Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-14 / 62. szám, csütörtök

VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG ......... KO MMENTÁLJUK A mezőgazdaság fejlesztése és a munkaerő-gazdálkodás Vietnamban Februárban, a Vietnami Kommunista Párt megala­kulásának 55. évfordulója alkalmából Le Duan főtitkár az eredményeket és a tennivalókat mérlegelve a leg­fontosabb kettős feladatnak az egységét hangsúlyoz­ta. Ez a szocialista haza védelmének erősítése és az országépítő munka folytatása. E kettő szoros össze­kapcsolásának időszerűségét napjainkban is alátá­masztják az egyre gyakoribbá és hevesebbé váló fegyveres kínai provokációkról, valamint a kínai csa­patösszevonásokról érkezett hírek. Közvetlenül az amerikai imperializmus ellen vívott háború és az ország újraegyesítése után elkerülhetlenül szüksé­ges volt - a talpraálláshoz - a hadigazdálkodás bevezetése, ez biztosította a lakosság ellátását az alapvető élelmiszerekből. A párt V. kongresszusa 1982-ben a békésebb körülmények között folyó or­szágépítés szükségleteinek megfelelően (békés, nyugodt légkörről az állandó pekingi fenyegtés miatt most sem lehet beszélni) meghirdette az új gazdasági stratégiát. Az új gazdaságpolitika tágabb teret enged az önálló kezdeményezésnek, a vállalatok számára csökkentették a központi mutatók számát, előtérbe helyezik a belső tartalékok feltárását. Vietnamban elsőrendű, mond­hatnánk stratégiai fontosságú fel­adat az élelmiszertermelés növe­lése. A mezőgazdaságban a fő súlyt a növénytermesztésre helye­zik. S bár rizsből tavaly rekord­mennyiség - 17,85 millió tonna- termett, még így is elmaradtak a tervezett 18 millió tonnától, s a kiegyensúlyozott élelmiszer- ellátáshoz is még többre lenne szükség. A tervet e téren tehát 99,25 százalékra teljesítették, s ennek okát elsősorban a kedve­zőtlen időjárásban látják. A tél- a vegetációs időszak kezdetén- rendkívül hideg volt, 210 ezer hektáron teljesen kipusztult a nö­vényzet, ezért egyes területeken négyszer is újra kellett vetni. A nyári és őszi árvizek, tájfunok további 630 ezer hektárt sújtottak. Ebben az évben - a harmadik ötéves tervidőszak utolsó évében- az előirányzat szerint rizsre át­számítva 19 millió tonna élelmi­szert kell termelni. Ebből termé­szetesen a legtöbb maga a rizs: 16,5 millió tonna. Az elsó rizsara­tást összesen 1,5 millió hektáron kell elvégezni, ez adja majd az egész évi termésnek hozzávető­leg az egyharmadát. Az első idény meghatározó lesz a Vietnamban másodlagosnak számító növé­nyek termesztése szempontjából is. Ilyenek a kukorica, burgonya, manioka, batáta - ezekből az évi termés háromnegyedét kell majd betakarítani. Mindent egybevetve: az idén egy lakosra számítva mintegy 300 kilogramm élelmi­szert kívánnak előállítani. A gon­dokat szaporítja, hogy az egyes vidékek, tartományok között nem tudják kellő ütemben felszámolni a kisebb-nagyobb különbségeket. A mezőgazdasági termelés nö­velése szempontjából meghatáro­zó szerepe van a munkaerö-gaz- dálkodási program végrehajtásá­nak. Az V. kongresszuson elfoga­dott határozat értelmében 1985 végéig összesen egymillió embert kell új területekre áttelepíteni (az egymillióból 400 ezer az aktív munkaerő). A program három fő feladatra összpontosít: 1. az egyes tartományokon belül kell jobban kihasználni a termőterüle­tet és a munkaerőt 2. meg kell oldani a dolgozók átcsoportosítá­sát az egyes körzeteken belül 3. meg kell oldani a munkaerő átköl­töztetését északról délre. Az elsó három évben a kitűzött célokat nem sikerült hiánytalanul teljesíteni. Az ok: sok esetben csak a lakosság egyszerű átköl­töztetéseként fogták fel a dolgot, s az új munkahelyeken nem hoz­tak létre olyan körülményeket, amilyenekre az akció népgazda­sági jelentőségénél fogva szükség lett volna. Változást éppen a múlt esztendő hozott. A központi szer­vek, mindenekelőtt az állami terv­bizottság, a belkereskedelmi, az iskolaügyi, az egészségügyi és a pénzügyminisztérium intézkedé­seinek köszönhetően 1984-ben összesen 180 ezer dolgozót és további 445 ezer személyt (a csa­ládtagokat) telepítettek át az új gazdasági körzetekbe. A legtöb­ben a kaucsuk- és kávéültetvé­nyekre kerültek. A VKP a követke­zetes munkaerő-gazdálkodási po­litikával több problémát is meg akar oldani. A mezőgazdasági ter­mőterületek és az erdők jobb ki­használása' mellett a túlnépese­dett tartományok gondjain is eny­hít, egyes körzetekben ugyanis egyre nagyobb nehézségek tá­madnak az új munkaerők fogla­koztatása terén. A központi szervek mind a 426 járásnak feladatul adták, hogy mérjék fel strukturális szempont­ból is a rendelkezésre álló munka­erőt. Ezt eddig 193 járásban (45 százalék) tették meg. A többiben még az idei év végéig be kell fejezni a munkát, hiszen a felmé­rés nemcsak a munkaerőforráso­kat tárja fel, hanem képet ad a kor- összetételről, az egyes szakmák megoszlásáról, a demográfiai nö­vekedés üteméről és igy tovább. Mindez nagyon fontos a tervezés javítása szempontjából - a mező­gazdaságban is. Vietnamban ugyanis hozzávetőleg 10,5 millió hektár a művelhető terület, ennek azonban a 35 százaléka parlagon hever éppen a munkaerő nem megfelelő elosztása miatt. Már volt szó arról, hogy az idén 19 millió tonna élelmiszert kell gyártani. Ha azonban a parlagon heverő földeket is sikerülne meg­művelni, akkor a jelenlegi hoza­mok mellett további 11 millió tonna élelmiszert nyernének, ami nem­csak a hazai szükségleteket fe­dezné, hanem az exportot is lehe­tővé tenné. Számolni kell a belső igények állandó emelkedésével, márcsak a „demográfiai robba­nás“ miatt is: Vietnamban évente több mint egymillióval gyarapodik a lakosság száma. A mezőgazdaság fejlesztése az ipar támogatása nélkül elképzel­hetetlen, mindenekelőtt a géphi­ányt kell megoldani. Ez sem köny- nyü feladat - a háborús károk miatt sem. A mezőgazdasági gép­ellátás javítását egyrészt külföldi segítséggel (a szocialista orszá­gok segítségével) másrészt a bel­ső erők mozgósításával akarják elérni. Csak a múlt évben több mint háromszáz ipari és kommu­nális nagyberuházást adtak át. Ezeket a célokat szolgálja a déli országrész mezőgazdaságának szocialista átépítése is, amit a ter­vek szerint ebben az évben kelle­ne befejezni. A délvidéken eddig a termőföld felén vezették be a kollektív gazdálkodást. A vietnami népnek rendkívüli erőfeszítésekkel kell azon problé­mák megoldásán fáradozni, ame­lyek a több évtizedes, a szabadsá­gért, függetlenségért folytatott há­borúk során felhalmozódtak. Az épitómunkában is mindig számít­hat a Szovjetunió és más szocia­lista országok önzetlen támogatá­sára. (-nák) INNEN - ONNAN • AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK elekt­ronikai iparát az a veszély fenyegeti, hogy az élenjáró termelőből fokozato­san a külföldi cégek forgalmazó „üzlet­házává“ válik. Az elektronikai ipar köz­pontjának, a Szilikon-völgynek üzlet­embereit nemrégiben igencsak meg­lepték az előzetes adatok az Egyesült Államok fejlett technológiai iparágai­ban az export-import tavalyi alakulásá­ról. Mint kiderült, először fordult elő, hogy az amerikai elektronikai ipar, amely hosszú időn keresztül jelentős aktívumot vitt az Egyesült Államok ke­reskedelmi mérlegébe, 1984-ben külföl­di eladásai értékénél többet importált. • A JUGOSZLÁV idegenforgalom tavalyi devizabevételei több mint egy- milliárd dollárt tettek ki, ami 22 száza­lékkal több az előző évinél. A hazai és külföldi turisták - több mint húszmillió- an - 97,5 millió vendégéjszakát töltöt­tek az ország különböző üdülőhelyein. Ennek csaknem fele jutott a mintegy 7,3 millió külföldire. A legtöbben az NSZK-ból érkeztek, majd sorrendben Ausztria, Olaszország és Nagy-Britan­nia következik. Jugoszlávia az idén is több mint hétmillió külföldi vendég ér­kezését és a devizabevételek további növekedését várja. Újraértékelik az asszuáni gát szerepét Az amerikai hetilap, a Newsweek tudósításából ki­tűnik, hogy Egyiptomban újra­értékelik az asszuáni gát sze­repét. A tudósítás, noha fanya­logva, kénytelen elismerni, hogy a gátnak nagy gazdasági jelentősége van, s előnyei lé­nyegesen nagyobbak, mint az esetleges hátrányok. Az asszuáni gátat Egyiptomban mindig • is szélsőségesen Ítélték meg. Az első időszakban a politi­kai hátteret hangsúlyozták, amikor a Szovjetunió elvállalta, hogy a visszalépő Egyesült Államok és Nagy-Britannia helyett megépíti az egymilliárd dolláros gátat, víz­erőművet a Níluson. 1970, a gát elkészülte után vádak záporoztak a hatalmas asszuáni létesítmény­re, például, hogy talajeróziót idéz elő, hogy veszélyezteti a nép egészségét, az egyiptomi műkin­cseket, a Földközi-tenger keleti medencéjének ökológiai egyensú­lyát. Még az is elhangzott akkor, hogy a gát előtt földuzzasztott ha­talmas Nasszer-tó gyors ütemben feltöltődik hordalékkal, igy az egésznek nem lesz semmi ér­telme. ,,Az asszuáni gát az eltelt idő­szakban bebizonyította hasznos­ságát, betöltötte szerepét, meg­védte Egyiptomot a szárazságtól“ - mondotta a minap az egyiptomi elnök, Hoszni Mubarak. Vitatha­tatlan, hogy míg Afrika nagy része a szárazságtól szenvedett, Egyip­tom különösebb gondok nélkül vé­szelte át a környéket már hat éve sújtó szárazságot. Bár a Nilus szintje minden eddiginél alacso­nyabb, az egyiptomiak mégis évente háromszor aratnak, mig más észak-afrikai országokban csak egy termést takarítanak be. Az ok: a Nasszer-tó, a világ egyik legnagyobb víztárolója 169 milli­árd köbméter vizet képes tartalé­kolni az asszuáni gát mintegy 120 méter magas betonfalai mögött. Ez a tartalék a tartós szárazság miatt ugyan 70 milliárd köbméterre apadt, de még mindig elegendő ahhoz, hogy a 48 milliós Egyipto­mot megfelelő mennyiségű élelmi­szerhez segítse hozzá. Az egyiptomiakat a gáttal kap­csolatban a legjobban az aggaszt­ja, hogyan viselne el a hatalmas építmény egy földrengést. Egy ot­tani geológus szerint az asszuáni gát ellenállna a Richter-skála sze­rinti 8-as erősségű rengésnek is. Egészében véve az asszuáni gát nemcsak hogy megvédte Egyiptomot az éhínségtől, hanem jelentékeny mértékben csökken­tette az ország energiaszámláját is. Az erőmű évente 10 milliárd kilowattóra energiát termel, fedezi ezzel az ország energiaszükség­letének csaknem a felét. ,,Az asz- szuáni gát nélkül veszélybe került volna Egyiptom gazdasági és me­zőgazdasági fejlődése“ - mondja dr. Hani Sabet közgazdász. Jó vetőmag, bő termés Azt szokták mondani, ki mint vet, úgy arat. Ezt a szólás­mondást kiegészíthetnénk azzal, hogy ki milyen magot vet a földbe, olyan lesz a termése. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fejlődése folyamán nemcsak a földalappal való fokozottabb törődés hatott kedvezően a hektárhozamok alakulására. Bizonyított és vitathatatlan, hogy például a gabo­natermesztésben a nagy termőképességű, új szovjet búzafaj­ták hozták a forradalmi változást. A mezőgazdasági vállala­tok a régi búzafajtákkal alig érték el a hektáronkénti két vagy három tonnás hozamot. Ma már a mezőgazdasági vállatok jelentős részében a hattonnás hozamnál nagyobb termés sem ritkaság. A múlt években főleg a tavaszi árpa hektárho­zama emelkedett ki. A Csicsói (Čičov) Egységes Földmű- vesszövetkezetben több mint nyolc tonnát takarítottak be ebből hektáronként. Amint az számos gazdasági értekezleten is elhangzott, a hektárhozamok kedvező alakulására nagy­mértékben hatottak az új fajták. Most, a tavaszi időszak kezdetén - amikor a mezőgazda­sági vállalatok még kiegészíthetik vetömagalapjukat - nagyon is időszerű beszélni az említett kedvező hatásokról. Az új fajták jelentősége évről évre növekszik a terméshoza­mok alakulásában. Ezért 1977-ben a felsőbb szervek jóvá­hagyták a vetőmagtermesztés koncepcióját. Azóta ezen a téren nagyon kedvező fejlődés tapasztalható, amely főleg a 7. ötéves tervidőszak utolsó éveiben mutatkozott meg. Ma már elmondhatjuk, hogy a vetömagellátás hiánytalanul bizto­sított minden mezőgazdasági vállalat számára. A Slovosivo tudományos-termelési egyesülés magtermesztö gazdaságai a kijelölt egységes földművesszövetkezetekkel és más mezőgazdasági vállalatokkal együttműködve a tavaszi idényre 120 ezer tonna vetömagot^és 160 ezer tonna vetöbur- gonyát készítettek elő. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági vállalatok 100 százalékban végrehajthatják a célszerű vetö- magcserét és 80 százalékra a vetöburgonya-cserét. Tehát a régebbi, kisebb termőképességű vagy a jelenleginél előny­telenebb tulajdonságú fajták helyett újakat termeszthetnek. Olyan fajtákat, amelyek ellenállóbbak a betegségekkel szem­ben, szárazságtűrőbbek és nagyobb a termőképességük. Lényegesen javult a takarmánynövények vetőmagtermesz­tése is. A magtermesztö gazdaságok elegendő lucerna- és rétifűmagot állítottak elő, ezekből még mindig rendelhetnek a mezőgazdasági vállalatok. Semmi akadálya, hogy a mező- gazdasági vállalatoknál elérjék az évelő takarmánynövények szükséges arányát, s felújíthassák a kis hozamú réteket. A magtermesztök szakszerű munkájának eredményeként lényegesen megnövekedett az első osztályba sorolt vetőma­goknak a részaránya. Ezek minden szempontból megfelelnek a csehszlovák normának és nagyon jó a csíraképességük. Tehát nem kell a szükségesnél többet vetni belőlük - amint azt számos mezőgazdasági vállalatnál az előző években tették -, hogy elérjék a megfelelő egyedszámot. Ez is nagy előnnyel jár, mert nem kerül sor vetömagpazarlásra és fölösleges kiadásokra. A jó vetőmag tehát színvonalas agrotechnika mellett bő termést eredményezhet. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a mezőgazdasági vállalatok raktáraiban ne hiányozzon az éppen szükséges vetőmag, s ha művelésre alkalmassá válik a talaj, mielőbb a földbe kerülhessen. Nagy tétről van szó, mert a kísérletek szerint a jó vetőmag harminc százalékos terméstöbbletet is eredményezhet. Ennek bizo­nyítására a Slovosivo kezdeményezésére 2500 hektáron állítanak be szerződéses kísérleteket. így a növénytermesz­tésben is kezd kialakulni a garantált színvonalú termelés, amely a tervek szerint a jövőben egyre nagyobb területen segíti elő a mezőgazdasági termelés hatékony növelését. BALLA JÓZSEF Egyéves próbaüzemelés után januárban teljes kapacitással beindí­tották a Trineci Nagy Októberi Szocialista Forradalom Vasmű oxigénkonventoros üzemegységét, amely a csehszlovák kohóipar legnagyobb beruházása volt a hetedik ötéves tervidőszakban. A próbaüzemelés folyamán tavaly 800 ezer tonna acélt termeltek, az idei terv 1 millió 700 ezer tonna minőségi acél termelését irányozza elő. A képen: Ladislav Malik első olvasztár (baloldalt) és Bohuslav Ostruska másodolvasztár mintát vesz és hőmérsékletet mér az l-es számú konventornál. . ■_ (Peter Berger felvétele - ČTK) ÚJ SZÚ 4 1985. III. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom