Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1985-04-20 / 93. szám, szombat
KIS _ NY ELVŐR E<$ hét a nagyvilágban április 13-tól 19-ig Szombat: Az Albán Munkapárt az elhunyt Enver Hodzsa helyére Ramiz Aliát választotta a KB első titkárává Vasárnap: A perui választásokon súlyos vereséget szenvedett a kormányzó Népi Akció Párt - Thatcher brit kormányfő befejezte ázsiai körútját, s Indiából hazautazott Hétfő: Mihail Zimjanyin vezetésével szovjet parlamenti küldöttség kezdte meg tárgyalásait az NSZK-ban Kedd: Bohuslav Chňoupek külügyminiszter Kuvaitból a Jemeni NDK-ba utazott - Kim Jong Nam, a Koreai NDK külügyminisztere Moszkvába érkezett -Tanc- redo Neves megválasztott brazil elnök állapota válságos - közölték Brazíliában Szerda: Az amerikai elnök bejelentette, eredeti terveitől eltérően májusi európai útján felkeres egy volt koncentrációs tábort is - Az izlandi külügyminiszter közölte, országa nem járul hozzá, hogy kikötőibe vagy felségvizeire atomfegyverrel felszerelt hadihajók fussanak be Csütörtök: Rasid Karami, a libanoni kormány lemondott elnöke Damaszkuszban tárgyalt Khaddam szíriai alelnökkel Péntek: Delhiben megkezdődött az el nem kötelezettek mozgalma koordinációs irodájának rendkívüli ülésszaka a namíbiai kérdésről Közép-Amerika Bizonytalanság-fokozás Több körülmény arra utal, hogy a közép-amerikai válság valamiféle fordulóponthoz közeledik - csak épp azt nem tudni, milyen irányban, ugyanis a katonai megoldás és a tárgyalásos rendezés érdekében egyaránt történnek erőfeszítések. Ez a bizonytalanság egyébként kezdettől fogva az USA taktikájának egyik alappillére: szüntelen harci készültségben tartani és fokozatosan kimeríteni, ill. washingtoni szájízű kompromisz- szumokra kényszeríteni a „legfőbb ellenségnek“ számító Nicaraguát. Utalni kell itt még egy múlt heti eseményre: a Contadora-csoport és a közép-amerikai országok képviselőinek panamavárosi értekezletére. A washingtoni várakozásokkal ellentétben a Contadora- államok nem gyakoroltak nyomást Nicaraguára Reagan korábbi „béketervének“ (Managua ezt egyértelmű ultimátumként értékelte) elfogadása érdekében. Ehelyett a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elve iránti elkötelezettségüket hangsúlyozták. Reagan ultimátumának lényege, hogy a sandinista kormány 60 napon belül kezdjen tárgyalásokat a fegyveres ellenforradalmárokkal, és teljesítse azok minden követelését, ellenkező esetben az USA folytatja az ellenforradalmárok hivatalos támogatását. Ez lenne tehát a „béketerv“, amely nyilvánvalóan csupán a kongresszust hivatott meggyőzni a Fehér Ház tárgyalási szándékáról. Valójában azonban Reagan is tisztában van azzal, hogy Managua ezt nem fogadhatja el, s így azzal számol, szabad lesz az út a nicaraguai kormány megdöntésére irányuló lépések előtt (ezek részéként foghatók föl a hondurasi határtérségben szüntelenül folyó hadgyakorlatok: melyeknek újabb szakasza épp csütörtökön kezdődött meg) A közvetlen amerikai katonai beavatkozást nem zárja ki az a jelentés sem, amelyet Reagan elnök készített a törvényhozás számára, s amelynek titkos részleteit a napokban a New York Times hozta nyilvánosságra. A jelentés persze úgy fogalmaz: „ha minden más eszköz csődöt mond a térségben“. Márpedig a „más eszközök“ között nem szerepel a tárgyalás, csak a kontráknak nyújtott támogatás, a „baráti“ országok katonai segélyezése, az erődemonstrációk folytatása, egyszóval a végsőkig kiélezett katonai nyomás Nicaraguára. Az ellenforradalmároknak szánt ominózus 14 millió dolláros amerikai támogatás kongresszusi jóváhagyása Reagan számára azért fontos, mert ilyen esetben felhatalmazást kapna arra, hogy mindent megtegyen a sandinista kormányzat megdöntésére. Éppen a fenti összeg folyósítása érdekében fejt ki az elnök a jövő keddre meghirdetett szenátusi és képviselőházi szavazás előtt fergeteges „meg- dolgozási“ kampányt. Ennek részeként találkozott a hét elején a nicaraguai kontrák képviselőivel, ill. a politikáját támogató ismert politikusokkal (Shultz, McFarlane, Kirkpatrick, Schlesinger, Brzezins- ki, Kissinger). Nicaragua tehát szorított helyzetben van, gazdaságilag atalpra- állás nem képzelhető el a katonai fenyegetés megszűnése nélkül. Ennek enyhítése céljából Daniel Ortega államfő a héten bejelentette: ha az amerikai kongresszus nem hagyja jóvá a 14 millió dollárt, Managua „a legérzékenyebb területeken kész bizonyos gesztusokat tenni“. Nos, hogy ez mit takar, egyelőre nem tudni, részletek nem kerültek nyilvánosságra. Annyit azonban tudatosítani kell: Nicaragua létéért, a fennmaradásért küzd. Egyébként a törvényhozásban is jelentős ellenzéke van a kontrák támogatásának, mégis félő, hogy- akár az MX rakéták gyártására szánt összeg elfogadtatása során -ezúttal is Reagan kerekedik felül. Ennek ellenére igaz marad William Proxmire demokrata párti szenátor szerdai kijelentése, miszerint: „A nicaraguai ellenforradalmárok éppen úgy a szabadság harcosai, mint az MX rakéták a béke megőrzésének eszközei...“ Libanon Kiújult feszültségek Heves harcok Bejrútban és a dél-libanoni Szidónban, majd több tűzszüneti kísérlet, s viszonylagos nyugalom, továbbá Rasid Karami miniszterelnök lemondása- ezek a hét legfontosabb libanoni eseményei, amelyek alig adnak reményt a hosszan húzódó válság rendezésére. Rádiójelentések szerint a keddi és szerdai nyugat-bejrúti harcokban legalább 35-en haltak meg, a sebesültek száma meghaladja a 160-at, s az anyagi kár is igen jelentős. Az utcai összecsapásokban a síita és a drúz milícisták alakulatai ütköztek meg a szunnita Murabitun mozgalom egységeivel, amelyek oldalán palesztin harcosok is bekapcsolódtak a harcokba. A baloldali Nemzeti Demokratikus Front és a síita Amal mozgalom képviselői csütörtökön már azt jelentették be, ellenőrzik Bejrút nyugati részét, és sikerült megakadályozniuk a reakciós erőket abban, hogy a Libanon belső megosztására irányuló izraeli terveket megvalósítsák. A két szervezet egyébként közös hadműveleti törzset és készenléti alakulatokat hozott létre, amelyek a reguláris hadsereggel és a rendőrséggel együtt fogják ellenőrizni a nyugalmat a muzulmánok lakta városrészben. Egyelőre még nem világos, hogyan oldódik meg az újabb kormányválság, amely azt követően robbant ki, hogy Karami miniszter- elnök szerdán benyújtotta lemondását - tiltakozásul a libanoni ka- tonai-politikai helyzet kiéleződése ellen. Karami tavaly áprilisban alapította meg 9 tagú nemzeti koalíciós kormányát, azt remélve, hogy az ország főbb politikai-vallási csoportjainak képviselőivel karöltve ki tudja vezetni Libanont a 10 éve tartó polgárháborúból. Karami csütörtökön - immár egy átmeneti kormány ideiglenes vezetőjeként - Damaszkuszba utazott, ahol az újonnan kirobbant feszültségről tárgyalt Khaddam szíriai alelnökkel (aki a múltban már többször személyesen is hozzájárult a kedélyek lecsillapításához). A hazafias erők ugyancsak küldöttséget menesztettek Damaszkuszba. Bejrúti lapvélemények szerint a kormányválságot (tehát a fővárosban és másutt kiújult feszültséget) mihamarább meg kell oldani, ellenkező esetben Izrael és a vele együttműködő belső erők újabb feszültségeket okozhatnak, mindenekelőtt a déli országrészben. A felháborodott amerikai és nemzetközi közvélemény nyomására Reagan amerikai elnök korábbi döntését megváltoztatva jelentette be, májusban mégis ellátogat a dachaui náci koncentrációs táborba. Továbbra is nagy vihart kavar azonban, hogy az elnök nem mond le a bitburgi katonai temető meglátogatásáról. Ezt a döntését csütörtökön megerősítette. Bit- burgban vannak eltemetve a második világháború alatt a szövetséges haderők ellen harcoló SS-egységek tagjai. Reagan koszorút is el akar helyezni egy sírhelyen - mindezt a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójának előestéjén! Képünkön: SS-katonák sírjai a bitburgi temetőben (Telefoto - ČSTK) PAPUCSEK GERGELY A személytelenség kifejezésének buktatói Egyik járási lapunkban az erdőgazdaság tervteljesítésével kapcsolatban ezt írja a riporter, illetve valószínűleg így fordították le magyarra a szavait: ,,A terv minden évben teljesült, sőt túl is lépődött.“ Ugyanabban a számban a biztosításról is cikket közöl a lap, tájékoztató cikket, s ebben az egyik biztosításfajtáról ezt olvashatjuk: „A biztosítás egy évre kötődik meg.“ Nyilván ez a mondat is fordítás útján került a lapba. Bizonyára észrevette minden olvasónk, mi a furcsa, a szokatlan ezekben a mondatokban: a terv teljesült, sőt túl is lépődött, s a biztosítás megkötődik. Nem így szoktuk ezt mondani a magyarban. Hiszen ami teljesül, az vagy magától, vagy nem fontos, hogyan válik valóra. Mint például a kívánság vagy a vágy. De aminek a valóra válásáért dolgozni kell, azt már teljesítik. Mint például a tervet, feladatot stb. Ezt nyilván a fordító is tudta, s valószínűleg nem is azt akarta kifejezni, hogy a terv csak úgy magától teljesült, hanem személytelenséget kifejező igealakot keresett itt is, mint a túllépődön, megkötődik, igék is bizonyítják; olyan igealakot, amely nem fejezi ki pontosan, ki teljesítette a tervet, mert ez nem fontos, illetve többen teljesítették. A szlovák nyelv a sa vonatkozó névmás segítségével gyakran fejez ki személytelen cselekvést: Plniť sa, prekročiť sa, uzavrieť sa. A magyarban azonban nem mindig fordíthatók ezek az igék a szenvedő igét helyettesítő bármelyik igealakkal, mert szokatlannak érezzük őket az adott szövegben. Volt a magyarban szenvedő ige, nem is olyan régen, de kiüldözték, használatát idegen hatásnak tulajdonították. Az -atik, -etik, -tátik, -tetik, képzős igék voltak ezek. Segítségükkel köny- nyedén kifejezhette volna a fordító a szlovák igék jelentését. Például: „A biztosítás *egy évre köttetik“. De ma már ez is régiesnek, furcsának hatna, tehát nem ajánlhatjuk megoldásként. Hiába tudjuk már, hogy a szenvedő ige nem idegen hatásra keletkezett, hanem ősi kifejező eszköze volt nyelvünknek, vissza már nem hozhatjuk. Noha azt is tudjuk, hogy szükség volna rá olykor. Pótlására terjengős kifejezéseket vagyunk kénytelenek használni, mint például: előadásra kerül, kifejezésre jut, megoldást nyer stb. Itt-ott felbukkan még egy-egy szenvedő alak is: viseltetik valahogyan valaki iránt, engedtessék meg stb. Ezeket ma már természetesen nem üldözzük. Kétségtelen, hogy az -ódik, -ódik, képzős igével gyakran helyettesítjük a kiszorult szenvedő alakokat. Például az előbb említett és hibáztatott kifejezésre jut, megoldást nyer helyett is ezt ajánljuk: kifejeződik, megoldódik, mert az egykor helyes kifejeztetik, megoldatik nem állítható vissza régi jogaiba. De a tervvel kapcsolatban a túllépódik, a biztosítással kapcsolatban a megkötődik bizony szokatlan kifejezés. De ha az -ódik, -ődik képzős igék szokatlanok bizonyos esetekben a szenvedő cselekvés kifejezésére, még mindig találhatunk más megoldást. A személytelenséget ugyanis a magyarban gyakran fejezzük ki a határozatlan alanyt kifejező cselekvő igealakkal. Legtöbbször a többes szám harmadik személyű ragos alakkal. Ha például azt mondjuk: „Besoroztak katonának“ vagy „Megjavították az órámat“, nem közöltük, kik soroztak be, azt sem kik javították meg, illetve ki javította meg az órát. Kifejezhette volna tehát a fordító a személytelen cselekvést így is: „a tervet minden évben teljesítették, sőt túl is teljesítették.“ (Túllépni a tervet ugyanis mást jelent, mint túlteljesíteni.) A másik mondat meg így lett volna helyes: “ A biztosítást egy évre kötik.“ De gyakran fordítjuk a személytelenséget kifejező igealakokat határozott alanyú mondatokkal is, ha szövegből úgyis kiderül, kik a cselekvés végzői. Tehát így is jó lett volna mindkét mondat: ,,Az erdészet dolgozói a tervet minden évben teljesítették, sőt túl is teljesítették“; ,,A biztosító egy évre köti a féllel a biztosítást.“ JAKAB ISTVÁN Minél kevesebb szó... A spanyol barokk egyik óriásának, Baltasar Graciánnak Az életbölcsesség kézikönyve című, tavaly ismét kiadott könyvecskéjéből másolok ide egy-két jellemző sort! „Mindig ráérsz kimondani egy szót, de visszavonni nem. Beszélj úgy, mintha végrendelkeznél: minél kevesebb szó, annál kevesebb pör.“ Nos, úgy látom, hogy rohanó korunkban sok ember egyszerűen nem ér rá végiggondolni a mondandóját sem. A hőn óhajtott „kevesebb szó“ eszménye pedig olykor a bőbeszédűség sajátos megnyilatkozása által hiúsul meg. Nem kiszerkesztés kíván lenni ez a kis példatár, hanem inkább arra intés: Grácián címünkben is idézett kérése a ma emberének, a jelenkor szóban megnyilatkozójának is programot ad. Legelőször is erre a duplázásra érdemes fölfigyelnünk: „... elsősorban és mindenekelőtt a borkombinát célját szolgálja.“ Érezzük bizonyára: az egyik is elegendő volna! Hallhatunk időnként ilyen vagy ehhez hasonló jelzőfüzért: „ . ahol az állandó, a stabil, a fix minőséget tudjuk elérni.“ Kissé kajánul hozzáteszem: csupán azt sajnáltam, hogy a konstans és a permanens szó már nem hangzott el. Magyar ember lévén a választhatók közül nyilván az elsőre, az egyetlen magyar jelzőre szavazok: ,,az állandó minőség“-re. Egy sportember nyilatkozatából: ,,Nagyon kihangsúlyozottan aláhúztam a taktikai értekezleten...“ Ez már - triplázás, azaz háromszoros fölös agyonhangsúlyozása a mondandónak. Szerintem csupán epnyit kellett volna mondania az illető sportszemélyiségnek: Nagyon (vagy: jól, alaposan) megmondtam a taktikai értekezleten. Vagy: Hangsúlyozottan (= nyomatékosan) megmondtam ... Sőt talán ennyivel is beérhetné: Az értekezleten azt is hangsúlyoztam, hogy .. HOLCZER JÓZSEF