Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1985-04-24 / 96. szám, szerda

Néphadseregünk fontos szerepet tölt be nyugati határaink védelmében ÚJ szú 1985. IV. 24. (Folytatás az 1. oldalról) rulását a német nácizmus és a ja­pán militarizmus legyőzéséhez, torzítva elemzik a Hitler-ellenes koalíció tagjai jaltai és potsdami konferenciájának eredményeit. Megtévesztik saját országuk köz­véleményét és befolyást igyekez­nek gyakorolni a szocialista álla­mok lakosainak, főleg a fiatalabb nemzedékeknek tudatára is. Mü­veik éltetik a szovjet- és a szocia­listaellenes propagandát és széle­sítik annak medrét. Mentegetik a legagresszívabb imperialista kö­rök kalandorpolitikáját és a béke­mozgalom hatékonyságának gyöngítésére törekednek. Indra elvtárs a második világhá­ború kitörésének okairól szólva rá­mutatott arra, hogy a harmincas években ugyan bonyolultak voltak a nemzetközi kapcsolatok, de nyil­vánvaló jellemzó vonásuk az im­perialista hatalmaknak az a törek­vése volt, hogy újra felosszák a vi­lág érdekövezeteit. A világ fóru­mán akkoriban új tényező volt a Szovjetunió, az első szocialista állam és következetes antifasiszta diplomáciája, amely a kollektív biztonsági rendszer megteremté­sére törekedve igyekezett meg­őrizni a békét. Az ellene irányuló támadásokban összehangolódott minden burzsoá állam érdeke. A szónok ezt követően jelle­mezte a háború első szakaszának lefolyását, valamint a Szovjetunió megtámadása utáni időszakot. Megállapította, a frontvonal hosz- sza, az egyes csaták méretei, a bevetett haditechnika mennyisé­ge és a csapatok létszáma semmi kétséget nem hagy afelől, hogy a Szovjetunió a legnagyobb mér­tékben járult hozzá a Hitler-elle­nes koalíció győzelméhez, és je­lentősége meghatározó volt. So­hasem alacsonyodtunk le ahhoz - mondotta hogy lebecsüljük a nyugati szövetségesek háborús érdemeit. Hadseregeik becsülettel teljesítették azokat a feladatokat, amelyekkel kormányaik bízták meg őket. Más lapra tartozik vi­szont, hogy ezek a feladatok meg­feleltek-e az egyes országok gaz­dasági és katonai erejének, s ezeknek az országoknak szán­dékukban állt-e a szovjeteknek minél hatékonyabb segítséget nyújtani és lerövidíteni a háború tartamát. Indra elvtárs kiemelte azoknak a tényeknek meggyőző voltát, amelyek bizonyítják, hogy a Vörös Hadsereg zúzta szét a hitleri ag- resszorok fő erőit. A háború kime­netele és az emberiség sorsa a Leningrádnál, a Moszkva alatt, a Sztálingrádnál, és a Kurszknál vívott óriási csatákban dőlt el. A nyugati szövetségeseknek, va­lamint Nyugat-, Közép- és Délke- let-Európa országai antifasiszta ellenállásának számos hadműve­letét, illetve akcióját megkönnyí­tette az, hogy a keleti front lekötöt­te a hitleristák erőinek zömét. El­sősorban a szovjet csapatok győ­zelmes előrenyomulása egészen Berlinig késztette a náci Németor­szágot a feltétel nélküli kapitulá­cióra. A háború eredménye a náci Németország és a militarista Ja­pán veresége, a Szovjetunió nem­zetközi tekintélyének növekedése, a szocialista világrendszer létre­jötte és fokozatos bővülése, a gyarmati rendszer széthullása és a tőkés világ általános válságá­nak elmélyülése volt. A Hitler-ellenes koalíció szét­hullásának oka az imperializmus osztályjellegében, a Szovjetunió­val szembeni elvakultan ellensé­ges magatartásában rejlik, amint az leplezetlenül megnyilvánult közvetlenül a háború befejezése után. Itt kell keresnünk a fegyver­kezési verseny spiráljának kezde­tét, napjainkban a nemzetközi kapcsolatok veszélyes kiéleződé­sének gyökereit. Ezért nem tartot­ta meg az USA és Nagy-Britannia a jaltai és a potsdami egyezményt. Az imperialisták megakadályozták Németország egyesítését, hogy nyugati részében lehetetlenné te­gyék a következetes denacifiká- lást, a demokratizálást és a demili- tarizálást. Az Egyesült Államoknak és néhány NATO-szövetségesé- nek felfokozott szovjetellenessé- gével magyarázható a náci Né­metország vereségének 40. évfor­dulójával kapcsolatban kínos for­mában megnyilvánuló tanácsta­lanság is. Az imperializmus soha­sem törődik bele abba, hogy a szocialista világrendszer létre­jötte megszüntette világuralmi mo­nopóliumát. A csehszlovák antifasiszta ellenállás erőforrásainak, nemzeti demokratikus és szocialista forra­dalmunk fejlődésének megértésé­re és tárgyilagos felmérésére csak az képes, aki számba veszi a csehszlovák népnek, munkás- osztályának és főleg legöntudato- sabb részének, Csehszlovákia Kommunista Pártjának történelmi tapasztalatait - mondotta Alois Indra, majd igy folytatta: - Tekin­télyük az ádáz politikai és szociális harcban növekedett. A nép a párt­ban megismerte a terjeszkedő fa­sizmus elleni egyetlen következe­tes harcost és München határozott ellenzőjét. Ez a bizalom meghat­ványozódott, amikor a párt hozzá­fogott a szervezett antifasiszta el­lenálláshoz. A CSKP intenziven élt és dolgozott szabadságfosz- tottságunk egész ideje alatt. Né­pünk tudatába úgy íródott be, mint az antifasiszta elenállás vezére és legbefolyásosabb ereje. Nemzeti demokratikus forradal­munk kezdetének az 1944 au­gusztusában kitört Szlovák Nem­zeti Felkelést tekintjük - folytatta beszédét Indra elvtárs. Ez töme­ges méretű harci fellépés volt a náci katonai hatalom és a kléro- fasiszta ún. Szlovák Állam ellen. A felkelés az egységes Csehszlo­vák Köztársaság, a szociális és nemzeti szempontból igazságos, külpolitikájában a Szovjetunióval való szövetségre és sokoldalú együttműködésre orientált állam megújítása követelményének je­gyében kezdődött és bontakozó- dott ki. A nemzeti felszabadító harcban fokozatosan elhangzottak olyan követelmények, amelyeknek mind kifejezettebb osztályjellegük volt. Ez megnyilvánult a néphata­lom végrehajtó szerveinek, a nem­zeti bizottságoknak létrejöttében is. Az SZNF haladó tartalmát jel­lemző elemeket fejlesztették a partizánakciók is, majd a Cseh Nép Májusi Felkelése. A nemzeti demokratikus forra­dalom a nép ügyévé vált, s ezáltal keresztülhúzta a londoni emigráns kormány minden korábbi szándé­kát. Az új kormány programját Kassán (Košice), 1945. április 5- én hirdették ki. Ez a program ma­gába foglalt minden alapvető poli­tikai, szociális és nemzeti követel­ményt, beleértve a Szovjetunióval való szövetséget és háború utáni együttműködést. A Kassai Kor­mányprogram alapvető követel­ményei kifejezték azt a tényt, hogy Csehszlovákiában a nemzeti de­mokratikus forradalom túllépett a nemzeti szabadságért és az ál­lami függetlenségért vívott harc keretein. Alois Indra beszédét így folytat­ta: - 1948 februárjának politikai konfliktusa a munkásosztály és szövetségesei hatalmának megte­remtéséhez vezetett. A CSKP IX. kongresszusa már 1949-ben megfogalmazta a szocialista tár­sadalom építésének programját. Csehszlovákiában teljes igazo­lást nyert, hogy a szocialista forra­dalom fő célja az ember jóléte, anyagi szükségleteinek és szelle­mi fejlődése igényeinek lehető legnagyobb mérvű kielégítése. Mindig összhangban azonban a társadalom lehetőségeivel és közvetlen függőviszonyban a gaz­dasági eredményektől. A személyi és a társadalmi fogyasztás vi­szonylatában emelkedett nem­csak egyes rétegek, hanem a tö­megek életszínvonala is. Évről évre mindinkább kidom­borodtak a különbségek a háború előtti Csehszlovákia viszonyaihoz képest és a szocializmus bizonyí­totta a kapitalizmussal szembeni előnyeit. Ennek ellenére 1968-ban nem könnyű harcot kellett folytat­nunk a forradalmi vívmányok megőrzéséért. Hazai tapasztala­taink is megerősítették, hogy tör­ténelmi folyamatként a szocialista forradalom sem kerülheti el a hi­bákat és a tévedéseket. Ezek azu­tán a világimperializmusnak és a belső reakció erőinek valósan lehetővé teszik, hogy megkísérel­jék visszaállítani a tőke uralmát. A CSKP nagy árat követelő tapasz­talatait elemezte A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai c. dokumentumban. Az egész Nemzeti Front, a munkás- osztály és a széles nyilvánosság azonosult ezzel a dokumentum­mal. A szocialistaellenes erőkkel szembeni küzdelem, a CSKP éle­tében a lenini normák megújítása, a társadalmi életben a szocialista alapelvekhez való visszatérés azonban kizárólag a csehszlovák kommunistáknak, munkásosztá­lyunknak és szövetségeseinek ügye volt. Az élet bizonyította ennek a harcnak eredményességét és a megválasztott politikai módsze­rek hatásosságát. A CSKP XIV. kongresszusa már 1971-ben ki­tűzhette a fejlett szocialista társa­dalom építésének komplex prog­ramját. Ennek az irányvonalnak helyességét megerősítette az utóbbi 14 esztendő fejlődése. A Szocialista Csehszlovákia nap­jainkban korszerű mezőgazda­sággal rendelkező fejlett ipari ál­lam, hazánkban a szocializmus­nak szilárd az anyagi-műszaki bá­zisa. Az életszínvonal szokványo­sán alkalmazott alapvető mércéi szerint Csehszlovákia nagyon rangos helyet foglal el. Sokat tet­tünk a társadalom életének demok­ratizálására, a szocialista demok­rácia fejlesztésére, a közügyek igazgatásában a dolgozók aktiv részvételének növelésére. Csehszlovákiában a fejlett szo­cializmus építésének általában si­keres mérlege és az elért eredmé­nyek fölötti büszkeség a kommu­nistákat nem teszi gondtalanokká. A párt nyíltan rámutatva a problé­mákra, erőinek mozgósítására és a problémák megoldásában a nép cselekvő támogatásának kivívá­sára törekszik. Ismereteinket gaz­dagítjuk a testvérpártok tapaszta­latainak és nézeteinek tanulmá­nyozásával. Rendkívül ösztönző­leg hat ránk a lenini SZKP kibonta­kozódó forradalmi elmélete és gyakorlata. A fejlett szocializmus építése és tökéletesítése összefüggő forra­dalmi folyamat. Szüntelenül újabb és újabb történelmi feladatokat vet fel, amelyeknek megoldásával a mennyiség átalakul minőséggé. A Szovjetunió által a Nagy Hon­védő Háborúban aratott győze­lemnek, valamint a csehszlovák -szovjet szövetségnek legbecse­sebb értéke békés életünknek negyven esztendeje, állami füg­getlenségünknek, és Csehszlová­kia biztonságának szavatolása, a szocializmus szabad építésének lehetősége - mondotta Alois Indra elvtárs beszéde zárórészében. Az SZKP és a pártfőiskoláinak és -iskoláinak nevében Ivan Pro- nyin, az SZKP KB Társadalomtu­dományi Akadémiájának rektorhe­lyettese szólalt fel. A vitában to­vábbá felszólalt Zenobiusz Ko- žik, a LEMP KB Társadalomtudo­mányi Akadémiája szociálpolitikai karának dékánja, Manea Bábut, az RKP KB Stefan Gheorghiu Akadémiája politikatudomány, szakembereket képző intézetének dékánja, Racsko Racskov, a BKP KB Társadalomtudományi és Szociális Irányítási Akadémiája pártnevelési központjának igazga­tója, Lipkovicz Károly, az MSZMP KB Pártfőiskolájának rek­torhelyettese és Ulrich Tiede, az NSZEP KB Társadalomtudományi Intézetének rektorhelyettese szó­lalt fel. Beszédükben a szovjet nép he­roikus küzdelmét méltatták. Az ülés résztvevői levelet küld­tek a CSKP Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetségének és a testvéri szovjet intézeteknek: az SZKP KB Társadalomtudományi Akadémiá­jának, Társadalomtudományi Inté­zetének és a Moszkvai Pártfőisko­lának. Ma kerekasztal-beszélgetést tartanak, amelyen a testvéri párt­főiskolák képviselői arról szólnak, hogyan tükröződnek az újkori tör­ténelem eseményei a legfelsőbb pártoktatási intézmények oktató­nevelő munkájában. Értekezlet a Varsói Szerződés megalakulásának 30. évfordulója alkalmából (ČSTK) - A Varsói Szerződés megalakulásának 30. évfordulója alkalmából tegnap Prágában hadsereg-értekezletet tartottak, ame­lyen részt vett Vasil Bejda és Vladimír Blechta, a CSKP KB osztályvezetői, Milán Václavík vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter és más vendégek. Jelen volt Ivan Volosin vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának rangidős képviselője, valamint a Varsói Szerződés tagállamai Cseh­szlovákiába akkreditált katonai és légügyi attaséi. Bevezető előadást Jaroslav Klicha altábornagy, a csehszlo­vák néphadsereg politikai főcso­portfőnöke tartott. Emlékeztetett arra, hogy a szocialista országok katonapolitikai szövetségének megalapítása akkor vált szüksé­gessé, amikor megalakult az ag­resszív NATO, s amikor 1955 má­jusában a Német Szövetségi Köz­társaság is tagja lett. A NATO katonai határai ezzel Csehszlová­kia és az NDK nyugati határaihoz kerültek, tehát a szocialista közös­ség határaihoz. Ezzel egyidöben az NSZK területe a NATO fő kato­nai bázisává vált, megkezdődött a nyugatnémet imperializmus nyílt újrafelfegyverzése, és létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy a kato­nai erőre támaszkodva nyíltan re- vansista igényeket támasszanak Csehszlovákiával, az NDK-val, Lengyelországgal és a Szovjetunió­óval szemben. Ez a helyzet köz­vetlenül érintette a szocializmus útjára lépett országok érdekeit, és megfelelő ellenintézkedéseket kö­vetelt. Az új helyzet egyenesen diktálta olyan szervezet megalapí­tását, amely lehetővé teszi a szo­cialista országok katonai együtt­működését, kollektív intézkedése­ket feltételez az agresszor ellen, s megteremti kollektív védelmük megbízható rendszerét. Ezért Varsóban 1955. május 11-14-én aláírták az európai szocialista or­szágok barátságáról, együttműkö­déséről és kölcsönös segítségéről szóló szerződést - mondotta Ja­roslav Klicha, majd igy folytatta: - A testvéri országok kommunista és munkáspártjainak katonapoliti­kai együttműködése alapvető fon­tosságú minden szocialista or­szág, igy Csehszlovákia számára is. A szocialista országok szilárd szövetsége szavatolja a fejlett szocialista társadalom biztonsá­gát, szuverenitását, függetlensé­gét, további tökéletesítését. A csehszlovák néphadsereg politi­kai főcsoportfőnöke ezután a vi­lágimperializmus veszélyes milita­rista koncepcióiról és terveiről be­szélt. A szocialista közösség kato­nai veszélyeztetettsége annak kö­vetkezménye, hogy az Egyesült Államok és a többi NATO-ország évről évre fokozza a háborús elő­készületeket. A Varsói Szerződés fegyveres erői számára annál idő­szerűbb feladat, hogy az építő- munkához biztosítsa a békés fel­tételeket. Ennek alapvető feltétele: ne engedjük meg, hogy az impe­rializmus megbontsa a létező kato- nai-stratégiai egyensúlyt. A csehszlovák néphadsereg feladatairól szólva Jaroslav Klicha hangsúlyozta, hogy szüntelenül tökéletesíteni kell a hadsereg munkáját, s egyre jobb eredmé­nyekre kell törekedni. A vitában elsősorban a cseh­szlovák néphadsereg jelentőségét és a szocialista közösség védelmi képességének megszilárdításá­ban való részvételét méltatták. Karéi Rusov vezérezredes, a nemzetvédelmi miniszter első helyettese hangsúlyozta, hogy hadseregünk nagyon igényes és felelősségteljes szerepet tölt be Csehszlovákia nyugati határainak védelmében, amely, mint tudjuk, a szocialista közösség nyugati ha­tára is. Milán Václavík felszólalásában többek között hangsúlyozta: a csehszlovák néphadseregnek to­vábbra is a Varsói Szerződés aktiv tagjának és szilárd láncszemének kell maradnia. Ez megköveteli, hogy szüntelenül nagy figyelmet fordítsunk a hadsereg erkölcsi, politikai színvonalának emelésére. Szükséges továbbá, hogy a kato­nákat a pártpolitikával való azono­sulásra, az öntudatos fegyelem, az elvtársi és a kollektív szellem növelésére vezessük. A fokozódó miliratizmusra a Varsói Szerződés tagállamai egységének, erejének és felkészültségének további szi­lárdításával kell válaszolnunk - mondotta Milán Václavík. A náci gaztettek sohasem évülhetnek el Sajtótájékoztató a szövetségi miniszterelnökségen (Tudósítónktól) - Tegnap Prágában a szövetségi kormány székhá­zában Bohuslav Kučera, a Szövetségi Gyűlés elnökhelyettese a náci háborús bűnösök felelősségre vonására alakult csehszlovák kormánybi­zottság elnöke, Karéi Kaniš, a kormánybizottság titkára, valamint az Antifasiszta Harcosok Csehszlovákiai Szövetségének képviselői sajtótá­jékoztatót tartottak. Beszámoltak a kormánybizottság munkájának eddigi eredményeiről. Csehszlovákiában a náci hábo­rús bűnösök felelősségre vonása közvetlenül a felszabadulás után elkezdődött. Ehhez a törvényes alapot a köztársasági elnök dekré­tuma, illetve az SZNT rendeletei adták meg. A rendkívüli népbiró- ságok feladata volt a náci háborús bűnösök és kiszolgálóik megbün­tetése. 1945 és 1948 között Cseh­szlovákiában több mint 130 ezer esetet vizsgáltak ki, s 33 463 sze­mélyt ítéltek el. Az elítéltek 50 százaléka német, 35 százaléka cseh és szlovák, 15 százaléka más nemzetiségű volt. Ebből is kitűnik - hangoztatták a sajtóérte­kezleten hogy a felelősségre vonás a nemzeti hovatartozástól függetlenül, az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt történt. Ezzel azonban nem ért véget a náci bűnösök felkutatása és felelősségre vonása, hiszen sokan, akik a megszállt Csehszlo­vákia területén háborús bűnöket követtek el, elkerülték az igaz­ságszolgáltatást. Ezért volt indo­kolt 1965-ben a náci háborús bű­nösök felkutatásával és felelős­ségre vonásával foglalkozó cseh­szlovák kormánybizottság létreho­zása. A kormánybizottság megalaku­lásától napjainkig összesen 11 személyt kutattak fel és ítéltek el Csehszlovákia területén elkövetett náci háborús bűncselekménye­kért. A bizottság 180 esetet dolgo­zott fel s összesen 662 személy ellen talált bizonyítékokat. Ezek a személyek legkevesebb 14 056 ember haláláért felelősek. Az NSZK kormányszerveihez 89 jegyzéket intézett a kormánybi­zottság, amelyekben 454 náci bű­nös felelősségre vonását kérte. A nyugatnémet igazságügyi szer­vek azonban nem reagálnak kellő­képpen a bizonyítékokra. Az NSZK-ban a csehszlovák kor­mánybizottság által intézett jegy­zékekben megnevezett náci hábo­rús bűnösök közül eddig egyet sem büntettek meg, sőt bíróság elé sem került senki közülük.- A fasizmus feletti győzelem negyvenedik évfordulója alkalmá­ból nemcsak a második világhá­ború okozta végtelen szenvedé­sekre kell emlékeznünk, hanem arra is, hogy sok háborús bűnös mindmáig nem nyerte el méltó büntetését. Amig akár csak egyet­len olyan felelősségre nem vont háborús bűnös is akad, aki hazánk területén elkövetett bűncselekmé­nyekért felelős, Csehszlovákia mindent elkövet felelősségre vo­násuk érdekében - hangoztatta Bohuslav Kučera. (sm) Május 9-e történelmi határkő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom