Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1985-04-02 / 78. szám, kedd

ÚJ szú 3 % .» 1985. IV. 2. Egy munkáspárti kormány eltávolítaná az atomfegyvereket Kinnock tévébeszéde • (ČSTK) - Neil Kinnock, a brit Munkáspárt vezére vasárnap megerősítette, ha pártja az elkö­vetkező parlamenti választások során győzne, megtartaná azt az ígéretét, hogy telszámolják Nagy- Britanniában az amerikai nukleáris támaszpontokat és eltávolítják az atomfegyvereket - beleértve az amerikai közepes hatótávolságú eszközöket is. Tévébeszédében aláhúzta, hogy ha időbe is kerülne egy ilyen értelmű szerződés eléré­se az Egyesült Államokkal, az atomfegyvereket ennek ellenére Letartóztatások Greenham Commonban • Tüntetés Koppenhágában a parlamenti választásokat követő egy éven belül fel lehetne számol­ni. Elutasította viszont a párt bal­szárnyának azt a követelését, hogy a győzelem esetén a mun­káspárti kormány lépjen ki a NATO-ból. A Greenham Common-i tá­maszponton, ahol az amerikai ro­botrepülőgépeket telepítették, teg­nap reggel letartóztattak 34 béke­aktivistát, akik a nukleáris fegyver­kezés fokozódása ellen tilta­koztak. A nyugatnémet rendőrség va­és Heilbronnban Rendőri erőszak Chilében (ČSTK) - Csaknem 12 sze­mélyt letartóztattak és ugyaneny- nyire tehető a sebesültek száma Santiago de Chilében, ahol vasár­nap a rendőrség beavatkozott a három chilei ellenzéki vezető meggyilkolása miatt tüntetők ellen. A három ellenzéki holttestét szom­baton találták meg. A tüntetők a santiagói székes­Bombák hullanak Teheránra és Bagdadra (ČSTK) - Az iraki légierő teg­nap ismét bombázta Teheránt. Az iráni hírügynökség szerint a légitá­madás során 18 ember vesztette életét, 45 megsebesült, számos lakóház romba dőlt. Irak ugyancsak bejelentette, hogy a Perzsa-öbölben, Kharg irá­ni olajsziget közelében „nagy ten­geri célpontok“ ellen intézett tá­madást. Irán vasárnap ismét rakétával támadta meg Bagdadot. A robba­nás az iraki fővárosban nem köve­telt emberáldozatokat és komo­lyabb anyagi károkat sem okozott. Zavargások Szudánban (ČSTK) - A nagy áremelések miatt a szudáni fővárosban kitört kormányellenes tüntetések újabb hullámának visszaszorítása során a rendőrség a hét végén 13 egye­temi diákot és további öt személyt tartóztatott le. Khartúmban to­vábbra is feszült a helyzet, kato­nák járőröznek a város stratégiai fontosságú pontjain. A Reuter hír­ügynökség szerint a letartóztatott ellenzékieket kormányellenes fel­forgató tevékenységükért állítják bíróság elé. egyház előtt gyülekeztek és „Gyilkosok, gyilkosok!“ jelszava­kat hangoztattak a Pinochet re­zsim megtorló szerveinek címére A közbelépő rendőrök vízágyúkat és lőfegyverüket használták. Tá­madást intéztek a tanítók szak­szervezetének székháza ellen is. Az egyik meggyilkolt ellenzéki tag­ja volt ennek a szakszervezetnek. A megtorló szervek újabb bru­tális gyilkossága Chile-szerte tilta­kozási hullámot váltott ki. Az ellen­zéki pártok erélyesen elítélték a bűntettet, és a tettesek megbün­tetését követelték. A keresztény­demokrata párt az erőszakos cse­lekedetet annak következményé­nek tulajdonította, hogy a Pino- chet-rezsim nem hajlandó a de­mokratikus viszonyok helyreállítá­sára. Pél-Afrika Újabb halott (ČSTK) - A fajüldöző Dél-afri­kai Köztársaság rendőrsége va­sárnap ismét megtámadta az egyik temetési menetet, melynek résztvevői a négy, március 21-én Uitenhageban megölt feketét kí­sérték utolsó útjára. A temetést Port Elisabeth elővárosában tar­tották, s az aktus mintegy 35 ezres demonstrációvá duzzadt. A rend­őrség újabb brutális beavatkozá­sának következménye: egy halott és tíz sebesült. Fokföld tartomány más városaiból is jelentettek meg­mozdulásokat, amelyeken az afri­kai őslakosság a kormány fajüldö­ző politikája ellen tiltakozik. A rendőrség mindenütt lőfegyvert és könnygázránátokat alkalmaz. A pretoriai hadsereg szóvivője be­jelentette, hogy Port Elisabeth tér­ségébe katonai egységeket is küldtek a helyi rendőrség meg­erősítésére. sárnap a heilbronni amerikai tá­maszpont mellett 20 tüntetőt tar­tóztatott le, akik a támaszpont fel­számolását követelték. Ezen a bá­zison eddig 18 amerikai Pershing 2 rakétát helyeztek el, s az első nukleáris fegyverek ide szállítása óta számos összecsapás színhe­lye volt Heilbronn. Anker Jörgensen, a dán Szo­ciáldemokrata Párt elnöke vasár­nap Alborgban, a háborúellenes nagygyűlésen rámutatott, hogy fo­kozni kell az erőfeszítéseket az észak-európai atomfegyvermen­tes övezet megteremtése érdeké­ben. Koppenhágában is nagy há­borúellenes megmozdulás volt va­sárnap. A megmozduláson parla­menti képviselők, a politikai pár­tok, a szakszervezetek, az ifjúsági és nőszervezetek vezetői is jelen voltak. A több mint 60 ezer ember elitélte a lázas fegyverkezés politi­káját és Reagan űrfegyverkezési terveit. Hun Sen nyilatkozata a Newsweeknek (ČSTK) - Hun Sen, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB PB tagja, a minisztertanács elnöke, külügymi­niszter interjút adott a Newsweek ame­rikai folyóiratnak. Kijelentette, az utóbbi hónapokban a kambodzsai népi erők a vietnami önkéntesek támogatásával a khmer reakció több nagy katonai támaszpontját számolta fel a kambod­zsai-thaiföldi határtérségben. Hangsú­lyozta: „A vietnami önkéntesek kormá­nyunk meghívására tartózkodnak Kambodzsában és teljesítik internacio­nalista kötelességüket. Évenként törté­nő kivonásukat olyan mértékben fogjuk megvalósítani, amilyen mértékben sta­bilizálódik Kambodzsa belső helyze­te." Az idén áprilisban és májusban vonnak ki bizonyos kontingenseket Kambodzsából. Harmincötödször - ugyanaz A már tizenkettedik esztendeje folyó bécsi haderőcsökkentési tár­gyalások 35. fordulója a múlt hé­ten ért véget, s ez alkalommal is azt kell írni, amit a korábbi har­mincnégy után: minden konkrét eredmény nélkül. A Hofburgban folyó maratoni párbeszéd történe­tében, sajnos, már hagyománnyá vált a sajátos képlet: a szocialista országok előterjesztik javaslatu­kat, s ezt a másik fél automatiku­san elutasítja. Lehetetlen olyan körülmények között előrelépni, amikor a NATO- országok minden igyekezete csu­pán arra korlátozódik, hogy elfo­gadhatatlan követelményeket tá­maszt, s a megegyezés elől egyik kibúvót keresi a másik után. Jelen­leg egyetlen olyan javaslat fekszik az asztalon, amely átfogó módon közelíti meg a problémákat. Ezt a huszonhat pontos tervezetet a szocialista országok terjesztet­ték elő 1983 júniusában, s magá­ban foglalja a NATO-országok ko­rábbi indítványainak minden olyan elemét, amelyek tárgyalási alap­ként elfogadhatók voltak. A szocialista országok javasol­ták, hogy mindkét fél csökkentse Közép-Európában állomásozó fegyveres erőit 900 ezer főre, eb­ből szárazföldi csapatait 700 ezerre, a légierőket pedig 200 ezerre - tekintet nélkül arra, mi­ként Ítéli meg a másik fél e térség­ben állomásozó katonáinak szá­mát. Lényeges ez utóbbi félmon­dat is, hiszen a tőkés országok szinte a végtelenségig erőltették és erőltetik a zsákutcába vezető meddő létszámvitákat. (A szocia­lista országok adatait saját erőikről a nyugatiak nem hajlandók elfo­gadni.) Nagyon egyszerűen fogal­mazva, a mi álláspontunk lényege: hagyjuk abba a fölösleges vitát, mindkét fél csökkentse azonos szintre katonáit és fegyverzetét. Mi történt a 35. fordulóban? A Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK febru­árban tervezetet terjesztett elő az­zal a céllal, hogy a tárgyalásokat kimozdítsák a holtpontról. E javas­lat értelmében a Szovjetunió és az Egyesült Államok szárazföldi erőit 20 ezer, illetve 13 ezer fővel csök­kentenék egy év leforgása alatt. Kivonnák e csapatok személyi fegyverzetét, valamint egyéb hadi­technikai eszközöket is. A tárgya­lások valamennyi részvevője pe­dig kötelezettséget vállalna, hogy nem növeli közép-európai haderő­it és fegyverzetét. Az eredeti célt, a 900 ezres plafon elérését tekintve ez valójá­ban nem túl sok. De hangsúlyozni kell, hogy ez csak a kezdetet je­lentené, elindíthatná a hagyomá­nyos fegyverzet terén a leszerelé­si folyamatot Közép-Európában. A nyugati fél mostani reagálása hasonlatos a korábbi magatartás­hoz: bejelentette, hogy gondosan tanulmányozni fogja a javaslatot. A NATO-országok továbbra is húzzák az időt, „kivárnak“, hogy legyen idejük a fegyverkezési programok megvalósítására. En­nek a taktikának az egyedüli célja pedig az, hogy a konvencionális fegyverek terén is megszerezzék az erőfölényt. A februári javaslat megvalósítá­sa kétségkívül hozzájárulna a bi­zalmi légkör megteremtéséhez Európában, s pozitívan hatna más fórumokra is, pl. a genfire vagy a stockholmira. Csak a kölcsönös bizalom erősítésével lehet haté­kony intézkedéseket tenni a hábo­rús veszély elhárítására. Ez lenne a legméltóbb hozzájárulás a má­sodik világháború befejezése, a fasizmus fölött aratott győzelem 40. évfordulójának megünneplé­séhez. MALINÁK ISTVÁN Közöny a salvadori szavazáson Duarte elnök pártjának győzelme várható (ČSTK) - A Salvadorban vasárnap megtartott parlamenti és általános „vá­lasztásokat", melyek segítségével az USA szeretne demokratikus arculatot adni a rezsimnek, a választópolgárok nagy érdektelensége jellemezte. Hír­ügynökségek szerint a részvétel 45 százalék körül mozgott. A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) és a Forradalmi Demokratikus Front (FDR) által képviselt hazafias erők bojkottálták a választásokat A választási eredmények a hét kö­zepére várhatók. A leadott szavazatok 12 százalékának megszámlálása után a becslések szerint Jósé Napolen Duarte államfő jobboldali Keresztény­demokrata Pártjának szoros győzelme várható. Duarte élvezi az Egyesült Államok támogatását, s ösztönzésére bizonyos korlátozott reformokat ígért. A válasz­tásoktól való távolmaradás egyik oka éppen az volt, hogy ígéreteinek nem tett eleget. A kereszténydemokraták legna­gyobb ellenfele a szélsőjobboldali pár­tokat tömörítő Nacionalista Köztársa­sági Szövetség (ARENA) és a Nemzeti Megbékélés Pártja. Az előző élén Ro­berto d’Aubuisson, a halálbrigádok patrónusa áll A választások ellenőrzésére 10 ezer katonát vezényeltek ki, a partizánok által ellenőrzött területeken nem sza­vaztak. Az FMLN és FDR felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a választások az elő- zőekkhez hasonlóan nem oldják meg az ország problémáit, céljuk a nép elleni hadviselés fokozásának elősegí­tése. A választások napján négy tarto­mányban került sor harcokra a partizá­nok és a kormánycsapatok között. A partizánok szabotázsakciói nyomán az ország északi részében több város villanyáram nélkül maradt. ; KOMMENTÁRUNK! Z átonyokkal teli tengereken kellett he­teken át manővereznie Giulio And­reotti olasz külügyminiszternek, a Közös Piac miniszteri tanácsa soros elnökének. A Corriera della Serából kölcsönvett találó hasonlatot folytatva az olasz diplomácia vezetője végül is sikerrel járt, mert a tor­nyosuló nehézségek ellenére is „bemanő­verezte" Spanyolországot és Portugáliát a közöspiaci révbe. Két héttel ezelőtt már-már úgy látszott, nem sikerül tartani az eredeti menetrendet, és elhalasztják a két ország jövő év január 1-re kitűzött belépésének időpontját. A csatlakozás körüli vitákat március dereká­ra tervezték lezárni, ám a 10 tagállam és a belépni kívánó kettő vitái ezt nem tették lehetővé. Újabb külügyminiszteri ülést hív­ták össze, amely gyakorlatilag az utolsó lehetőség volt a megállapodás nyélbeüté­sére. Történt pedig mindez közvetlenül a közöspiaci csúcs előestéjén, alig 24 órá­val azelőtt, hogy Brüsszelben összeültek a közösség állam- és kormányfői. A külügyminiszterek jól tudták, hogy tő­lük függ a másnapi csúcs kimenetele. A bentlevők és a bekéredzkedők egyaránt átérezték ezt a felelősséget. Ezúttal végze­tes következményekkel járt volna, ha dol- gavégezetlenül állnak fel ismét a tárgyaló­asztaltól. Andreotti az ülés előtt azt nyilat­kozta, ha ezúttal sem tesznek pontot az ügy végére, akkor nincs értelme megtartani a pénteki csúcstalálkozót. A tét tehát nem kevesebb volt, mint a brüsszeli csúcsértekezlet megmentése. Ennek tulajdonítható, hogy a 24. órában mégiscsak megszületett a megállapodás, de a vajúdó hegyek ezúttal is csak egeret szültek. Abban ugyan egyetértettek, hogy 1986. január 1 -tői Spanyolország és Portu­gália felvételével 10-ről 12-re emelkedik Egy tucatnyian - félúton a közösség taglétszáma, a belépés feltéte­leit részletesebben rögzítő pontok viszont előre azt sejtetik, hogy a bővítés után korántsem lesz zökkenőmentes, harmoni­kus az eddig is vitákkal tarkított együttmű­ködés. A hagyományos bor-, zöldség-, hús-, hal-, tojás-viták ezentúl még harsányabbak lesznek, hiszen a két újdonsült ország elsősorban agrártermékeket hoz az amúgy is feleslegekkel küszködő EGK-piacra. De a legzajosabb kétségtelenül a halvita lesz, hiszen Spanyolországnak annyi halászbár­kája van, mint a többi 11 országnak együtt­véve, ám szigorúan megszabták számára, hol, mennyit halászhat. Tízéves átmeneti időszakot tűztek ki, s ezalatt a portugál és a spanyol mezőgazdasági termékek csak korlátozott mennyiségben juthatnak el a tagállamokba, tehát gyakorlatilag csak egy évtized elteltével válnak teljes jogú taggá. S ha eddig 20 millió munkanélküliről beszéltünk a tagországokban, ak­kor a jövő évtől újabb 100 ezrekkel bővül majd ez a szám, mivel a csatlakozás felté­teleként több iparág számos üzemét be kell zárni Spanyolországban és Portugáliában. A két ibériai ország korántsem ilyen belépési körülményekről álmodott hét, illet­ve nyolc évvel ezelőtt, amikor csatlakozási kérelmüket eljuttatták Brüsszelbe. Jobba­kat, előnyösebbeket azonban nem tudtak kialkudni, mivel a „tízek" konokul ragasz­kodtak eredeti feltételeikhez, s ezért a belé­pőknek meg kellett elégedni a rosszabb változattal. Pénteken a csúcs résztvevőire már csak az vár, hogy ők is áldásukat adják a Közös Piac kibővítésére. Az ülés azonban nem a „hagyományok“ szellemében zajlott vol­na le, ha vitamentes a lefolyása. Hogy ez ne így történjen, arról Papandreu görög kormányfő gondoskodott. Határozottan ki­jelentette: megvétózza a bővítést, ha nem szavazzák meg a földközi-tengeri térség országainak nyújtott közösségi támogatás megemelését. Kilenc kollégájának nem volt más választása, minthogy a spanyol és a portugál csatlakozást fenyegető utolsó veszély elhárítása céljából eleget tegyen az athéni követelésnek. Elvileg tehát már eldöntött tény a bőví­tés, amit még a 12 ország parlamentjének is ratifikálni kell. A bővüléssel azonban a dolgok nem egyszerűsödnek, hanem a megoldatlan problémák még inkább meghatványozódnak. A jövő évtől kezdő­dően tizenkettesben fognak vitázni ugyan­arról, amiről eddig tízen sem tudtak közös nevezőre jutni. Ezt Brüsszelben is nagyon jól tudták, mégis ragaszkodtak a Közös Piac menetrendszerű kibővítéséhez, ami három okkal magyarázható. Gazdasági vetülete a dolognak az, hogy a Közös Piac a tőkés „gazdasági három­szögön" belül meglehetősen lemaradt Ja­pán és az USA mögött. A mostani lépéstől Brüsszelben azt várják, hogy megerősödve vethetik bele magukat a konkurrenciaharc- ba. Politikai vonatkozása abban keresen­dő, hogy a spanyol belépéstől azt várják: a NATO-tagság ügyében jövőre esedékes spanyol népszavazást megelőzően a Gon- zález-kormány úgy manipulálja a referen­dumot, hogy az ország tagja maradjon a NATO politikai szervezetének. S e pon­ton a politikai célok egybeesnek a katonai­akkal: a csatlakozástól azt remélik, hogy megerősödik a NATO déli szárnya a Föld­közi-tenger bejáratánál. A z idő mutatja csak meg, hogy ezekből az elvárásokból a későbbiekben mi válik valóra. A 28 éve fennálló Közös Piac immár harmadik bővítése kapcsán megállapítható, hogy a közösség távol áll attól, amit az alapszerző­désben kitűztek, a gazdasági uni­ón túlmenően a politikai unió lét­rehozásától. A rö­videsen tucatnyi­ra bővülő közös­ség legfeljebb a félúton tart en­nek megvalósítá­sában. P. VONYIK ERZSÉBET

Next

/
Oldalképek
Tartalom