részesültek AZ Ipolybalogi (Balog nad Ip­ľom) Efsz hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulója alkalmából az 1984-es esztendő kiemelkedő gazdasági eredményeiért és sok­oldalú társadalmi tevékenységéért az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, va­lamint a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetsége Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának vörös vándor­zászlaját nyerte el. Ebből az alkalomból tartott ün­nepélyes tagsági gyűlésen Bodo- nyi János mérnök, a szövetkezet elnöke részletesen beszámolt A tanulók bizonyítottak A CSEMADOK Központi Bizott­sága hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére orszá­gos irodalmi-történelmi vetélkedőt hirdetett, melynek országos dön­tőjére május közepén a Galántai (Galanta) Városi Művelődési Ház nagytermében került sor. Ugyanúgy, mint tíz évvel ezelőtt a 30. évforduló tiszteletére meg­hirdetett országos vetélkedőn, most is részt vett, az érsekújvári (Nové Zámky) gimnázium. Az ak­kori diákok, Barák Péter, Császár László és Magda János - akik ma már mérnökök - az országos vetél­kedő győztesei voltak. Most a járási és kerületi verse­nyeken elért győzelem után az országos döntőbe Kanozsai Éva, Juhász Mária és Dojcsan István jutott be a gimnáziumból. Tehet­ségükön kívül szorgalmuknak, ki­tartásuknak, s nem utolsósorban rátermettségüknek, olvasottságuk­nak köszönhetik, hogy győztesek lettek, megelőzve a dunaszerda­helyi (Dunajská Streda), illetve a bratislavai gimnáziumok tanulóit. Fedett lelátót építettek A somorjai (Šamorin) törzstenyésztő vállalat nemcsak az itt tenyésztett lova­iról híres, hanem az évente megrende­zésre kerülő több sikeres nemzetközi lóversenyéről is. A különböző díjugrató versenyek pedig nem nélkülözik a nagyszámú közönséget, akik egy- egy akadályvétel közben szinte egy­szerre izgulnak lóval és lovasával. Ezért kellenek a versenypályák köré a lelátók is, hogy minél többen láthas­sák és élvezhessék az ügyességet igénylő férfias sport minden mozza­natát. Mindezt szem előtt tartva a vállalat vezetősége úgy határozott, hogy ...a meglevő régi emelvények mellé egy új korszerű lelátót épített. E feladatra a nagymagyari (Rastice) Agroprogres Közös Mezőgazdasági Vállalat mellék­üzemága kapott megbízást. Szinte rekordidő alatt, kiváló minőségben készítették el és szerelték össze az ötszáz ülőhelyes fedett lelátót, mely a májusi nemzetközi lóversenyen kiáll­ta a próbát és elnyerte a nézők elisme­rését. Méri István Az érsekújvári gimnázium tanu­lói ebben az évben már igen sok rendezvényen vettek részt. Példá­ul felszabadulásunk tiszteletére a Csehszlovák Rádió által meghir­detett versenyben a második he­lyet szerezték meg, megelőzve a prešovi és a trenčíni gimnazistá­kat. Az érsekújváriak ott voltak Kassán (Košice) az országos kiej­tési versenyen és Komáromban (Komárno) a Jókai-napokon is. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy az iskola tantestülete jól irá­nyítja, segíti a diákokat, akik szép és dicséretre méltó eredményeket érnek el. ifj. Kermét László a tavalyi gazdasági eredmények­ről, a tagság társadalmi tevékeny­ségéről. A hét község lakosságát tömörítő nagyüzem 4690 hektáron gazdálkodik és 910 aktív dolgozó­ja van. A múlt évben a szövekezet kalászosokat 1686 hektáron ter­mesztett. A kitűzött 5,1 tonna hek­tárhozamot magasan túlszárnyal­ták, egy hektár vetésterületről át­lagosan 6,25 tonna gabonát taka­rítottak be. Ezzel a termelési ered­ménnyel nemcsak a nagykürtösi (Veľký Krtiš) járásban, hanem a közép-szlovákiai kerületben is az első helyre kerültek. Az évi tejtermelésük elérte a 3 millió 314 ezer litert, aminek 96,4 százaléka első minőségű osztályba tartozott. Hústermelési tervüket, ami 1880 tonna volt, szintén magasan túl­szárnyalták, a járás hústermelésé­nek csaknem egynegyedét ebben a gazdaságban termelték. A kö­zép-szlovákiai kerület legnagyobb cukorrépatermesztő gazdasága az ipolybalogi; 390 hektáron tavaly 11 700 tonna cukorrépát termesz­tettek. A szövetkezet a járás és a kerü­let egyik legjobb, dinamikusan fej­lődő mezőgazdasági üzeme. Eredményeiről, a tagság szorgal­máról és a vezetők szaktudásáról számos oklevél, kitüntetés és ván­dorzászló tanúskodik. Illés József Két járás életéből A Zelenina zöldség- és gyümölcsfel­vásárló vállalat rozsnyói (Rožňava) fel­vásárló és értékesítő üzeme gazdasági szerződést kötött négy mezőgazdasági üzemmel 1100 tonna zöldség szállítá­sára. A legnagyobb mennyiségű zöld­ség szállítására a Görgői (Hrhov) Efsz kötelezte magát. A Zelenina ezenkívül a Szlovákiai Kertbarátok Szövetségé­nek három alapszervezetével is szer­ződést írt alá 170 tonna gyümölcs értékesítéséről. A rozsnyói Tatrasvit dolgozói kötött alsóneműt és felsőruházati cikkeket gyártanak. Termékeik iránt nemcsak a hazai piacon nagy az érdeklődés, hanem külföldön is. Legnagyobb kül­földi megrendelőjük a Szovjetunió. Az idén már több mint 38 500 darab kötött Énekkarok versenye A lévai (Levice) járási művelő­dési központ igazgatósága a Peter Jilemnický Járási Ifjúsági és Pio- nirházzal karöltve rendezte meg a gyermek- és ifjúsági énekkarok járási versenyét. A kétszáz részt­vevő közül a legsikeresebben a lé­vai lll-as számú alapiskola ötven- tagú énekkara szerepelt Mária Hájeková vezényletével. Az ifjúsá­gi énekkarok közül a Lévai Köz- gazdasági Szakközépiskola és a Lévai Pedagógiai Szakközépis­kola énekkara ért el kiváló ered­ményt, vivta ki az első helyezést. Császár Ernő ruhát szállítottak a Szovjetunióba, 3 577 000 korona értékben. Ezzel az első negyedévi exporttervüket 101,5 százalékra teljesítették, tervfeladataik­nak 109,5 százalékra tettek eleget. A rozsnyói járási könyvtárban zene- irodalmi részleg is működik, melynek vezetője Varga Éva. A zene iránt ér­deklődők négyezer hanglemezből vá­logathatnak, s több mint 400 kötet könyvet kölcsönözhetnek. Audiovizuá­lis eszközök segítségével több mint 50 magnószalagot, valamint lemezeket hallgathatnak meg. Tóth Rozália Folynak az előkészületek a losonci (Lučenec) járásban is a nyári szünidő hasznos eltöltésére. A SZISZ járási bizottsága az idén ismét megszervezi a már hagyományos építőtáborokat a tanulóifjúságnak. A járásból nyáron 1040 középiskolás és szakmunkásta­nuló segít a mezőgazdaságban, az építőiparban és a konzervgyárakban. A losonci Nógrádi Textilipari Szövet­kezet a fogyasztók igényeihez alkal­mazkodva az utóbbi két évbön számos új terméket fejlesztett ki. Megkezdte a vásárlók körében igen keresett kötött nyakkendők és a különböző színű di­vatos lurexkendők gyártását. Az idei termelési programnak megfelelően már szalagrendszerben végzi az eddig hiánycikknek számító kötényruhák ké­szítését is. Egy félautomata gépsor üzembe helyezésével a közeljövőben elkezdik luxus-kivitelben a lurex stólák gyártását. Kanizsa István Tartásdíj és egyezség J. L.: 15 éve elvált, rokkantsági nyugdíjas vagyok. A fiamra, aki már harmadik éve szakközépisko­lában tanul tartásdíjat fizetek. Gondolom, hogy harmadéves szakmunkástanuló létére már va­lamilyen jövedelme is van. Meddig kell fizetnem még a tartásdijat? Továbbá azt szeretném tudni, hogy a feleségemmel írásban megegyezhetek-e abban, hogy a tartásdijat tovább már ne fi­zessem? A családjogi törvény 85. §-ának 1. bekezdése szerint a szülő tartá­si kötelezettsége csupán akkor szűnik meg, amikor a gyermeke már maga is képes gondoskodni megélhetéséről. A fiának, mint ír­ja, valószínűleg van saját jövedel­me is. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy még nem képes gondoskod­ni saját megélhetéséről. Nézetünk szerint a jövedelme legfeljebb a tartásdij összegét befolyásolhat­ná. Ugyanakkor viszont figyelem­be kell venni azt a körülményt is, hogy ön a gyermek korát tekintve viszonylag alacsony összegű tar­tásdijat fizet (havi 300 koronát), holott a gyermek szükségletei ép­pen a felnőtté válás időszakában növekednek, de megnövekedett költségekkel jár a hivatásra való felkészülés is. Az említettek miatt szinte kizártnak tartjuk, hogy a bí­róság csökkentené a tartásdijat, amennyiben ön ezt a gyermeke önálló jövedelmére való hivatko­zással indítványozná. Tartási kötelezettsége meg­szüntetését akkor indítványozza, amikor a fiának már munkavi­szonyból származó jövedelme lesz, s a keresete kielégítheti indo­kolt szükségleteit. Tartási kötele­zettségét egyébként csak a bíró­ság döntése szüntetheti meg. A volt feleségével kötött megegye­zése ebben a kérdésben már csak azért sem bírna jogi jelentőséggel, mert nem ő a tartásra jogosult, s így nem is mondhat le önkénye­sen a gyermekét megillető tartás­díjról. Fizetés nélküli szabadság K. Zs.: Július végéig, a fiam két­éves koráig gyermekgondozási szabadságon vagyok. A gyerme­ket azonban a szabadság letelte után sem tudom bölcsődében el­helyezni (a falunkban nincs böl­csőde). A férjem és a szüléink dolgoznak, így nem tudom kire bízni a gyermeket. Ezért írásbeli kérvénnyel fordultam a munka­adómhoz, s egy évi fizetetten sza­badságot kértem a gyermek há­rom éves koráig. A vállalat vezeté­se azonban ugyancsak írásban elutasította a kérelmemet azzal, hogy az üzem érdekei ezt nem teszik lehetővé. Helyesen jártakéi? A Munka Törvénykönyve 157. §-ának 2. bekezdése szerint a munkáltató csupán a gyermek kétéves koráig köteles az anyának gyermekgondozási szabadságot nyújtani. A törvénykönyv 127. § szerint a munkáltató köteles iga­zolni a dolgozó távolmaradását, hiányzását munkaképtelensége és gyermekgondozási szabadsá­ga idejére, továbbá arról a tíz évnél fiatalabb gyermeknek gon­dozása idejére, aki lényeges okok miatt nem lehet annak a nevelő intézetnek (iskola, bölcsőde, óvo­da) gondozásában, amely egyéb­ként gondoskodik róla, vagy ha a gyermekről egyébként gondos­kodó személy megbetegedett. Az említett rendelkezések szerint te­hát önnek nem lenne jogigénye fizetetten szabadságra. A Munka Törvénykönyve 128. §-a szerint azonban „ha a dolgozó nem tudja munkáját elvégezni más, a sze­mélyét érintő okokból, munkáltató­ja szabadságot nyújt neki“. Ezt a rendelkezést a munkaviszony felbontásáról szóló rendelkezé­sekkel együtt kell értelmezni, amelyek arról szólnak, hogy a há­rom évesnél fiatalabb gyermekről godnoskodó anya nem kaphat fel­mondást, s nem szüntethetik meg munkaviszonyát azonnali hatállyal sem (lásd az MT 48. § 1. bek. d/ pontját, ill. az 53. § 3. bekezdé­sét.) Az utóbb említett rendelkezé­sek alkalmazása főleg a munkafe­gyelem súlyos megsértése eseté­ben jöhetnek számításba. Amennyiben a gyermekgondo­zási szabadság letelte után nem lép munkába, ez látszólag a mun­kafegyelem súlyos megsértésé­nek tűnhetne ugyan, de nézetünk szerint nem az, mert nem vétkes magatartásának következménye. Vagyis önhibáján kívül nem lép munkába, ha a gyermeket nem tudja bölcsődébe elhelyezni vagy másként gondoskodni az ellátásá­ról. Ugyanakkor senki sem várhat­ja el öntől, hogy gyermekét magá­ra hagyja míg munkába megy, s onnan hazatér. Ilyen esetekben helytelen a kér­dés kizárólagosan jogi megközelí­tése, s nem áll összhangban sem a jogpolitikánkkal, sem a párt és állam nőpolitikájával. Munkáltatója részéről az lett volna a helyes eljárás, ha meggyőződnek a kér­vényében foglaltak valódiságáról és igyekeznek segíteni a gyermek bölcsődében való elhelyezésé­ben, esetleg megadják a kért fize­tés nélküli szabadságot. Ha tehát értesítette a munkálta­tóját, hogy a gyermekét nem tudja bölcsődében elhelyezni, sem pe­dig más személy gondozásába adni, hátrány nem érheti, s ha mégis fegyelmi büntetést rónának ki önre (ilyen büntetés a munkavi­szony felbontása is), fellebbezzen a vállalat határozata ellen a szak- szervezet üzemi bizottsága mellett működő döntőbizottsághoz vagy a járásbírósághoz. Építési munkálatok a berendezett lakásban B S.: Kétszobás állami lakás­ban lakunk. A járási lakásgazdál­kodási vállalat tervbe vette, hogy a házunkban lévő lakásokba még idén bevezeti a gázt, majd később a meleg vizet és a központi fűtést. Mi ezzel nem értünk egyet, s nem is tudjuk elképzelni, hogy ezeket a munkákat egy berendezett la­kásban végezzék el. Nem vagyok hajlandó odaadni a lakáskulcsot sem a munkásoknak, márpedig mindketten dolgozunk, s napköz­ben (munkaidőben) nem lehetünk otthon. Köteles vagyok beengedni a munkásokat a lakásomba? Igényt tarthatok esetleg cserela­kásra, akár ideiglenesen is? A Polgári Törvényönyv 161. és 166. paragrafusainak rendelkezé­sei szerint a lakásgazdálkodási vállalatnak nem csupán köteles­sége a lakások és lakóházak kar­bantartása, de bizonyos esetek­ben köteles javítani a minőségü­kön is. Ezeket az építési munkála­tokat a vállalat azonban nem vé­gezheti teljesen önkényesen, ha­nem rendszerint csak a bérlővel kötött előzetes megállapodás után (a megállapodásnak ki kellene ter­jednie a munkálatok végzésének idejére és módjára is). A bérlő viszont köteles lehetővé tenni a nemzeti bizottság (illetve az épí­tési hivatal) által elrendelt munká­latok elvégzését a lakásgazdálko­dási vállalatnak. Először is azt ajánljuk, érdeklődjék meg a nem­zeti bizottságon, elrendelték-e a gáz, a meleg víz és a központi fűtés bevezetését, mivel ezeknek az építési munkálatoknak elvég­zését csak ebben az esetben kö­telesek lehetővé tenni. Ideiglenes cserelakást akkor kérhetnek, ha az építési munkála­tok lehetetlenné tennék a lakás használatát (ebben a kérdésben az építési hivatal dönthet. (A nem­zeti bizottság azonban a lakás- gazdálkodásról szóló 1964. évi 41 -es számú törvény 39. paragra­fusa alapján megszüntetheti la­káshasználati jogukat s pótlakást utalhat ki. Számolniuk kell továbbá azzal, hogy a gáz, a meleg víz és a fűtés bevezetése után felemel­hetik a lakbért. (m - n) ÚJ SZÓ 6 1985. V. 28.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom