Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1985-03-14 / 62. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG ......... KO MMENTÁLJUK A mezőgazdaság fejlesztése és a munkaerő-gazdálkodás Vietnamban Februárban, a Vietnami Kommunista Párt megalakulásának 55. évfordulója alkalmából Le Duan főtitkár az eredményeket és a tennivalókat mérlegelve a legfontosabb kettős feladatnak az egységét hangsúlyozta. Ez a szocialista haza védelmének erősítése és az országépítő munka folytatása. E kettő szoros összekapcsolásának időszerűségét napjainkban is alátámasztják az egyre gyakoribbá és hevesebbé váló fegyveres kínai provokációkról, valamint a kínai csapatösszevonásokról érkezett hírek. Közvetlenül az amerikai imperializmus ellen vívott háború és az ország újraegyesítése után elkerülhetlenül szükséges volt - a talpraálláshoz - a hadigazdálkodás bevezetése, ez biztosította a lakosság ellátását az alapvető élelmiszerekből. A párt V. kongresszusa 1982-ben a békésebb körülmények között folyó országépítés szükségleteinek megfelelően (békés, nyugodt légkörről az állandó pekingi fenyegtés miatt most sem lehet beszélni) meghirdette az új gazdasági stratégiát. Az új gazdaságpolitika tágabb teret enged az önálló kezdeményezésnek, a vállalatok számára csökkentették a központi mutatók számát, előtérbe helyezik a belső tartalékok feltárását. Vietnamban elsőrendű, mondhatnánk stratégiai fontosságú feladat az élelmiszertermelés növelése. A mezőgazdaságban a fő súlyt a növénytermesztésre helyezik. S bár rizsből tavaly rekordmennyiség - 17,85 millió tonna- termett, még így is elmaradtak a tervezett 18 millió tonnától, s a kiegyensúlyozott élelmiszer- ellátáshoz is még többre lenne szükség. A tervet e téren tehát 99,25 százalékra teljesítették, s ennek okát elsősorban a kedvezőtlen időjárásban látják. A tél- a vegetációs időszak kezdetén- rendkívül hideg volt, 210 ezer hektáron teljesen kipusztult a növényzet, ezért egyes területeken négyszer is újra kellett vetni. A nyári és őszi árvizek, tájfunok további 630 ezer hektárt sújtottak. Ebben az évben - a harmadik ötéves tervidőszak utolsó évében- az előirányzat szerint rizsre átszámítva 19 millió tonna élelmiszert kell termelni. Ebből természetesen a legtöbb maga a rizs: 16,5 millió tonna. Az elsó rizsaratást összesen 1,5 millió hektáron kell elvégezni, ez adja majd az egész évi termésnek hozzávetőleg az egyharmadát. Az első idény meghatározó lesz a Vietnamban másodlagosnak számító növények termesztése szempontjából is. Ilyenek a kukorica, burgonya, manioka, batáta - ezekből az évi termés háromnegyedét kell majd betakarítani. Mindent egybevetve: az idén egy lakosra számítva mintegy 300 kilogramm élelmiszert kívánnak előállítani. A gondokat szaporítja, hogy az egyes vidékek, tartományok között nem tudják kellő ütemben felszámolni a kisebb-nagyobb különbségeket. A mezőgazdasági termelés növelése szempontjából meghatározó szerepe van a munkaerö-gaz- dálkodási program végrehajtásának. Az V. kongresszuson elfogadott határozat értelmében 1985 végéig összesen egymillió embert kell új területekre áttelepíteni (az egymillióból 400 ezer az aktív munkaerő). A program három fő feladatra összpontosít: 1. az egyes tartományokon belül kell jobban kihasználni a termőterületet és a munkaerőt 2. meg kell oldani a dolgozók átcsoportosítását az egyes körzeteken belül 3. meg kell oldani a munkaerő átköltöztetését északról délre. Az elsó három évben a kitűzött célokat nem sikerült hiánytalanul teljesíteni. Az ok: sok esetben csak a lakosság egyszerű átköltöztetéseként fogták fel a dolgot, s az új munkahelyeken nem hoztak létre olyan körülményeket, amilyenekre az akció népgazdasági jelentőségénél fogva szükség lett volna. Változást éppen a múlt esztendő hozott. A központi szervek, mindenekelőtt az állami tervbizottság, a belkereskedelmi, az iskolaügyi, az egészségügyi és a pénzügyminisztérium intézkedéseinek köszönhetően 1984-ben összesen 180 ezer dolgozót és további 445 ezer személyt (a családtagokat) telepítettek át az új gazdasági körzetekbe. A legtöbben a kaucsuk- és kávéültetvényekre kerültek. A VKP a következetes munkaerő-gazdálkodási politikával több problémát is meg akar oldani. A mezőgazdasági termőterületek és az erdők jobb kihasználása' mellett a túlnépesedett tartományok gondjain is enyhít, egyes körzetekben ugyanis egyre nagyobb nehézségek támadnak az új munkaerők foglakoztatása terén. A központi szervek mind a 426 járásnak feladatul adták, hogy mérjék fel strukturális szempontból is a rendelkezésre álló munkaerőt. Ezt eddig 193 járásban (45 százalék) tették meg. A többiben még az idei év végéig be kell fejezni a munkát, hiszen a felmérés nemcsak a munkaerőforrásokat tárja fel, hanem képet ad a kor- összetételről, az egyes szakmák megoszlásáról, a demográfiai növekedés üteméről és igy tovább. Mindez nagyon fontos a tervezés javítása szempontjából - a mezőgazdaságban is. Vietnamban ugyanis hozzávetőleg 10,5 millió hektár a művelhető terület, ennek azonban a 35 százaléka parlagon hever éppen a munkaerő nem megfelelő elosztása miatt. Már volt szó arról, hogy az idén 19 millió tonna élelmiszert kell gyártani. Ha azonban a parlagon heverő földeket is sikerülne megművelni, akkor a jelenlegi hozamok mellett további 11 millió tonna élelmiszert nyernének, ami nemcsak a hazai szükségleteket fedezné, hanem az exportot is lehetővé tenné. Számolni kell a belső igények állandó emelkedésével, márcsak a „demográfiai robbanás“ miatt is: Vietnamban évente több mint egymillióval gyarapodik a lakosság száma. A mezőgazdaság fejlesztése az ipar támogatása nélkül elképzelhetetlen, mindenekelőtt a géphiányt kell megoldani. Ez sem köny- nyü feladat - a háborús károk miatt sem. A mezőgazdasági gépellátás javítását egyrészt külföldi segítséggel (a szocialista országok segítségével) másrészt a belső erők mozgósításával akarják elérni. Csak a múlt évben több mint háromszáz ipari és kommunális nagyberuházást adtak át. Ezeket a célokat szolgálja a déli országrész mezőgazdaságának szocialista átépítése is, amit a tervek szerint ebben az évben kellene befejezni. A délvidéken eddig a termőföld felén vezették be a kollektív gazdálkodást. A vietnami népnek rendkívüli erőfeszítésekkel kell azon problémák megoldásán fáradozni, amelyek a több évtizedes, a szabadságért, függetlenségért folytatott háborúk során felhalmozódtak. Az épitómunkában is mindig számíthat a Szovjetunió és más szocialista országok önzetlen támogatására. (-nák) INNEN - ONNAN • AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK elektronikai iparát az a veszély fenyegeti, hogy az élenjáró termelőből fokozatosan a külföldi cégek forgalmazó „üzletházává“ válik. Az elektronikai ipar központjának, a Szilikon-völgynek üzletembereit nemrégiben igencsak meglepték az előzetes adatok az Egyesült Államok fejlett technológiai iparágaiban az export-import tavalyi alakulásáról. Mint kiderült, először fordult elő, hogy az amerikai elektronikai ipar, amely hosszú időn keresztül jelentős aktívumot vitt az Egyesült Államok kereskedelmi mérlegébe, 1984-ben külföldi eladásai értékénél többet importált. • A JUGOSZLÁV idegenforgalom tavalyi devizabevételei több mint egy- milliárd dollárt tettek ki, ami 22 százalékkal több az előző évinél. A hazai és külföldi turisták - több mint húszmillió- an - 97,5 millió vendégéjszakát töltöttek az ország különböző üdülőhelyein. Ennek csaknem fele jutott a mintegy 7,3 millió külföldire. A legtöbben az NSZK-ból érkeztek, majd sorrendben Ausztria, Olaszország és Nagy-Britannia következik. Jugoszlávia az idén is több mint hétmillió külföldi vendég érkezését és a devizabevételek további növekedését várja. Újraértékelik az asszuáni gát szerepét Az amerikai hetilap, a Newsweek tudósításából kitűnik, hogy Egyiptomban újraértékelik az asszuáni gát szerepét. A tudósítás, noha fanyalogva, kénytelen elismerni, hogy a gátnak nagy gazdasági jelentősége van, s előnyei lényegesen nagyobbak, mint az esetleges hátrányok. Az asszuáni gátat Egyiptomban mindig • is szélsőségesen Ítélték meg. Az első időszakban a politikai hátteret hangsúlyozták, amikor a Szovjetunió elvállalta, hogy a visszalépő Egyesült Államok és Nagy-Britannia helyett megépíti az egymilliárd dolláros gátat, vízerőművet a Níluson. 1970, a gát elkészülte után vádak záporoztak a hatalmas asszuáni létesítményre, például, hogy talajeróziót idéz elő, hogy veszélyezteti a nép egészségét, az egyiptomi műkincseket, a Földközi-tenger keleti medencéjének ökológiai egyensúlyát. Még az is elhangzott akkor, hogy a gát előtt földuzzasztott hatalmas Nasszer-tó gyors ütemben feltöltődik hordalékkal, igy az egésznek nem lesz semmi értelme. ,,Az asszuáni gát az eltelt időszakban bebizonyította hasznosságát, betöltötte szerepét, megvédte Egyiptomot a szárazságtól“ - mondotta a minap az egyiptomi elnök, Hoszni Mubarak. Vitathatatlan, hogy míg Afrika nagy része a szárazságtól szenvedett, Egyiptom különösebb gondok nélkül vészelte át a környéket már hat éve sújtó szárazságot. Bár a Nilus szintje minden eddiginél alacsonyabb, az egyiptomiak mégis évente háromszor aratnak, mig más észak-afrikai országokban csak egy termést takarítanak be. Az ok: a Nasszer-tó, a világ egyik legnagyobb víztárolója 169 milliárd köbméter vizet képes tartalékolni az asszuáni gát mintegy 120 méter magas betonfalai mögött. Ez a tartalék a tartós szárazság miatt ugyan 70 milliárd köbméterre apadt, de még mindig elegendő ahhoz, hogy a 48 milliós Egyiptomot megfelelő mennyiségű élelmiszerhez segítse hozzá. Az egyiptomiakat a gáttal kapcsolatban a legjobban az aggasztja, hogyan viselne el a hatalmas építmény egy földrengést. Egy ottani geológus szerint az asszuáni gát ellenállna a Richter-skála szerinti 8-as erősségű rengésnek is. Egészében véve az asszuáni gát nemcsak hogy megvédte Egyiptomot az éhínségtől, hanem jelentékeny mértékben csökkentette az ország energiaszámláját is. Az erőmű évente 10 milliárd kilowattóra energiát termel, fedezi ezzel az ország energiaszükségletének csaknem a felét. ,,Az asz- szuáni gát nélkül veszélybe került volna Egyiptom gazdasági és mezőgazdasági fejlődése“ - mondja dr. Hani Sabet közgazdász. Jó vetőmag, bő termés Azt szokták mondani, ki mint vet, úgy arat. Ezt a szólásmondást kiegészíthetnénk azzal, hogy ki milyen magot vet a földbe, olyan lesz a termése. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fejlődése folyamán nemcsak a földalappal való fokozottabb törődés hatott kedvezően a hektárhozamok alakulására. Bizonyított és vitathatatlan, hogy például a gabonatermesztésben a nagy termőképességű, új szovjet búzafajták hozták a forradalmi változást. A mezőgazdasági vállalatok a régi búzafajtákkal alig érték el a hektáronkénti két vagy három tonnás hozamot. Ma már a mezőgazdasági vállatok jelentős részében a hattonnás hozamnál nagyobb termés sem ritkaság. A múlt években főleg a tavaszi árpa hektárhozama emelkedett ki. A Csicsói (Čičov) Egységes Földmű- vesszövetkezetben több mint nyolc tonnát takarítottak be ebből hektáronként. Amint az számos gazdasági értekezleten is elhangzott, a hektárhozamok kedvező alakulására nagymértékben hatottak az új fajták. Most, a tavaszi időszak kezdetén - amikor a mezőgazdasági vállalatok még kiegészíthetik vetömagalapjukat - nagyon is időszerű beszélni az említett kedvező hatásokról. Az új fajták jelentősége évről évre növekszik a terméshozamok alakulásában. Ezért 1977-ben a felsőbb szervek jóváhagyták a vetőmagtermesztés koncepcióját. Azóta ezen a téren nagyon kedvező fejlődés tapasztalható, amely főleg a 7. ötéves tervidőszak utolsó éveiben mutatkozott meg. Ma már elmondhatjuk, hogy a vetömagellátás hiánytalanul biztosított minden mezőgazdasági vállalat számára. A Slovosivo tudományos-termelési egyesülés magtermesztö gazdaságai a kijelölt egységes földművesszövetkezetekkel és más mezőgazdasági vállalatokkal együttműködve a tavaszi idényre 120 ezer tonna vetömagot^és 160 ezer tonna vetöbur- gonyát készítettek elő. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági vállalatok 100 százalékban végrehajthatják a célszerű vetö- magcserét és 80 százalékra a vetöburgonya-cserét. Tehát a régebbi, kisebb termőképességű vagy a jelenleginél előnytelenebb tulajdonságú fajták helyett újakat termeszthetnek. Olyan fajtákat, amelyek ellenállóbbak a betegségekkel szemben, szárazságtűrőbbek és nagyobb a termőképességük. Lényegesen javult a takarmánynövények vetőmagtermesztése is. A magtermesztö gazdaságok elegendő lucerna- és rétifűmagot állítottak elő, ezekből még mindig rendelhetnek a mezőgazdasági vállalatok. Semmi akadálya, hogy a mező- gazdasági vállalatoknál elérjék az évelő takarmánynövények szükséges arányát, s felújíthassák a kis hozamú réteket. A magtermesztök szakszerű munkájának eredményeként lényegesen megnövekedett az első osztályba sorolt vetőmagoknak a részaránya. Ezek minden szempontból megfelelnek a csehszlovák normának és nagyon jó a csíraképességük. Tehát nem kell a szükségesnél többet vetni belőlük - amint azt számos mezőgazdasági vállalatnál az előző években tették -, hogy elérjék a megfelelő egyedszámot. Ez is nagy előnnyel jár, mert nem kerül sor vetömagpazarlásra és fölösleges kiadásokra. A jó vetőmag tehát színvonalas agrotechnika mellett bő termést eredményezhet. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a mezőgazdasági vállalatok raktáraiban ne hiányozzon az éppen szükséges vetőmag, s ha művelésre alkalmassá válik a talaj, mielőbb a földbe kerülhessen. Nagy tétről van szó, mert a kísérletek szerint a jó vetőmag harminc százalékos terméstöbbletet is eredményezhet. Ennek bizonyítására a Slovosivo kezdeményezésére 2500 hektáron állítanak be szerződéses kísérleteket. így a növénytermesztésben is kezd kialakulni a garantált színvonalú termelés, amely a tervek szerint a jövőben egyre nagyobb területen segíti elő a mezőgazdasági termelés hatékony növelését. BALLA JÓZSEF Egyéves próbaüzemelés után januárban teljes kapacitással beindították a Trineci Nagy Októberi Szocialista Forradalom Vasmű oxigénkonventoros üzemegységét, amely a csehszlovák kohóipar legnagyobb beruházása volt a hetedik ötéves tervidőszakban. A próbaüzemelés folyamán tavaly 800 ezer tonna acélt termeltek, az idei terv 1 millió 700 ezer tonna minőségi acél termelését irányozza elő. A képen: Ladislav Malik első olvasztár (baloldalt) és Bohuslav Ostruska másodolvasztár mintát vesz és hőmérsékletet mér az l-es számú konventornál. . ■_ (Peter Berger felvétele - ČTK) ÚJ SZÚ 4 1985. III. 14.
