Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1985-04-20 / 93. szám, szombat

Felelősségteljes munka, konkrét javaslatok Beszélgetés František Brabeneccel, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkárával A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom életében az elmúlt, mintegy féléves időszak az évzáró taggyűlések és konferenciák időszaka volt. Az SZKT titkárával, František Brabenec elvtárssal arról beszélgettünk, milyen eredményeket hoztak a tanácskozások. • Teljesitették-e küldetésüket, hozzájárultak-e a tanácskozások a szakszervezeti munka haté­konyságának növeléséhez?- A tanácskozások célja a X. kongresszus határozatai teljesíté­sének értékelése volt, s az elkö­vetkező időszakra a konkrét fel­adatok megjelölése. A szakszer­vezeti tisztségviselők és a tagok tudatosítják, hogy a dolgozók szükségleteit csak akkor tudjuk ki­elégíteni, ha megteremtjük hozzá az anyagi és egyéb feltételeket. A tanácskozásokon ez nem pusz­ta megállapításként hangzott el. Nyíltan beszéltünk róla, hogyan vehetjük ki részünket a terv teljesí­téséből még átgondoltabban, még színvonalasabban. Konkrét javas­latok hangzottak el, hogyan pótol­juk a termeléskiesést, mit tesznek az emberek ennek érdekében, mi­lyen intézkedéseket foganatosí­tanak. Nincs miért titkolnunk, hogy gya­korta eléggé komoly problémák­kal találkozunk az emberekről való gondoskodás terén. Növek­szik a veszélyes munkahelyek és a foglalkozási betegségek száma. S mi a helyzet az üzemi étkezte­téssel? Az összesített adatok azt bizonyítják, hogy az üzemben ét­kezők száma nő. Ellenben, ha megnézzük az egyes ágazatokat, az egyes üzemeket, egész sor fogyatékosságot látunk, amelyek fölött a szakszervezeteknek nem szabad átsiklaniuk. Milyen például a helyzet azokban az ágazatok­ban, ahol többségben nők dolgoz­nak? Vegyük például az élelmi­szer-, illetve a könnyűipart. Néha itt olyan körülmények uralkodnak, amelyekkel komolyan foglalkoz­nunk kell. • Mi ennek az oka?- Két okot látok. Az egyik abban rejlik, hogy nem mindegyik gazda­sági vezető tartja e kérdések meg­oldását az irányító és szervező munka részének. S valljuk meg nyíltan: e feladatokat lebecsülik, megoldásukat gyakran elodázzák, a problémákról csak beszélnek. Pedig ez is a szakszervezetek ügye. Úgy vélem, néha nincs elég merszük rámutatni e problémák­ra, és követelni a megoldásukat. Tudom, ez nem mindig egyszerű. Figyelembe kell vennünk, milye­nek a lehetőségeink, eszközeink, milyen helyzeten kell változtatni. Ragaszkodni kell az elvekhez, akármilyen bonyolult legyen is a kérdés, nem engedhető meg például, hogy lebecsüljék a dolgo­zókról való gondoskodást. • Néhány éve sor kerül a szak- szervezetek és a gazdasági szer­vek közös tanácskozásaira. A kor­mányelnökség és az SZKT titkár­sága példáját követve ezt a szak- szervezeti felépítmény valameny- nyi fokán bevezették. S ennek a fórumnak ilyen kérdések megol­dásához is hozzá kell járulnia.- A Szakszervezetek Központi Tanácsa titkárságának és a szö­vetségi kormányelnökség közös tanácskozása mindkét részről sok pozitívumot hozott. 1979 óta jó eredményeket értünk el. A közös tárgyalások előkészíté­se jelentős erőkifejtést követel. Mindenekelőtt tisztázni kell, mi­lyen problémákat kell megoldani, s hogy ezek felvetése megfelel-e az üzemben, a kerületben uralko­dó konkrét helyzetnek. Kijelent­hetjük, hogy kialakult egy határo­zott, jó módszer erre vonatkozóan. Egyelőre azonban az irányítás alacsonyabb, főként alapfokán előfordul, hogy éppen azok a kér­dések nem vetődnek fel, amelyek megoldása az adott időszakban szükséges. Azok, amelyeket pél­dául sem a kollektív szerződés, sem más közös dokumentum nem rögzit. De ismétlem, nem egysze­rű tartalmilag jól előkészíteni e tár­gyalásokat, s ezt az évzáró ta­nácskozások újfent bebizonyítot­ták. Ha nem is számolhatunk az­zal, hogy a helyzet egy vagy két év álatt gyökeresen megváltozik, to­vábbra is azon kell fáradoznunk, hogy a szakszervezeti tisztségvi­selők széles aktívájának megma­gyarázzuk, hogyan fogja fel és készítse elő például az üzemi szakszervezeti bizottság és az üzem vezetőségének együttes ülését, s végül a szakszervezet központi bizottsága és a reszort közös tanácskozását. • Feltételezhető, hogy az újon­nan megválasztott tisztségviselők képesek teljesíteni ezt a feladatot?- A most megválasztott tiszt­ségviselőknek mintegy harminc százaléka új. Mondhatnám: ez tör­vényszerű jelenség, s a tisztségvi­selői aktíva bizonyos fokú állandó­ságáról tanúskodik. Jelenleg na­gyon fontos, hogy az aktívát sok­oldalúan felkészítsük a feladatok végzésére, súlyt helyezve a kép­zésükre. Olyan képzésre gondo­lok, amely a tisztségviselőknek segít eligazodni a szakszerveze­tek szerteágazó tevékenységé­ben. Átgondoltabban végezhetik igy nemcsak saját munkájukat, hanem az egész szakszervezet tevékenységét is szakszerűbben irányíthatják. • Vajon a felsőbb szakszerve­zeti szervek kellő segítséget nyúj­tanak az alapszervezetek bizott­ságainak?- A választ két részre osztom. Egyrészt szeretném megjegyezni, ha bármelyik szerv szakszervezeti tisztségviselője akármilyen ügyet intéz, dönt valamiről, egész sor ismerettel kell rendelkeznie, jól kell ismernie a szóban forgó üze­met, munkahelyet. Megállapodás született, miszerint a Szakszerve­zetek Központi Tanácsa, a Cseh és Szlovák Szakszervezeti Ta­nács valamennyi tisztségviselőjé­nek rendszeres és közvetlen kap­csolatban kell állnia az alapszer­vezetekkel. Ezt a követelményt kiterjesztet­tük a vezető dolgozókra is. Nyíltan meg kell mondanom, hogy az ap­parátusnak ez ideig nincs meg a kellő kapcsolata az alapszerve­zetekkel. Az apparátus dolgozói ugyan eljárnak az alapszerveze­tekbe előadásokat tartani, érte­kezletekre stb , de fontos volna részt venniük a taggyűléseken, hogy áttekintésük legyen. A másik dolog, amely a feltett kérdéssel összefügg, olyan feltételek megte­remtése, hogy elérjük az alapszer­vezetek racionálisabb, hatéko­nyabb munkáját. Ezt pedig adrni- , nisztratív módszerekkel nem érjük el, csakis a felsőbb szakszervezeti szervek és az alapszervezetek kö­zötti közvetlen kapcsolattal. De ez sem egyszerű. Ha mennyiségileg értékeljük a kapcsolatot, úgy meg­állapíthatjuk, hogy minden alap­szervezettel kapcsolatban va­gyunk, mert mindenhová küldünk aktivistát. De az eredmény? Az aktivista odamegy, beszél, aztán elmegy, de az alapszervezet szá­mára ez nem minden esetben hozza meg a kívánt eredményt. Majdnemhogy megnehezíti a tiszt­ségviselők munkáját, mivel elvon­ja őket a saját gondjaiktól. A hely­zetet elemezzük, s megtaláljuk az okát, miért nem sikerül minden esetben az alapszervezeteknek nyújtott segítség hatékonyságát növelni. A helyzet nemegyszer ar­ra utal, hogy az ok annál a szerv­nél keresendő, amely az alapszer­vezetet irányítja. • Titkár elvtárs, egyes nagy üzemekben a funkcionáriusok azon a véleményen voltak, hogy az évzáró tanácskozás előkészí­tése idején feleslegesen sok akti­vista kereste fel őket. A segítsé­gükre inkább a kisebb üzemekben lett volna szükség, ahol nincsenek függetlenített szakszervezeti tiszt­ségviselők.- Azt hiszem, van ebben némi igazság, de nem egészen igaz. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galomban a legfontosabb alap­szervezetekben részben vagy tel­jesen függetlenített tisztségviselők dolgoznak. Olyan üzemekről van szó, ahol a tagállomány több mint 65 százaléka összpontosul. Egyet­értek azzal, hogy vannak olyan tisztségviselők, akiket nem kell ké­zen fogva vezetni, de nekik is meg kell érteniük, hogy az ó munkáju­kat is könnyíti a jó, szakszerű segítség. Csupán az a kérdés, hogy milyen mértékben, milyen módon és mikor segítsünk nekik. Másrészt igaz, hogy vannak kis szervezeteink, amelyek rászorul­nak a konkrét, naponkénti segít­ségre. Gyenge oldalunk, hogy ép­pen ezt a segítséget nem tudjuk differenciáltan biztosítani. • A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalorti alapszervezetei évzáró gyűléseinek és konferenciáinak jelentős pontja volt az aktivitás tervének jóváhagyása. Ez tartal­■ mazza az elkövetkező év konkrét feladatait - amelyek nem foglaltat­nak benne más dokumentumok­ban, például a kollektív szerződé­sekben. Milyen mértékben sikerült ez?- Lényegében már hetvenkettő óta folytatjuk ezt a gyakorlatot. Arról van szó, hogy az aktivitás tervével a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa egységesen irá­nyítsa a mozgalmat,, hogy a lé­nyeges feladatokra összpontosít­sunk - minden szinten. A tapasz­talatok jók. Az aktivitás terve a szakszervezetek igazi program­dokumentuma Más lapra tartozik a kollektív szerződés, a káderterv, a szocialista fejlesztés terve. Semmi sem fejezi ki konkrétabban a szakszervezetek feladatait, mint az aktivitás terve. Egyúttal a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom kiegyensúlyozott tevékenységéről is szó van. Ismeretes, hogy az aktivitás terve a társadalmi elköte­lezettségre irányul, a szakszerve­zetek nevelő tevékenységére, a dolgozókról való gondoskodás­ra, a szakszervezetek nemzetközi küldetésére és a szakszervezeti élet kérdéseire. Az idén első ízben hagytuk jóvá az évzáró taggyűlé­seken az aktivitás tervét. Időszerű feladatokat tűzött ki, s ezeket fi­gyelemmel kell kísérni. E pozitív tapasztalatok alapján, a Szakszer­vezetek Központi Tanácsának kö­vetkező plenáris ülésén határoz­zuk meg a szakszervezetek XI. kongresszusáig ránk váró felada­tokat. • Köszönjük a beszélgetést. JOSEF JEDLIČKA Hasonlóképpen, mint Szlovákia más területein, a humennéi járás­ban sem feledkez­tek meg új mun­kahelyek létesíté­séről nők számá­ra. A Jabloneci Üvegipari Kon­szern medzilabor- cei üzemében a dolgozók túl­nyomó többsége no. Az üzem 1972- ben jött létre, s bár a kerületben az üvegiparnak nincs hagyomá­nya, a medzila- borcei nők gyor­san elsajátították a termelési tech­nológiát. A múlt évben az üzem 24 millió 748 ezer ko­rona értékű árut gyártott. Tervfel­adatait igy 101 százalékra teljesí­tette. Képün­kön: Libuša Jucí- ková, az üzem dolgozója látható. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK) Coneco-Sympomech ’85 Hétfőtől építőipari szakkiállítások Bratislavában Két év elteltével a jövő héten ismét kettős építőipari szakkiállí­tást rendeznek Bratislavában. Áp­rilis 22-e és 27-e között ezúttal már 9. alkalommal láthatják a szakmabeliek és a nagyközön­ség a Coneco kiállítást, amely az' építőanyagok, az építőipari tech­nológiák és az építészet legfris­sebb újdonságait tárja nyilvánosság elé. Ezzel egyidőben rendezik a Sympomech bemutatót, amely az építőipari kisgépek világába kala­uzolja majd látogatóit. Mindkét ki­állítást másodízben és az építők ígérete szerint utoljára rendezik a bratislavai Művelődési és Pihe­nőparkban. Legközelebb már a Duna jobb partján épülő kiállítási területen láthatjuk. A kapunyitás előtt Július Kinka, szlovák építőipari miniszterhelyet­tes és a társrendezők képviselői sajtótájékoztatón ismertették a rendezvénnyel kapcsolatos tud­nivalókat. Ezek szerint az Sympo­mechen 14 ország 63 kiállítója lesz jelen. Többnyire tőkés álla­mok: Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Belgium, NSZK, Svájc, Lich­tenstein, Ausztria, Olaszország, Svédország és Japán. A hazai kiállítókon kívül még a Szovjet­unió, Magyarország és Jugoszlá­via képviselteti magát. A Conecon tíz ország 65 kiállító­jára számítanak. Legnagyobb te­rületen a Szovjetunió és a hazai kiállítók mutatkoznak be, a tőkés országokból mindössze négy cég lesz jelen. Mindkét kiállítást gazdag tudo­mányos-műszaki program egészí­ti ki, a legkorszerűbb kiállított ter­mékeket pedig a hét folyamán kü­lön díjazzák. A rendezők naponta 9-töl 18 óráig várják a látogatókat. Már hétfőn is, annak ellenére, hogy az ünnepélyes megnyitó csak 14 órakor lesz a Művelődési és Pihenőparkban. J. M. K. APRÓHIRDETÉS ÁLLÁS KÖSZÖNTŐ ■ A Kiváló Munkáért Érdeméremmel kitüntetett Bratislavai Egészségügyi Intézet (Limbová 3) felvesz:- takarítónőket,- segédmunkásokat a Ružinovi Kórház és Rendelőinté­zetbe. Az érdeklődők a rendelőintézet vezető­jénél jelentkezhetnek az alábbi címen: Nemocnica s poliklinikou Bratislava - Ružinov Šmidkeho 6, Telefon: 226 356, 226 520. Ú F-58 ■ A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Építőipari Vállalat 02- es számú bratislavai üzeme előnyös fizetési feltételekkel azonnali (vagy megegyezés alapján történő) belépéssel felvesz:- kőműveseket,- ácsokat,- épitömunkásokat,- 2 fűtőt (középnyomású gázfűtésű kazánokhoz),- szerelőket acélszerkezetek össze­állítására,- szerelvénykötőket (háztartásbeli nőket betanítunk). Szállást a munkahelyen vagy az üzem munkásszállójában biztosítunk. Távolsági pótlékot az előírásoknak megfelelően fizetünk. Az érdeklődők az alábbi címen jelentkezhetnek sze­mélyesen vagy telefonon: . Polnohospodárske stavby n. p., Du­najská Streda závod 02 Bratislava, Stará Vajnorská 6, telefon: 212 905, 23-as mellék. Ú F-52 ■ 1985. április 20-án ünnepli 60. szü­letésnapját Nyárasdon (Topoľníky) Dorozlay György. E szép ünnep alkalmából szivük egész melegével gratulálnak, és kívánnak jó egészséget, sok örömet, hosszú, nyu­godt, boldog életet felesége, lányai, fiai, vejei, menyei, unokái, unokaveje és a két kis déd­unoka: Bandika és Norbika. Ú-976 ■ 1985. április 20-án ünnepli 50. szü­letésnapját a dolgos kezű és család­szerető férj, édesapa és nagypapa, Futó Kálmán (Szene - Senec). E szép ünnep alkal­mából szívből gratulál, és jó egészsé­get, valamint hosszú, boldog életet kíván családja körében szerető felesége. Ú-989 ■ Március 20-án ünnepelte 60. szüle­tésnapját Deákin (Diakovce) Takács Vince. E szép ünnep alkalmából szívből gra­tulálnak, s jó erőt, egészséget és hosz- szú, boldog életet kívánnak felesége, lányai, veje, fiai, menyei, valamint unokái: Krisztinka, Nórika, Robika, Szilviké, Pityuka, Tündiké, akik sokszor csókolják a nagy­apát. Ú-991 mint a dióspatonyi (Orechová Potôň) efsz vezetőségének, a polgári ügyek testületének és Ledeczky elv­társnak a szép búcsúbeszédért. Kö­szönjük továbbá a sok virágot, koszo­rút és részvétnyilvánitást, amelyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdal­munkat. A gyászoló család 0 -950 ■ Hálás szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek és mindazoknak, akik 1985. április 3-án elkísérték utolsó útjára a hegysúri (Hrubý Šúr) temetőbe a szeretett fele­séget, édesanyát, és nagymamát, Lukovics Etelt, akit a halál 56 éves korában hosszú, nehéz betegség után ragadott ki sze­rettei köréből. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik koszorúikkal, virá­gaikkal és jelenlétükkel igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-1150 MEGEMLÉKEZÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Hálás szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, barátnak, volt munkatársnak, aki 1985. február 27-én elkísérte utolsó útjára a kisfaludi (Vieska) temetőbe drága halottunkat, Bartal Bélát, akit a halál 74 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Külön köszönetünket fejezzük ki a légi (Lehnice) kórház geriátriai osztálya orvosainak és ápo­lóinak áldozatos munkájukért, vala­■ Szemünkben könnyekkel, szivünk­ben fájdalommal emlékezünk a fe­lejthetetlen, drága jó édesapára, Héger Gyulára (Buzica), akinek szerető szíve 1984. március 20- án 68 éves korában örökre megszűnt dobogni. Akik ismerték, szerették, szenteljenek emlékének egy néma pil­lanatot ezen a számunkra oly szomorú első évfordulón Jóságát és szeretetét örökké őrző bánatos édesanyja, felesége és gyermekei Ú-951 ■ Fájó szívvel, könnyes szemmel és soha el nem múló szeretettel emléke­zünk halottunkra, a drága jó férjre, édesapára és nagyapára, id. Farkas Vincére (Felsópatony - Horná Potôň), akit a halál 1984. április 20-án ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték, sze­rették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a fájdalmas év­fordulón. Emlékét örökké szívében őrző fele­sége és családja Ú-970 ÚJ SZÚ 6 1985. IV. 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom