Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1985-03-09 / 58. szám, szombat
Visszapillantás a múltba Az apátfalai (Opatová) telekkönyvbe 1868. június 21-én új bejegyzés került: Losonc (Lučenec) mellett a Kriváň patak mentén az akkori körülményekhez képest korszerű textilgyárat kezdtek építeni. A környéken hagyománya volt a juhtenyésztésnek, erre alapozva és természetesen az olcsó munkaerő kihasználására is gondolva, kezdték meg a termelést a 130 ezer négyzetméternyi telken levő gyárban. 1881-ben 12 órás műszakokban 200 ezer méter szövetet készítettek a gőzgépeken. 1910-ben pedig, amikor 500 dolgozót foglalkoztattak, már 350 ezer méter hagyta el a gyárat. Az első világháború éveiben a kapitalista haszonhajtás határozta meg a termelést: csaknem kizárólag a katonai egyenruhák szöveteit készítették. A felszabadulás és főképp az államosítás után jelentősen megváltozott a gyár termelése és terÚJ SZÚ 1985. III. 9. mészetesen ezzel összefüggően a dolgozók'körülményei is. 1953- ban az elért sikereket a Köztársasági Érdemrend is fémjelezte. De tovább akartak lépni, s ehhez arra is szükség volt, hogy a régi, elavult technológiákat korszerűsítsék, és felújítsák az épületeket. Minderre mintegy 350 millió koronát irányoztak elő. Azóta többek között felépült az új fonoda és szövődé. Ezeket már azért is külön említjük, mert az átalakítási munkák idején is folyamatos volt bennük a termelés. Elkészült a víztisztító és megoldották az ipari vízzel való ellátást is. Ez hozzájárult ahhoz, hogy növekedjen a munkatermelékenység, javuljon a termékek minősége és a munkakörülmények is. Hazai piacra és külföldre- Termelési programunk gazdag - mondotta Laho Ferenc igazgatóhelyettes. - Fésűs és kártolt gyapjúszöveteket gyártunk, női ruha- és kabátanyagokat, férfi öltönyökhöz és téli kabátokhoz szükséges szöveteket, némely anyagunkat gyermekruhák varrására használják fel, s ezeken kívül még bútorszövet is készül a gyárban. Évente 3 300 000 méter gyapjú- szövet és mintegy 600 ezer méter bútorszövet kerül le gépeinkről. Nemcsak a méterárut kínáló textilüzletekben találkozhatunk a Poľana gyártmányaival, hanem konfekcióiparunk termékei közül is sok készül ezekből. Elég, ha a megrendelők közül olyan nagy vállalatokat említünk meg, mint a trenčíni ruhagyár, a púchovi Makyta, a Prešovi Nálepka Kapitány Ruhagyár, a Prostéjovi Ruhaipari Vállalat, a cvikoví Severka, a brnói Kras. Hogy a vásárlók megismerjék gyártmányaikat, néhány áruházzal együttműködve már hagyományosan megszervezik a Pol'ana-na- pokat. A bratislavai, a partizáns- kéi, a kassai (Košice), a žilinai Priorral és a prágai Kotvával tartanak szorosabb kapcsolatot. Ezekben néhány napig kijelölt helyen árusítják a Poľana védjegyű anyagokat. A városban levő boltjuk is a piackutatást szolgálja és nemrég a helybeli Priorban közvéleménykutatást is tartottak. Az eredmények szerint a vásárlók 96 százaléka elégedett termékeikkel és a kívánságok között az első helyre a kevésbé gyúródó anyagok skálájának bővítése került. Szocialista és tőkés piacokra is kerül a gyár termékeiből. Ismerik ezeket a Szovjetunióban, Lengyelországban és Magyarországon, valamint Kanadában, az NSZK-ban és Angliában is. Az elmúlt évben exportfeladataikat 130 százalékra teljesítették. Míg 1983-ban 11 millió korona, 1984-ben 20 millió 300 ezer korona értékű volt kivitelünk devizában.- Ebből az anyagból az egyik kanadai megrendelőnknek 36 színből készítettünk kollekciót - mutatott az igazgatóhelyettes az asztalán lévő mintákra. A kellemes tapintású, finom pasztell színű anyagok láttán, bizonyára sokan velem együtt kérdeznék: és a hazai piacra nem kerül ebből? Az igazgatóhelyettest nem lepte meg a kérdésem, talán várta is, hogy elmondhassa a nagy nyilvánosság számára ismeretlen tényeket.- Tervezőink igyekeznek lépést tartani a divattal, hisz ez a textiliparban nagyon fontos ahhoz, hogy gyártmányaink keresettek legyenek. Idényenként 400-430 féle terméket javasolnak. Az elbíráláskor némiképp csökken számuk, majd a hazai és a külföldi megrendelőknek felajánljuk, válasszanak. Egyrészt ekkor dől el, mi is kerül az üzletekbe, illetve mit dolgoz majd fel konfekcióiparunk. Általában 300 féle marad meg (beleértve az azonos anyagok színárnyalatait is), tehát ennyit kezdünk gyártani. Gyakran megtörténik, hogy ami az egyik kereskedőnek tetszik, abból a másik nem kér. Ez tehát a magyarázat. Az egyéni Ízlés ugyanis meghatározó az áru kiválasztása során. Minőség és innováció A Poľana hazánkban az elismert, jóhírű gyárak közé tartozik, ha a termékek minősége szempontjából próbálnánk rangsorolni a hasonló termelési programú üzemeket. Külföldön is elismertek gyártmányai, egyetlen reklamációt sem kaptak, pedig az exportszállítmányokban 50 méteren mindössze öt jelzés, (tehát hiba) lehet. A hazai piacra kerülőknél tizenöt a megengedett hibaszám.- A minőség nemcsak a mi munkánktól függ - kapcsolódott a beszélgetésbe Anna Sarkanová, a gyár propagációs előadója. - A hibátlan alapanyagból könnyű elsóosztályú árut gyártani. De amikor a nyersanyag is kifogásolható, akkor sok-sok erőfeszítésre van szükség, hogy a késztermék megfeleljen a követelményeknek. Gyártmányaikkal rendszeresen találkozhatunk a rangos hazai kiállításokon: Brnóban a közszükségleti cikkek vásárán, a Trenčín a divat városa bemutatón és a li- bereci vásár pavilonjaiban is. Számtalan díj, elismerő oklevél, Arany Fatima jelvény bizonyítja szöveteik jó minőségét. Új termékeiket elküldik elbírálásra, hogy divatújdonságként hozhassák forgalomba. Legutóbb a 115 javaslatból 71 -et hagyott jóvá a bizottság. 1984-ben 2750 méter luxus szövetet gyártottak, 410 000 korona értékben, idei tervük pedig 1200 métert irányoz elő. Sikeresen teljesítik az innovációs programot is, amely alapján eddig nem gyártott anyagokat, lényegesen (a technológiában vagy az alapanyagban) megváltoztatott szöveteket, divat- és luxuskivitelű termékeket és az idénynek megfelelően változtatható gyártmányokat készítenek. Ezen a téren a legfőbb céljuk a gyapjú felhasználásának csökkentése, illetve a nehezen beszerezhető anyagokkal való takarékosság és új, jó minőségű, olcsó gyermekruhákra alkalmas szövetek kifejlesztése. Tavaly például hét alapanyag összetételét változtatták meg. A dolgozókért A gyár életét nemcsak a termelés, a megszőtt kelmék kilométerei jelentik, hanem elsősorban az ott dolgozók mindennapi szorgalmas munkája. A felszabadulás után a Poľana munkalehetőségeket kínált nemcsak a város, hanem a környék lányainak, asszonyainak. Igaz ugyan, hogy ma is a legnagyobb üzemnek számít Losoncon, de azóta olyan vállalatok kezdtek itt működni, mint a bútorgyár, a Csehszlovák Autójavító Vállalat, a detvai Nehézgépgyár Üzeme, hogy csak a legjelentősebbeket említsük azok közül, melyek a munkaerő szempontjából konkurrenciának számítanak.- Van egy erősnek mondható törzsgárdánk, melynek tagjai több évtizede nálunk dolgoznak, sót olyan családok is, melyekbe öröklődik a szakma - mondotta Laho Ferenc. - Mivel üzemünkben jórészt nők dolgoznak, a fluktuáció bizony elég magas. Az utánpótlásról körültekintően gondoskodnak az 1976-ban átadott 10 millió korona ráfordítással készült szakmunkásképzőben. Jó lehetőségeik vannak itt a fiataloknak a tanulásra és a szabadidő hasznos eltöltésére is. Sajnos, a férjhez menetel után a nők nagy százaléka más munkahelyet keres. Sokuknak nem felel meg a több műszak és van aki köny- nyebb munkáért hagyja itt a gyárat. Pedig a gyár sokat tesz a nőkért, a gyermekes anyákért. 1949- ben a közép-szlovákiai kerületben elsőként létesítettek üzemi bölcsődét, 1969-ben pedig a több mint 2 millió korona beruházással épült óvodát vehették birtokukba az apróságok. Szociális programjukban kellő figyelmet szentelnek az üzemiétkeztetésnek, saját konyhájukban készítik a meleg ételt, s ezenkívül büfékben is vásárolhatnak ennivalót a dolgozók. Szólhatunk még a gyár pionírtáboráról is, mely a szünidőn kívül a dolgozók üdültetésére szolgál. Kirándulásokon, külföldi nyaralásokon is részt vehetnek. Az elmúlt 40 év alatt hétszeresére emelkedett a termelés a Po- l’anában. Az elkövetkező esztendőkben további igényes feladatok várnak rájuk. Folytatják a gyár rekonstrukcióját és azt tervezik, hogy 1990-ben 4 millió 100 ezer méter szövetet készítenek. DEÁK TERÉZ A Nové Mesto nad Váhom-i Vzduchotechnika dolgozói hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére december közepéig teljesíteni akarják a 7. ötéves tervidőszak utolsó évének feladatait. A Szovjetunióba irányuló export tervét szintén december közepéig teljesítik. A munkatermelékenység növelése lehetővé tette számukra, hogy 7,5 millió korona saját termelési értéket előirányzó kezdeményező tervet fogadjanak el. Egy napig megtakarított nyersanyagok és energia felhasználásával fognak termelni. Kötelezettségvállalásukban továbbá azt ígérik, hogy újítási javaslatok megvalósításával 3 millió korona többletjövedelemre tesznek szert. A képen Anna Palma- nová és Ján Kirka szocialistabrigád-tagok láthatók munka közben. (Vlastimir Andor felvétele - ČSTK) Minden téren gazdaságosan A politikai és gazdasági propaganda egysége A nagymagyari (Restice) Ag- roprogres közös mezőgazdasági vállalat 43 tagú pártszervezetének év eleji értékelő tanácskozásán részletesen elemezték a múlt évi munkát. Erről beszélgettünk Kuruc András pártelnökkel, Mészáros György mérnökkel, a vállalat igazgatójával, valamint Hurtony Istvánnal a szakszervezet üzemi bizottságának elnökével.- Sikeres gazdasági esztendőt hagytunk magunk mögött, hiszen minden fő gazdasági és pénzügyi mutatót túlteljesítettünk - mondotta az igazgató. - A teljesítmények összértéke csaknem 60 millió korona. Az egy dolgozóra eső munkaproduktivitás értéke 192 ezer korona fölé emelkedett, a nyereség pedig 4 millió 564 ezer korona volt. Ennek köszönhető az átlag- keresetek 3 százalékos növekedése. Mindezt elsősorban a járásban elsőként bevezetett önálló elszámolási rendszer következetes alkalmazásával érték el. A hét termelési-gazdasági egységben rugalmasabb volt a szervező, az irányító munka. Nagy gondot fordítottak a minőségre, a kezdeményezésre, a takarékos anyag- és energiafelhasználásra.- Az öntözési részleg dolgozóit a tavalyi száraz időjárás ismét nagy erőpróba elé állította, de nyugodtan elmondhatjuk, hogy derekasan helytálltak, hiszen éjt nappallá téve igyekeztek a közép- és nagy hatósugarú öntözőrendszer berendezésének üzemeltetését biztosítani. Ezt igazolja a több mint 47 millió köbméter felhasznált vízmennyiség is, ami átlagosan 126 milliméter csapadéknak felel meg minden egyes hektár öntözhető területre. Most is beigazolódott, hogy a gabonaféléket a beporzása előtt a legcélszerűbb öntözni. Ez lényegesen meghatározó a terméshozamok alakulása szempontjából. Talán ennek is köszönhető, hogy a járás mezőgazdasági üzemeiben a gabona és tömegtakarmány-termesztésben kiváló eredmények születtek. Az öntözési szezon után megkezdték az öntözőszivattyúk nagyjavítását is, és a tervezett 65-ből már 33 darab elkészült. De a tagvállalatok részéről is igen nagy igény mutatkozik a dobos öntöző- berendezések javítására, alkatrészekkel való ellátására. E téren kooperációs szerződést kötöttek a Sigma konszern vállalattal, ugyanakkor jól felszerelt forgácsoló műhelyt is létrehoztak, ahol már mintegy 60 féle alkatrészt tudnak gyártani az öntözószivattyúkhz és dobos öntözőberendezésekhez. Persze ez még korántsem elégíti ki az igényeket. A lakatosműhely és a fafeldolgozó műhely - ez utóbbinál 60-ról 42 főre csökkentették a munkaerőt - kollektívája is a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztését szolgálja. Termékskálájukon főként állattenyésztő telepek felújításához, korszerűsítéséhez szükséges belső technológiai berendezések és istállókhoz szükséges födémszerkezetek gyártása szerepel. A termékeik legnagyobb részével elégedettek a megrendelők. A szerelési részleg tevékenysége tehát a legprogresszivabb, hiszen a vállalat bevételének 39 százalékát e részleg adja. Feladataik között szerepel állattenyésztők számára belső technológiai berendezések, napkollektoros melegvizrendszer berendezéseinek, valamint modern tetőszerkezetek gyártása és szerelése. A szolgáltatási részleg munkájára is a takarékosság és gazdaságosság jellemző. Az itt dolgozók munkafeltételeinek javítása céljából mintegy 700 ezer korona ráfordítással korszerűsítették raktárhelyiségeket is. Az eredmények mellett szó esett a problémákról is. Minden évben visszatérő gond a megfelelő minőségű fűrészáru biztosítása, de hasonló a helyzet a szerszámok, a megmunkáló eszközök, alkatrészek és kohászati alapanyagok beszerzésével is. Kérdésünkre, hogy miként segíti az üzemi pártszervezet a vállalati feladatok teljesítését, Kuruc András pártelnök így válaszolt:- A tagság ideológiai és eszmei nevelő munkáján túl a párttagok, pártcsoportok, és a pártbizottság igyekszik egy-egy felmerülő probléma megoldásában konkrétan segíteni. A pártszervezet anélkül, hogy helyettesítené a vállalat gazdasági vezetését, a dolgozók körében példamutató munkával részleggyűlések, termelési tanácskozások, nyilvános pártgyü- lések szervezésén keresztül mozgósítja a dolgozókat a kitűzött célok elérésére. Hurtony István, az üzemi szak- szervezeti bizottság szerepköréről, a dolgozók munkakezdeményezésének felkarolásáról, a szocialista versenyben rejlő lehetőségek jobb kihasználásáról, a munkahelyi körülmények állandó javításának jelentőségéről szólt részletesen. Rámutatott, hogy az elmúlt évben 3 millió 247 ezer koronát fordítottak új beruházásokra, gépek, felszerelések vásárlására, a termelési feltételek javítására. Mindemellett nem feledkeztek meg a dolgozók sokoldalú szociális, kulturális igényeinek kielégítéséről sem, hiszen a kulturális alapra is 237 ezer koronát használtak fel. Saját üzemi konyhájuk van, ahova a dolgozók jelentős része jár étkezni. A szocialista munkabrigádok munkáját értékelve elmondotta, hogy fő tevékenységüket az anyag- és energiatakarékosság, a minőség és gazdaságosság területén fejtik ki. Az üzemi bizottság, a párt- és gazdaságvezetés között jó az együttműködés, s ez az eredményekben mérhető le a leginkább. MÉRI ISTVÁN Szakmunkástanulók is elsajátítják a munka fortélyait (Virág Ilona felvétele)
