Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1985-04-03 / 79. szám, szerda
A szocializmus és a világbéke védelmének szolgálatában Ünnepi gyűlés Bratislava felszabadításának 40. évfordulója alkalmából Megvalósítjuk Szlovákia fővárosa fejlesztésének feladatait (Folytatás az 1. oldalról) megvédésében" - logikus folytatása volt a reakciós erők egyesítését szolgáló politikának, amely a Szovjetunió és a szocializmus ellen irányul. Érthető - mondotta a szónok hogy a szocialista országok ebben a helyzetben nem nézhették tétlenül a Nyugat katonai készülődését. A NATO-tagországokat figyelmeztették tevékenységük veszélyességére és az ötvenes évek első felében több konkrét lépést tettek az érlelődő problémák megoldására. Az imperialista államok úgynevezett tömbpolitikájával szemben javasolták az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtését, olyan rendszerét, amelyben minden európai ország részt vett volna. A NATO tagjai a szocialista országok javaslatait, kezdeményezéseit rendre elutasították, és az észak-atlanti paktum megerősítésére törekedtek. Ennek eredményeként Európában új katonai-politikai helyzet alakult ki. Világossá vált, hogy a kétoldalú szerződések rendszere, amellyel akkor a szocialista országok rendelkeztek, nem elegendő biztonságuk garantálására. Szükségessé vált, hogy a NATO-ba és más csoportosulásokba tömörült imperializmus erőivel a szocialista országok közös katonai-politikai erejét állítsák szembe. Bár a Varsói Szerződés megalakítása a szocialista országok biztonságának veszélyeztetésére adott közvetlen válasz volt, nem tekinthetünk rá úgy, mint csak a hidegháború kibontakoztatása nyomán született reagálásra. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa után a Varsói Szerződés a szocialista országok második közös szervezete lett, s a szocialista világrendszer szerves részévé vált. Tevékenységével szorosan összefügg a világszocializmus egész további fejlődése. Az elfogadott határozatokban, a politikai gyakorlatban a Varsói Szerződés védelmi intézkedéseiben visszatükröződik a szocialista országok egysége, összeforrottsága megszilárdításának folyamata. A Varsói Szerződés mint a szocialista országok szövetsége megalakulása óta kizárólag védelmi célokat követ. Soha senkit nem fenyegetett és nem fenyeget. A Varsói Szerződés harminc esztendeje a szocializmus szilárd pajzsa, a világbéke megőrzésének hatékony eszköze. Tagállamai döntéseikkel, akcióikkal nem egy esetben hiúsították meg az imperializrpus azon szándékait, hogy új kónfliktusokba rántsa bele a népeket. A Varsói Szerződés tagállamai döntő mértékben járulnak hozzá a béke és biztonság megőrzéséhez, főleg Európában. Igyekezetüknek köszönhetően a hetvenes években egész sor jelentős szerződés és megállapodás aláírására került sor, amelyek hozzájárultak a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, és lehetőséget teremtettek a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséhez. A háború utáni fejlődés meggyőzően dokumentálja, hogy a szocialista vívmányok közös vé- delmezése és az európai vagy a világbéke megvédése között szoros az összefüggés. A szocialista közösség országai azáltal, hogy megvédik biztonságukat, védelmezik azt is, ami minden nemzet számára a legfontosabb: az általános békét és biztonságot. A szocialista közösség katonai védelme az imperializmus elleni osztályharc és a tőkés országok azon igyekezete elleni küzdelem szerves része, hogy a kapitalizmus és a szocializmus közötti történelmi ellentétet háborúval oldják meg. Polednik elvtárs a továbbiakban emlékeztetett arra, tiogy a Szovjetunió és más szocialista országok határozottan ellenezték és ellenzik a világ katonai tömbökre történő felosztását, s nemegyszer javasolták a nyugati országoknak, hogy egyidejűleg oszlassák fel a NATO-t és a Varsói Szerződést. A NATO-államok azonban ezt sosem fogadták el. Ellenkezőleg: továbbra is a szervezet erősítésére, a katonai kiadások növelésére, a világ különböző térségeiben való katonai jelenlétük és a lázas nukleáris fegyverkezés fokozására törekednek. Egyértelmű tehát, hogy amíg létezik az agresszív katonai tömb, a NATO, addig a szocialista országoknak erre összehangolt békés külpolitikájukkal, védelmi készültségük fokozásával kell reagálniuk. A nemzetközi helyzet elemzése során Jindrich Polednik rámutatott az USA azon veszélyes igyekezetére, hogy katonai-stratégiai fölénybe kerüljön a Szovjetunióval és más szocialista országokkal szemben, s elítélte Washingtonnak a világűr militarizálását célzó terveit. Mint mondotta, az eddigi fejlődés érzékelteti, hogy az imperializmus nem törődik bele a világon uralkodó jelenlegi helyzetbe, a szocialista országok befolyásának növekedésébe. Nem hajlandó tudomásul venni, hogy a szocializmus ma a világ jelentős részén megmásíthatatlan realitássá vált, és nem lehet veszélyeztetni, megsemmisíteni sem politikai, sem gazdasági, sem pedig katonai zsarolással, mindez azonban nem jelenti azt, hogy az imperialista szándékokat tétlenül kell néznünk. E szempontból elsőrendű feladatunknak tartjuk a szocialista közösség országai egységének szilárdítását, sokoldalú együttműködésük elmélyítését. Az imperialista politikával elkerülhetetlenül szükséges szembeállítani a reális békés alternatívát. Ez kifejezésre jut az SZKP XXVI. kongresszusának határozataiban, a legfelsőbb szovjet vezetők nyilatkozataiban, a Varsói Szerződés tagországainak közös javaslataiban. Főleg a Varsói Szerződés 1983 januárjában közzétett prágai Politikai Nyilatkozatára, a szocialista országok legfelsőbb párt- és állami vezetőinek 1983 júniusában Moszkvában megtartott találkozójáról kiadott nyilatkozatra s a KGST múlt évi legfelsőbb szintű tanácskozásáról kiadott dokumentumra gondolunk. Ugyancsak ez jutott kifejezésre a közelmúltban Moszkvában, amikor Mihail Gorbacsov elvtárs találkozott a Varsói Szerződés tagországai párt- és állami küldöttségeinek vezetőivel. Jindrich Polednik elvtárs a továbbiakban elmondotta, hogy a CSSZSZK mipt a szocialista világrendszer szilárd tagja külpolitikájában a proletár internacionalizmusnak és a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elveit követi. A CSKP XVI. kongresszusán kitűzött irányvonal szellemében, a Szovjetunióval és más testvéri szocialista országokkal folytatott összehangolt eljárással törekszünk a kölcsönösen előnyös együttműködésre minden állammal, amely megértést és jóakaratot tanúsít. Hazánk nagy nemzetközi aktivitását és tekintélyét igazolja, hogy jelenleg 60 kormányközi és 1250 kormányon kívüli szervezetnek vagyunk a tagja, és 137 országgal tartunk fenn diplomáciai kapcsolatot. Beszédének végén Polednik elvtárs hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés jubileumára a német faiszmus és a japán militarizmus feletti győzelem 40., a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca tetőzése és hazánk felszabadulása 40. évfordulójának évében kerül sor. Ezzel kapcsolatban kiemelte: az elmúlt évtizedek legfontosabb történelmi tanulsága az, hogy addig kell harcolni a háború ellen, amíg nem kezdődött meg. Milán Václavik vezérezredes, hazánk nemzetvédelmi minisztere A CSSZSZK a Varsói Szerződés szilárd tagja című előadásában mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a Varsói Szerződés tagországai viselték és viselik a nemzetközi imperializmus elleni küzdelem fő terhét, szembeszállnak fő erőivel, és hozzájárulnak a háborús veszély elhárításához. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában a szocializmus védelme igényes és hosszú távú feladat, amely az olyan körülmények között, amikor lehetséges az atomfegyverek alkalmazása, egyre bonyolultabb és egyre terjedelmesebb. A szocialista közösség országainak kommunista és munkáspártjai e feladat teljesítésekor a szocialista haza védelméről szóló lenini tanításból indulnak ki, s továbbfejlesztik azt. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Közép-Európa stratégiailag fontos térségében fekszik. Az osztályszempontból megosztott világ határán, a két ellentétes társadalmi rendszer határán terül el. Ez a tény megnyilvánul hazánk nemzetközi helyzetében, abban a szerepben, amelyet a szocializmus és kapitalizmus közötti osztályharcban betölt. Nemcsak a mai világ realitása, hanem a történelmi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy Csehszlovákia biztonsága csak a Szovjetunióval és más szocialista országokkal szövetségben garantálható megbízhatóan. Vác- lavík elvtárs a továbbiakban rámutatott, hogy az imperializmus jelenlegi politikájának lényege a „közvetlen konfrontációról“ szóló koncepcióban tükröződik visz- sza. Ez fejezi ki a legsűrítettebben az amerikai állami stratégiát, amely nem csupán a politikai és gazdasági nyomással, a lélektani hadviseléssel számol, hanem az erővel való fenyegetést vagy az erő esetleges alkalmazását tartja a legfontosabb célnak, esetleg az adott helyzettől függően az egyedüli eszköznek szándékai elérése érdekében. Ennek legfontosabb eszköze az észak-atlanti paktum, amelynek katonapolitikáját az USA érdekeinek rendelték alá. A nemzetvédelmi miniszter a továbbiakban elemezte a „rugalmas reagálás" elméletét, amely a NATO katonai-stratégiai koncepciójának az alapját képezi, s amelynek célja, hogy az úgynevezett kollektív elrettentés minden összetevője terén fölénybe kerüljenek. A szónok a továbbiakban a nyugat-európai rakétatelepítés veszélyességével és a szocialista országok válaszintézkedéseinek szükségességével foglalkozott. Rámutatott az USA űrfegyverkezési terveire és arra, hogy a NATO gyors ütemben fejleszti hagyományos fegyveres erőit is. Aláhúzta, hogy a Varsói Szerződés fennállásának harminc esztendeje alatt a tagországok a Szovjetunióval az élen már számtalanszor meghiúsították az imperialista erők azon igyekezetét, hogy felborítsák a katonai egyensúlyt. A nemzetvédelmi miniszter a Varsói Szerződés tagországainak együttműködéséről szólva aláhúzta, hogy ez kiterjed a katonai élet minden területére, s mindenekelőtt az egyes tagországok védelmi képességének fokozására, hadseregeinek tökéletesítésére irányul. A CSKP Központi Bizottsága és annak főtitkára, államelnökünk, Gustáv Husák elvtárs - aki egyben a fegyveres erők főparancsnoki tisztét is betölti - személyes gondoskodásának, továbbá a szövetségi kormány, és a képviselőtestületek tevékenységének köszönhetően hadseregünk rendelkezik a korszerűsítéshez szükséges minden eszközzel, összhangban a szocializmus védelmének szükségleteivel - hangsúlyozta Milán Václavik. Megemlékeztek a város felszabadulásának jubileumáról (ČSTK) - Ünnepi gyűlést tartottak tegnap Galántán (Galanta) a város felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából. Jelen volt a szaratovi területi pártbizottság küldöttsége Nyikolaj Alekszand- rovnak, a szaratovi területi tanács végrehajtó bizottsága elnökének a vezetésével és Szergej Kavu- nov, a bratislavai szovjet főkonzulátus konzulja. A járás dinamikus fejlődését ünnepi beszédében Ivan Knoutek, a nyugat-szlovákiai" kerület* pártbizottság titkára méltatta. (ČSTK) - Ünnepi gyűlést rendezett tegnap a bratislavai városi pártbizottság, a Szlovák Nemzeti Front városi bizottsága, és a fővárosi nemzeti bizottság a szlovák főváros felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából. Jelen volt Prága küldöttsége Antonín Ka- peknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a városi pártbizottság vezető titkárának vezetésével és a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság küldöttsége Imrich Stra- pecnak, a pártbizottság titkárának vezetésével. Ugyancsak a díszemelvényen foglaltak helyet Bratislava testvérvárosainak delegációi: Kijev, a hős város küldöttsége Jurij Jelcsenkónak, a kijevi városi pártbizottság első titkárának vezetésével, a bulgáriai Rusze küldöttsége Ivan Andrejevnek, a ru- szei területi pártbizottság titkárának vezetésével és a lengyelországi Krakkó küldöttsége, melyet Józef Gregorzcik, a krakkói kerületi pártbizottság titkára vezetett. Ott volt továbbá Jurij Kanda- lov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja, további konzuláris hivatalok képviselői, Pjotr Szucskov ezredes, a bratislavai szovjet katonai parancsnokság képviselője és más személyiségek. Az ünnepi gyűlésen jelen voltak pártunk veterán tagjai, az antifasiszta ellenállás résztvevői, a csehszlovák néphadsereg és a népi milícia tagjai, a vállalatok, üzemek, a tudomány, az oktatás és a kultúra legjobb dolgozói, valamint az ifjúság képviselői. A csehszlovák és a szovjet himnusz elhangzása után Jurij Levitan, a legendás rádióbemondó hangjával felvételről bejátszották a szovjet fegyveres erők főparancsnokának Bratislava felszabadításával kapcsolatos parancsát. A gyűlést ezután Ladislav Martinék, Bratislava főpolgármes(Folytatás az 1. oldalról) A két ország himnuszának elhangzása után az ünnepi gyűlést Tomáš Trávníček nyitotta meg, majd Rudolf Rohlíček mondott beszédet. Ezután Kovács Béla üdvözölte az egybegyűlteket. A gyűlés hivatalos része az In- ternacionálé hangjaival ért véget, majd kulturális műsor következett. Ugyanebből az alkalomból tegnap a bratislavai Primáši palotában is ünnepi gyűlést tartottak. Jelen volt az SZLKP KB, a Szlovák Nemzeti Front KB, a Szlovák Nemzeti Tanács és a szlovák kormány küldöttsége Miloslav Hruš- kovičnak, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, az SZLKP KB titkárának vezetésével. A delegáció további tagjai a következők voltak: Krocsány Dezső, az SZNT alel- nöke, Pavel Hrivnák szlovák miniszterelnök-helyettes, FedorGul- la, a Szlovák Nemzeti Front KB alelnöke, Ján Udvardy, az SZLKP KB osztályvezető-helyettese és Ladislav Martinčák, Bratislava főpolgármester-helyettese. Részt vettek az ünnepi gyűlésen a szlovák főváros és a nyugat-szlovákiai kerület párt- és állami szerveinek tisztségviselői, valamint a csehszlovák néphadsereg, a népi milícia és a Szlovák Belügyminisztérium képviselői. Megjelent Szapora Sándor, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzulja, s ott voltak a többi bratislavai konzuláris hivatal képviselői is. A két ország himnuszának elhangzása után az ünnepi gyűlést Benyó Máté, a Szlovák Nemzeti Front KB titkára nyitotta meg, majd Pavel Hrivnák mondott ünnepi beszédet. Csehszlovákia népe - mondotta - érdeklődéssel kíséri azokat a nagy változásokat, amelyek az MSZMP vezetésével az elmúlt években déli szomszédainknál lezajlottak. A magyar nép által a négy évtized alatt megtett út bizonyítja, hogy a történelmi alkalmat kihasználva sikeresen építi a fejlett szocialista társadalmat. A továbbiakban országaink tere nyitotta meg. Ünnepi beszédet Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a városi pártbizottság vezető titkára mondott: A felszabadulás napja, 1945. április 4-e - mondotta többek között -, az új, szabad Bratislava születésnapja, forradalmi történetének betetőzése, városunk és államunk szocialista jelenének és kommunista jövőjének fontos feltétele lett. Olyan mérföldkő, amely szabad, a város történetében eddig nem látott fejlődést indított el, s a politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi élet új szakaszát nyitotta meg. Csehszlovákia és Bratislava szovjet katonák által kiharcolt szabadsága számunkra békét, kenyeret, munkát, emberhez méltó életet, szocializmust jelentett és jelent. Az elmúlt negyven esztendőben szocialista hazánkban valóra váltak azon harcosok nemzedékeinek legmerészebb álmai és tervei, akik az igazságos társadalmi rendszerért küzdöttek. Bratislava, Szlovákia politikai, gazdasági és kulturális központja fejlesztésének feladatait a munkásosztály, a dolgozók és a lakosok a városi pártbizottság vezetésével sikeresen megvalósítják. Bratislava ma szocialista emberi közösség, mindkét nemzetünknek és hazánk nemzetiségeinek fiai élnek és dolgoznak itt. Šlapka elvtárs a továbbiakban kiemelte: a nemzeti felszabadító harc történelmi öröksége és a szocializmus építésének időszaka minden becsületes embert és őszinte hazafit a szocialista haza és a szlovák főváros továbbfejlesztéséért végzett alkotó munkára kötelez. A gyűlés hivatalos része az In- ternacionálé hangjaival ért véget, majd kulturális műsor következett. együttműködésével foglalkozott. Kiemelte, hogy a két ország kapcsolatai sokoldalúan fejlődnek a CSKP és az MSZMP gazdaságpolitikai céljainak megfelelően. Beszédének befejező részében kiemelte, hogy a Magyar Népköztársaság a szocialista közösség szilárd láncszeme. Szövetségeseivel együtt küzd a békéért, az atomháború veszélye ellen, a nemzetközi enyhülésért és a békés egymás mellett élésért. Utána Szapora Sándor főkonzul üdvözölte az ünnepi gyűlés résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy április 4-én Magyarországon őszinte hálával gondolnak a szovjet nép és más nemzetek fiaira, akik Magyarország szabadságáért, a hitleri fasizmus és nyilas kiszolgálóik ellen küzdöttek. A továbbiakban rámutatott azokra a sikerekre, amelyeket a magyar nép a szocialista társadalom építése terén elért, valamint az ország gazdasági, szociális és kulturális fejlesztésének távlataira, amelyeket az MSZMP nemrég tartott XIII. kongresszusa körvonalazott. Találkozó Budapesten (ČSTK) - Kádár János, az MSZMP főtitkára, Losonczi Pál, az MNK Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György magyar kormányfő Budapesten tegnap találkoztak Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia az NDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének vezetőivel, akik a Magyarország felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre érkeztek Budapestre. A csehszlovák delegációt Josef Korčák, a CSKP KB Elnökségének tagja, a cseh kormány elnöke vezeti. A szovjet küldöttség élén Va- szilij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének első alelnöke áll. Ünnepi ülés Prágában és Bratislavában ÚJ szú 2 1985. IV. 3.
