Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1985-05-27 / 122. szám, hétfő
Genf: Mit hozott a tárgyalások első fordulója? (Folytatás az 1. oldalról) űrfegyverek problémáinak egész bo- nyulult összességét. Bízni lehet azonban legalább abban, hogy a januári megállapodások alapján Genfben gyakorlati megoldások kidolgozására mutat készséget mind a két fél. A szovjet fél kinyilvánította ezt a készségét és konkrét javaslatokkal támasztotta alá a tárgyalások minden témájára vonatkozóan. Az amerikai fél álláspontja azonban nélkülözte a konstruktivitás bármilyen elemét és valójában ellentétben állt a tárgyalások céljáról és tárgyáról szóló januári megállapodás szellemével. Washington ezt most a Szovjetunió címére tett különböző szemrehányásokkal próbálja leplezni, hogy Genfben úgymond „keményen“ tárgyal, „előzetes feltételeket“ támaszt stb. A washingtoni hivatalos személyiségek egymást váltva elemezgetik ezt a témát. Nyilvánosságra került a két félnek a tárgyalásokon követett álláspontjának elferdítése, miközben - a La Suisse genfi napilap jelentése szerint - ebbe az elferdítésbe bekapcsolódik az USA küldöttsége is, amely a tárgyalások bizalmas jellegéről való megállapodással ellentétben rendszeresen megszervezi az információk tudatos „kiszivárogtatását“, pontosabban a dezinfor- mációk kiszivárgását a nyugati sajtóba. A tények azonban tények maradnak. És ezek a következők. A Szovjetunió és az USA megállapodott, hogy kidolgozza a megoldást a lázas fegyverkezés világűrbe való kiterjedésének megakadályozására. „Megakadályozni" annyit jelent, hogy nem megengedni, csirájában elfojtani. Ennek a fogalomnak nincs más jelentése sem az orosz, sem az angol nyelvben. Hogyan jár el az amerikai fél a tárgyalásoknak ebben a központi és elsőrendű kérdésében?! Mintha elfelejtené, miben állapodott meg. Az amerikai képviselők nyilvánosan és a tárgyalásokon is hangoztatják, hogy az USA kormánya minden körülmények között folytatni akarja „csillagháborús“ programja megvalósítását, vagyis a támadó úrfegyverek kifejlesztésének programját. Ebben az esetben mi lesz a lázas fegyverkezésnek a világűrben való megakadályozásával? Úgy tűnik, elég megállapodni megvalósításának „szabályaiban", vagyis abban, milyen konkrét támadó űreszközöket, milyen számban és milyen időpontokban kell telepíteni... és a lázas fegyverkezés nem következik be. A dolog lényege teljesen világos: ez nyílt szabotálása a lázas fegyverkezés világűrben való megakadályozását érintő kérdés megítélésének és megoldásának, arra irányuló próbálkozás, hogy érvényre juttassák és legalizálják a világűr mielőbbi militarizálásának washingtoni programját, mégpedig bármilyen módon. E cél elérésére Washington minden eszközt megfelelőnek tart. A világűrben elhelyezett elemekkel rendelkező kiterjedt rakétaelháritó rendszer kiépítésének tervét önkényesen olyan tervnek minősítik, amely összhangban áll az 1972-ben kötött, a rakétaellenes védelemről szóló szerződéssel, bár ebben a szerződésben feketén-fehé- ren az áll, hogy szigorúan tilos az adott ország területén rakétaelhárító rendszer kiépítése és bármilyen, a világűrben elhelyezett rakétaellenes védelmi rendszer létrehozása. E nyilvánvaló ellentmondásról az USA úgy igyekszik elterelni a figyelmet, hogy rámutat, a szerződés úgymond nem tiltja a támadó űrfegyverek fejlesztésére vonatkozó „tudományos kutatómunkát“, sőt az úgynevezett „elnöki védelmi kezdeményezés“ megvalósításába megpróbálja bevonni NATO-beli szövetségeseit és Japánt. A rakétaellenes védelemről szóló szerződés megtartása azonban összeegyeztethetetlen az olyan fegyverek gyártásának előkészítésével, amelyeket ez a szerződés megtilt. Azonkívül távolról sem a tudományos kutatómunkáról van szó, hanem valami sokkal többről. Az USA kormányának akciói már jellegüknél fogva jogtalanok Törvényességükön és jogosságukon az sem javít, hogy Washington más országokat is részvételre szólít fel ezekben az akciókban. Aki ezen a téren az USA kezére játszik, nagy felelősséget vállal magára. Hogy igazolják, miért vonakodnak megállapodni a világűrben való lázas fegyverkezés megakadályozásáról, az amerikai politikusok szorgalmasan terjesztik az arra vonatkozó híreszteléseket, hogy csak utol akarják érni a Szovjetuniót, amely - állítólag - messze megelőzte az Egyesült Államokat a támadó űrfegyverek kifejlesztésében. Az USA kormánya már a múltban is nemegyszer folyamodott ezekhez a módszerekhez. A szovjet felet állandóan és ismételten a rakétaellenes védelemről szóló szerződés megszegésével vádolja. Az USA kormánya szövetségeseivel szemben ezeket az alaptalan állításokat „megbízható“ információknak tünteti fel. A nemzetköziség és a békeóhajtás jegyében Befejeződtek a XXII. Jókai-napok (Tudósítónktól) - Vasárnap délelőtt Komáromban (Komárno) ünnepélyes eredményhirdetéssel véget értek a XXII. Jókai-napok. A felszabadulás 40. évfordulója jegyében megrendezett fesztivált az idén is az internacionalizmus és a békeóhajtás légköre jellemezte. A szakszervezetek házában megtartott ünnepélyes díjkiosztáson többek között megjelent Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke, František Škreko, az SZLKP járási bizottságának titkára és dr. Varga Ernő, a járási nemzeti bizottság elnöke. A vers- és prózamondók, valamint a színjátszó- csoportok és kisszinpadok zsűrijei elnökeinek értékelése után Sidó Zoltán és Alena Štefková, a Bratislavai Népművelési Intézet osztályvezetője átadta a dijakat a színjátszás legjobbjainak. A vers- és prózamondók legjobbjai szombaton este vehették át a díjakat. A versmondás IV. kategóriájának győztese Kerekes Adrienn komáromi diáklány lett, a prózamondás első helyezettje pedig Buchlovics Péter zselizi (Želiezovce) gimnazista. Az V. kategória első diját a zsűri Varga Tibor nagymegyeri (Čalovo) versmondónak ítélte oda, aki egyben a közönség díját is átvehette. A prózamondás első helyezettje Vontszemü Henriett somorjai (Šamorín) versenyző lett. A színjátszó csoportok versenyében a Jókai-napok fődiját a kassai (Košice) Pinceszinpad kapta. A legjobb rendezésért Bodnár Gyulát, a nagymegyeri együttes vezetőjét díjazták. A legjobb férfi alakításért Varga Tibor nagymegyeri, a legjobb női alakításért Bilász Alica kassai színjátszó kapott dijat. A kisszinpadok versenyében a nagydíjat a hroboiiovói Csiribiri társulat kapta. Az idei csehszlovákiai magyar amatőrszínjátszó-fesztivál befejezéseként a CSEMADOK KB, a járási párt- és állami szervek, valamint a helyi iskolák képviselői és a díjkiosztás résztvevői megkoszorúzták Jókai Mór szobrát. (d-n) Kimagasló sikerek (Folytatás az 1. oldalról) rom műszakban összesen 1111 bányász ereszkedett le a tárnákba a 3640 tonnára tervezett szénmennyiség kifejtésére.- Nagyszerűen ment a munka - dicsérte szorgalmukat a diszpécser. - A harmadik műszak után 3667 tonnás napi teljesítményről szóló jelentést írhattam be a fejtési naplóba. Ezenkívül 52 méter új vágat kihajtása szerepelt a szombati feladatok között, de összesen 77 méterrel jutottunk előbbre fúrópajzsainkkal a föld mélyében. A széntermelés növelését, mint fontos népgazdasági érdeket, mindig szem előtt tartó nagykürtösi bányászok közül szombaton különösen Zólyomi Zoltán, Ján Kyzek és Tóth Tibor falfejtő, valamint Martin Folk vágathajtó szocialista munkabrigádjának tagjai értek el kimagasló eredményt. Serénykedésük és a többi kollektíva hétvégi teljesítményei nyomán vasárnap estig a bánya teherpályaudvarán további 3610,7 tonna szén került vagonokba, s a szerelvényeket idejében útnak is indították a novákyi hőerőművek felé, ahol villanyáram-termelésre hasznosítják a nagykürtösi medence szénkincsét. -lyA szovjet féllel szemben ugyanezeket az állításokat ürügyként használja ki, amikor egyenesen azt javasolja, hogy a Szovjetunió csatlakozzon a rakétaellenes védelemről szóló megállapodás felülvizsgálatára irányuló amerikai orientációhoz. Az USA állítólag úgy sem mond le semmilyen körülmények között sem erről a revízióról. A Szovjetunió nem folytatott és nem folytat semmilyen olyan tudományos kutató és kísérleti-konstrukciós munkákat, amelyek nem felelnének meg a rakétaellenes védelemről szóló szerződésnek. Nem fejleszt támadó űrfegyvereket. Az ennek ellenkezőjéről szóló különböző állítások nem felelnek meg a valóságnak és céljuk teljesen nyilvánvaló - az USA-ban és külföldön félrevezetni a közvéleményt és igazolni a szerződés megszegésére és a világűr militarizálására irányuló saját törekvéseket. Ugyanebből a célból a támadó úrfegyverek fejlesztésének amerikai programját különböző hamis cégérekkel próbálják elfogadhatóbbá tenni: „védelmi kezdeményezésnek“ hívják, olyan módszernek, amellyel az emberiséget meg lehet szabadítani az atomfegyverektől, a „humanizmus" és a „tudományos haladásba“ vetett hit megtestesülésének. Valójában olyan intézkedésekről van szó, amelyek részét képezik egy egész támadó tervnek, mely a hadászati egyensúly megbontására, a fékevesztett lázas fegyverkezésre, a katonai fölény megszerzésére és a büntetlenség reményében az első atomcsapás végrehajtására való előkészületre irányul. Az USA kormányának irányvonala a világűr militarizálására és támadó fegyvereknek a világűrben való elhelyezésére ellentétben áll a humanizmussal és az emberi erkölccsel. A nukleáris háború kitörésének veszélyét csak növelheti, de egyáltalán nem háríthatja el. Washington célul tűzte ki magának a rakétaellenes védelemről szóló szerződés aláaknázását és ezáltal a nukleáris fegyverek korlátozása és csökkentése folyamata alapjának a szétrombolását. Az emberiséget tudatosan kényszeríti a lázas fegyverkezés újabb kimerítő fordulójára és óriási anyagi és szellemi források értelmetlen igénybe vételére. Washington, igaz, közben úgy tesz, mintha a nukleáris fegyverek korlátozása mellett állna. Valójában ez a hajlandóság tisztán csak zománc. Ha az USA elutasítja a támadó űrfegyverek fejlesztése programjának leállítását, kétségessé teszi a nukleáris arzenál korlátozásának, még inkább csökkentésének magát a lehetőségét is. Az ügynek ezt az objektív oldalát Washington nem leplezheti propagandaszólamaival arról, hogy a Szovjetunió az ürkérdéseket, úgymond, a nukleáris fegyverek korlátozása problémája megoldásának „előfeltételeként" alkalmazza. Az USA nem számolhat azzal, hogy a Szovjetunió hajlandó a válaszcsapásra szánt nukleáris eszközeinek bármilyen korlátozására, ha Washington folytatja intézkedései programját a szovjet nukleáris fegyverek „hatástalanítására“ abban reménykedve, hogy képes lesz büntetlenül agressziót végrehajtani. Ilyen körülmények között valójában csak egyetlen célt szolgálhat a Szovjetunió nukleáris fegyverei korlátozásának követelése: megkönnyíteni az amerikai stratégáknak a maguk elé tűzött őrült feladat megvalósítását, a lefegyverző első csapás végrehajtását és - ha lehet - a megbújást a válaszcsapás elől. A politikusok Washingtonban és a NATO-fővárosokban ugyancsak jól tudják, hogy a Szovjetunió erre nem lesz hajlandó, és a nukleáris fegyverek korlátozására tett felhívások csak demagógia az úgynevezett „elnöki védelmi kezdeményezés“ lázas megvalósítása kíséretében. Az USA valójában egyáltalán nem szándékszik csökkenteni nukleáris arzenálját. Teljes gőzzel folynak a bővítésére és tökéletesítésére irányuló programok és - ahogy azt Paul Nitze, az elnök tanácsadója egyenesen kijelentette - legalább az évszázad végéig folytatódni fognak. Az amerikai fél a genfi tárgyalásokon csak régi javaslatai ismételgetésére korlátozza magát, amelyeket már azelőtt is előterjesztett az 1981 és 1983 között folyt tárgyalásokon az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról és a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről. Ezek a javaslatok tarthatatlannak bizonyultak, s - mint azt annak idején Washingtonban nyíltan kijelentették - egyáltalán nem irányultak a Szovjetunióval való megegyezés elérésére. A stratégiai fegyvereket illetően az USA ismét azt javasolja, hogy a robbanófejek számát csak az interkontinentális ballisztikus rakétáknál és a tengeralattjárókról kilőhető ballisztikus rakétáknál csökkentsék, s ezáltal szabad kezet kapna a robbanófejek számának növeléséhez a nagy hatótávolságú robotrepülógépeknél. Az ezeknek a rakétáknak a betiltására vonatkozó szovjet javaslat elfogadása elöl az amerikai fél kitér, és általában azt állítja,.hogy az USA csak a levegőből kilőhető robotre- pülögépeket hajlandó kis mértékben korlátozni. Világos, hogy az amerikai fél nem a korlátozásra összpontosít, hanem ezeknek a veszélyes destabilizáló fegyvereknek a tömeges telepítésére. Változatlanul nélkülözi a konstrukti- vitást az USA álláspontja a közepes hatótávolságú nukleáris eszközöket illetően. Ismét felélesztik az abszurd „nulla változatot“, melynek célja a Szovjetunió egyoldalú lefegyverzése a nyugatról és keletről ellene irányuló nukleáris fenyegetéssel szemben. Ismét elővették az elcsépelt úgynevezett „ideiglenes változatot“, amely az európai mérlegbe nem számítja be a brit és a francia közepes hatótávolságú rakéták robbanófejeinek százait, amely a korlátozó intézkedésekből kizárja az USA repülógép-anyahajóit és amely indokolatlanul beszámítja az ország keleti részében elhelyezett szovjet közepes hatótávolságú rakétákat. Világos, hogy ez nem alap a megállapodáshoz. Az amerikai hozzáállás konstruktivi- tásának hiánya, nem a lázas fegyverkezés megállítására, hanem fokozására való törekvése különösen plasztikusan nyilvánul meg az USA álláspontjában a szovjet moratórium-javaslatot illetően. A Szovjetunió, mint ismeretes, javasolta, hogy - a megvitatott problémák egészéről való hatékony megállapodások elérését szolgáló megfelelő feltételek biztosítása érdekében- a tárgyalások egész időtartamára hirdessenek moratóriumot a támadó űrfegyverekre és a nukleáris eszközökre - stratégiai fegyverekre és közepes hatótávolságú rakétákra Európában. Azt gondoljuk, hogy ez természetes és ésszerű lépés, melynek célja a lázas fegyverkezés megállítása, hogy lehetővé váljék a fegyverzet azonnali csökkentésének megkezdése. Washington azonban ellenzi ezt. Az elutasítás ürügye mindig ugyanaz: a Szovjetunió állítólagos katonai „fölényére“ való hivatkozás, amely - mint azt az USA kormánya jól tudja - nem létezik. Ellenkezőleg, fennáll a megközelítő egyensúly amellett, hogy az USA és a NATO - ami Európát illeti - fölényben van a nukleáris robbanófejeket illetően és a közepes hatótávolságú hordozóeszközök számában. Érvényben van a Szovjetunió egyoldalú moratóriuma, amelyet még 1983 augusztusában hirdettek meg, s amellyel a Szovjetunió kötelezte magát, hogy elsőként nem telepit a világűrbe műholdromboló fegyvereket. Az idén áprilisban a Szovjetunió ugyancsak egyoldalúan leállította Európában közepes hatótávolságú rakétái telepítését és további válaszintézkedések megvalósítását. Ilyen feltételek között az USA részéről a moratórium elutasítása egyértelműen megmutatja, hogy a két fél közül melyik az, amely a leszerelésre való készségről szóló kijelentéseivel csak leplezni akarja háborús ' előkészületeit, és melyik az, amely nem szavakkal, hanem tettekkel törekszik a lázas fegyverkezés megállítására és a konstruktív megállapodás elérésére. Az USA-val ellentétben a szovjet fél Genfben olyan intézkedések kiterjedt és konkrét programját terjesztette elő, melyek célja a lázas fegyverkezés hatékony elhárítása a világűrben és megállítása a földön. Ami a tárgyalások kulcskérdését, az űrfegyvereket illeti, a szovjet fél Genfben javasolta, kössenek megállapodást a csapásmérő űreszközök fejlesztésének (a tudományos kutatómunkát is beleértve), kísérleteinek és telepítésének betiltásáról. Emellett megsemmisítenék azokat a múholdromboló eszközöket, amelyekkel az USA és a Szovjetunió már rendelkezik és amelyek kísérletei még nem fejeződtek be. Ami a stratégiai támadófegyvereket illeti, a Szovjetunió javaslata, hogy- a csapásmérő űrfegyverek teljes betiltása mellett - a két fél radikálisan csökkentse hadászati eszközeit és ezzel egyidóben mondjon le az új hadászati fegyverek (nagy hatótávolságú robotrepülógépek, mozgatható ballisztikus rakéták új típusai, tengeralattjárókon telepített új típusú ballisztikus rakéták, új nehéz bombázórepülógépek) fejlesztése és telepítése programjairól, vagy hogy ezeket a programokat lényegesen korlátozza. A hadászati fegyverek korlátozása mellett természetesen figyelembe vennék azt is, hogyan oldják meg az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek kérdését. Javasoltuk az amerikai félnek, hogy állapodjunk meg a stratégiai fegyverek radikális csökkentésében. Ez a csökkentés egyaránt érintené a stratégiai hordozóeszközöket és ezeken a nukleáris robbanófejek számát. A Szovjetunió javasolta, hogy mindkét fél mondjon le az olyan új típusú veszélyes hadászati támadó fegyverekről, mint amilyenek az összes típusú bázisról kilőhető nagy hatótávolságú robotre- pülógépek. A szovjet fél egyértelmű és világos álláspontra helyezkedett a tárgyalások harmadik pontját - a közepes hatótávolságú nukleáris fegyvereket illetően is. Annak érdekében, hogy az európai kontinensen és azon túl se rosszabbodjon tovább a helyzet, a Szovjetunió állást foglalt az új amerikai rakéták Nyugat-Európában való telepítésének beszüntetése mellett azzal, hogy ugyanakkor leállítják a további szovjet válaszintézkedéseket, majd utána Európában csökkentenék a közepes hatótávolságú nukleáris eszközöket egy megállapodás szerinti szintre. Emellett a szovjet fél kifejezte hajlandóságát arra, hogy abban az esetben, ha Nyugat-Európából kivonják a már felszerelt amerikai rakétákat, biztosit egy olyan helyzetet, hogy az Európában maradó közepes hatótávolságú rakétáinkon a robbanófejek számát fokozatosan a brit és a francia rakéták robbanófejeinek szintjére csökkenti. Ennek a hozzáállásnak az érvényre juttatása az európai nukleáris konfrontáció szintjének lényeges csökkentését jelentené és Európából eltűnne a fokozódó háborús fenyegetés veszélyének forrása. Az európai nukleáris fegyverek problémájának megoldásával összefüggésben meg kell oldani a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek hordozóiként szolgáló repülőgépek kérdését is, mégpedig az ezeknek a repülőgépeknek a számára vonatkozó megállapodások alapján a Szovjetunió és a NATO között. A szovjet fél készségét fejezte ki a kérdés még radikálisabb megoldására is - Európában mind a közepes hatótávolságú, mind a taktikai nukleáris fegyverek teljes felszámolására. A tárgyalások újabb fordulója május 30-án kezdődik Genfben. Ha figyelembe vesszük a magas rangú washingtoni képviselők nyilvános kijelentéseit, azt látjuk, hogy az amerikai álláspontban semmilyen pozitív változtatásokat sem akarnak eszközölni. Ellenkezőleg, arról a tervükről beszélnek, hogy meg akarják gyorsítani a csapásmérő űreszközök fejlesztését, és nem válaszolnak a Szovjetunió javaslatára a hadászati támadófegyverek radikális csökkentésére vonatkozóan. Ez az álláspont arról tanúskodik, hogy bizonyos washingtoni körök kitartóan törekednek továbbra is kitérni a tárgyalások céljára és tárgyára vonatkozó januári megállapodás teljesítése elől. A világűrben való lázas fegyverkezés megakadályozásának és a földön való megállításának érdekei azonban valami mást követelnek meg, mégpedig az Egyesült Államok álláspontjának határozott felülvizsgálását a konstruktív és tárgyszerű hozzáállás javára. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy a sikerhez Genfben a megállapodás elérésére irányuló kölcsönös politikai jóakaratra van szükség az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú tiszteletben tartása mellett. A világban kialakult bonyolult és feszült helyzet és a genfi tárgyalásokon tapasztalható nehézségek ellenére megőrizzük józan optimizmusunkat. Reméljük, hogy partnereink hallgatnak a népek szavára, amelyek békét akarnak és a lázas fegyverkezés megállítását. Reméljük, hogy győz a józan ész, a politikai realizmus és a békés jövőért való felelősség tudatosítása. Hiszünk a népek képességében, hogy megvédik jogukat az életre. Az SZKP KB Politikai Bizottságának ülése (ČSTK) - Ülést tartott pénteken az SZKP KB Politikai Bizottsága. Megtárgyalta a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztése főbb irányelveinek javaslatát az 1986-1990-es évekre és 2000-ig terjedő időszakra. Az ülésen hangsúlyozták e dokumentum előkészítésének rendkívüli jelentőségét a párt XXVII. kongresszusa számára. A javaslat meghatározza a népgazdaság fő feladatait, melyek alapján kidolgozzák a 12. ötéves tervet és meghatározzák a szovjet társadalom gazdasági és társadalmi fejlesztésének legfontosabb irányvonalait. A Politikai Bizottság ezenkívül megvitatta a KGST-tagállamok gazdasági kérdésekkel foglalkozó KB-titkárai moszkvai tanácskozásának eredményeit, továbbá az SZKP és a szovjet állam bel- és külpolitikájának egyes további kérdéseit. Brandt Moszkvában (CSTK) - Az SZKP KB meghívására tegnap Moszkvába érkezett Willy Brandt, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt és a Szocialista Internacionálé elnöke. A repülőtéren fogadta öt Borisz Ponomariov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára és további hivatalos személyiségek. ÚJ SZÚ 2 1985. V. 27.
