Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1985-04-25 / 97. szám, csütörtök

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Gustáv Husák elvtárs eszmecserét folytat vendégével (ČSTK-felvétel) Áttekintették a két testvérpárt együttműködésének kérdéseit Gustáv Husák fogadta Tadeusz Porebskit SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Korszerű munkaszervezés A munkaszervezés korszerű formái gyorsan törnek utat a gya­korlatban. Különösen érvényes ez a brigádrendszerű munka- szervezésre és javadalmazásra, melynek meghonosítását a CSKP KB tavaly áprilisban megtartott 10. ülése is szorgal­mazta. Rámutatott, hogy ez a progresszív munkaszervezési forma szavatolja az érdem szerinti munkadijazás elvének érvé­nyesítését, a munkafegyelem és rend szilárdítását. Általa a mun­kafegyelem és a rend szilárdítása, a munkatermelékenység és a gazdaságosság javítását célzó igyekezet valóban a dolgozó kollektívák saját ügyévé válik. Kedvező tapasztalatainkat nem túl hosszú idő alatt szereztük, de a tények így is önmagukért beszélnek és meggyőzőek. A nyolcvanas évek elején egyes kiemelt kollektívákban kísérlet­képpen vezették be a brigádrendszerü munkaszervezést és javadalmazást, ám 1985 elején már 2000 kollektíva tette magá­évá. Egyebek közt azzal a céllal, hogy a kollektívák jogköre és felelőssége kiszélesedjen. Az eddigi tapasztalatok azért hatnak kedvezően a munkaszervezés és javadalmazás e formájának terjedésére, mert az úttörő szerepet vállalt kollektívák hetven százaléka jobb gazdasági eredményeket ért el, mint a hagyomá­nyos módszert alkalmazó kollektívák. Különösen elütő a különb­ség a munkatermelékenység növelésében. Akadtak olyan kol­lektívák is, melyek a brigádrendszerű munkaszervezés és java­dalmazás meghonosítása ellenére nem teljesítették tervfelada­tukat. Ám ez csak kivételes esetekben fordult elő, ráadásul általában ott, ahol nem elég gondosan készítették elő a brigád­forma bevezetését. Ott viszont, ahol megfelelő fontosságot tulajdonítottak a kol­lektíva vagy kollektívák tagjai és vezetői kiválasztásának, fela­dataik megjelölésének, vállalásaik teljesítése feltételei biztosítá­sának, az eredmények sem maradtak el. Igen kedvező tapaszta­latokra tettek szert például a gajaryi Csehszlovák-Szovjet Barát­ság Efsz-ben, ahol már az egész szövetkezetben ezt a munka- szervezési és javadalmazási formát alkalmazzák. A Senicai Állami Gazdaság Horné Suroviny-i gazdasági udvarán egy 20 tagú tehéngondozó kollektíva alkalmazza sikerrel ezt a szerve­zési formát. A bribádtagok saját magukkal szemben támasztott fő követelményei: a munkafegyelem, a következetesség és a lelkiismeretesség. Aki ehhez nem hajlandó igazodni, azt a tagság kizárja. Ketten ki is váltak a brigádból. A őadcai járásban levő Olešnái Efsz-ben a brigádrendszerű munkaszer­vezés és javadalmazás bevezetésével oldották meg azokat a gondokat, melyek korábban a burgonyatermesztés tervfelada­tainak teljesítését hátráltatták. Jó példát az iparból is nem egyet említhetünk. A Považská Bystrica-i járásban az ipari vállalatok közül az első kollektíva a púchovi Május 1 Gumigyárban kezdte alkalmazni a brigád­rendszerü munkaszervezést és jutalmazást. A másfél éve alakult 61 tagú kollektíva vezetője Peter Krajčír. Az elsőket természete­sen továbbiak követték, s 1984 végére már csaknem 1000 dolgozó, munkáját jutalmazták a brigádrendszer elvei alapján. Hogy a bátrak példája mennyire vonzó, azt mi sem bizonyítja meggyőzőbben: idén további 5 kollektíva (több mint 500 dol­gozó) teszi magáévá a brigádrendszerű munkaszervezést. Sike­resen alkalmazzák az ifjúsági brigádok is, köztük az, melynek Zdenék Pastorek a vezetője. Tagjai kiváló minőségű munkát végeznek, jelentős mennyiségű nyersanyagot takarítanak meg. Ezenkívül bővítik szakképzettségüket, ami lehetővé teszi, hogy esetleg hiányzó társaikat helyettesíteni tudják, s így a termelési tervfeladatokat nemcsak globálisan képesek teljesíteni, hanem műszakonként is. A kollektíva prémiumát az egyes dolgozóknak a brigádtanács konkrét javaslata alapján osztják el. Ez azért fontos, mert a tanácsnak egyebek közt a müszakmesterek a tagjai, akik pontosan tudják, ki milyen munkát végzett. A bri­gád eredményeire jellemző, hogy tavaly 1,3 millió koronával csökkentette az önköltségeket. Olykor nehézségekkel is meg kell küzdenie a kollektívának. Tavaly például akadozott a termé­keik elszállítása, ami viszont már nem a brigádon múlott. Ezért a vállalat vezetőségéhez fordultak, hogy teremtsék meg munká­juk végzésének a feltételeit. Az eredmény nem is maradt el. A humennéi Chemlon vállalatban először két kollektíva fogadta el (1983-ban) a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás elvét. Ám erre csak hosszű, gondos előkészítés után került sor. Vagyis előbb újraértékelték a műszaki normákat, pontosan leszögezték a bricjád anyagi érdekeltségének feltéte­leit. Megállapították, hogy mennyi pont jár a dolgozónak a minőségi mutatók teljesítéséért, a munkafegyelem megtartásá­ért, mi illeti meg szakképzettsége növeléséért stb. Természete­sen azt is pontosan meghatározták, miért vonnak le a jutalma­zásnál figyelembe vett pontokból. Az első három hónapban 22 esetben szükség is volt a prémium „megrövidítésére“. A globá­lis eredmény azonban már akkor pozitív volt, hiszen a kollektí­vák tagjai havonta átlagban 58 koronával többet találtak a borí­tékban. Itt az átlag szó különösen hangsúlyos, mivel olyan is akadt, aki 200-250 koronával többet kapott. A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás hasz­nosságához nem fér kétség, hiszen számokban, gazdasági eredményekben is kimutatható. Legalább ilyen fontos emberfor­máló, nevelő hatása is, hiszen a brigádokban szinte a szó szoros értelmében érvényesül az az alapelv, amely szerint mindenki a saját munkahelyének a gazdája. Ugyanakkor az egyén felelős­séget érez az egész kollektíváért, a közösség pedig egyes tagjaiért. Érthető, hogy a pártszervezetek, a szakszervezetek és a gazdasági vezetőkkel karöltve támogatják e haladó munka- szervezési és jutalmazási forma minéj szélesebb körű elterjesz­tését, s tagjaiktól elvárják, hogy kollektívájukban példát mutas­sanak a feladatok teljesítésében/ füLÖP IMRE ■ ■ ■ ■ (ČSTK) - A CSKP Központi Bizottságának meghívására teg­nap munkalátogatásra hazánkba érkezett Tadeusz Porebski, a LEMP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára. A lengyel vendéget Mikuláš Beňonak, a CSKP KB titkárának jelenlétében fogadta Gustáv Hu­sák, a CSKP KB főtitkára, köztár­sasági elnök. Az elvtársi légkörű megbeszé­lésen tájékoztatták egymást a CSKP, illetve a LEMP tevékeny­ségéről, valamint a két ország helyzetéről. Áttekintették a két testvérpárt és ország együttműkö­désének néhány kérdését is. Mindkét fél megerősítette, hogy érdeke a kapcsolatok sokoldalú elmélyítése. Hangsúlyozták, hogy a csehszlovák-lengyel kapcsola­tok fejlődése hozzájárul Csehszlo­vákiában és Lengyelországban a szocialista építés feladatainak sikeres megvalósításához, a szo­cialista közösség egységének és összeforrottságának erősödésé­hez, a nemzetközi feszültség csökkentéséért a világbéke meg­őrzéséért és az atomháború ve­szélyének elhárításáért folytatott küzdelmükben. Jelen volt Andrzej Jedynak, Lengyelország csehszlovákiai nagykövete. Ugyancsak tegnap a Szakszer­vezetek Központi Tanácsának épületében a lengyel vendéget fo­gadta Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZKT elnöke. Elsősorban a szakszerve­zetek tevékenységéről, valamint a csehszlovák és a lengyel szak- szervezeti szövetség együttműkö­désének további elmélyítéséről volt szó. Tadeusz Porebski tegnap Miku­láš Beňoval, a CSKP KB titkárával is találkozott. Eszmecserét folytat­tak a CSKP és a LEMP politikai szervező munkája során szerzett tapasztalatokról, s megvitatták az e téren folytatott együttműködés további fejlesztésének időszerű kérdéseit. CSÜTÖRTÖK 1985. április 25. XXXVIII. évfolyam 97. szám Ára 50 fillér A köztársasági elnök jókívánságai (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fejez­te ki jókívánságait Antonio dós Santos Ramalho Eanes portu­gál köztársasági elnöknek or­szága nemzeti ünnepe alkal­mából. Gustáv Husák köztársasági elnök ugyancsak táviratot kül­dött Jósé Sarney de Araujo Costának, a Brazil Szövetségi Köztársaság elnökének beikta­tása alkalmából. Jozef Lenárt Hamburgban (ČSTK) - Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának küldöttsége Jozef Lenárt- tal, a CSKP KB Elnöksége tagjá­val, az SZLKP KB első titkárával az élen tegnap a Német Kommu­nista Párt Központi Bizottságának meghívására az NSZK-ba utazott. A Ruzynéi repülőtéren a kül­döttségtől Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titká­ra, valamint Michal Štefaňák, a CSKP KB osztályvezetője vett búcsút. A hamburgi repülőtéren a cseh­szlovák vendégeket Karl-Heinz Schröder, az NKP vezetősége el­nökségének tagja, Horst Boje, az NKP hamburgi tartományi bizott­ságának tagja és az NKP tartomá­nyi szervezetének más munkatár­sai üdvözölték. Jelen volt Dušan Spáčil, ha­zánk NSZK-beli nagykövete is. (Folytatás a 2. oldalon) Az egyházak és a hívők aktívan részt vesznek a szocialista építésben Ünnepi gyűlés Brnóban felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából • A résztvevők levelet küldtek Gustáv Husák köztársasági elnöknek (ČSTK) - A csehszlovákiai egyházak és vallási felekezetek legfelsőbb képviselői és küldöttei ünnepi nagygyűlést tartottak tegnap Brnóban a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca betetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója alkalmából. Václav David, a Szövetségi Gyűlés alelnöke a tizennyolc csehszlovákiai egyházat és vallási felekezetet képvi­selő több mint 300 résztvevőnek tol­mácsolta Gustáv Husák köztársasági elnöknek Alois Indrának, a Szövetsé­gi Gyűlés elnökének őszinte jókívánsá­gait. Václav David beszédében emlé­keztetett arra, hogy hazánknak a szov­jet hadsereg által történt felszabadítá­sa Csehszlovákia történelmében elő­ször megbízhatóan és végérvényesen biztosította a függetlenséget, s a hatal­mat a dolgozó nép vette át. A hívőknek az ország negyvenéves fejlesztésében való részvételéről szólva nagyra érté­kelte azt a munkát, amelyet az egyhá­zak és a hívők a szocialista társadalom építése során végeztek.- Államunk a jövőben is nagy össze­geket fog fordítani a hívők vallási szük­ségletei kielégítésének sokoldalú biz­(Folytatás a 2. oldalon) Meg kell akadályozni a fegyverkezés kiterjesztését a világűrre A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének válasza a Tudósok Világszövetségének tanulmányára (ČSTK) - Jean-Marie Legay, a Tudósok Világszövetségének (SFVP) elnöke megküldte a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének az SFVP tanulmányát, melynek címe: A lázas űrfegyverke­zést meg kell akadályozni. A tanulmány leleplezi, mekkora veszélyt jelentene a világűr katonai célú kihasználása. A dokumentumot több ország államfőinek és parlamentjeinek is megküldték. A Szovjetunió párizsi nagykö­vetsége a Legfelsőbb Tanács El­nökségének megbízásából átadta Legaynak a választ, amely leszö­gezi, hogy a Szovjetunióban jól ismerik a szövetség tevékenysé­gét. Ez arra irányul, hogy a tudo­mány és a technika eredményeit az emberiség javára haszno­sítsák. A szövetség, amelynek munká­jában olyan világszerte ismert tu­dósok vettek részt, mint például Frederic Joliot-Curie, John Bernal és Eric Burhop, jelentősen hozzá­járult és hozzájárul e nemes célok eléréséért vívott harchoz. A Szovjetunióban egyetértenek azokkal az alapvető értékelésekkel és következtetésekkel, amelyeket a dokumentum tartalmaz. Lehetet­len nem egyetérteni azzal, hogy a világűr militarizálása, mindenek­előtt az amerikai rakétavédelmi rendszer, amelyet a világűrben kí­vánnak telepíteni, jelentős mérték­ben destabilizálná a világban a stratégiai helyzetet és fokozná az atomháborús veszélyt. A tanul­mány meggyőző érvekkel tá­masztja alá, mennyire illúzóriku- sak azok az elképzelések, hogy az új típusú űrfegyverek telepítésével megszerezhető a katonai fölény és a válasz-rakétacsapás elleni megbízható védelem. A kozmikus fegyverek, mint az SFVP is alá­húzza, nem erősitik, hanem csök­kentik az általános biztonságot. A Szovjetunió arra törekszik, hogy az egész emberiség érdeké­ben megakadályozzák a világűr militarizálását és nemzetközi megállapodás szülessen az erő (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom