Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1985-05-25 / 121. szám, szombat
KIS— ____ NY ELVŐR Egy hét a nagyvilágban Május 18-tól 24-ig Szombat: Moszkvában befejeződött a KGST végrehajtó bizottságának 114. ülésszaka • A libanoni falangis- ták bejelentették, hogy távoznak az Izraellel határos délvidékről Vasárnap: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára nyilatkozatot adott a PTI indiai hírügynökség tudósítójának • Londonban befejeződött a brit KP kétnapos, rendkívüli kongresszusa Hétfő: A szovjet-amerikai kereskedelmi vegyesbizottság ülést tartott Moszkvában • Malcolm Baldrige amerikai kereskedelmi minisztert fogadta Mihail Gorbacsov • Budapesten megkezdte ülését a Varsói Szerződés Katonai Tanácsa • A KGST-tagorszá- gok gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó KB- titkárai kezdtek tanácskozást a szovjet fővárosban Kedd: Hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba érkezett Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök • A portugál államfő Kínába látogatott Szerda: A NATO-hadügyminiszterek ülésükön hosszú távú fegyverkezési programot hagytak jóvá • Rövid tűzszünet után kiújultak a harcok Nyugat-Bejrút- ban a síiták és a palesztinok között Csütörtök: Bécsben megkezdődött a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások 36., július 11-ig tartó fordulója • Útnak indulta Hirosima-To- kio békemenet • Moszkvából Minszkbe utazott az indiai kormányfő Péntek: ^ el nem kötelezett országok nevében India kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását a namíbiai helyzet megvitatására Gandhi Moszkvában A jelentős nemzetközi eseményekben bővelkedő héten is a figyelem középpontjában állt a moszkvai szovjet-indiai csúcs- találkozó. Radzsiv Gandhinak ugyan nem ez az első találkozása MihaiJ Gorbacsowal, de a Konsz- tantyin Csernyenko temetésekor megejtett tárgyalások inkább csak protokolljellegűek voltak. A mostani megbeszélések jelentőségét növeli, hogy India az el nem kötelezett országok mozgalmának soros elnöke is. A két napon át - kedden és szerdán - folyó tárgyalásokon ismételten hangsúlyozták, hogy a kétoldalú kapcsolatok magas szintűek, sikeresen fejlődnek. Leszögezték, nagy jelentőségűek a rendszeres legfelsőbb szintű találkozók. Ezek előmozdítják a baráti viszony megerősítését, növelik a két ország küzdelmének hatékonyságát a nemzetközi békéért. A tárgyalások befejeztével két dokumentumot írt alá Gorbacsov és Gandhi: a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi és tudományos-műszaki együttmüködés 2000-ig szóló fő irányait kijelölő megállapodást, valamint a gazdasági és műszaki együttmüködésről szóló megállapodást. Megállapították, hogy ezek az egyezmények új lehetőségeket nyitnak a kapcsolatok fejlesztésében, elősegítik több fontos objektum szovjet közreműködéssel való felépítését Indiában. Mint azt Gandhi a tiszteletére adott vacsorán pohárköszöntőjében hangsúlyozta: a Szovjetunióhoz fűződő barátság és együttműködés elválaszthatatlan része India külpolitikájának. Éppen ezért a tárgyalások során nagy teret kaptak az időszerű nemzetközi kérdések. A felek egybehangzóan a fegyverkezési hajsza beszüntetését, a világűr militarizálásának megakadályozását minősítették a legfontosabbnak. Határozottan elítéltek minden olyan próbálkozást, amelynek célja, hogy a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről és a leszerelésről folytatott tárgyalásokat a tömegpusztító fegyverek további felhalmozásának leplezésére használják fel. Regionális kérdésekről tárgyalva kiemelkedő helyen foglalkoztak a felek az ázsiai és a csendesóceáni térség problémáival, az itt növekvő feszültséggel. Leszögezték, hogy a Szovjetunió és India ellenzi a délkelet-ázsiai országok belügyeibe való külső beavatkozást és a problémák haladéktalan, tárgyalások útján történő megoldásának híve. A moszkvai látogatás azért is érdemel különös figyelmet, mivel ez volt a fiatal indiai kormányfő első külföldi hivatalos látogatása, s következő útja júniusban az Egyesült Államokba vezet. Amikor Radzsiv Gandhi hivatalba lépett, nyomban szaporodni kezdtek a találgatások, hogy elődjével, édesanyjával ellentétben az USA-hoz akar közeledni a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatok rovására. Moszkvai sajtóértekezletén Gandhi értelmetlennek minősítette ezeket a találgatásokat. Washingtoni útjáról elmondta, az szóba jött a mostani tárgyalásokon, de semmiféle üzenetet sem visz Reagan elnöknek. Leszögezte, Indiának jó kapcsolatai vannak az Egyesült Államokkal, az ország legnagyobb kereskedelmi partnere, több fejlett technológiát szállít Delhinek. Viszont az indiai gazdaság fejlesztésének súlypontja az állami szektor, s ezen a területen a szovjet segítség a meghatározó. A Moszkva után Minszkben majd Frunzében folytatódó látogatásról megállapítható, hogy az rendkívül hasznos és gyümölcsöző tárgyalásokra adott alkalmat mindkét fél részére. A még kétkedők, akik nem jó szemmel nézik Delhi és Moszkva kapcsolatait, meggyőződhettek arról, hogy a Szovjetunió és India barátsága nem irányul egyetlen más ország ellen sem, ellenkezőleg, az egész emberiség javát szolgálja. Szerdán nagy erejű bomba robban Bejrut sűrűn lakott keleti részében. Hatvan ember vesztette életét és a sebesültek száma eléri a kétszázat. Tíz lakóház szenvedett károkat, egy teljesen romba dőlt. (Telefoto: ČSTK) Bejrúti bombák A libanoni fővárosban a héten valódiak és politikaiak is robbantak. Bejrút ismét többfrontos harctérré vált, s ezáltal a déli országrész helyzetének konszolidálódása teljesen elveszítette jótékony hatását a libanoni zilált belpolitikai viszonyokra. Pedig a hét ígéretesen kezdődött: a falangista párt vezetői be- jentették, hogy a déli Dzsezzin város körzetéből és az Izraellel határos délvidékről kivonják fegyvereseiket, továbbá bezárják az Izraelben létrehozott összekötő irodát, amelyet Libanon lerohaná- sa után nyitottak meg. A falangis- ták hivatalosan is üdvözölték, hogy a reguláris libanoni hadsereg vonul be az általuk kiürített térségbe. Ezáltal Izrael libanoni politikája újabb vereséget szenvedett, de nem nagyon érzékenyei, mivel az általa támogatott milíciák Szidon körzetében újabb csatát vívtak az iszlám erőkkel. A legveszélyesebben a bejrúti helyzet alakult. A fővárosban ismét százakra számolják a sebesültek és a halottak számát. Az összecsapások a síita Amal-moz- galom fegyveresei és a Nyugat- Bejrútban élő palesztinok között robbantak ki a menekülttáborok ellenőrzéséért. A nyugat-bejrúti zűrzavarból a főváros keleti részét uraló jobboldali keresztény milici- ák megpróbáltak hasznot húzni, megerősíteni pozíciójukat, s ezért támadást intéztek a nyugati városrész ellen. A Bejrútot megosztó „zöldvonal“ újra frontvonal lett, ismét le kellett zárni a legfontosabb átkelőhelyeket. A palesztin-síita konfliktusban a Valid Dzsumblatt vezette Nemzeti Demokratikus Front és a szíri- aiak is megpróbáltak közvetíteni, de törekvéseik csak részleges sikerrel jártak. Szerdán és csütörtökön is született egy-egy tűzszünet, de időtartama mindössze órákban volt mérhető. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnöke elítélte a harcokat, azok beszüntetésére szólított fel, s az ügyben kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását is. A sors iróniájaként is felfogható, hogy a konfliktus kapcsán Bejrútban beigazolódott a „minden rosszban van valami jó“ - elmélet: az El-Fattahban bekövetkezett szakadás óta a héten először harcoltak vállvetve az Arafat pártján álló és PFSZ elnökének politikáját elutasító palesztin csoportok. De mintha túl nagy árat kellett volna fizetni ezért a megbékélésért... GORFOL ZSUZSA Balancírozhat-e a kocsi? Ha a csúszós úton egyensúlyát veszti az autó, s keresztbe áll az úttesten, a gépkocsivezetők nagy része nálunk így fejezi ezt ki: „Balancot kapott.“ Ezzel a kifejezéssel - sajnos - már lapban is találkoztam. A kocsi fara ide-oda csúszásának kifejezésére meg a balancíroz vagy a balancoz igét használják. „A kocsi legalább ötven méteren át balancirozott“ - használjuk gyakran az efféle mondatokat. Nem nehéz megállapítani, hogy a balancot kapott a dostal balanc, a balancoz, balancíroz meg a balancuje szlovák kifejezések mintájára kerültek a magyarba. Sem alakjuk, sem jelentésük szempontjából nem egyeznek a francia eredetű idegen szónak a magyarban használt változatával. A magyarban ugyanis- a francia kiejtésnek megfelelően - balansz alakban ismeretes ez a szó, s éppen az ellenkezőjét jelenti annak, mint a balancot kap kifejezezésben; vagyis azt: egyensúly. A balancíroz ige meg balanszíroz alakban ismeretes, vagyis ebben: egyensúlyoz. Mindezek ismeretében nyugodtan kijelenthetjük, hogy nemcsak a balancot kap, balancoz, balancíroz, hanem a balanszot kap, balanszíroz kifejezések is idegenek a magyar fülnek az általunk használt jelentésben. A legtöbb magyar meg sem értené, hogyan kapott „egyensúlyt“ a kocsi, amikor éppen ide-oda csúszott a fara. Tehát a magyarban esetleg a gépkocsivezető „balanszírozhat“, nem a kocsi. Csakhogy a vezető sem, mert a balanszíroz ige használtaiét nem ajánlja a nyelvművelés. Mi sem ajánlhatjuk ezt sem az ide-oda csúszásnak, sem az egyensúlyozásnak a kifejezésére, sót a balansz főnevet sem a jármű megcsúszásának jelölésére, mert a magyar sokkal egyszerűbben és érthetőbben fejezi ki ezeket a történéseket. Sőt, még a dostal šmyk szlovák kifejezést idéző csúszást kapott szókapcsolatot is idegennek és helytelennek tartjuk. A nálunk elterjedt balancot kap, csúszást kap kifejezések helyett a magyar egyszerűen ezt mondja: megcsúszik. Tehát: „A síkos úton megcsúszott a kocsi.“ Ha a csúszás ismétlődik, illetve az autónak a fara ide-oda csúszik, a jármű akkor sem balancíroz vagy balancoz, hanem tarol. Például: „ötven méteren át farolt a kocsi“. Sót a gépkocsivezető sem balancírozza, még csak nem is balanszírozza a kocsit, hanem egyensúlyba hozza. Maradjunk hát meg a régi megszokott és jól érthető kifejezéseknél! JAKAB ISTVÁN Ausztria és Ausztrália Van-e a két földrajzi név között összefüggés? - kérdezhetik igen sokan, és kérdezték is már jó néhányan az elmúlt évek során. Bátran felelhetünk így: nem is csupán összefüggés, hanem szoros rokonság van. Mindkettő az indoerópai nyelvek megfelelő elemeiből - például a ’keleti, keletre, kelet felé’-féle jelentésű óészaki austr, angolszász éast, ófelnémet östar szóból- kikövetkeztethető austro tőből ered. Amikor Nagy Károly császár 800 körül a mai Ausztria területén élő avarokat leigázta, s e vidéket a frank birodalom keleti részévé tette, megjelent az Ostmark ’keleti tartomány’, majd később az österreich ’keleti birodalom’ elnevezése e terület neveként, s ebből született tudós etimológiával a latin Austria, illetőleg a magyar Ausztria név. Ausztrália nevével egy kissé más a helyzet. Ez is az említett indoerópai austro tőből származik, ebben azonban nem a 'keleti', hanem a ’déli’ jelentés rejtőzik. Ausztrália fölfedezése előtt ugyanis a déli földgömbön egy nagy, közelebbről még nem ismert szárazföldet gyanítottak, a terra australis-t , magyarul: a déli földrész-1, s eból való az Ausztrália név. (A latin australis már Cicero óta ’déli’ értelemben használatos.) A jelentéseltolódás tehát az, hogy egy közös eredetű szó az egyik nyelvben ’déli’-t, a többiben pedig ’keleti’-t vagy ehhez hasonlót jelent, érdekes, de nem megmagyarázhatatlan jelenség. Oka az, hogy a latin nyelv őshazájának, Itáliának a tengelyét - amely megközelítőleg északnyugat-délkeleti irányú - a régiek gyakran rosszul tájolták be, s hol észak-déli, hol pedig nyugat-keleti irányúnak képzelték. Ez az égtáji tévedés vezetett azután oda, hogy az ingadozás a szóhasználatra is kiterjedt, s hogy egy közös eredetű szócsalád egyik tagja ’déli’, másik tagja ’keleti’ - féle jelentésben honosodott meg. GRÉTSY LÁSZLÓ Ne féljünk a felszólító módtól! A felszólító mód a felszólításon, a parancson kívül kifejezhet erősebb óhajt, kívánságot; használható, sőt használandó a szükségességet, lehetőséget tartalmazó és a célhatározói mellék- mondatokban. Mostanában, sajnos, divattá vált a felszólító mód mellőzése, ami ha értelmi zavart nem okoz is, mindenképpen hibának számít, nyelvi szegényedést jelent. Nyelvművelő irodalmunk nemegyszer szóvá tette már, Nyelvművelő kézikönyvünk is foglalkozik a jelenséggel, hogy vannak, akik a -t végű igék rákfenéjétől, a suksüközés (meghallgassuk, elosszák, a meghallgatjuk, elosztják helyett) hibájától félve a felszólító mód helyett is kijelentó módot használnak. Sajnos, olyan véleménnyel is találkozhattunk, hogy ez nagyon ritka hiba. A sajtóból, rádióból és a televízióból vett szemelvényeink nem ezt mutatják. íme: „semmi akadálya sincsen annak, hogy kívánságait a lehetőségeink nyújtotta legjobb minőségben s a kellő időben teljesítjük“ (helyesen: ne teljesítsük); „arra nincs mód, hogy a fejlődés kerekét visszaforgatjuk“ (helyesen: visszaforgassuk); „a mai bírságolással az a célunk, hogy holnap sokak életét megmenthetjük“ (helyesen: megmenthessük); „a TEM-nek (transzeurópai autóútnak) nem csupán az a célja, hogy a közlekedés oldaláról segíti (helyesen: segítse) a nemzetközi kapcsolatokat; stb. stb. Az elmondottak alapján felszólítjuk a felszólító mód jogainak csorbitóit, hogy kisiklásaikkal minhamarabb hagyjanak fel. Akinek inge, vegye magára! DR. ROZSLAY GYÖRGY ÚJ SZÚ 4 1985. V. 25. Hétfőn és kedden tanácskoztak Moszkvában a KGST-tagországok gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó KB-titkárai. Az ülés résztvevőit fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára (Telefoto: ČSTK)
