Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1985-05-23 / 119. szám, csütörtök

Zárójelentés a KGST-országok gazdasági KB-titkárainak moszkvai üléséről (ČSTK) - A KGST-országok együttműködésének fejlesztése és a gazdasági építés tapasztala­tainak cseréje során végzett kol­lektív munka erősítéséről a tagor­szágok tavalyi legfelsőbb szintű értekezletén elfogadott határozat­tal összhangban 1985. május 21-22-én Moszkvában tanács­koztak a KGST-országok kommu­nista és munkáspártjainak gazda­sági kérdésekkel foglalkozó köz­ponti bizottsági titkárai. A tanácskozáson részt vettek: Csehszlovákia Kommunista Pártja részéről Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, Rudolf Rohliček, a CSSZSZK kormányának alelnö­ke, a CSSZSZK állandó KGST- képviselője, a Bolgár Kommunista Párt részéről Emil Hrisztov, a Köz­ponti Bizottság titkára, Andrej Lu- kanov, a BKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a BNK Minisz­tertanácsának alelnöke, a BNK ál­landó KGST-képviselóje, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt ré­széről Havasi Ferenc, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Mar­jai József, a Központi Bizottság tagja, az MNK Minisztertanácsá­nak alelnöke, az MNK állandó KGST-képviselője, a vietnami Kommunista Párt részéről Nguyen Lam, a Vietnami KP KB titkára, Tran-Quynh, a Vietnami KP KB tagja, a VSZK Minisztertanácsá­nak alelnöke, a VSZK állandó KGST-képviselője, a Német Szo­cialista Egységpárt részéről Gün- ter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gerhard Weiss, a Központi Bizottság tagja, az NDK Minisztertanácsának alelnö­ke, az NDK állandó KGST-képvi- selője, a Kubai Kommunista Párt részéről Lionel Soto, a Kubai KP KB Titkárságának tagja, Antonio Esquivel, a Központi Bizottság tagja, a Kubai Köztársaság Mi­nisztertanácsának alelnöke, a Mongol Népi Forradalmi Párt részéről Demcsigin Molom- dzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Damdingin Gombodzsav, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Mjatavin Peldzse, a Mongol Népi Forradal­mi Párt KB tagja, a Mongol Nép- köztársaság Minisztertanácsának alelnöke, a Mongol Népköztársa­ság állandó KGST-képviselője, a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről Kazimierz Barcikowski, a LEMP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára és Janusz Obodowski, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának alelnöke, a Lengyel Népköztársaság állan­dó KGST-képviselője, a Román Kommunista Párt részéről Ilié Ver- dets, az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Ion Totu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RSZK kormányának alelnöke, az RSZK állandó KGST-képviselője és a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára és Nyikolaj Talizin, az SZKP KB tagja, a Miniszertanács alelnöke, a Szovjetunió állandó KGST-képviselője. A tanácskozáson részt vettek a testvérpártok központi bizottsá­gainak osztályvezetői és osztály­vezető-helyettesei is. Tájékoztatták egymást a pártok tevékenységéről a gazdasági ér­tekezleten létrejött megállapodá­sok megvalósítása során. Megál­lapították, hogy valamennyi test­véri országban kitűzték 1990-ig és a 20. század végéig terjedő idő­szakra a szocialista társadalom további sokoldalú fejlesztésének és tökéletesítésének távlatait. Ez a munka a KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai kongresszusi határozatainak alap­ján valósul meg, tekintetbe véve a gazdasági fejlesztés és a köl­csönös együttműködés elmélyíté­se hosszú távú stratégiájának fő irányait, amelyekben a moszkvai tanácskozáson állapodtak meg. A tanácskozás résztvevői kifejez­ték azt a megegyező nézetüket, hogy a gazdasági tanácskozás határozatainak következetes megvalósítása a szocialista kö­zösség országai további fokozatos fejlődésének, egysége és összefor- rottsága megszilárdításának je­lentős tényezője. Megvalósul a gazdaságpolitika egyeztetése a közös érdeklődés tárgyát képező kérdésekben. Ki­dolgozzák és elfogadják a gazda­sági és a tudományos-műszaki együttműködés kétoldalú prog­ramjait a 2000. évig terjedő idő­szakra. Befejeződik a népgazda­sági terveknek a legközelebbi öt évre szóló egyeztetése és előké­szítenek több széles körű, sok­oldalú megállapodást a termelési kooperációról és a természeti for­rások közös kihasználásáról. Kö­zéjük tartozik a gépipar, az ener­getika és a tüzelőanyag-energeti­kai ágazat terén folytatott együtt­működésről szóló megállapodás. A gazdasági és tudományos-mü- szaki együttműködés a résztvevők közös nézete szerint egyre na­gyobb jelentőségűvé válik a társa­dalmi termelés intenzifikálása során. A tanácskozás résztvevői véle­ménycserét folytattak a szocialista gazdaság hatékonysága növelé­sével összefüggő munkák pártirá- nyitása kérdéseinek széles kö­réről. Azoknak az intézkedéseknek köszönhetően, amelyeket a párt­ós állami szervek jóváhagynak, növekedik a munka termelékeny­sége és csökkennek a termelési költségek. Bizonyos sikereket ér­tek el a társadalmi termelés ener­getikai és anyagigényességének csökkentésében. Hangsúlyozták ugyanakkor, to­vábbi erőfeszítéseket kell tenni, hogy lényeges haladás történjen a népgazdaságok fejlődésében és széles körű intenzifikálásában. E feladat halaszthatatlansága és politikai sürgőssége abból a szük­ségszerűségből következik, hogy meg kell gyorsítani a testvéri or­szágok társadalmi-gazdasági fej­lődését, valamint a jelenlegi nem­zetközi helyzetből. Az imperializmus agresszív kö­rei által folytatott konfrontációs po­litika következtében nem enyhül a nemzetközi feszültség. A jelen­legi katonai egyensúly megbontá­sára törekedve fokozzák a fegy­verkezési hajszát, azt igyekeznek kiterjeszteni a világűrre és meg akarják gazdaságilag gyengíteni a szocialista országokat. Az USA uralkodó körei megkí­sérlik politikai céljaikra felhasznál­ni a nemzetközi gazdasági kap­csolatokat is, s továbbra is alkal­maznak kereskedelmi, hitel- és technológiai blokádot, közvetlen nyomást, embargót és „szankció­kat“. Ez az agresszív imperialista gazdaságpolitika kiterjedt azokra az országokra is, amelyek nemzeti felszabadulásukért harcolnak, mint például Nicaragua, amely el­len gazdasági blokádot hirdetnek. A KGST tagállamai, amelyek következetesen érvényesítik a bé­ke megőrzésére és megszilárdítá­sára irányuló politikát, az enyhülé­si folyamat felújítására, az egyen­jogú és kölcsönösen előnyös gaz­dasági együttműködés fejleszté­sére törekednek valamennyi érde­kelt országgal, szilárdítják egysé­güket és kölcsönös együttműkö­désüket, s továbbra is megtesz­nek minden nélkülözhetetlen in­tézkedést létérdekeik védelmére, valamint technikai és gazdasági függetlenségük további erősíté­sére. Ugyanakkor teljes határozott­sággal továbbra is síkra szállnak a fegyverkezési hajsza megállítá­sáért, fellépnek az ellen, hogy e hajszát kiterjesszék a világűrre, síkra szállnak a leszerelésért, mindenekelőtt az atomleszerelé­sért, a nemzetközi biztonságért és együttműködésért. A szocialista államok fejlődését és sokoldalú együttműködésük megszilárdítá­sát megbízhatóan szolgálja a Var­sói Szerződés. A tanácskozás résztvevői abból indultak ki, hogy a baráti országok jelenlegi gazdasági stratégiájának fő eleme a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása és meg­különböztetett gondot fordítanak a tudományos-műszaki fejlesztés 2000-ig terjedő komplex program­ja kollektív kidolgozásának fontos­ságára. A KGST tagállamainak minden nélkülözhetetlen lehetősé­gük megvan arra, hogy a tudomá­nyos-műszaki haladás élvonalába kerüljenek. Sokoldalúan arra fog­nak törekedni, hogy a lehető leg­hatékonyabban és minél gyorsab­ban alkalmazzák a tudományos eredményeket a termelésben. Ebből a célból megkezdődött az egybehangolt tevékenység olyan kiemelt ágazatokban, mint ami­lyen az elektronika, a komplex automatizáció, az atomenergetika, az új technológiák, valamint a bio­technológia. A tevékenység komplex megállapodások előké­szítésére kezd irányulni az e terü­leteken végzett együttműködésről, amelyek a nemzetközi szocialista munkamegosztáson alapulnak és magukba foglalják az egész ciklust, kezdve a kutatástól egé­szen a termelésig és a megvalósí­tásig. A tanácskozás résztvevői állást foglaltak az említett program elő­készítésének meggyorsításáért és konkrét megállapodások előkészí­téséért e program megvalósításá­ról, valamint azért, hogy a testvér­pártok központi bizottságai foko­zott figyelmet és ellenőrzést fordít­sanak e tevékenységre. A résztvevők egybehangzó né­zete szerint a jelenlegi termelés tartós és gyors innovációja érde­kében különös hangsúlyt kell he­lyezni a KGST keretében a gép­ipar fejlesztésére, a szakosítás és a kooperáció elmélyítésére ebben az ágazatban, a kiváló minőségű és műszaki világszínvonalon álló gépek és berendezések gyártásá­ra. Ebbe az irányban nagy szere­pet kell játszania a nemrégen ala­pított gépipari együttműködési bi­zottságnak. A tanácskozás részt­vevői tájékozódtak arról, hogy a testvérpártok milyen módsze­rekkel és eszközökkel hatnak az anyagforrások ésszerűbb kihasz­nálására, az alapok hatékonysá­gának növelésére, a beruházások hatékonyságára, a népgazdaság struktúrájának tökéletesítésére. A KGST valamennyi tagországá­ban átfogó intézkedések valósul­nak meg a tüzelőanyag-, energia- és nyersanyagmegtakaritások nö­velésére, valamint a munkaterme­lékenységnek, mint a termelés in- tenzifikációja nélkülözhetetlen elő­feltételének a növelésére. Ezzel összefüggésben rámutattak, hogy feltétlenül erősíteni kell a kollektív munkát a gazdasági hatékonyság növelésének minden területén. A testvérpártok képviselői újból kijelentik, a KGST tagországai in­ternacionalista kötelességüknek tartják, hogy az eddigi igazságos alapon továbbra is segítséget nyújtsanak a Vietnami 'Szocialista Köztársaságnak, a Kubai Köztár­saságnak és a Mongol Népköztár­saságnak népgazdaságaik fej­lesztésének meggyorsításához és a hatékonyság fokozásához, te­kintettel ezen országok kitűzött szocialista iparosításának felada­taira, hogy hozzájáruljanak széle­sebb körű és hatékonyabb részvé­telükhöz a nemzetközi szocialista munkamegosztásban. Az e terüle­teken folytatott együttműködés célja meggyorsítani azt a folyama­tot, hogy a VSZK, a Kubai Köztár­saság és a Mongol Népköztársa­ság gazdasági fejlődésének szín­vonala fokozatosan elérje a KGST európai tagországainak színvo­nalát. A résztvevők célszerűnek minő­sítették, hogy továbbra is rendsze­res találkozókat tartsanak a test­vérpártok központi bizottságainak gazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárai. A tanácskozás az elvtársi együttműködés, a tárgyszerűség és a kölcsönös megértés légköré­ben folyt le. { KOMMENTÁLJUK Hogyan szolgálnak? A szolgáltatások minőségével az utóbbi időszakban meg­lehetősen sokat foglalkozunk. Nem véletlenül. Köztudott, mennyire befolyásolják mindennapjainkat. Nem mindegy, elégedettek vagyunk-e vagy bosszankodunk a fogyatékos­ságok miatt. A pártszervek és a nemzeti bizottságok a CSKP KB 6. ülése óta fokozott figyelmet szentelnek ennek a területnek. Megállapíthatjuk, hogy a hálózat, a választék egyaránt bővült. 1984-ben a szolgáltatások volumene 14,5 százalékkal, a lakosságtól származó bevétel pedig 8,2 százalékkal növe­kedett, 425 új részleg nyílt. Az érezhető javulás ellenére bőven akadnak még megol­dásra váró feladatok. A nemzeti bizottságok felmérést végez­tek Szlovákia valamennyi településén és megállapították, hogy míg a kerületi és járási székhelyeken a fő szolgáltató­ágazatok kiépítettek, a hiányosságok egész sora tapasztal­ható az új lakótelepeken, ahol a járulékos épületek átadása rendszerint késik. A járási székhelytől és a központi köz­ségektől távol eső falvakban állapították meg a legtöbb fogyatékosságot. Igaz, a gazdaságosság szempontjából nem érné meg ezeken a helyeken önálló részlegeket nyitni, de a nemzeti bizottságoknak lehetőségük van, hogy más módon is orvosolják a gondokat. Egyebek között úgy is, hogy engedélyezik egyes szakembereknek a keresett és igényelt szolgáltatótevékenység végzését. Ha érdeklődés mutatkozik olyan szolgáltatás iránt, melyet a helyi gazdálkodási vállala­tok, a hnb-k kisüzemei vagy az ipari szövetkezetek nem tudnak nyújtani a lakosságnak, mindenképp élni kellene ezzel a lehetőséggel. Már csak azért is, mert az engedélyt kiadó nemzeti bizottságoknak jogukban áll az ellenőrzés, s ily módon a túl magas árakat kérő „fusizók“ tevékenységét is korlátozhatják. Szlovákia fővárosában és más helyeken is beváltak az összevont átvevöhelyek, melyeket az ipari szövetkezetek és a helyi gazdálkodási vállalatok szerződés alapján hoztak létre. Bebizonyosodott, hogy a munkaerő kihasználtsága szempontjából mindkét fél számára előnyös ez a megoldás, és a lakosság is szívesen látogatja ezeket, hisz egy fedél alatt adhatja be a javítanivalót. Időt, felesleges utánajárást takarít­hatnak meg így. Lépten-nyomon bírálják a nem megfelelő nyitvatartási időket. Ezen próbálkoztak javítani az illetékesek azzal, hogy 1966 részleg az esti órákban is nyitva tart, így a lakosok munkaidő után is felkereshetik ezeket. Ennél több, pontosab­ban 2131 átvevőhelyet, illetve javítót nyitnak ki szombaton­ként is. A nemzeti bizottságok kötelessége, hogy körültekin­tően mérjék fel az igényeket a nyitvatartási idővel kapcso­latban. Nem egyszerű feladat mindenkinek eleget tenni, de min­denképp keresni kell a legmegfelelőbb utakat. Ez átgondolt irányító- és szervezőmunkát igényel. A hálózat fejlesztésé­vel, a műszaki színvonal emelésével, az anyagellátás javítá­sával és a további fontos összetevők figyelembe vételével további javulás érhető el. Úgy kell megtenni a további lépéseket, hogy a lakosságot egyre sokrétűbben, jobban szolgálják a szolgáltatások, de azokról sem szabad megfe­ledkezni, akik ehhez mindennap hozzájárulnak. DEÁK TERÉZ Tudni, hogy mi hol található Sokszor előfordul, hogy az is van, amiről azt gondoljuk, nincs. Ki-ki sorolhatná saját tapasztala­taiból, hogy milyen gondot okozott számára, ha mondjuk elromlott a háztartásban ez vagy az a gép, s nem tudta, hol található a szer­viz, van-e mód a javításra, s érde­mes-e várakozni, vagy ajánlato­sabb a hibás, az elhasználódott gép vagy eszköz helyett újat venni... Tagadhatatlan, hogy az ilyen és hasonló helyzetekben az ember sokszor tanácstalanná válik. A ta­nácstalanságot pedig nem más, mint a tájékozatlanság okozza. Mindezt a Kassai (Košice) Városi . Nemzeti Bizottság illetékesei is felismerték, s eldöntötték, hogy változtatnak a helyzeten. Előbb kiadtak egy katalógust, amelyben feltüntették, hogy milyen szolgál­tatások hol találhatók a város terü­letén. Itt mondjuk el, hogy a szol­gáltatásokat Kassán a városi nemzeti bizottság irányításával 7 helyigazdálkodási üzem, 7 ipari szövetkezet és 18 központilag irá­nyított vállalat 354 üzemegysége, valamint 112 átvevőhelye végzi. Az kétségtelen, hogy az előbb em­lített katalógus kiadására nagy szükség volt, jóllehet, a problémá­kat ezzel teljes egészében még­sem oldották meg. Egyrészt kata­lógus minden családba úgysem jutott, másrészt sokan arról sem tudtak, hogy van ilyen kiadvány - arról pedig már nem is beszélve, hogy a katalógus felett is eljár az idő, az újabban létesített szolgál­tatásokról .például nem tájékoztat. A megoldás tehát nem lehetett más, Bratislava példáját követve, egy évvel ezelőtt Kassán is létre kellett hozni egy tájékoztató köz­pontot, ahol a lakosok vagy sze­mélyesen, vagy a 202-37-es tele­fonszámon érdeklődhetnek a kü­lönböző szolgáltatásokról. Amint azt Ján Kaduk mérnök, a Kassai Vnb helyigazdálkodási osztályának vezetője elmondotta, a tájékoztató központ létrehozásá­ra egyértelműen szükség volt, s ezt mindennél jobban bizonyítja az a tény is, hogy a fennállása óta eltelt egy esztendő alatt több mint húszezren kértek útbaigazítást et­től a központtól. A tájékoztatóban elhelyezett kártyákon jelenleg 922 alapinformáció szerepel, és nem­csak a kerületi székhelyen, hanem az egész Kelet-Szlovákiában fel­lehető különböző speciális szol­gáltatásokról. Tavaly legtöbben- 15 640 esetben - konkrét szol­gáltató üzemegységeket kerestek. Sokan az elektromos háztartási gépek és berendezések szerviz- szolgálata felől, kézműipari szol­gáltatásokról, sporteszközöket ja­vító műhelyekről érdeklődtek. Sok lakos - főleg nők - jól és gyorsan dolgozó szabóságokat, varrodákat kerestek, de azok száma sem volt elenyésző, akik arra voltak kíván­csiak, hogy vajon megjavítják-e valahol megrongálódott esernyő­jüket. Megtudtuk azt is, hogy a kassai tájékoztató központ együttműkö­dési egyezményt kötött a bratisla­vai, a brnói és a České Budéjovi- ce-i tájékoztató központokkal és további néhány nagyváros nem­zeti bizottságával, ami tulajdon­aképpen azt jelenti, hogy fokozato­san áttekintést szereznek az or­szág más területein végzett szol­gáltatásokról is, vagyis ezek után várható, hogy egy-egy nem min­dennapi, speciális szolgáltatás után érdeklődő egyénnek is tud­nak cimet, tájékoztatást adni. Még azt kell elmondanunk, hogy a kas­sai tájékoztató központ az idén is- sajátos eszközeivel - nagy fi­gyelmet kíván fordítani az új szol­gáltatások propagálására, vala­mint az információs hálózat to­vábbfejlesztésére. (-szak) ÚJ SZÓ 4 1985. V. 23.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom